PÜ BH 2020/179
PÜ BH 2020/179
2020.06.01.
I. A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per felperese az adós, alperese pedig a végrehajtást kérő. A felek személyére vonatkozó kötelező előírás következtében a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása azzal szemben kérhető, aki az adott végrehajtás végrehajtást kérője.
II. A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező végzés nem minősül a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal egy tekintet alá eső végrehajtható okiratnak, a zálogjogosult bekapcsolódásával indult végrehajtás megszüntetése nem kérhető [1952. évi III. tv. (rPp.) 366. §, 369. § a) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az E. Zrt. kérelmére végrehajtást folytatnak a felperes ellen. A végrehajtást foganatosító bíróság végzésében megállapította, hogy megnyílt az alperes jogelődje zálogjogosult kielégítési joga és engedélyezte számára, hogy bekapcsolódjon a végrehajtási eljárásba. Az alperes jogelődje mint zálogjogosult bekapcsolódásának engedélyezése folytán indult végrehajtás új számon folyik a felperes ellen.
A felperes keresete
[2] A felperes a zálogjogosult jogutódjával szemben előterjesztett keresetében az elsőként említett végrehajtási eljárás megszüntetését kérte. Az elsőfokú bíróság felhívása ellenére keresetét az általa megjelölt alperessel szemben tartotta fenn és előadta, hogy az említett végrehajtás megszüntetését kizárólag az alperes tekintetében kéri.
Az első- és a másodfokú végzés
[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette, a végzést a felperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság helybenhagyta.
A bíróságok azzal indokolták döntésüket, hogy a felperes keresete az említett végrehajtás megszüntetésére irányult, azonban ebben a végrehajtási eljárásban az E. Zrt. a végrehajtást kérő, ezért ebben az eljárásban a végrehajtás megszüntetését kizárólag vele szemben lehet kérni. Mivel a felperes a felhívásuk ellenére nem vonta perbe az E. Zrt. végrehajtást kérőt, az rPp. 366. §-a, továbbá 157. § a) pontja alapján – figyelemmel az rPp. 130. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakra – a per megszüntetése indokolt. Kiemelték, hogy az alperes az új ügyszám alatti végrehajtási eljárás végrehajtást kérője.
A felülvizsgálati kérelem
[4] A jogerős végzés ellen – az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása iránt – a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint az alperes jogelődje zálogjogosultként a keresetében megjelölt végrehajtási eljárásba kapcsolódott be, keresetét kizárólag az alperessel szemben terjesztette elő, a végrehajtás megszüntetése is kizárólag az alperes követelésére vonatkozik. Mivel kereseti kérelme kizárólag az alperes végrehajtási igényét érinti, az E. Zrt. végrehajtást kérő igényét nem, ezért az E. Zrt. végrehajtást kérő perben állása nem kötelező. Akkor kellene mindkét végrehajtást kérőnek perben állnia, ha a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség lenne, amely csak egységesen dönthető el. Az E. Zrt.-vel szemben kereseti kérelmet nem tud előterjeszteni, mert az E. Zrt. követelése más jogviszonyon alapul, amely nem esik az rPp. 369. §-ának hatálya alá. Hangsúlyozta: a permegszüntetés jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
[5] Az alperes észrevételt nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[7] A támadott végzés nem jogszabálysértő. A Kúria egyetért annak helytálló indokaival is, azokat megismételni nem kívánja, csupán a felülvizsgálati kérelembe foglalt érvelés folytán mutat rá a következőkre.
[8] Az rPp. 366. §-a szerint (amely a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek indításának általános feltételét tartalmazza), ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a Vht. 41. §-a, vagy 56. §-a szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás-megszüntetési, illetőleg -korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen. Ha a végrehajtás záradékkal ellátott okirat, vagy az ezzel egy tekintet alá eső végrehajtható okirat alapján indult, a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per indításának „különös” feltételeit az rPp. 369. § a)-d) pontjai tartalmazzák.
[9] Az rPp. 366. §-a értelmében a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per felperese az adós, alperese pedig a végrehajtást kérő. A felperes és az alperes személyére vonatkozó kötelező erejű (kógens) rendelkezés következtében a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt indított perben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a megszüntetni kért végrehajtásban ki a végrehajtást kérő, hiszen a pert csak vele szemben lehet kezdeményezni. Abban az esetben, ha a felperes a perben az elsőként említett számú végrehajtás megszüntetését kívánja elérni (amely végrehajtás az E. Zrt. kérelmére folyik), akkor a keresetlevelet az E. Zrt. végrehajtást kérővel szemben kell előterjesztenie.
[10] A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az alperes jogelődje zálogjogosultként bekapcsolódott a felperes elleni végrehajtási eljárásba, ugyanakkor a felperes kereseti kérelme – felülvizsgálati érvelése szerint – kizárólag az alperes végrehajtással érvényesíteni kívánt igényét érinti.
[11] Mindezeken túlmenően a Kúria utal még a következőkre.
Az rPp. 369. § a) pontjának alkalmazási körében a zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező végzés nem minősül a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal egy tekintet alá eső végrehajtható okiratnak. Az rPp. 369. § a) pontjára alapítottan nem kérhető a zálogjogosult bekapcsolódásával indult végrehajtás megszüntetése, hiszen a bekapcsolódásra nem a zálogjoggal biztosított követelés végrehajthatósága, hanem a zálogtárgy lefoglalása és végrehajtás alá vonása következtében került sor. A zálogjogosult bekapcsolódása jogintézményének célja annak biztosítása, hogy a zálogjogosult törvényes jogai és érdekei a végrehajtási eljárásban is érvényesülhessenek: ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy a végrehajtási eljárásban a zálogtárgyat a zálogjogosult értesítése és igényérvényesítése lehetőségének biztosítása nélkül értékesítsék. Ennek következtében a zálogjoggal biztosított követelés joglapja és összege a bekapcsolódás-engedélyezés iránti nemperes eljárás keretében, a zálogjogosult bekapcsolódását az azt engedélyező végzés ellen benyújtott fellebbezésben vitatható, illetve a bekapcsolódást megalapozó jogviszonyt a jogviszonyra (annak létre nem jöttére, érvénytelenségére stb.) vonatkozó polgári perben lehet támadni. Mindezek szerint a felperes az elsőként említett végrehajtás megszüntetését csak annak az eljárásnak a végrehajtás kérőjével szemben kérheti, az alperessel (az adott végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosult jogutódjával) szemben a zálogjogosult bekapcsolódásával indult végrehajtás megszüntetése nem kérhető.
[12] A kifejtettekre figyelemmel a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. I. 21.335/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás