2020. évi CLXXVIII. törvény indokolás
2020. évi CLXXVIII. törvény indokolás
az egyes törvényeknek a mozgóképipar versenyképességének növelésével összefüggő módosításáról szóló
2020. évi CLXXVIII. törvényhez
2020. évi CLXXVIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a filmipar lehetőségeinek, jövedelmezőségének javítása a szabályozási környezet – különösen: az adójogi szabályozás – módosításával, figyelemmel az iparág Magyarországon betöltött stratégiai szerepére és nemzetközi versenyképességének fenntartására. További célja a törvényjavaslatnak a gyakorlati tapasztalatok rendszerezése alapján a filmipari és -szakmai joganyag korszerűsítése.
A törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz többek között a mozgóképszakmai szabályok, nyilvántartások és támogatási kérelmek benyújtásával összefüggő szabályok módosítására. Tartalmazza továbbá a törvényjavaslat az egyes támogatási szabályokkal összefüggő módosításokat és a filmstatisztákra vonatkozó egyes törvényi szabályok módosítását is.
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A személyi jövedelemadó törvény módosításának célja egyrészt az Mktv-re történő korábbi hivatkozási hiba korrigálása. Másrészt a módosítás az Mktv. szerinti, a külföldi előadóművészek és stábtagok bejelentésének megfelelően az Szja tv.-ben is egységesíti az egyszerűsített adózási mód választására jogosult személyi körre vonatkozó szabályozást a könnyebb jogalkalmazás érdekében. A módosítás biztosítja továbbá, hogy az Európai Unió állampolgárai számára abban az esetben is választható legyen ez az adózási mód, ha a forgatás valamilyen okból elhúzódik. A módosítás célja továbbá, hogy a filmalkotásokban résztvevő előadóművészek és stábtagok akkor is választhassák az egyszerűsített adózási módot, ha valamilyen okból meghaladják a 183 napos magyarországi tartózkodást. Ilyen előfordulhat abban az esetben, ha a filmalkotásban részt vevő előadóművészek vagy stábtagok több egymást követő külföldi filmprodukció magyarországi gyártásában is részt vesznek. E módosítás összhangban van azzal a nemzetgazdasági érdekkel, hogy minél több külföldi filmprodukció gyártása történjen Magyarországon. A hatósági bejelentéshez kötöttség pedig biztosítja, hogy csak a jogszabály által célzott személyi kör tudja igénybe venni az egyszerűsített adózási módot a hosszabb tartózkodás esetén.
2. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés az Szja tv. 1/B. § (1a) bekezdésének módosításával összhangban.
3. §
A törvényjavaslat az „art” besorolású mozikkal és filmalkotásokkal kapcsolatos kormányzati feladatmegosztásra vonatkozó módosítást tartalmazza.
4. §
A Nemzeti Filmiroda feladataival kapcsolatos, törvényi szinten rögzített maradvány-visszahagyás indoka, hogy a Nemzeti Filmiroda kiadásainak fedezése saját bevételeinek terhére kerül sor, a Miniszterelnöki Kabinetiroda által államháztartáson belüli forrás tervezésére nem kerül sor. Amennyiben a Nemzeti Filmiroda év végi maradványa elvonásra kerül, az a következő évi finanszírozási átmenetet veszélyeztetné: a Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetéséből lenne szükséges előfinanszírozni az év eleji kiadásokat, majd visszatéríteni, amely egyrészt adminisztrációs többletterhet okozna, másrészt, ami nagyobb gondot jelentene, hogy a maradvány elvonásával a kiadások fedezete éves szinten nem lenne biztosított.
5. §
A törvény alapján lefolytatott közigazgatási hatósági eljárások – a gyakorlati tapasztalatok alapján – valamennyi esetben az ügy egyedi sajátosságait tükröző tényállás-tisztázást és értékelést igényelnek. Erre figyelemmel a sommás eljárás generális kizárása indokolt. Mindez a hatóság oldalán adminisztratív tehercsökkentéssel jár, hiszen a teljes eljárásra utalásról nem kell formalizált döntést hozni.
6. §
A jelen módosítás célja, hogy a moziüzemeltetési tevékenység bejelentésében foglalt adatok esetén is kötelezővé tegye a törvény a bejelentésre kötelezett moziüzemeltetők számára a bejelentéssel érintett adatokban bekövetkezett változás bejelentését a Hatóságnak. Ennek indoka, hogy a bejelentésben foglalt adatok a Hatóság közhiteles hatósági nyilvántartásába kerülnek bejegyzésre, így a módosítás hozzájárul ahhoz, hogy a közhiteles nyilvántartás pontosabb és naprakészebb adatokat tartalmazzon.
7. §
A filmalkotások statisztikai célú nyilvántartásba vételének eljárási szabályaiban és a filmalkotásra vonatkozó adatok körében történő változás a hatósági statisztikai feladatok célszerűbb, a nemzetközi gyakorlathoz igazodó szabályozásának az igényével történnek, figyelemmel az ügyfelek ezzel kapcsolatos indokolatlan terheinek a csökkentésére is.
8. §
A szabályozás koherensebbé tétele a törvény szövegének pontosítása által. Az Mktv. 2. § 15. b) pontja az Mktv. szerinti filmterjesztésnek a moziüzemeltetésre vonatkozó definíciója.
9. §
A korhatár-besorolás hatósági eljárásban elérni kívánt céljához a szövegből kivenni szándékozott adatok nem szükségesek.
10. §
A módosítást az teszi szükségessé, hogy a besorolási eljárás időpontjában még nem áll rendelkezésre a pénzügyi terv (cash flow), az eljárás lefolytatásához és a kérelem érdemi elbírálásához ehhez nincs is szükség.
11. §
A módosítást az teszi szükségessé, hogy a módosítással érintett műfajokban a forgatókönyv elkészítése nem feltétlenül része a gyártási/alkotói folyamatnak.
A módosítás célja az adott pont tekintetében a fogalomhasználat egyértelműsítése. Mivel kizárólag a magyar adóazonosító jellel rendelkező magánszemélyeknek kifizetett jövedelem mint közvetlen magyar filmgyártási költség után vehető igénybe a közvetett támogatás, az ezzel nem rendelkező külföldi stábtagok bejelentési kötelezettsége nem indokolt.
A módosítás célja, hogy a jelenlegi szabályozást fokozatosabbá tegye, az esetlegesen már felhasznált állami támogatás visszafizetésével kapcsolatos jogbizonytalanság miatt.
12. §
A jelenlegi szabályozás egy előző törvénymódosítás hatálybalépésével kapcsolatos problémára reflektált, ezért a rendelkezés okafogyott. A záró elszámolás átnevezése korrekciós elszámolássá a jogszabály jobb értelmezhetőségét eredményezi.
A jelenlegi szabályozás egy előző törvénymódosítás hatálybalépésével kapcsolatos problémára reflektált, ezért a rendelkezés okafogyott (jelenleg mindenhol 30%-ra módosult a megelőző jogszabály-állapot szerinti 25%).
13. §
A három hónapos határidő megfogalmazása jelenleg nem egyértelmű. A költségellenőrzés folyamán egységesen a filmgyártás elfogadott költségvetésének részét képező termékértékesítés vagy szolgáltatás teljesítésének időpontja kerül figyelembevételre, ezzel szemben a jelenleg hatályos rendelkezésben a vonatkozó számla keletkezése (a kiállítás dátuma) kerül megfogalmazásra. Ez indokolja a módosítást.
A módosítás célja, hogy a befejezési garancia elszámolhatósági alapja ugyanaz legyen, mint a hasonlóan szabályozott jogdíjnak, a produceri díjnak és a gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek, továbbá a közvetlen filmgyártási költség százalékában az érték kiszámolása matematikailag végtelen ciklusba kerülne.
14. §
Az Mktv. rendelkezései közé a hárommillió forint feletti elszámolási korlátozás bevezetésére még 2017-ben, a külföldi színészek és stábtagok jövedelmének jelentős növekedése miatt került sor, annak érdekében, hogy a nagy összegű külföldi kifizetések a magyar személyi jövedelemadó bevételekkel egyensúlyban maradjanak, vagyis e költségek emelkedése ne veszélyeztesse a rendszer pénzügyi egyensúlyát. (A külföldi színészek és stábtagok 50%-os elszámolhatósága a magyar rendszer egyik versenyképességi sarokköve, azon tovább szigorítani nem javasolt.)
Mivel a korlátozás bevezetését követően egyes gyártók részéről nem kívánt folyamatok indultak el, pl. magas jövedelemmel rendelkező külföldi színészeket és stábtagokat az ekho rendszerében kezdtek helyileg alkalmazni és így elszámolni, így biztosítva továbbra is a 100%-os elszámolhatóságot, szükséges volt a rendszert általánosságban korlátozni. Így került bevezetésre, hogy hárommillió forintig 100%-ban, felette pedig csak 50%-ban számolható el bármilyen javadalmazás, amely az Szja vagy Ekho törvény hatálya alá esik.
A korlátozás egyik oldalról maradéktalanul teljesítette a nem kívánt gyakorlat megszüntetését, másrészt azonban túlságosan is korlátozó hatáshoz vezetett az adókötelezettségeiket átlátható módon bevalló és fizető magyar színészekkel és stábtagokkal szemben. Ennek megfelelően a jogszabály az értékhatárt 12 millió forintra emeli.
15. §
A törvényjavaslat egyik legjelentősebb célkitűzése a filmiparhoz kapcsolódó filmszakmai közigazgatási hatósági eljárások új alapokra helyezése, ezek között például az egyes eljárások kérelmeinek újraszabályozása vagy a sommás eljárás kizárása. A törvényjavaslat hatósági eljárásokat egyszerűbbé és átláthatóbbá tévő rendelkezéseihez szorosan kapcsolódik az a javaslat, amely a Nemzeti Filmintézet (a továbbiakban: NFI) által ellátott hatósági feladatokat érinti. Annak érdekében, hogy a hatósági és nem hatósági feladatellátás egyértelműen elhatárolásra kerülhessen, szükséges biztosítani, hogy a hatósági feladatellátást az NFI-től elkülönülő önálló jogi személy láthassa el. A világos és átgondolt feladattelepítés által egyidejűleg könnyebben nyilvántarthatók lesznek a hatósági tevékenységhez tartozó ügyek, illetve az erre figyelemmel befizetett igazgatási szolgáltatási díj is.
16. §
Átmeneti rendelkezés az Mktv. módosított rendelkezései vonatkozásában.
17–18. §
A miniszteri rendeletek kiadására vonatkozó felhatalmazó rendelkezések módosítására irányuló javaslat.
19. §
Szövegcserés módosításokat tartalmazó javaslat.
20. §
A 15. §-hoz kapcsolódó indokolásban ismertetett hatósági feladatellátás szétválasztására figyelemmel szükséges a hatályos feladattelepítés egyes szabályainak deregulációja.
21. §
A filmipari statiszta meghatározást indokolt kiterjeszteni a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó filmalkotásokban szereplő statisztákra, így a meghatározás a mozgóképről szóló törvény hatálya alá nem tartozó filmekben (pl. reklámfilmekben) szereplő statisztákra is alkalmazhatóvá válik, tekintettel a tevékenység hasonlóságára.
22–23. §
A megnövekedő filmipari költségek miatt indokolt az utóbbi években nem változtatott, filmipari statiszták egyszerűsített foglalkoztatásához kapcsolódó nettó jövedelem határ és közteher mérték módosítása.
24. §
Átmeneti rendelkezés az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosított rendelkezéseihez.
25. §
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás