BÜ BH 2020/198
BÜ BH 2020/198
2020.07.01.
Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét jogerős határozatával elismerte, úgy ettől kezdve a külföldi ítéletben foglalt cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt a magyar bíróság az elismerő végzésben foglalt tartalommal elbírálta volna. Ha a bíróság a külföldi ítélet érvényének jogerős határozattal történt elismerését követően ugyanazon a külföldi ítélet érvényességének elismeréséről ismételten határoz, akkor a már jogerősen elbírált cselekmény ismételt elbírálását végzi el, amely törvénysértő, hatályon kívül kell helyezni, s az amiatt indult büntetőeljárást meg kell szüntetni. A törvénysértés említett következményeinek alkalmazására a legfőbb ügyész által bejelentett jogorvoslat a törvényesség érdekében szolgálhat, mert az ilyen határozat a Be. szerint változatlanul nem ügydöntő határozat, így más jogorvoslattal nem támadható [Be. 4. § (3) bek., 456. § (1) bek., 564-569. §, 667. § (1) bek.; 1996. évi XXXVIII. tv. (Nbj.) 47. § (3) bek.].
[1] A terheltet a Saarbückeni Járásbíróság 2010. február 22. napján kelt és 2010. március 2. napán jogerőre emelkedett ítéletével többrendbeli csalás miatt 10 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és a terheltet pártfogó felügyelet alá helyezte.
[2] Ezen ítélet érvényét a törvényszék 2013. június 28. napján kelt végzésével 9 rendbeli csalás vétsége (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. [a továbbiakban: korábbi Btk.] 318. § (1) bek., (2) bek. II. ford. c) pont), és csalás bűntette [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (5) bek. b) pont] miatt – halmazati büntetésként – kiszabott 10 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésként ismerte el. A törvényszék végzése 2013. október 30. napján jogerőre emelkedett.
[3] A bíróság jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész terjesztett elő – a Be. 667. § (1) bekezdése szerint – jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, annak megállapítása végett, hogy a végzésben a külföldi ítélet érvényének megállapítása a terhelt tekintetében törvénysértő. Ezért a törvénysértés megállapítására, továbbá a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére és az eljárás megszüntetésére tett indítványt.
[4] Álláspontja szerint a hivatkozott végzéssel elismert külföldi ítélet érvényét az F.-i Bíróság 2011. január 20. napján kelt, és 2011. február 28. napján jogerőre emelkedett végzésével 8 rendbeli csalás vétsége [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. II. ford. c) pont], csalás bűntette [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (4) bek. b) pont] és csalás bűntette [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (5) bek. b) pont] miatt – halmazati büntetésként – kiszabott 10 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésként már elismerte.
[5] A legfőbb ügyész kifejtette, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbj.) 47. § (3) bekezdése értelmében, ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt magyar bíróság jogerősen elbírálta.
[6] Az Nbj. 10. §-a szerint – eltérő rendelkezés hiányában – a nemzetközi jogsegélyforgalomban a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt is megfelelően alkalmazni kell.
[7] A Be. 4. § (3) bekezdése – miként az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 6. § (3) bekezdés d) pontja – pedig akként rendelkezik, hogy büntetőeljárást nem lehet indítani, illetve a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXIX. Fejezet II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét.
[8] Ezért a törvényszék a jogorvoslattal támadott végzésében törvényt sértett, amikor az eljárásnak – a fenti törvényhely alapján való – megszüntetése helyett a külföldi ítélet érvényét újból elismerte.
[9] A legfőbb ügyész kitért arra is, hogy a Be. 637. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott perújítási ok az alapügyben eljárt bíróság törvénysértő, érdemi ügydöntő határozatának orvoslására szolgál. A külföldi ítélet érvényének elismerése tárgyában hozott határozat nem ügydöntő, ezért az ilyen határozat esetleges törvénysértő rendelkezése csak a törvényesség érdekében lefolytatott jogorvoslati eljárásban orvosolható.
[10] A Kúria az ügyben a Be. 668. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.
[11] A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen a jogorvoslatot változatlan tartalommal és indokolással tartotta fenn.
[12] A terhelt védője az ügyészi állásponthoz csatlakozva szólalt fel.
[13] A legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata alapos.
[14] A Be. 667. § (1) bekezdése alapján a legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, vagyis ha a jogerős (végleges) határozat más jogorvoslattal nem támadható meg.
[15] Jelen esetben a törvényszék támadott végzése jogerős, ezért ellene rendes perorvoslatnak nincs helye. Ugyanakkor a határozata nem a vádról, illetve a vád alapján folyt eljárás lezárásáról rendelkezik [Be. 456. § (1) bek., 564-569. §], ezért ellene perújításnak, felülvizsgálatnak, egyszerűsített felülvizsgálatnak sincs helye.
[16] Következésképp sem rendes, sem más rendkívüli jogorvoslattal nem támadható, ekként ellene a következetes ítélkezési gyakorlat szerint a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak helye van.
[17] Itt jegyzi meg a Kúria, hogy ez a gyakorlatértelmezés következménye.
[18] Az értelmezés szempontja, hogy jogerő utáni határozat esetében a felülvizsgálat, a perújítás, és a jogorvoslat a törvényesség érdekében egyaránt biztosítja az ügydöntő határozat támadásának lehetőségét, a jogorvoslat a törvényesség érdekében ezt nem ügydöntő határozat esetében is lehetővé teszi.
[19] A különbség alapja az, hogy a felülvizsgálat és a perújítás törvényi okai (feltételrendszere) konkrétan és kimerítően meghatározott.
[20] Ennek jelentősége nyilvánvalóan abban áll, hogy az állam – a felülvizsgálat esetében a jog, a perújítás esetében pedig a tény körében – csak konkrét, taxatíve felsorolt ok miatt ad lehetőséget a jogerős határozat elleni támadásra.
[21] Ehhez képest nyilvánvaló az is, hogy ezen konkrét, körülhatárolt okok körét a perújítási eljárásban és a felülvizsgálati eljárásban – értelmezés útján – bővíteni, tágítani nem lehet.
[22] A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetében a szabályozás köre, így a kifogásolhatóság lehetősége ennél tágabb; beletartozik mindaz, ami a felülvizsgálat, és a perújítás tárgyát nem képezi, képezheti [vö. Be. 667. § (2) bek. b) pont].
[23] A külföldi ítélet elismerése tárgyában született törvénysértő határozat esetében tehát nem az ügydöntő, vagy nem ügydöntő kifejezésnek van jelentősége; az ilyen határozat továbbra is – 2018. július 1. napját követően is – jogorvoslat a törvényesség érdekében szerinti eljárásban támadható.
[24] Ez a kialakított gyakorlat újraértelmezést nem igényel.
[25] A legfőbb ügyész álláspontja az ügy érdemében is helytálló.
[26] Az Nbj. – a törvényszék végzésének meghozatala idején hatályos – 47. § (3) bekezdése szerint, ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.
[27] Következetes ítélkezési gyakorlat, hogy a cselekmény elbírálásának ideje az arról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napja (BH 2014.355., 2009.231.).
[28] Kétségtelen, hogy külföldi ítélet elismerésére első ízben az F.-i Bíróság végzésével 2011. január 20. napján került sor. Ezen időponttól a külföldi ítéletben foglalt cselekményt – az Nbj. 47. § (3) bekezdése értelmében – úgy kell tekinteni, mintha azt már magyar bíróság elbírálta volna az elismerő végzésben foglalt tartalommal.
[29] A törvényszék az ugyanazon külföldi ítélet érvényét ugyanazon terhelt tekintetében elismerő ismételt végzését pedig már a korábbi végzésének jogerőre emelkedését követően hozta meg. Így az – értelemszerűen – ugyancsak a korábbi végzés jogerőre emelkedése után, 2013. október 30. napján emelkedett jogerőre.
[30] Az Nbj. 10. §-ára figyelemmel – amint azt a legfőbb ügyész is kifejtette – a büntetőeljárásról szóló törvény és a Btk. szabályai a külföldi ítélet érvényének elismerése iránti eljárásban alkalmazandók, amennyiben az Nbj. eltérő szabályt nem tartalmaz.
[31] Az Nbj. jelenleg nem rendelkezik arról, hogy miként kell eljárni, ha a bíróság a külföldi ítélet érvényének jogerős határozattal történt elismerését követően az elismerésről ismételten határoz.
[32] Ezért erre az esetre a Be. 4. § (3) bekezdése alkalmazandó, amely szerint, ha a cselekményt már jogerősen elbírálták, amiatt a már megindult büntetőeljárást – a rendkívüli perorvoslati eljárások és a különleges eljárások kivételével – meg kell szüntetni.
[33] Következésképp a törvényszék határozata, amelyben a jogorvoslattal érintett terhelt tekintetében ismételten elismerte a külföldi bíróság ítéletének érvényét, annak tartalmától – azaz a magyar törvénynek való megfeleltetés helyességétől – függetlenül törvénysértő.
(Kúria Bt. III. 1.527/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás