KÜ BH 2020/188
KÜ BH 2020/188
2020.06.01.
A Ket. 15. §-a szerinti ügyféli jogállást megalapozza az, hogy az összevont engedélyezési eljárással érintett ingatlanon áll a felperesi épület, amelynek felújítására a felperes építési engedéllyel rendelkezik, függetlenül a tulajdonosi hozzájárulás meglététől [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 15. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatalánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) sportközpont és üzemi épület rendeltetésű, strand kiszolgáló épületei, fürdőház, kemping és vitorlásklub épület rendeltetésű építmények megépítésére vonatkozóan összevont engedélyezési eljárás van folyamatban. Az eljárások a Sopron, Fertő tavi vízitelep ... helyrajzi számú ingatlanokat érintik. A Sopron, Fertő tavi vízitelep ... hrsz.-ú ingatlan a magyar állam tulajdonát képezi, az az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében áll. A felperes a ... helyrajzi számú ingatlanon található vendéglátó és szálláshely rendeltetésű épület leégett emeleti szintjének és tetőszerkezetének helyreállítására építési engedélyt kapott. A felperes és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által képviselt magyar állam és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság között a ... hrsz.-ú ingatlant érintően a felperes javára földhasználati jog bejegyzésének tűrésére kötelezés tárgyában polgári per van folyamatban.
[2] A felperes az elsőfokú hatóságnál kérelmet nyújtott be, amelyben az összevont engedélyezési eljárásokban kérte ügyféli jogának megállapítását, hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. §-ára és arra, hogy a ... helyrajzi számú ingatlanon álló épületének felújítására jogerős építési engedéllyel rendelkezik, annak kivitelezése függ az összevont építési engedélyezési eljárásoktól, az épület helyreállítására, kivitelezésére közvetlenül kihat ugyanis, hogy az engedélyezési tervekben megmaradóként szerepeljen az eredeti épület. Arra is hivatkozott, hogy a ... helyrajzi számú ingatlanra a polgári perrel kapcsolatban perindítás ténye került feljegyzésre, amelynek a felperes a jogosultja.
[3] Az elsőfokú hatóság a GY-06D/EPH/1400-25/2017., GY-06D/EPH/1402-26/2017., GY-06D/EPH/1405-27/2017., GY-06D/EPH/1401-27/2017., GY-06D/EPH/1403-29/2017. és GY-06D/EPH/1404-29/2017. számú végzéseivel a kérelmeket elutasította. Végzéseinek indokolásában kitért arra, hogy az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól beszerzett polgári per irataiból az állapítható meg, hogy az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint az ingatlan vagyonkezelője úgy nyilatkozott, hogy az épület felújításához nem járul hozzá, így a felperes az építési engedély megszerzése ellenére sem kezdheti meg a felújítást. Az alperes GYD-01/1822-3/2017., GYD-01/1824-3/2017., GYD-01/1823-3/2017., GYD-01/1825-3/2017., GYD-01/1826-3/2017. és GYD-01/1827-3/2017. számú végzéseivel az elsőfokú végzéseket helybenhagyta. Kiemelte, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyféli jogállás általános szabályait a Ket., speciális szabályait az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) határozza meg. Megállapította, hogy a felperes az összevont engedélyezési eljárásokban nem építtető, tulajdonjoga sem állapítható meg, hiszen a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként nem szerepel. A Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy az építéssel érintett ingatlanra feljegyzett perindítás ténye nem a felperes jogát állapítja meg az ingatlanra vonatkozóan, csupán a per megindításának tényét rögzíti. A Ket. 15. §-a körében kiemelte, hogy az a tény, hogy az épületre a felperes építési engedéllyel rendelkezik, önmagában nem alapozza meg az ügyféli jogállását, hiszen az építési engedélyben foglalt jog gyakorlása ellehetetlenült azáltal, hogy a tulajdonos arról nyilatkozott, hogy a tevékenység megkezdéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulását nem adja meg.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes végzéseinek elsőfokú végzésekre kiterjedő megváltoztatását és ügyféli jogállásának megállapítását, másodlagosan az alperesi végzések elsőfokú végzésekre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte.
[5] Az alperes védirataiban a felperes kereseteinek elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette és ítéletében az alperes GYD-01/1822-3/2017., GYD-01/1824-3/2017., GYD-01/1823-3/2017., GYD-01/1825-3/2017., GYD-01/1826-3/2017. és GYD-01/1827-3/2017. számú végzéseit az elsőfokú végzésekre kiterjedően megváltoztatta és megállapította, hogy a felperest a közigazgatási eljárásokban ügyféli jogállás illeti meg. Az alperes álláspontját osztva kiemelte, hogy önmagában a perfeljegyzés tényéből nem következik sem jog, sem jogos érdek megállapíthatósága, a polgári per eredményétől függően ugyanis egy jövőben keletkező földhasználati jog egy folyamatban lévő közigazgatási eljárásban nem vehető figyelembe. Megállapította, hogy az összevont építési engedélyezési eljárások tárgyát képező ingatlanon a felperes által felépített, annak felújítására jogerős építési engedéllyel rendelkező épület áll, mely épületnek a felperes ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa. Az, hogy az épület az ingatlan-nyilvántartásban önálló épületként nem került feltüntetésre, illetve az érintett területre vonatkozóan a felperest a fennálló jogi helyzet szerint földhasználati jog nem illeti meg, a felperes terhére nem értékelhető. Utalt arra, hogy a Ket. 15. § (1) bekezdése szerinti általános ügyfélfogalomból nem vezethető le az a szűkebb értelmezés, miszerint jog, jogos érdek fennállta csak akkor állapítható meg, ha ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról van szó. Hangsúlyozta, hogy kétséget kizáróan megállapítható, hogy a perbeli ingatlanon létesített, különböző rendeltetésű épületek építése és az azt megelőző engedélyezési eljárás a felperes tulajdonát képező épület jogi és fizikai sorsát közvetlenül és nyilvánvalóan érintheti, ezért a jogi érdek megállapítható. Az épület felújításának kivitelezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás hiányával kapcsolatban kitért arra, hogy a jognyilatkozat pótlása a felek között további polgári jogvita tárgyát képezheti, így azt az ügyféli jogállás megállapíthatósága körében a közigazgatási hatóság hatáskör hiányában nem értékelheti.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte. A Ket. 15. § (1) bekezdése és a kialakult joggyakorlat alapján arra hivatkozott, hogy valakinek a jogát, jogos érdekét az ügy akkor érinti, ha közvetlen és nyilvánvaló érdekeltsége fűződik ahhoz, hogy az egyébként másra vonatkozó jogot a hatóság megállapítja-e, és ha igen, akkor milyen tartalommal. Utalt arra, hogy a jog, jogos érdek közvetlen és nyilvánvaló fennállása megállapíthatósága a hatósági ügy szempontjából releváns és nyilvánvalóan fennálló tények alapján ítélhető meg. Érvelése szerint a felperes ügyféli jogállásának értékelésére vonatkozó releváns tényeket az elsőfokú ítélet helyesen tartalmazza, tényként rögzíti azonban, hogy az ingatlanon fennálló építménynek a felperes az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa. E körben rögzítette, hogy a tulajdonjog fennállása nem ténykérdés, hanem jogi kérdés, amelynek okán az elsőfokú bíróság megállapítása és az abból levont jogi következtetések sem helytállóak. A jog az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés számos esetét ismeri, és aki ilyen módon szerzett tulajdont, az mind a régi, mind az új Polgári Törvénykönyv alapján igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés érvényesítésének eszköze az ingatlan-nyilvántartási igény benyújtása és a feltételek teljesülése esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése. Ebből az következik, hogy az elsőfokú bíróság által rögzített ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos mint jogi kategória nem létezik, kizárólag ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjog-szerzésről beszélhetünk, amely tulajdonjogot kizárólag akkor keletkeztet, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A felperes az ügyféli jogállás megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően, illetve azt követően sem nyújtott be a fentiekre vonatkozó kérelmet. Az elsőfokú ítélet megállapítása tehát sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 116. § (1) bekezdését és a 2013. évi V. törvény 5:38. §-át. Mivel pedig az ügyféli jog megállapítását arra alapítja az elsőfokú ítélet, hogy a felperes ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos, az ügyféli jogállás megállapítása irat- és jogellenes. A jognyilatkozat pótlása körében arra hivatkozott, hogy az új Ptk. 6:184. §-a alapján a jognyilatkozat bírósági ítélettel történő pótlására akkor kerülhet sor, ha a fél a szerződés alapján jognyilatkozat tételére köteles. Márpedig a perbeli esetben nincsen olyan szerződéses rendelkezés a tulajdonos, vagyonkezelő és a felperes között, amely alapján a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozat tételére köteles lenne. Érvelése szerint a kialakult jogi helyzetet, vagyis, hogy jogerős építési engedély birtokában, tulajdonosi hozzájárulás hiányában az engedélyezett építési tevékenység nem kezdhető meg jogszerűen, az ügyféli jogállás vizsgálata során értékelni szükséges, hiszen éppen ebből következik a jog vagy jogos érdek megállapíthatatlansága. Hangsúlyozta, hogy annak meghatározása, hogy a jogi elismerés mikortól és milyen terjedelemben indokolt, jogalkotói és nem jogalkalmazói kérdés. A jogalkotó egyértelműen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez köti az elismerést, az abban foglaltakat a sikeres ellenbizonyításig valósnak kell tekinteni, amely a perbeli eljárásban nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy a felperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, és ez irányú hatósági eljárás sincs folyamatban. Az építési engedély körében arra hivatkozott, hogy az hatósági hozzájárulást jelent és nem kikényszeríthető, érvényesíthető alanyi jogot teremt, másrészt nem keletkeztet egy korábban fenn nem álló kapcsolatot a dolog és az érintett személy között. Ez a hozzájárulás csak akkor eredményezhet tényleges, jogilag elismert jogosultságot, ha az épületre vonatkozó tulajdonjog alanyaként az adott személy tételezhető. A perbeli esetben azonban az építési engedély semmiféle igényt nem keletkeztetett.
[8] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályban tartását és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Azt állította, hogy az elsőfokú ítélet a bizonyítékokat megfelelően értékelte és helytálló következtetésre jutott. Kiemelte, hogy jelentős erőfeszítéseket tett a perbeli büféjének rendbetétele érdekében, e körben a Soproni Vízmű Zrt. 2016. február 17-i felhívására hivatkozott, amely felszólította az épület és környékének rendbetételére, továbbá nyilatkozattételre a körben, hogy építési engedéllyel helyre kívánja-e állítani a leégett szintet. A felperes ezen felhívásnak megfelelően a tűz után földszintesként megmaradt épületet rendbe tette és a helyreállításhoz szükséges tervdokumentációt benyújtotta. Hangsúlyozta, hogy jogszerűen, jóhiszeműen szerzett működési, üzemeltetési engedéllyel rendelkezik a perbeli ingatlanon a felépítményben lévő büfé üzemeltetésére, nyilvánvaló érdeke, hogy az adott ingatlan fizikai és jogi sorsát közvetlenül érintő eljárásban ügyféli jogait gyakorolhassa. Kiemelte, hogy amennyiben a Ket. 15. §-a kapcsán a hatóságoknak kizárólag az ingatlan-nyilvántartás alapján kellene megállapítaniuk az ügyféli jogállás megalapozottságát, akkor a jogalkotó ezt foglalta volna a jogszabályba. Azzal is érvelt, hogy a polgári perben az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akként nyilatkozott, hogy a Sopron ... hrsz.-ú ingatlan kikerült a kizárólagos állami tulajdonú (forgalomképtelen) ingatlanok köréből, az ingatlan így a forgalomképes állami vagyoni körbe tartozik. Hangsúlyozta, hogy az ingatlanon álló építmény ingóságként forgalomképes, amennyiben pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül önálló ingatlanként, akkor önálló tulajdon tárgyává válhat, önálló ingatlan módjára. Hangsúlyozta, hogy a felperesnek közvetlen és nyilvánvaló érdekét érinti, hogy mi lesz a felépítmény sorsa, ami pedig közvetlenül összefügg azzal, hogy mi lesz az érdekelt által koordinált Fertő tavi turisztikai fejlesztés beruházás koncepciójának, engedélyezésének kimenetele.
[9] Az alperesi érdekelt az alperes felülvizsgálati kérelmének történő helytadást kérte. Arra hivatkozott, hogy nem releváns, hogy a felperes saját üzleti kockázatára és hasznára beruházásokat eszközölt, ahogyan annak pénzbeli értéke sem. Kiemelte, hogy nem elegendő az ügyféli státusz megalapozására az, hogy a felperes a felépítményt üzemelteti, vagy, hogy azután építményadót fizet évek óta, ahogyan az sem, hogy a felépítményt tűzkár érte, illetve, hogy a Soproni Vízmű Zrt. a felperest szólította fel az épületre rendbehozására. Mindez ugyanis nem bizonyítja, hogy a felperesnek nyilvánvaló és közvetlen jogos érdeke fűződik az ügyféli jogálláshoz. Hangsúlyozta, hogy a perbeli felépítmény nem minősül önálló ingatlannak, így nem válhat önállóan tulajdonjog tárgyává. Az épület önálló ingatlanként való elismeréséhez annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges, azonban a felépítmény önálló ingatlanként történő feltüntetésére a hatályos jogszabályok szerint nincs lehetőség [a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (5) bekezdése és 17. § (5) bekezdése alapján].
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] Az alperes felülvizsgálati kérelme részben alapos.
[11] Az alperesi érdekelt mint építtető kérelmei alapján a Sopron, Fertő tavi vízitelepen 6 összevont engedélyezési eljárás van folyamatban különböző rendeltetésű építmények építésére vonatkozóan. Az összevont engedélyezési eljárások több helyrajzi számú ingatlant érintenek; az eljárások közül 4 érinti a ... hrsz.-ú ingatlant, amelyen a felperesi építmény áll. Az építmény felújítására a felperes jogerős építési engedéllyel rendelkezik, továbbá rendelkezik a Soproni Vízmű Zrt.-vel kötött bérleti szerződéssel, amelyek értelmében a felperes az építménnyel elfoglalt területet bérli. Két összevont engedélyezési eljárásban az az ingatlan, amelyen a felperes építménye áll (... hrsz.-ú ingatlan), nem érintett. Az összevont engedélyezési eljárással egyidejűleg folyamatban vannak telekmegosztási eljárások is. Az elsőfokú ítélet valamennyi összevont engedélyezési eljárással érintett ingatlan tekintetében elismerte a felperes ügyféli jogállását, tekintet nélkül arra, hogy az érinti-e azt az ingatlant, amelyen – a telekmegosztás előtt – a felperes építménye áll.
[12] Arra az alperes helytállóan hivatkozott, hogy az összevont engedélyezési eljárásokban fennálló ügyféli jogállás megállapítására irányuló közigazgatási perben nem tehető olyan megállapítás, hogy a felperes által felépített, annak felújítására jogerős építési engedéllyel rendelkező épületnek a felperes ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa, a közigazgatási perben ugyanis polgári jogi kérdés nem dönthető el, márpedig az, hogy a felperes esetlegesen a ... hrsz.-ú ingatlanon álló építmény ingatlan-nyilvántartáson kívül tulajdonosa, polgári jogi kérdés, amelynek megítélésére a közigazgatási perben eljáró bíróságnak nincs hatásköre.
[13] Azt azonban helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes az összevont engedélyezési eljárással érintett ... hrsz.-ú ingatlanon álló építményre építési engedéllyel rendelkezik, márpedig ennek fényében kell vizsgálni, hogy a felperest azon összevont engedélyezési eljárásban, amely a felperesi építményt érintő ingatlanra vonatkozik, megilleti-e az ügyféli jogállás. Az építési engedély alapján a felperest jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, a közjogi jellegű építési engedély pedig a Ket. 15. §-a szerinti közvetlen és nyilvánvaló jogot és jogos érdekét megalapozza, függetlenül attól, hogy a tulajdonos az építkezés (felújítás) megkezdéséhez hozzájárult-e (mivel ez utóbbi kérdés szintén kívül esik az építési engedélyezés körén). A felperes tehát rendelkezik ügyféli jogállással az azon ingatlant érintő összevont engedélyezési eljárás(ok)ban, amelyen építménye áll. E tekintetben tehát az elsőfokú ítélet helytállóan foglalt állást. Tévedett azonban az elsőfokú ítélet, amikor a felperes ügyféli jogállását azon ingatlanok tekintetében is megállapította, amelyeket a felperesi építmény nem érinti, ezen ingatlanok esetében ugyanis a felperes közvetlen és nyilvánvaló joga és jogos érdeke nem mutatható ki. Az alperes azon felülvizsgálati hivatkozása, amely szerint az építési engedély nem kikényszeríthető alanyi jogot teremt, az ügyféli jogállás megállapítása szempontjából relevanciával nem bír, az összevont engedélyezési eljárásban érintett egyik ingatlanon meglévő építési engedély ugyanis önmagában megteremti a Ket. 15. §-a szerinti ügyféli minőséget.
[14] A jognyilatkozat pótlása körében az alperes által a felülvizsgálati kérelemben előadottak tekintetében a Kúria rámutat arra, hogy – ahogyan az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosi jogállás kérdése – a jognyilatkozat pótlása is polgári jogi kérdés, arról a bíróság polgári perben dönt, a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem rendelkezik hatáskörrel annak megítélésére, hogy a perbeli esetben a jognyilatkozat pótlása iránti polgári per milyen eredménnyel zárulna.
[15] Minderre tekintettel a Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet az alperesi és az elsőfokú hatóság végzéseire kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárások lefolytatására kötelezte.
[16] A megismételt eljárások során az elsőfokú hatóságnak a felperes kérelmeit a jogerős ingatlan-nyilvántartási átvezetések figyelembevételével kell elbírálnia akként, hogy a felperest abban/azokban az eljárás(ok)-ban, amelyben az építményét magában foglaló ingatlan érintett, az ügyféli jogállás megilleti.
(Kúria Kfv.II.38.099/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás