BÜ BH 2020/195
BÜ BH 2020/195
2020.07.01.
A kapcsolati erőszak bűncselekménye tényállásában szereplő „rendszeresen” törvényi feltétel nemcsak sokszámú és időben elhúzódó magatartásokat jelent, az eset körülményeitől függően akár két alkalommal történő elkövetés esetén is megállapítható [Btk. 212/A. § (1) bek. b) pont].
[1] A zaklatás vétsége és más bűncselekmény miatt indított büntetőügyben – megismételt eljárásban – a járásbíróság a 2018. szeptember 20. napján meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kapcsolati erőszak bűntettében [Btk. 212/A. § (1) bek., (2) bek. a) pont], és zaklatás vétségében [Btk. 222. § (1) bek., (3) bek. a) pont]. Ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. Kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
[2] A terhelt és a védő fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2019. február 14. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a kapcsolati erőszak bűntettének jogszabályi megjelölése helyesen: Btk. 212/A. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés a) pont.
[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás a következő:
[4] A terhelt 2012. március 31. napján kötött házasságot a sértettel, amely mindkettőjüknek a második házassága volt. A terheltnek a korábbi házasságából egy, míg a sértettnek két gyermeke származott, mely gyermekeket ezt követően, az ekkor már nagykorú gyermek kivételével, a közös háztartásukban nevelték. A terhelt és a sértett házassága a kezdetektől problémákkal terhelt volt, a nézeteltéréseik pedig mind gyakrabban torkollottak veszekedésekbe.
[5] 2012 májusában a terhelt autóval kívánta hazaszállítani az akkor már a terhessége hatodik hónapjában járó sértettet és az éppen kórházi kezelésben részesülő lányát. A terhelt nem szeretett közúti lámpáknál várakozni, így amikor a jelzőlámpa zöldre váltott, a terhelt elvárta feleségétől és lányától, hogy neki megfelelő magatartást tanúsítsanak, vagyis átrohanjanak a zebrán, nehogy újra várakozniuk kelljen a szabad jelzésre. A terhelt át is ért a gyalogátkelőhelyen a zöld jelzés alatt, azonban a sértett és lánya csak a következő zöld jelzés során tudott átkelni a zebrán. A sértett, amikor a lányával odaért az autóhoz és beszállt abba, közölte a terhelttel, hogy ne haragudjon, de ő sem most terhesen, sem majd babakocsival nem fog rohangálni a zebrán, mert nem is tud. A terhelt ettől a mondattól indulatossá vált, kiabálni kezdett a feleségével, akinek azt mondta, hogy „Te hülye kurva, te hülye picsa!”, majd elindult az autóval, gyorsított és hirtelen nagyot fékezett. Az indokolatlan és hirtelen közlekedési manővertől mind a sértett, mind kiskorú lánya megijedt és sírni kezdett, mert azt gondolták, hogy a másiknak történt valami baja. A sértett ki akart szállni a gépjárműből, hogy hátraüljön megvigasztalni a kislányát, de az ajtók be voltak zárva. A sértett végül az autón belül mászott hátra a lányához, miközben a terhelt folyamatosan ordított velük, végül megállt az autóval és felszólította a sértettet és lányát, hogy szálljanak ki a kocsiból és menjenek haza gyalog. Ezt követően a sértett és kislánya kiszálltak az autóból.
[6] 2012. június hónapban a terhelt az első házasságából származó fiának születésnapi partit akart rendezni Ausztriában, pontosabban már meg nem határozható helyen és megkérte a sértettet, hogy nézzenek ennek érdekében sátorhelyet. A sértett ebbe beleegyezett, de közölte a terhelttel, hogy terhesen sem ő, sem a kórházi kezelésekre szoruló lánya nem tud sátorban aludni, azonban a terhelt ennek ellenére ragaszkodott az ottlétükhöz. Amikor aztán gépkocsival odaértek a kemping előtti utcához, a sértett közölte, hogy akkor a közelben néz magának egy szobát. A terhelt ettől oly mértékben dühössé vált, hogy hirtelen lefékezett és közölte a sértettel, hogy azonnal szálljon ki a kocsiból, mert ezt nem hallgatja tovább. A sértett ezután önként kiszállt az autóból, akit a gépkocsival elhajtó terhelt pénz nélkül több órára otthagyott.
[7] 2012. évtől a sértett a 2014. október 29. napján történt elköltözéséig, amikor csak együtt volt a házaspár, egyre gyakrabban fordultak elő indokolatlan dühkitörések és ennek során elsősorban szóbeli szidalmazások a terhelt részéről. 2014. augusztus hónapra oly mértékig megromlott a terhelt és a sértett házassági életközössége, hogy a terhelt már nemcsak szóban gyötörte, szidalmazta a sértettet, hanem őt a vita hevében rendszeresen az öklét az arca előtt tartva fenyegette.
[8] A terhelt 2014. augusztus hónapban, pontosabban meg nem határozható időpontban, a lakásban egy veszekedés során egy alkalommal, tenyérrel, arcának bal oldalán megütötte a sértettet, akinek bántalmazás következtében bepirosodott az arca, de egyéb sérülései nem keletkeztek.
[9] 2014. október hónapban, pontosabban meg nem határozható időpontban, a lakásban ismét heves és durva szóváltás alakult ki a házastársak között. A sértett a kezében tartotta kk. Cs. M.-et, amikor a terhelt a hajánál fogva a földre rántotta a sértettet, majd a földön térdepelő sértett végbélnyílásába rúgott. A bántalmazás következtében ebben az esetben sem keletkeztek sérülései a sértettnek.
[10] A terhelt az együttélésük alatt igyekezett a sértettet az önbizalmától és az önértékelésétől megfosztani, mind személyében, mind anyaságában, mind nőiességében, mind emberi mivoltában folyamatosan gyalázta, szidalmazta, sértegette. A terhelt többször hangoztatta, hogy a sértett nem tudna nélküle létezni, élni, sőt még enni sem. Mindennek, így a lánya balesetének, az apja halálának és a volt férje rákos megbetegedésének is ő az oka, egy semmit nem érő ember. A terhelt a fenti körben rendszeresen a következőket mondta a sértettnek, hogy „büdös vagy”, „fogd be azt a büdös lepcses pofádat”, „kibaszlak a kocsiból”, „hülye kurva, hülye picsa, szőke agyú hülye kurva”, „nélkülem felkopna az állad”, „ha én nem lennék, senkinek sem kellenél”, „megkúrattad magad mindenkivel”, „menj vissza a putridba”, „költözz el, nincs vér a pucádban, hogy elköltözz”, „nincs nálad rosszabb anya”, „miattad volt a baleset, nyomorékká tetted a gyereked”, „miattad volt a férjed rákja”, „miattad halt meg az apád”, „ha elhagysz, felkopik az állad”. Ha a sértett ételt készített, a terhelt azt mondta neki, hogy „nem eszem a moslékból, amit főztél”, ha néha dicsérte, az úgy hangzott, hogy „egész jót főztél, te kurva”.
[11] A terhelt nem tűrte el, hogy a sértett a legkisebb kritikát megfogalmazza felé, a terheltet csak dicsérni lehetett. E körben a következőket mondta a sértettnek: „engem nem lehet kritizálni”, „velem mindig kedvesnek kell lenni”, „soha nem vághatsz a szavamba”, „engem nagyon kell szeretni”, „engem csak dicsérni lehet”, „mindenben támogatnod kell”, „az anya az fontos, az apa fontosabb”, „ne merj kritizálni a gyerek előtt”. A terhelt nagyon ügyelt arra, hogy a külvilág számára a házassága és a családi élete mintaértékű legyen. Ennek érdekében a terhelt elvárta a sértettől, hogy úgy viselkedjen, mintha a családi életük tökéletes és szép lenne. A sértett hosszú ideig nem is tudta, hogy milyen kapcsolatban él, rémült volt, a folyamatos lelki gyötrések miatt fel sem merült benne, hogy akár el is költözhetne, el is hagyhatná a terheltet.
[12] A sértett végül, a terhelt külföldi tartózkodásának ideje alatt, a házasságukból származó gyermekükkel és D. D.-vel együtt 2014. október 29. napján elköltözött az utolsó közös lakóhelyükről.
[13] A terhelt 2014. november hónapban elhatározta, hogy megpróbálja a házasságát megmenteni és a sértettet visszahódítani. Ezért 2014. november hónaptól kezdődően a Facebook-profilján ismerősnek jelölt számos olyan személyt, aki a sértett rokona, ismerőse, barátja, munkatársa, tanítványa, vagy annak szülője volt. Amikor ezek, a terhelt szándékairól nem tudó személyek elfogadták a terhelt ismerősnek jelölését, számukra láthatóvá váltak a terhelt Facebook profilján, a terhelt által elhelyezett írások.
[14] A terhelt ezután 2014. december 10. napja és 2015. november 3. napja között a saját Facebook-profilján elhelyezett írásaiban, sms-ekben és e-mail-címéről a sértett e-mail-címére írt elektronikus levelekben rendszeresen próbált kapcsolatot teremteni a sértettel. A sértett többször és határozottan felszólította a terheltet, hogy ne zaklassa, ne akarjon tőle semmit és hagyja abba a személyiségi jogait sértő írások Facebookon történő elhelyezését, azonban a terhelt a tevékenységével nem hagyott fel.
[15] A terhelt, amikor felismerte, hogy próbálkozásai nem vezetnek eredményre, megváltoztatta szándékát és célja ekkor már az volt, hogy a tanárnőként ismert és elismert sértett hitelét a Facebookon rendszeresen közzétett írásokban rontsa és a mentális állapotát aláássa. A terhelt ugyanis pontosan tudta, hogy a Facebook-profilján elhelyezett írásait a sértett és D. D. általa bejelölt ismerősei látni fogják, a sértettet pedig ez feszélyezni fogja és lelkileg megviseli. A terhelt ezért zaklató magatartásának akként adott nyomatékot, hogy a Facebook-profilján rendszeresen olyan tartalmú írásokat tett közzé, amelyekben a sértettet rossz anyaként, nőként, feleségként jellemezte, mentálisan sérült embernek állította be, ezáltal megalázva őt. A terhelt írásaiban válópere részleteit egyoldalúan, a saját szemszögéből és a sértett hozzájárulása nélkül megosztotta a Facebook-profilját látogatókkal. A fenti körben, a terhelt 2015. január 9-én tett Facebook-bejegyzésben előadta, hogy „nagyon nehéz helyzetben van, mert van egy sérült lánya, aki nélküle nem tudna létezni”, „mi minden sérülés lehet benne, ha feladja az anyagi jólétet, teljes titokban vesz egy lakást és elköltözik”, „le vagyunk szedálva egy tenyészcsődörre és egy pénztárcára”, „mert én a titkos költözést, és az azt megelőző hátam mögötti szervezkedést, a válóper egyoldalú beadását egy felelőtlen, át nem gondolt lépésnek tartom”. 2015. január 17. napján a terhelt a következőt írta: „úgy érzi magát, mint az az áldozat, akinek a gyilkosa egy pszichopata és a gyilkosság után a képeken élvezkedik”. 2015. január 21. napján tett bejegyzés szerint „a feleségem is ott ül mellettem a kétszer bukottak padján”. 2015. január 25. napján a terhelt írása az alábbi tartalommal jelent meg: „azt a feladatot kapta a megbízójától, hogy minél előbb elválasszon bennünket, M. minél többet legyen az anyukájával és belőlem minél több pénzt kisajtoljon”, „tudatosítanám benne, hogy ez a hátrány nem hátrány, hanem előny, hiszen így fogják elkerülni a testre éhes casanovák”. 2015. január 31. napján feltett bejegyzés szerint „titokban cselszövéssel elköltözött tőlem, mert így tudja biztosítani a gyermeknek a nyugalmat”. A terhelt a 2015. február 10. napi írásában előadta, hogy „ezzel a mi válásunkkal az a vicc jut eszembe, mikor két ember megy az úton és az egyik meglát egy jó adag büdös kutyaszart”. A terhelt a 2015. február 15. napi bejegyzésben azt írta, hogy „ha létezik egy olyan nő, akinek 46 évesen van három gyereke két férfitól, akkor az a nő alkalmas volt eddig párkapcsolatra? Szerintem nem.”, „Mi történik, ha két ilyen balfék találkozik? Miért találkoznak ők? Szerintem ez azért van, hogy megóvják a párkapcsolatra alkalmas embereket önmaguk fertőző vírusától.” 2015. február 22. napján a terhelt azt írta, hogy „vajon M. az én fiam?”, „ez nem normális dolog, ez valamilyen betegségre vezethető vissza, hogy egy ilyen apától, mint én, ennyire meg kell vonni a gyermeket”. A terhelt 2015. március 22. napján az interneten előadta, hogy „aztán jött egy sor olyan tény, ami ugyan, mint tény igaz, de a háttérben degeneratív viselkedési dolgok állnak”, „úgy érzem, hogy a gyermek érdekében felelős döntéseket ebben a helyzetben nem lehet az anyára bízni”. 2015. április 26. napján pedig a következőképpen fogalmazott a terhelt: „vádolsz leveledben azzal, hogy hazudozom a Facebookon [...]. Neked is abba kéne hagyni az emberek manipulálását”.
[16] A sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
[17] A jogerős ítélet ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a bíróságok a büntető anyagi jogszabály megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét a zaklatás vétségében és a kapcsolati erőszak bűntettében. Súlyos eljárási szabálysértés is megvalósult azzal, hogy magánindítvány hiánya ellenére nem szüntették meg az eljárást.
[18] A védő szerint a megállapított tényállásból a bíróságok tévesen következtettek a terhelt bűnösségére, mert a megállapított tényállás nem feleltethető meg a Btk. felhívott törvényi tényállási elemeinek.
[19] A zaklatás kapcsán előadta, hogy a terheltnek a sértettel történő kapcsolatfelvételeinek vagy kapcsolat-fel-vételi kísérleteinek nem volt célja a félelemkeltés, és azokkal a sértettben nem is keltett félelmet. A terhelt célja részben az volt, hogy a válófélben lévő feleségével kibéküljenek, kapcsolatukat helyrehozzák. A terhelt – ennek megfelelően – nem a sértett magánéletébe, illetve mindennapi életébe kívánt beavatkozni, illetve avatkozott be, hanem közös magánéletük kapcsán kívánt vele kommunikálni, és egyezséget kötni. A terhelt nem avatkozott be önkényesen a sértett magánéletébe, avagy mindennapi életébe. Vele a kapcsolatot nem önkényesen tartotta, hanem a közös gyermekük sorsával, a vele való kapcsolattartáshoz kötődően igyekezett vele a kapcsolatot fenntartani. Mindennek tükrében a kapcsolatfelvétel nem volt háborgató jellegű. Hivatkozott arra, hogy maga a támadott ítélet sem tartalmaz olyan, a terhelt és sértett között megvalósult kommunikációt, amely bármilyen háborgató tartalmat hordozna, ilyet a sértett sem említett. A háborgató jelleg egyébként sem a sértett szubjektív érzékenységétől függ, annak objektíve háborgató jellegűnek kell lennie. Hiányzik a célzat is, hiszen a terhelt részéről sem megfélemlítés, sem önkényes beavatkozás, sem tartós vagy rendszeres háborgatás nem történt.
[20] A kapcsolati erőszak kapcsán a védő egyrészt arra hivatkozott, hogy az ott írt cselekmények nem voltak rendszeresek, főként az erőszak tekintetében nem. A sértett által állított két alkalom a valósága esetén sem tekinthető rendszerességnek. Másrészről a terhelt magatartásainak jelentős része nem volt erőszakos, még ha azt a sértett szubjektív tudatállapota sértőnek vagy megalázónak is érezte volna, bár ezt a sértett csak utólag minősítette így, mert a hangfelvételeken hallható, hogy a sértett az, aki nagy hangon oktatja ki a terheltet. Mindennek tükrében a felek kölcsönös veszekedései semmivel sem lehettek sértőbbek, avagy megalázóbbak a sértett részére, mint a terhelt részére.
[21] Minderre figyelemmel a védő azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot a zaklatás vétsége tekintetében változtassa meg, és a terheltet az ellene emelt vád alól mentse fel. A kapcsolati erőszak bűntette tekintetében elsődleges kérelme hatályon kívül helyezésre, másodlagos kérelme a támadott határozat megváltoztatása mellett e bűncselekmény miatt is felmentésre irányult.
[22] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak ítélte meg.
[23] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az ítéleti tényállást támadja a védő, amikor azt állítja, hogy az ítéleti tényállás nem rögzít olyan háborgató tartalmat, amely a sértettben félelmet kelthetett volna. A tényállás nem fogalmaz meg eredményt, tehát a sértett félelmének nem kell bekövetkeznie.
[24] Álláspontja szerint helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság, amikor kifejtette, hogy a terhelt az általa küldött ismétlődő, naponta többszöri sms-ekkel, e-mailekkel, valamint Facebook-bejegyzésekkel mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozva rendszeresen, tartósan háborgatta a sértettet. A terhelt által tanúsított, személyes indítékból fakadó cselekvőségével megsértette volt házastársa magánszférához való jogát, hosszabb időn keresztül, folyamatosan, visszatérően nyugtalanította áldozatát. A terhelti magatartás célja és hatása a sértett személlyel szembeni megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő környezet kialakítása volt. A kapcsolati erőszak kapcsán megkívánt rendszeresség megállapítható. A terhelt a sértettet több alkalommal tettleg bántalmazta, illetve házas életük során több alkalommal ütésre emelte az öklét, félelmet, fenyegetettséget keltve ezzel a sértettben.
[25] Az ítéleti tényállásban foglalt tényekből tehát helytállóan következtetett az eljárt első- és másodfokú bíróság a terhelt bűnösségére, a bűncselekmények minősítése is törvényes. A Legfőbb Ügyészség ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.
[26] A felülvizsgálat törvényi kizártságára vonatkozó ügyészi nyilatkozatot ugyanakkor azért nem tartotta alaposnak, mert az ügyészi állítással szemben az indítvány ezen részében a bűncselekmény megvalósulásához szükséges törvényi tényállási elemre vonatkozó történeti tényállási elemet nem állapít meg a jogerős ítélet tényállása.
[27] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el.
[28] A megtámadott határozatokat a Be. 659. § (5) bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. § (6) bekezdésére tekintettel vizsgálta a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott – és az indítványozó által nem hivatkozott – esetleges eljárási szabálysértéseket is. Ennek eredményeként a felülvizsgálati indítványban előterjesztetteket alaptalannak tartotta, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatával – az alább kifejtendők szerint – egyetértett.
[29] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. A törvény tételesen megjelöli azokat az esetköröket, amikor helye van a rendkívüli jogorvoslatnak. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.
[30] A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.].
[31] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.).
[32] A Kúria a védő érvelésével az alábbi indokokból nem értett egyet.
[33] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont].
[34] A Btk. 212/A. § (1) bekezdése szerint: Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, vétséget követ el. A (2) bekezdés szerint: aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntettet valósít meg.
[35] A törvényi szabályozás indokolása szerint a Btk.-nak a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete, a gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekményekről szóló XX. Fejezete és a törvényben meghatározott új büntetőjogi tényállás is a nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló európa tanácsi egyezmény (CAHVIO) rendelkezéseinek figyelembevételével került megalkotásra, így a Btk. – más büntetőjogi tárgyú jogszabályokkal kiegészítve – megfelel a nemzetközi elvárásoknak.
[36] A törvény a hozzátartozó bántalmazását új elkövetési magatartásokkal egészítette ki, és erre figyelemmel meg is változtatta a bűncselekmény megnevezését, mivel az új elkövetési magatartásokkal a tényállás már nem csupán bántalmazásról rendelkezik. A kapcsolati erőszak önálló, új tényállás jellegét tovább erősíti, hogy a már meglévő tényállásokhoz képest – a sértettek speciális jellegére, és a rendszeres elkövetésre tekintettel – az új tényálláshoz kapcsolódó szigorúbb büntetési tételek mellett abban olyan új magatartások kriminalizálása is megjelenik, amelyek eddig nem szerepeltek a Btk.-ban. A törvény ennek megfelelően a testi sértés szintjét el nem érő, de – többek között – a sértett emberi méltóságát súlyosan sértő erőszakos magatartásokat is büntetni rendeli.
[37] A törvény a bűncselekmény elkövetési magatartásait a Btk.-ban korábban már szereplő büntetőjogi tényállásokra történő hivatkozással határozza meg. A Btk. az összefoglalóan családon belüli erőszak körében elkövetett cselekményeket külön-külön tényállásokban egyébként is szigorúan bünteti. Mindazonáltal a törvény szándéka – a miniszteri indokolásból kitűnően – az elkövető elrettentése, és erre figyelemmel egyes kevésbé súlyos szabadságvesztéssel fenyegetett, a családon belüli erőszak körébe vonható bűncselekményeket (a testi sértés egyes alakzatait, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést) súlyosabban rendeli büntetni. A bűncselekmény megvalósulásának feltétele a rendszeres elkövetés.
[38] A védő indítványa szerint az egyes időpontokban megjelölt események nem merítik ki a törvényi tényállásnak sem az alapesetének, sem a minősített esetének megállapításához szükséges elemeket, az irányadó tényállásban részletezett cselekmények ugyanis nem voltak sem rendszeresek (két alkalom valósága esetén sem tekinthető rendszerességnek), „jelentős része” pedig nem volt erőszakos.
[39] Az irányadó tényállás – eltérően az indítványban foglaltakkal – egyértelműen tartalmazza, hogy a terhelt a sértettet két alkalommal (2014 augusztusában és októberében) is tettleg bántalmazta, házassági életközösségük alatt többször ütésre emelte az öklét, félelmet, fenyegetettséget keltve ezzel a sértettben.
[40] Emellett a terhelt a tényállásból kitűnően az együttélésük alatt feleségével szemben olyan verbális megaláztatást tanúsított, ami a sértettben folyamatos lelki gyötrődést okozott, amely erkölcsileg mélyen elítélendő, és ami a legcsekélyebb mértékben sem menthető.
[41] Nem alapos az indítvány azon hivatkozása sem, mely szerint a tényállásban írt cselekmények nem alkalmasak a rendszeres elkövetés megállapítására. A Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti minősített eset törvényi tényállásának a megvalósulásához megkívánt rendszeres elkövetés legalább két, rövid időközönkénti, azonos sértett sérelmére megvalósított elkövetést takar. A rendszeresség nem a köztes időtartam hosszát, hanem az alkalomszerűség kizártságát feltételező fogalom. Jelentéstartalma több, mint ismétlődés, magában hordja ugyanis az elkövetőnek az egyes alkalmakat összekapcsoló tudatállapotát: az elkövető „rendszert csinál” magatartásából, magatartása nem rendkívüli, tehát legalább két elkövetést feltételez (EBH. 2017.B.17.).
[42] Értelemszerűen a tényállás törvényi egység jellegéből fakadóan a rendszerességhez elegendő a rendszeres elkövetés, az ugyanazon sértett sérelmére megvalósított testi sértés és a tettleges becsületsértés akár egymást követő, ismétlődő elkövetése is, ugyanis a Btk. 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértés beleolvad a Btk. 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértésbe, mivel a becsület csorbítására alkalmas cselekmény – a tettleges bántalmazás körén kívül eső – minden olyan gesztus, illetve sértő mozdulat, ütésre emelt kéz, lökdösődés, amely az elkövetőnek a sértettel szemben tanúsított megvető, lealacsonyító értékítéletét fejezi ki [2012. évi C. tv. 164. § (2) bek., 212/A. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 227. §].
[43] Mindezek alapján törvényesen járt el a bíróság, amikor a terhelt tényállásban írt cselekményét kapcsolati erőszak bűntettének [Btk. 212/A. § (2) bek. b) pont] is minősítette.
[44] Nem helytálló az a jogi okfejtés sem, amely szerint a jogerős ítéleti tényállás a zaklatás cselekménye tekintetében a bűncselekmény megvalósulásához szükséges törvényi tényállási elemre vonatkozó történeti tényállási elemet nem állapít meg.
[45] A Btk. 222. § (1) bekezdése szerinti zaklatás elkövetési magatartása más személy rendszeres vagy időben tartós (elhúzódó) háborgatása, azaz olyan magatartás, amely a sértett magánéletét, mindennapi életvitelét jelentősebb mértékben zavarja, nyugtalanítja vagy feldúlja. Minősített esetet valósítanak meg a Btk. 222. § (3) bekezdésében kiemelt speciális passzív alanyok – jelen esetben az a) pontban megjelölt házastárs – sérelmére történő elkövetés.
[46] A háborgatásnak rendszeresnek (többszörösen megvalósulónak) vagy tartósnak (időben hosszasan elhúzódónak) kell lennie.
[47] A zaklatás célzatos bűncselekmény, így egyenes szándékot feltételez. A Btk. 222. § (1) bekezdése esetében a célzat a passzív alany megfélemlítése, illetőleg vagylagosan a magánéletébe vagy mindennapi élettevékenységébe való önkényes (azaz az elkövető által kezdeményezett és a sértett által visszautasított vagy nem kívánt) beavatkozás. Amint arra a Kúria már korábban is rámutatott, a tényállás nem fogalmaz meg eredményt, tehát a sértett félelmének nem kell bekövetkeznie (Bfv.II.208/2019/7.).
[48] A terhelt a jogerős tényállás szerint több hónapon keresztül küldött a sértettnek a telefonszámáról, és az e-mail-címéről sms-eket, illetve e-maileket, amelyek miatt a sértett többször és határozottan kérte a terheltet, hogy ne zaklassa, és hagyjon fel a személyiségi jogait sértő írások Facebookon való közlésével. A jogerős ítélet tényállása tartalmazza, hogy a terhelt egy idő után zaklató magatartásának akként adott nyomatékot, hogy a Facebookon azért, hogy a sértett hivatásából adódó ismertségét és elismert hitelét rontsa, aláássa, őt megszégyenítse, a sértettre kifejezetten megalázó tartalmú írásokat tett közzé. Ez a terhelti magatartás pedig kimeríti a zaklatás törvényi tényállásában foglaltakat.
[49] Minderre figyelemmel a Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat – a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.182/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás