BÜ BH 2020/193
BÜ BH 2020/193
2020.07.01.
I. A Büntető Törvénykönyv alapján kötelezően kiszabandó pénzbüntetés esetén a más tulajdonát képező ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog önmagában nem tekinthető jövedelemforrásnak. A haszonélvezeti jog ezért csak abban az esetben minősül a pénzbüntetés szempontjából megfelelő vagyonnak, illetve jövedelemforrásnak, ha ténylegesen anyagi haszonszerzést biztosít [Btk. 50. § (2) bek., 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont; Ptk. 5:147. § (1) bek.].
II. A büntetéskiszabás követelményrendszere minden esetben az adott terhelt tekintetében vizsgálandó. Ezért a törvény értelmében kötelezően alkalmazandó pénzbüntetés kiszabása nem mellőzhető azon az alapon, hogy más terheltek esetében arra nem került sor [Btk. 50. § (1)–(3) bek.].
[1] A járásbíróság a 2018. október 29. napján tartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével a X. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont].
[2] Ezért őt 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre és 400 napi tétel, napi tételenként 5000 forint, összesen 2 000 000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén a (szabadságvesztés-) büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá pártfogó felügyelet elrendeléséről, a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról és a lefoglalt bűnjelekről.
[3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2019. április 4. napján tartott nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet a X. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 3 évre enyhítette, mellőzte a pénzbüntetést és a pártfogó felügyelet elrendelését, korrigálta a lefoglalt bűnjelekre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben a X. r. terhelt tekintetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[4] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján a X. r. terhelt nőtlen, kiskorú gyermeke nincs, havi jövedelme 200 000 forint, haszonélvezeti joga van az édesapja tulajdonában álló, épülő családi házon és tartozása nincs. Az elsőfokú bíróság jogi indokolása értelmében a X. r. terheltet határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélte haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt, s mivel megfelelő jövedelme, illetve vagyona van, ezért a Btk. 50. § (2) bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélte.
[5] A másodfokú bíróság a X. r. terhelt tekintetében a személyi körülményeket nem korrigálta, valamint azzal mellőzte a pénzbüntetést, hogy „az kizárólag a X. r. vádlottra került kiszabásra az ugyanolyan elkövetési magatartást megvalósító vádlottak közül”.
[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a X. r. terhelt terhére a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját megjelölve: a pénzbüntetés kiszabásának mellőzése miatt, annak kiszabása érdekében.
[7] A felülvizsgálati indítvány indokai szerint a Btk. 50. § (2) bekezdésében megállapított feltételek adottak, így a pénzbüntetés kiszabása kötelező. A másodfokú bíróság törvénysértéssel mellőzte az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetést.
[8] Indítványozta a megtámadott határozat megváltoztatásával a pénzbüntetés kiszabását.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a törvényes határidőn belül előterjesztett felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – fenntartotta.
[10] A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot tanácsülésen változtassa meg, és a X. r. terhelttel szemben pénzbüntetést is szabjon ki.
[11] A X. r. terhelt és védője nem tett észrevételt az ügyészség álláspontjára.
[12] A megyei főügyészség – Legfőbb Ügyészség által véglegesített – felülvizsgálati indítványa alapos.
[13] Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be. 651. § (1) bek. 1. ford.], azt pedig a jogerős ügydöntő határozat közlésétől (kihirdetés napja: 2019. április 4.) számított hat hónapon belül (indítványa az elsőfokú bírósághoz 2019. szep-tember 11-én érkezett) terjesztette elő [Be. 652. § (3) bek.], így az ebből a szempontból is joghatályos.
[14] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. § (1) bek. b) pont 2. ford. ba) alpont].
[15] A kiszabott büntetés pedig akkor is törvénysértő, amennyiben az adott büntetés mellett nem került kiszabásra egy másik, a törvény alapján kötelezően kiszabandó büntetés is.
[16] Ugyanis a büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.).
[17] A Kúria egyetértett a Legfőbb Ügyészség által véglegesített felülvizsgálati indítványban foglaltakkal.
[18] A Btk. 50. § (2) bekezdése alapján akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.
[19] A X. r. terheltet üzletszerűen elkövetett bűncselekmény [költségvetési csalás bűntette, Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont] miatt ítélték határozott ideig tartó (2 év) szabadságvesztésre. Jövedelme megfelelő, mert az akként havi 200 000 forint, hogy abból másnak eltartásáról nem kell gondoskodnia és tartozása sincs.
[20] Ezért közömbös, hogy vagyonának megfelelősége nem tisztázott, ugyanis az apja tulajdonát képező épülő családi házon fennálló haszonélvezeti jog önmagában nem biztosít jövedelemforrást. A haszonélvezeti jog tartalma, hogy haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:147. § (1) bek.]. Ellenben az irányadó tényállásból ki sem tűnik, hogy a X. r. terhelt haszonélvezeti joga tényleges anyagi haszonszerzést biztosít-e a számára. Vagyis a haszonélvezeti jog csak akkor jelenthet megfelelő vagyont, amennyiben az ténylegesen releváns anyagi haszonszerzést biztosít.
[21] A rendkívüli jogorvoslatra szolgáló felülvizsgálat rendeltetése a törvénysértések kiküszöbölése. Amennyiben a törvényben meghatározott feltételek fennállta mellett a törvény kötelező rendelkezése ellenére maradt el a pénzbüntetés kiszabása, az nyilvánvaló törvénysértés.
[22] A másodfokú bíróság, mivel nem a törvényi feltételek hiányával érvelt, pénzbüntetést mellőző érvelése eredendően téves. A büntetéskiszabás követelményrendszere minden esetben az adott terhelt tekintetében vizsgálandó. Az más kérdés, hogy a további terheltek esetében miért maradt el a pénzbüntetés kiszabása, de ezt a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett terhelteket érintően nem vizsgálhatja. Amennyiben a másodfokú bíróság úgy látta, hogy fellebbezéssel érintett más terheltekkel szemben is fennálltak a törvény értelmében kötelezően kiszabandó pénzbüntetés feltételei, s azt súlyosítás tilalom nem zárta ki, más terhelteket ugyancsak pénzbüntetésre is kellett volna ítélnie.
[23] Ezért a Kúria a X. r. terheltet – újraértékelve a bíróságok által megjelölt személyi körülményeket, s egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával – 400 napi tétel, napi tétenként 5000 forint, összesen 2 000 000 forint pénzbüntetésre is ítélte [Btk. 50. § (1)–(3) bek.].
[24] A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. § (6) bek.] során felülvizsgálatot megalapozó ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 649. § (2) bek.] nem észlelt.
[25] A kifejtettek értelmében a Kúria az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a támadott határozatot megváltoztatta: a X. r. terheltet pénzbüntetésre is ítélte [Be. 662. § (2) bek. b) pont 2. ford.].
[26] Egyebekben a megtámadott határozatot a X. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta [Be. 662. § (1) bek.].
(Kúria Bfv. I. 1.236/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás