2020. évi XVIII. törvény indokolás
2020. évi XVIII. törvény indokolás
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel készült jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló
2020. évi XVIII. törvényhez
2020. évi XVIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel készült jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) törvényben való kihirdetése. A Jegyzőkönyvet 2017. június 21-én írták alá és 2018. augusztus 1-én hatályba lépett.
2010. május 10-én, Brüsszelben írták alá az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság közötti Keretmegállapodást (a továbbiakban: Megállapodás).
A Megállapodás az azon dátumot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek értesítik egymást az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.
A Megállapodás az EU bilaterális kapcsolatainak a kereteit rögzíti, amely három pillérre épül: politikai, gazdasági és szektorális együttműködésre.
A Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya alapján Horvátország vállalja, hogy az Európai Unió és tagállamai által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodásokhoz az e megállapodásokhoz csatolt jegyzőkönyv útján csatlakozik. Horvátország csatlakozási okmánya értelmében Horvátországnak az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság közötti Keretmegállapodáshoz való csatlakozásáról a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv útján kell megállapodni.
Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság kapcsolatait jelenleg a 2001-ben hatályba lépett Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás szabályozza. Az azóta eltelt években nyilvánvalóvá vált, hogy az együttműködés jóval túlmutat az ebben a megállapodásban szabályozott kereskedelmi területen, ezért szükség van új, magasabb szintű egyezményes kapcsolatrendszer kialakítására. A szabadkereskedelmi konzultációk 2007. évi elindítását 2008-ban követték az új, elsősorban politikai tartalmú keretmegállapodásról kezdődött tárgyalások. Az uniós tagországok többsége ragaszkodott a két egyezmény párhuzamos előkészítéséhez, tartalmi összekapcsolásához és egyidejű aláírásához. A koreai fél elfogadta az EU megközelítését, így többszöri tárgyalási fordulót követően 2009 őszére sikerült véglegesíteni mind a közösségi hatáskörbe tartozó Szabadkereskedelmi Egyezményt, mind a Keretmegállapodást (továbbiakban: Keretmegállapodás). A Keretmegállapodást a felek 2009. október 14-én parafálták.
Az EU számára Dél-Korea nyugati kötődése, gazdasági súlya és regionális kapcsolatai folytán figyelemre méltó és fontos partner, amellyel előnyös a kétoldalú kapcsolatok további elmélyítése. A kétoldalú viszony továbbfejlesztésére és újabb területekre való kiterjesztésére jó alkalmat kínál a Keretegyezmény továbbfejlesztése, illetve a Szabadkereskedelmi Megállapodás aláírása. Az EU és a Koreai Köztársaság közötti Keretmegállapodás új, magasabb szintre helyezi a két fél közötti politikai, környezetvédelmi, fejlesztéspolitikai, tudományos, oktatási és civil kapcsolatokat. Lehetőséget teremt az eddig elsősorban gazdasági és kereskedelmi témák által dominált együttműködés jelentős szélesítésére és a globális kihívások elleni közös fellépésre. Erősíteni fogja az EU régióbeli szerepét és mintaként szolgálhat a többi fejlett régióbeli országgal kötendő megállapodásnak. Demonstrálja a felek politikai nézetei és értékei között meglévő azonosságot a globális és regionális színtéren.
A megállapodás megfelel az EU politikai érdekeinek. Együttműködést irányoz elő olyan fontos területeken, mint az emberi jogok védelme, a terrorizmus elleni küzdelem vagy a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása. A globális kihívások elleni közös fellépés jegyében megteremti az együttműködés bővítését olyan területeken, mint az éghajlatváltozás, az illegális migráció, a pénzmosás, a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem.
Továbbá Magyarország támogatja a Megállapodás megújítását és szorgalmazza a kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztését is.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében a Jegyzőkönyvet törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 2. §-hoz
A Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza. A Jegyzőkönyv 5 cikkből áll. A Jegyzőkönyv 1. cikkének értelmében a Horvát Köztársaság részes félként csatlakozik a Megállapodáshoz, továbbá az Európai Unió többi tagállamával megegyező módon elfogadja és tudomásul veszi a Megállapodás szövegét.
A 3. §-hoz
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 4. §-hoz
A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás