PÜ BH 2020/176
PÜ BH 2020/176
2020.06.01.
I. Az ügyvéd részére adott meghatalmazásnak a jognyilatkozat lényeges tartalmát: a meghatalmazás adását és annak elfogadását kell tartalmaznia, és a meghatalmazást a nyilatkozó félnek alá kell írnia. Az aláírás helyének valóságnak nem megfelelő feltüntetése és az ügyfél azonosításának elmaradása nem eredményezi a meghatalmazás érvénytelenségét, de megalapozhatja az ügyvéd felelősségét.
II. A gyermek jogellenes Magyarországra hozatala iránti, a Hágai Egyezménnyel összefüggő eljárásban a külföldön kiállított ügyvédi meghatalmazást nem kell hitelesíteni, felülhitelesíteni.
III. A szülői felügyeleti jog gyakorlását, gyermek elvitelének jogellenességét a gyermek elvitele előtti szokásos tartózkodási helye államának joga alapján kell elbírálni. A külföldi jog tartalmát a bíróság hivatalból állapítja meg, ehhez bármely eszközt igénybe vehet, így különösen a felek előterjesztéseit, szakvéleményt vagy az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatását [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 67. § (1)–(2) és (4) bek., 2017. évi LXXVIII. tv. (új Ügyvéd tv.) 34. § (2) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:7. § (1) és (2) bek., 2017. évi XXVIII. tv. (Nmj.tv.) 8. § (1) és (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felek 2014. évben kialakult érzelmi kapcsolatából 2014. november 24. napján született a V. utónevű gyermekük. A gyermek születésekor tett apai elismerő nyilatkozatra tekintettel a születési anyakönyvbe apaként a kérelmezőt jegyezték be. A felek a kérelmezett tulajdonában álló, az Amerikai Egyesült Államok Florida államban, Miami Beachen lévő lakásban éltek. Kapcsolatuk a gyermek kilenc hónapos korában megszakadt. A gyermek a kérelmezettel maradt, a kérelmező a gyermekkel rendszeresen tartotta a kapcsolatot. A gyermek anyanyelve angol, a helyi óvodába járt.
[2] A kérelmezett a gyermekkel 2015. augusztustól de-cemberig, majd 2016. májustól 2017. februárig Magyarországon tartózkodott, 2016. júniustól öt hónapon át a kérelmező is velük volt. 2018. június 5. napján a kérelmezett és a gyermek ismét Magyarországra jött, erről a kérelmezőt nem tájékoztatta, és kérése ellenére nem tért vissza Floridába. A kérelmező 2018. július 25. napján a floridai bíróság előtt eljárást indított a szülői felügyeleti jog rendezése és a kapcsolattartás szabályozása érdekében.
[3] A kérelmező amerikai állampolgár, extrém vízi sportokat űz és oktat, versenyeken indul. A kérelmezett magyar állampolgár, 24 évig élt az Egyesült Államokban, először modellként, majd 2005. évtől kezdődően ingatlanközvetítőként dolgozott.
A kérelmező kérelme és a kérelmezett védekezése
[4] A kérelmező a 2019. június 5. napján benyújtott kérelmében a Magyarországon az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés (a továbbiakban: Hágai Egyezmény), a végrehajtásáról szóló 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) és a Florida állami törvénykönyv alapján a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelének elrendelését kérte szokásos tartózkodási helyére, az Egyesült Államok Florida államába.
[5] A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte. A kérelmező jogi képviselőjének adott meghatalmazás érvénytelen, mert a meghatalmazás szerint a kérelmező és a jogi képviselő Budapesten, 2019. június 4. napján írta alá, azonban a kérelmezett az aláírás napján még Floridában tartózkodott. A kérelem és az abban foglalt jognyilatkozat ezért érvénytelen, vagyis a kérelmező a gyermek Magyarországra hozatalát követő egy éven belül nem terjesztett elő joghatályos, a Hágai Egyezmény 12. Cikkének megfelelő kérelmet a gyermek visszavitele érdekében.
[6] Érdemben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kérelmező nem rendelkezett a gyermek felett szülői felügyeleti joggal, ezért a Magyarországra hozatala nem volt jogellenes.
[7] Másodlagosan a Hágai Egyezmény 13. Cikk b) pontja alapján azt kérte, hogy a bíróság tagadja meg a gyermek visszavitelének elrendelését. A kérelmező veszélyes sportot űz, ebbe a gyermeket is bevonta, testi épségét veszélyeztette. Kicsapongó, felelőtlen életmódot folytat, agresszíven viselkedik, a gyermek eltartásához nem járult hozzá, ehhez forrásai sincsenek. A kérelmezett saját maga és a gyermek amerikai tartózkodása feltételeinek biztosításához nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel, így a visszavitel elrendelése a gyermek számára elviselhetetlen helyzetet teremtene. Magánszakértői véleményt csatolt, amely szerint a gyermek a magyarországi környezetébe beilleszkedett és az Amerikai Egyesült Államokba történő visszavitele esetén a Hágai Egyezmény 13. Cikk b) pontja szerinti hátrányok érnék.
Az első- és másodfokú határozat
[8] Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Döntését az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: új Ügyvédi tv.) 44. § (2) bekezdésére, a Hágai Egyezmény 3., 12. és 13. Cikkére, továbbá a Florida állami törvénykönyv § 744.301., § 61.13001. és § 742.10. Cikkeire alapította.
[9] A meghatalmazás az új Ügyvédi tv. 44. § (2) bekezdése szerint érvényes; a kérelem joghatályos és határidőben érkezett. A jogi képviselő a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 17. § (5) bekezdés felhatalmazása alapján meghozott, a távazonosítás egyes kérdéseiről szóló 2018. Eln. 470/11/01. számú határozata (a továbbiakban: BÜK határozat) alapján a természetes személy ügyfél személyazonosságát elektronikus hírközlő eszköz útján is ellenőrizheti. A hasonló tárgyú eljárásokban az egyik fél általában külföldi honosságú, külföldről kezdeményezi a magyar bíróság előtt lefolytatandó eljárást, így a jogi képviseletre adott meghatalmazás is a távollétében keletkezik.
[10] A gyermek szokásos tartózkodási helye az Amerikai Egyesült Államok Florida államában volt, ezért a floridai jog szerint vizsgálta: a kérelmező jogosult-e a szülői felügyeleti jog gyakorlására. A Florida állami törvénykönyv § 744.301. Cikke szerint: az anya és az apa együttes gondviselői a saját és az adoptált gyermekeiknek. A házasság felbontása esetén a természetes gyámságot az a szülő gyakorolja, aki számára a bíróság a szülői felügyeleti jogot ítéli. A házasságon kívül született gyermek felett az anya gyakorolja a természetes gyámságot, jogosult a gyermek nevelésére, gondozására és felette a szülői felügyeletre, kivéve, ha a bíróság másként nem határoz.
[11] A kérelmező a születési anyakönyvi kivonat 23. pontja szerint a gyermek születésekor apai elismerő nyilatkozatot tett, ennek alapján az anyakönyvben apaként szerepel, így nem kell a fenti jogszabály § 742.10. Cikke szerint eljárva külön eljárást indítania az apasága megállapítása érdekében. A. § 744.301. Cikk alapján azonban az apaság ténye önmagában nem keletkeztet szülői felügyeleti jogot, az csak a külön e célból indult eljárás lefolytatása után illeti meg a gyermek apjaként bejegyzett személyt. A születési anyakönyvi kivonat 23. pontjában foglalt kitétel – a szülők kijelentették, hogy nem házasok, ők a gyermek vér szerinti szülei és elolvasták, valamint megértették a szülői jogaikat és kötelezettségeiket – csak azt tanúsítja: tájékoztatást kaptak a szülői jogaikról.
[12] A kérelmező tehát a gyermek Magyarországra hozatalakor nem rendelkezett szülői felügyeleti joggal, ekkor még az ennek megállapítása érdekében indult eljárás sem volt folyamatban, ezért a gyermek Magyarországra hozatala nem jogellenes.
[13] Az elsőfokú bíróság álláspontja miatt nem vizsgálta a kérelmezettnek azt a hivatkozását, hogy a gyermek visszavitele számára elviselhetetlen helyzetet teremtene és mellőzte a további bizonyítást is. Rámutatott ugyanakkor arra: a kérelmezett által hivatkozott körülményeket a szülői felügyeleti jog gyakorlása tárgyában indult eljárás keretében kell vizsgálnia az arra hatáskörrel rendelkező bíróságnak.
[14] A felek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és kötelezte a kérelmezettet a gyermek 2019. december 13. napjáig szokásos tartózkodási helyére, az Amerikai Egyesült Államok Florida államába történő visszavitelére. Ennek elmulasztása esetén arra kötelezte a kérelmezettet, hogy a gyermeket 2019. december 16. napján 13.00 órakor adja át a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának a kérelmező jogi képviselőjének irodájában.
[15] Egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a kérelmező által a jogi képviselő részére adott meghatalmazás érvényes. Az új Ügyvédi tv. 34. § (1) bekezdése értelmében a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére; a (2) bekezdés szerint ezt a meghatalmazást írásba kell foglalni és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. A 34. § (5) bekezdése alapján a meghatalmazást az ügyfél bármikor korlátozhatja vagy visszavonhatja.
[16] A hivatkozott jogszabályi rendelkezésből következően a külföldi honosságú és külföldön tartózkodó fél a távollétében is adhat meghatalmazást a jogi képviselőjének, és ennek hatályosságához elegendő, ha a jogi képviselő betartja az ügyvédi hivatás szabályait. A kérelmező és a képviselő között a kapcsolatfelvétel és a meghatalmazás nyilvánvalóan 2019. június 5. napja előtt történt, mert a kérelem ezen a napon az elsőfokú bírósághoz beérkezett. Nyomatékkal utalt a másodfokú bíróság arra is: a meghatalmazás érvényességéhez azért sem férhet kétség, mert az elsőfokú eljárásban a kérelmező személyesen részt vett, megerősítette a meghatalmazás tényét, azt nem korlátozta és nem vonta vissza. A képviselő által tett jognyilatkozat ezért érvényes.
[17] Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki abból: a gyermek szokásos tartózkodási helye az Amerikai Egyesült Államokban volt, ennek megfelelően az elvitel jogellenességét a szokásos tartózkodási hely; azaz az Amerikai Egyesült Államok Florida államának joga alapján kell elbírálni. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor is, amikor a magyar Igazságügyi Minisztérium állásfoglalásának megfelelően felhívta a feleket a jogi álláspontjuk kifejtésére, ennek keretében a hatályos joganyag előterjesztésére és a joggyakorlat szakértői szintű igazolására, továbbá hivatalból maga is intézkedett a joganyag beszerzése érdekében.
[18] A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a gyermek elvitelének jogellenességét a szokásos tartózkodási hely speciális joga megfelelő alkalmazásával kell megállapítani, és nem lehet kizárólag a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdésére szűkítve eldönteni.
[19] Megalapozottan hivatkozott a kérelmező a Florida állami törvénykönyv § 61.13001. Cikkére, melynek értelmében: „A szülő azt a személyt jelenti, aki bírói döntés által vagy kifejezett, bírói végrehajtható megállapodás által neveztetik szülőnek, vagy az a személy, aki szülőként van a születési anyakönyvi kivonaton feltüntetve és aki jogosult a kapcsolattartásra, vagy váltott időtöltésre a gyermekkel. Az a szülő, aki a gyermek elvitelét/relokációját kívánja, a másik szülő beleegyezését meg kell szerezze, avagy egy bírói döntést, amely a gyermek elvitelét/relokációját lehetővé teszi.” (18. számú iratban és a kérelmező fellebbezésben szereplő joganyag)
[20] A gyermek születési anyakönyvi kivonata egyértelműen tartalmazza a szülők személyét. A szülők azon nyilatkozatát tartalmazó 23. pontjából – ami azt rögzíti, hogy a felek nem házasok és megértették a szülői jogokat és kötelezettségeket – az következik: a gyermek magáénak elismerése nemcsak az apaság tényét deklarálja, hanem azt is, hogy a nyilatkozat a gyermeket érintő jogot és kötelezettséget is keletkeztet. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a kérelmező mint apa, a gyermek életének részese volt és a kapcsolattartás jogával élve vele megfelelő kapcsolatot tartott. Ezt a tényt kellően alátámasztják a kérelmezettnek a kérelmezőhöz írt elektronikus levelei is, amelyek tanúsága szerint a kérelmezett éppen azt rója fel a kérelmezőnek, hogy nem elégszik meg még a heti 50 órában biztosított kapcsolattartás lehetőségével sem (15. sorszámú irat mellékleteként csatolt levelezés).
[21] A másodfokú bíróság rámutatott arra is: a Florida állami törvénykönyv § 744.301. Cikk (1) bekezdése azt rögzíti, hogy házasságban élő szülők minden további intézkedés nélkül a gyermek „természetes gondviselői”, valamint kimondja, hogy ezt a jogot válás esetén a szülők hogyan gyakorolhatják és a házasságon kívül született gyermek tekintetében ez a jog (úgy, mint gondozás és felügyelet) a gyermek anyját illeti meg. A fenti cikk (2)–(4) bekezdései fejtik ki a jogintézmény konkrét tartalmát, amelynek az a lényege, hogy a jogosultak a gyermek érdekében milyen rendszeres, vagy rendkívüli intézkedéseket tehetnek meg.
[22] Mindez azt jelenti, hogy ha a szülői és „természetes gondviselői” státusz egymástól elválik, a gondviselő szülő a jogait a másik szülő szülői voltából eredő alapvető jogainak, azaz a Florida állami törvénykönyv § 61.13001. Cikkének tiszteletben tartásával köteles gyakorolni.
[23] A peradatok szerint a kérelmezett a kérelmező ezen jogát, azaz a gyermek elvitelét/relokációját érintő hozzájárulását megsértve, jogellenesen hozta Magyarországra a gyermeket. Nyomatékkal jegyezte meg a másodfokú bíróság: nincs jelentősége annak, hogy a kérelmező mikor – azaz a jelen esetben a gyermek Magyarországra hozatala után – indította meg Floridában magát a szülői felügyelet gyakorlását érintő pert.
[24] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt is: a kérelmezőnek nem kell külön apasági pert indítania szülői státuszának megállapítása érdekében. A másodfokú bíróság az elsőfokú végzés e tekintetben helyes indokait azzal egészíti ki: a Florida állami törvénykönyv § 742.10. Cikkének (5) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy semmilyen hatósági, vagy bírósági eljárás nem szükséges az egyébként kétségbe nem vont apaság megállapításához, amit a jelen esetben a születési anyakönyvi kivonat tartalmaz. A kérelmező ennek kapcsán megalapozottan hivatkozott arra, hogy ő nem az apaság megállapítását, hanem a szülői felügyelet gyakorlását érintő pert indított Floridában, ahol az ilyen típusú perekre csak egyfajta, „az apaság megállapítása” elnevezésű formanyomtatvány áll a bírósághoz forduló fél rendelkezésre.
[25] Az elsőfokú bíróság rögzítette a kérelmezett azon érveit, amelyekre tekintettel a Hágai Egyezmény 13. Cikkének b) pontja alapján a gyermek visszavitele elrendelésének megtagadását kérte. Az elsőfokú bíróság a kérelem – jogalap hiányában történő – elutasítása miatt a kérelmezett hivatkozását nem bírálta el, azonban a tényállást megfelelően feltárta, így a másodfokú bíróság az ellenkérelem megalapozottsága tekintetében is állást foglalhatott.
[26] Egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a kérelmezett e körben kifejtett hivatkozásai nem az adott, hanem a szülői felügyelet gyakorlása tárgyában folyamatban lévő eljárásra tartoznak. Az eljárás adataiból nem állapítható meg, hogy a gyermeket a kérelmező életvitele miatt súlyos hátrány érte, nem lehet arra sem következtetni, hogy a kérelmező nem rendelkezik megfelelő belátási képességgel abban, hogy a gyermeket a jövőben a sport-tevékenységébe ne vonja be. Azt pedig a kérelmezett sem állította, hogy a kérelmező vele, vagy a gyermekkel szemben bántalmazóan lépett fel. A másodfokú bíróság értékelte azt is, hogy a kérelmezett a kérelmező magatartása miatt nem kérte az Amerikai Egyesült Államok közismerten magas színvonalú és azonnal reagáló jelzőrendszerének segítségét (7. sorszámú jegyzőkönyv 5. oldal hetedik bekezdés).
[27] Az elsőfokú bíróság is megállapította: a kérelmezett 24 évig élt az Amerikai Egyesült Államokban, először modellként, majd 2005. évtől kezdődően ingatlanközvetítőként dolgozott és Miamiban ingatlant is vásárolt. A kérelmezett előadta, hogy az ingatlant több mint 300 000 USD-ért vette, az jelenleg is a tulajdonában áll, folyamatosan fizeti az ingatlanon fennálló hitelt és a lakás egyéb költségeit. Mindebből az következik, hogy a kérelmezettnek az Amerikai Egyesült Államokban önjogán olyan egzisztenciális háttere van, amelyre tekintettel oda visszatérhet és ebben az esetben sem ő, sem a gyermek nem lenne az általa állított kiszolgáltatott helyzetben.
[28] Az elsőfokú eljárásban a kérelmezett arra is hivatkozott, hogy az eltelt időben a gyermek a magyarországi környezetbe beilleszkedett, ennek megváltozása súlyosan megterhelné, és állítása alátámasztásául pszichológus magánszakértői véleményt is csatolt. A másodfokú bíróság rámutatott arra: a gyermek az amerikai szokásos tartózkodási helyén is kellően beilleszkedett mindkét szülő környezetébe, az anyanyelve az angol volt, óvodába is járt, így egy általa ismert, otthonos közegbe kell visszatérnie, ahol a kérelmezett számíthat a helyi szociális és gyermekvédelmi intézmények segítségére is.
[29] A másodfokú bíróság további bizonyítás felvételét nem találta indokoltnak. Hangsúlyozta: az adott ügyben a Hágai Egyezményt és az annak végrehajtásáról szóló IM-rendeletet kell alkalmazni, amelynek 8. § (1) bekezdése értelmében a gyermeket indokolt esetben kell meghallgatni, vagy – ami a bírói gyakorlat szerint azzal egyenértékű – szakértővel megvizsgáltatni. A meghallgatás indokoltságát mindenkor az ügy egyedi körülményeire tekintettel kell felmérni. A jelen esetben a gyermek érdekeit és azok védelmét a nem egészen ötéves gyermek meghallgatása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján is meg lehetett állapítani. Így a másodfokú bíróság az eljárás adatainak a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdése szerinti mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmezettnek a Hágai Egyezmény 13. Cikk b) pontjára alapított ellenkérelme megalapozatlan.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[30] A jogerős végzéssel szemben a kérelmezett terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen érvényes meghatalmazás hiányában a kérelem és az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelensége miatt a kérelem Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja szerinti visszautasítását kérte. Másodlagos kérelme tartalmilag a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú végzés helybenhagyására irányult. Harmadlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és azt kérte, hogy a Kúria a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és a gyermek visszavitelének megtagadása feltételeinek vizsgálatára. Ezen kérelem alaptalansága esetén pedig tartalma szerint azt kérte, hogy a Kúria a jogerős végzést helyezze hatályon kívül és az elsőfokú végzést az indokolás módosításával hagyja helyben; állapítsa meg, hogy a gyermeket visszavitele súlyos károsodásnak tenné ki.
[31] A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta el.
[33] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan.
[34] A kérelmezett megalapozatlanul hivatkozott a meghatalmazás érvénytelenségére és alaptalan a kérelem visszautasítására irányuló felülvizsgálati kérelme. Az eljárt bíróságok e körben kifejtett indokolását a Kúria az alábbiakkal kiegészíti:
[35] A perbeli meghatalmazás alapja a fél és a jogi képviselője között az új Ügyvédi tv. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján létrejött, a Ptk. XXXIX. Fejezetében szabályozott megbízási szerződés. A megbízó és megbízott közötti belső jogviszony fennállását és ez alapján a megbízott képviseleti jogát a meghatalmazás igazolja; de a képviseleti jogot nem a meghatalmazás, hanem a megbízási szerződés alapozza meg.
[36] A jogerős ítélet indokolása annyiban nem pontos, hogy a meghatalmazást utólagosan nem lehet megerősíteni. A Ptk. 6:14. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott képviselet utólagos jóváhagyása arra az esetre vonatkozik, ha a képviselő képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve tesz jognyilatkozatot; vagyis a képviselt és a képviselő közötti belső, megbízási jogviszony is hiányzott. Ezt a hiányzó képviseleti jogosultságot lehet a képviselt utólagos jóváhagyásával orvosolni. Az utólagos jóváhagyás azonban nem pótolja, illetve nem teszi érvényessé a képviseleti jog fennállását igazoló meghatalmazás hiányát vagy érvénytelenségét.
[37] A kérelmező nem az elsőfokú bíróság indokolásában rögzített módon, a Hágai Egyezmény 8. Cikkének megfelelően a Szerződő Állam Központi Hatóságán keresztül, hanem a 29. Cikk alapján, közvetlenül fordult a bírósághoz a gyermek visszavitele érdekében és jogi képviselőt is meghatalmazott. A jogi képviselő részére adott meghatalmazásra ezért az IM-rendelet 5. § (2) bekezdése alapján a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni.
[38] Nem vitatott, hogy a kérelmező a meghatalmazást nem a meghatalmazáson feltüntetett helyszínen és nem a jogi képviselőként eljáró ügyvéd előtt, hanem külföldön írta alá. Az eljárásban azonban fel sem merült, hogy az aláírás nem a kérelmezőtől származott és a 29. sorszám alatt csatolt, Florida Állam közjegyzője előtt 2019. augusztus 6. napján eskü alatt tett nyilatkozatának 14. pontjában a meghatalmazás saját kezű aláírását el is ismerte.
[39] A Pp. 67. § (1) és (2) bekezdés rendelkezései szerint a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A külföldön kiállított meghatalmazásnak a teljes bizonyító erejű magánokirat Pp. 325. § (1) bekezdésében rögzített általános feltételein túl feltétele a Pp. 594. § b) pontja szerint az is, hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítse vagy felülhitelesítse, hacsak a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő; ez az előírás azonban a Hágai Egyezmény 23. Cikke alapján nem vonatkozik az Egyezménnyel összefüggésben keletkezett iratokra, így a kérelmező által a jogi képviselője részére adott meghatalmazásra.
[40] A Pp. 67. § (4) bekezdése szerint az ügyvéd meghatalmazásának igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet. Ilyen eltérő jogszabály az új Ügyvédi tv. 34. § (2) bekezdése, amely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az ennek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
[41] A szabályozás összhangban áll azzal, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat Pp. 325. § (1) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt feltételeinek célja annak igazolása, hogy az okiraton lévő aláírás azonosítottan az aláíró személytől származik. Ilyen, az azonosítást igazoló előírás alkalmazása az ügyvéd előtt aláírt okirat esetén azért nem indokolt, mert az ügyvédnek a megbízási szerződés megkötése (és így a meghatalmazás aláírása) előtt az új Ügyvédi tv. 32. § (1) bekezdés rendelkezései alapján az ügyfél azonosítását el kell végeznie.
[42] Az azonosítás történhet úgy, hogy az ügyvéd az előtte megjelent ügyfelet az új Ügyvédi tv. 32. § (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével igazolja. A BÜK határozat szerint az azonosítás – a határozatban előírt feltételek megtartásával – történhet úgy is, hogy az ügyfél nem jelenik meg az ügyvéd előtt. A BÜK határozat 2. és 3. pontja meghatározza a távazonosításra használt eszköz feltételeit, a 4. pontja pedig a távazonosítás menetét. A kérelmező és Francia D. Cabral ügyvéd eskü alatt tett nyilatkozatának (29. sorszám alatt csatolt irat) 10. pontja azonban nem alkalmas ezen feltételek betartásának igazolására, ezért nem állapítható meg, hogy a meghatalmazás aláírásakor a kérelmező távazonosítása megtörtént. Ebből az következik, hogy nem bizonyított: a kérelmező azonosítását a jogi képviselő a meghatalmazás aláírása előtt elvégezte.
[43] Az új Ügyvédi tv. 34. § (2) bekezdése azonban a meghatalmazás érvényességi feltételeként kizárólag a meghatalmazás írásba foglalását és a megbízott elfogadó nyilatkozatát rögzíti; vagyis a Ptk. 6:7. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a jognyilatkozat lényeges tartalmát: a meghatalmazás adását és annak elfogadását kell tartalmaznia és a 6:7. § (2) bekezdés rendelkezései szerint a jognyilatkozatot a nyilatkozó félnek alá kell írnia. A meghatalmazás ezeket a lényeges elemeket tartalmazza és azt a kérelmező továbbá a jogi képviselő aláírta. A meghatalmazásnak az aláírás helye nem lényeges tartalmi eleme; az ügyfél azonosítása pedig nem érvényességi feltétele. Az aláírás helyének nem a valóságnak megfelelő feltüntetése és az ügyfél azonosításának elmaradása nem eredményezi a meghatalmazás érvénytelenségét, de megalapozhatja az ügyvédnek az új Ügyvédi tv. 107. § a) pontjában szabályozott felelősségét.
[44] A kérelmezett felülvizsgálati kérelemben kifejtett érvelésével szemben tehát a kérelmező által adott meghatalmazás érvényes, a jogi képviselő által benyújtott kérelem hatályos és az eljárás a gyermek elhozatalát követő egy éven belül indult. A kifejtett indokok alapján a jogerős végzés nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.
[45] Megalapozatlanul állította a kérelmezett felülvizsgálati kérelmében azt is, hogy az alkalmazandó floridai jog alapján a gyermek elvitelekor a kérelmező nem rendelkezett szülői felügyeleti joggal, mert annak gyakorlásához az apai elismerő nyilatkozaton alapuló születési anyakönyvi bejegyzésen túl az is szükséges, hogy arra bírósági határozat feljogosítsa. A másodfokú bíróság érvelését a Kúria az alábbiakkal kiegészíti:
[46] Az adott ügyben a jogvitát a Hágai Egyezmény 3. Cikk a) pontja alapján a gyermek elvitele előtti szokásos tartózkodási helye, Florida állam joga alapján kellett elbírálni. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmj.tv.) 8. § (1) bekezdése alapján a külföldi jog tartalmát a bíróság hivatalból állapítja meg, amelyhez a (2) bekezdés szerint bármely eszközt igénybe vehet, így különösen a felek előterjesztéseit, szakvéleményt vagy az igazságügyért felelős miniszter erre vonatkozó tájékoztatását.
[47] Az USA Hágai Egyezmény szerinti Központi Hatósága az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya megkeresésére nem adott tájékoztatást, a Főosztály kizárólag a Florida állami törvénykönyv XLIII; Családi viszonyok címe alatt szabályozott § 744.301. Cikkének tartalmáról (Kúria ítéletének [10] bekezdése) tájékoztatta a bíróságot.(13. sorszám alatti irat)
[48] A floridai jog tartalmának igazolására a kérelmezett csatolta B. M. ügyvéd és jogi tanácsadó jegyzetét az „anyai/apai jogokról szóló törvényről a gyermek lakóhelyének áthelyezéséről a szülői állapot és jogosultság megítélése előtt”. A jegyzetben az ügyvéd arra a kérdésre fejtette ki jogi álláspontját: mi a jogi megoldás, ha a kiskorú gyermek feltételezett biológiai apja megkérdőjelezi az anya jogát a gyermek lakóhelyének megváltoztatásáról. A jegyzet szerint: mindaddig, amíg nem született hivatalos bírósági ítélet az apaságról, (azaz olyan rendelet megkötéséről, ami megállapítja, hogy a feltételezett biológiai apa a gyermek „törvényes apja”) a házasságon kívül született gyermek természetes gyámja az anya. A feltételezett biológiai apa 2018. július 25. napján terjesztette elő a keresetet az apaság megállapítására, az anya a kereset előterjesztése előtt elvitte a gyermeket. A kereset előterjesztése megakadályozta volna, hogy az anya a feltételezett biológiai apa írásbeli hozzájárulása vagy bírósági végzés engedélye nélkül egyoldalúan elvigye a gyermeket Floridából Magyarországra. (6. sorszám alatt csatolt irat)
[49] Szintén a kérelmezett csatolta az internetről letöltött „Florida Állam Családjogi Ügyvédei: A Nőtlen Apák Jogairól” (útmutató nőtlen apáknak) című tájékoztatót, amely szerint: „A születési anyakönyvi kivonat aláírása csak az apaság feltételezésére szolgál. Egy apa, aki törvényes jogokat szeretne és jelen lenni a kisgyermek mindennapi életében, a törvény értelmében védett lesz, amikor a körzeti bíróság bírája olyan határozatot ír alá, amely megállapítja, hogy az apa a kiskorú gyermek biológiai apja. Csak akkor tekintik a gyermek törvényes apjának és lesz jogosult minden olyan szülői jogra, amelyet a gyermek anyja élvez.” (19. sorszám alatt csatolt irat)
[50] A kérelmező által csatolt, F. D. C. Florida Állam területén jogi tevékenység végzésére jogosultságokkal rendelkező ügyvéd közjegyző előtt, eskü alatt tett nyilatkozata szerint Florida államban három módja van az apaság megállapításának: a szülők házasságkötése a gyermek születése előtt vagy után; az apaság bírói megállapítása, továbbá a szülők által együttesen közjegyző vagy két tanú előtt tett önkéntes apai elismerő nyilatkozat. A gyermek születési anyakönyvi kivonatába az apát bejegyezték, ennek a Florida állami törvénykönyv § 382.013. (c.) Cikk alapján az volt a feltétele, hogy a szülők mindketten aláírjanak egy apai elismerő nyilatkozatot. A nyilatkozatot annak aláírása után a Florida állami törvénykönyv § 742.10. Cikke alapján 60 napon belül nem támadták meg, ezzel az apa biológiai és jogi értelemben is apa lett: a szülők számára a törvényben meghatározott jogok és felelősségek gyakorlására jogosult; beleértve a gyermek lakóhelye meghatározására vonatkozó döntést. Az anya nem szerezte meg az apa egyetértését a gyermek Floridából elviteléhez és nem kérte a bíróság engedélyét, ezért a Florida állami törvénykönyv § 61.13001. Cikke szerint (Kúria ítéletének [19] bekezdése) a gyermek elvitele jogellenes volt.
[51] Az ügyvéd három, az adott ügyhöz hasonló eseti döntést ismertetett, amelyekben a bíróság nem fogadta el az anya arra hivatkozását, hogy az apa nem szülő, csak vélelmezett apa. Kifejtette: az anya nem hivatkozhat arra, hogy egyedül is dönthet a gyermek elviteléről, mert az apával nem voltak házasok, ezért ő a gyermek természetes gyámja (18. sorszám alatt csatolt irat).
[52] A kérelmező fellebbezéséhez csatolt, M. F., Florida Államban a jog gyakorlására megfelelő engedélyekkel és felhatalmazással rendelkező ügyvéd közjegyző előtt, eskü alatt tett támogató nyilatkozata szerint a születési anyakönyvi kivonat és a mindkét szülő által aláírt apasági elismerő nyilatkozat alapján a kérelmező által Floridában indított perben nincs szó apasággal kapcsolatos kérdésről. Az elsőfokú bíróságnak a Florida állami törvénykönyv § 744.301. Cikke (Kúria ítéletének [10] bekezdése) alapján hozott végzése nem vette figyelembe a törvénynek a gyermekkel való szülői áttelepedést szabályozó § 61.13001. Cikkét, (Kúria ítéletének [19] bekezdése) ami egyértelműen kimondja, hogy a gyermek áttelepítése a § követelményeinek betartása nélkül jogsértést valósít meg (25. sorszám alatt csatolt irat).
[53] A másodfokú bíróság a Nmj.tv. 8. § (2) bekezdés alkalmazásával a Florida állami törvénykönyv § 744.301. (1) Cikk és a § 61.13001. Cikk egybevetése és nyelvtani értelmezése, továbbá F. D. C. és M. F. ügyvédek tényállás ismeretében adott aggálytalan, szakvéleménynek minősíthető állásfoglalása (18. és 25. sorszám alatt csatolt irat) helyes mérlegelésével állapította meg: a születési anyakönyvbe apaként bejegyzett kérelmező Florida állami törvénykönyv § 61.13001. Cikke szerint erre irányuló külön eljárás nélkül is olyan szülőnek minősül, akinek hozzájárulása vagy ilyen tartalmú bírósági döntés nélkül a kérelmezett nem hozhatta volna Magyarországra a gyermeket. Az ezzel ellentétes tartalmú értelmezést alátámasztó B. M. ügyvéd és jogi tanácsadó jegyzete (6. sorszám alatt csatolt irat) azért nem fogadható el, mert a vélemény kialakításakor az ügyvéd nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a kérelmező nem csupán feltételezett biológiai; hanem a gyermek születési anyakönyvi kivonatába bejegyzett apa. Az internetről letöltött „Florida Állam Családjogi Ügyvédei” által jegyzett irat (19. sorszám alatt csatolt irat) pedig olyan, a szerző megjelölése nélküli általános tájékoztatás, ami nem alkalmas az adott ügy tényállásának ismeretében adott konkrét szakmai álláspontok cáfolatára.
[54] A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg: a kérelmezett a gyermeket jogellenesen hozta Magyarországra.
[55] A kérelmezett felülvizsgálati kérelmében konkrét jogszabályhely megjelölése nélkül sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása nélkül, az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján állapította meg a gyermek visszavitele megtagadásának a Hágai Egyezmény 13. Cikkében szabályozott feltéte-leinek hiányát és sérelmezte a bizonyítékok mérlegelését is. A Kúria a kérelmezett ezen hivatkozásait érdemben nem vizsgálta.
[56] A felülvizsgálat ugyanis nem az első- és másodfokú eljárás folytatása, nem harmadfokú eljárás, hanem szigorú rendelkezések által szabályozott rendkívüli perorvoslat. A felülvizsgálati eljárás tárgya a Pp. 406. § (1) bekezdése alapján a jogerős határozatnak a felülvizsgálati kérelem keretei között történő fe-lülbírálata. A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló, az 1/2017. PJE határozat szerint a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintett 1/2016. (II. 15.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 4. pontja szerint a felülvizsgálati kérelem – mint az eljárást megindító és annak kereteit meghatározó rendkívüli jogorvoslati eszköz – jogi jelentősége egyebek között abban jelölhető meg, hogy a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt ok vagy okok keretei között bírálhatja felül. Ennek következtében eljárása során csak azon jogszabálysértés, vagy jogszabálysértések fennállását vizsgálhatja, amelyeket a fél felülvizsgálati kérelmében megjelölt.
[57] A Pp. 413. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem tartalmi kellékei: a) a felülvizsgálni kívánt határozat száma, b) a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével az az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértés, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokai, hogy a fél az új határozat meghozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja, c) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelem, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja.
[58] A PK vélemény 3. pontja szerint a felülvizsgálati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása. Az előbbivel szemben az a követelmény érvényesül, hogy a fél a felülvizsgálati kérelemben pontosan jelölje meg a jogforrást és azon belül azt a konkrét jogszabályhelyet, amelynek megsértésére hivatkozik. A jogszabálysértés tartalmi körülírása keretében pedig a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek szöveges formában is meg kell fogalmaznia a jogerős határozat általa sérelmezett és a rendkívüli perorvoslatot megalapozó fogyatékosságát, amellyel kapcsolatosan részletesen ki kell fejtenie jogi álláspontját.
[59] Ha a fél felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatot több okból is támadja; vagyis több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a Pp. 413. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel (PK vélemény 6. pont). A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjének tehát valamennyi, a jogerős határozat jogszabálysértő voltára történő hivatkozása esetében konkrétan meg kell jelölnie az álláspontja szerint megsértett jogszabályhelyet, szövegesen elő kell adnia a jogszabálysértést és a jogszabálysértésre való hivatkozás indokait. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatóak, amelyek esetében a Pp. 413. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek (BH 2015.307.).
[60] A kérelmezett felülvizsgálati kérelmének az a része, amely a bizonyítási eljárás lefolytatását és a bizonyítékok mérlegelését sérelmezi, nem tartalmazza a megsértettnek állított eljárási rendelkezéseket. A felülvizsgálati kérelem ebben a részében nem felel meg a Pp. 413. § (1) bekezdés rendelkezéseinek, ezért érdemben nem vizsgálható. Ugyanezen okok miatt nem vizsgálta a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek azt az állítását sem, hogy az eljárás sértette a kérelmezett tisztességes eljáráshoz való jogát.
[61] A kérelmezett az anyagi jogi szabályok – a Hágai Egyezmény 13. Cikkének – megsértését kizárólag a bizonyítási eljárási szabályok sérelmére alapította, ezért nem állapítható meg az anyagi jogi jogszabályok megsértése sem.
[62] A Kúria a kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt hatályában fenntartotta, a jogerős végzésben megállapított teljesítési határidő módosításával.
(Kúria Pfv. II. 21.732/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás