2/2020. (VII. 14.) GVH utasítás

1. § Ezen utasítás alkalmazásában a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) használt, illetve ott meghatározott kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell érteni.

2. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(2) A Gazdasági Versenyhivatal megnevezése

(3)² A Gazdasági Versenyhivatal székhelye: 1026 Budapest, Riadó utca 1–3.

(4) A Hivatal kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeit az alapító okirat tartalmazza. A Hivatal rendszeresen végzett vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Hivatal alaptevékenységeit szabályozó jogszabályi rendelkezéseket és uniós jogi aktusokat az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1)³ A Hivatal alaplétszáma 145 fő. Az önálló szervezeti egységnél foglalkoztatottak létszámát, valamint az önálló szervezeti egységhez tartozó egyes álláshelyek besorolási kategóriáját az elnök vezetői intézkedésben állapítja meg.

(2) Az elnök, az általános elnökhelyettes, a Versenytanács elnöki teendőinek ellátásával megbízott elnökhelyettes (a továbbiakban: a Versenytanács elnöke), a főtitkár, valamint a Versenytanács tagjai által betöltött álláshely besorolási kategóriája az általuk betöltött pozíció elnevezésével azonos.

(3)⁴ A Hivatal alaplétszámába tartozó álláshely – a (2) bekezdés sérelme nélkül – irodavezető, irodavezető-helyettes, csoportvezető, főtanácsadó, tanácsadó, vizsgáló ügyintéző, közszolgálati ügyintéző, vagy munkavállaló besorolási kategóriába tartozik.

(4) Főtanácsadó besorolási kategóriába tartozó álláshely betöltésére azzal a köztisztviselővel köthető közszolgálati munkaszerződés, aki feladata ellátásához szükséges egyetemi szintű végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumi teljes körű mentesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Tanácsadó besorolási kategóriába tartozó álláshely betöltésére azzal a köztisztviselővel köthető közszolgálati munkaszerződés, aki feladata ellátásához szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumi teljes körű mentesítéssel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) A Tpvt. 39. § szerinti vizsgálói álláshely

4. § (1)⁹ Az elnök közvetlenül irányítja

(2)¹⁰ Az általános elnökhelyettes irányítja

(3) A Versenytanács elnöke irányítja

(3a)¹¹ A főtitkár irányítja

(4) Az elnököt, illetve a Versenytanács elnökét megillető irányítási jogkör gyakorlása nem sértheti az eljáró versenytanácstagok Tpvt. 37. § (1) bekezdése szerinti függetlenségét.

(5) A Versenytanács elnöke az őt a Fúziós Iroda vonatkozásában megillető irányítási jogkör gyakorlása keretében a Fúziós Iroda vizsgáló ügyintézőjének a versenyfelügyeleti eljárás során hozott, önálló fellebbezéssel támadható végzése tekintetében – a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével – nem utasíthatja a Fúziós Iroda vizsgáló ügyintézőjét vagy vezetőjét.

5. § (1) A Hivatal szervezeti ábráját a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyes szervezeti egységek feladatkörét a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Jogszabályban

(2) Minden esetben az elnök dönt

(3)¹³ Az elnök felel a Hivatal nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatok ellátásáért.

7. § Az általános elnökhelyettes – a normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl – ellátja a Hivatal eljárásaival – ide nem értve a versenyfelügyeleti eljárások versenytanácsi szakaszát, illetve a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésével összefüggő eljárásokat – kapcsolatos elvi-koordináló tevékenységet, ennek keretében

8. § A Versenytanács elnöke – a törvényben vagy normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl –

9. §¹⁴ A főtitkár – a törvényben vagy normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl – a Hivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatai keretében, az irányítása alá tartozó, illetve általa vezetett szervezeti egységeken keresztül

10. §¹⁵ Akadályoztatása esetén – normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában, vagy ha esetileg, az ügyek meghatározott csoportjára nézve írásban másként nem rendelkezik –

11. §¹⁹ (1) A Kabinet az elnök és a főtitkár munkáját segítő iroda.

(2) A Kabinet

12. § (1)²¹ A Hivatal önálló szervezeti egysége az iroda. Az elnök és a főtitkár munkáját segítő iroda Kabinet elnevezéssel működik.

(2) Az önálló szervezeti egység ellátja a normatív utasításban, vezetői intézkedésben, valamint a tevékenységét irányító vezető által adott utasításban meghatározott feladatokat.

(3) Az önálló szervezeti egység feladatának ellátása során a feladatkörében érintett többi szervezeti egységgel együttműködik, így különösen részükre a kiadmánytervezeteket, egyéb szakmai anyagok tervezeteit megküldi, gondoskodik a véleményeltérések egyeztetéséről.

13. § (1)²² Az önálló szervezeti egység működésének részletes szabályait – a jogszabályban, normatív utasításban nem szabályozott körben – az önálló szervezeti egység ügyrendje határozza meg. Az ügyrendben kell meghatározni az önálló szervezeti egységen belül működő csoportok létszámát és feladatkörét, valamint az önálló szervezeti egységnél foglalkoztatott munkatársak helyettesítési rendjét.

(2)²³ Az ügyrendnek összhangban kell lennie a Gazdasági Versenyhivatal integrált kockázatkezelési eljárásrendjéről és a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjéről szóló utasítás szerint közzétett folyamatmodellekkel.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője által előkészített ügyrendet az önálló szervezeti egység tevékenységét irányító vezető előterjesztése alapján az elnök hagyja jóvá.

(3a)²⁴ Az elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység esetén az önálló szervezeti egység vezetője közvetlenül az elnöknek terjeszti elő az ügyrendet jóváhagyásra.

(3b)²⁵

(4) A jóváhagyott ügyrendekről a főtitkár nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartást, valamint a jóváhagyott ügyrendeket a hivatali munkatársak számára elérhető belső számítógépes hálózaton (a továbbiakban: intranet) közzé kell tenni.

(6)²⁶ Az önálló szervezeti egység vezetője köteles a szervezeti egység ügyrendjét szükség szerint vagy az elnök vagy a főtitkár kezdeményezése alapján felülvizsgálni és a szükséges módosítás iránt intézkedni.

14. § (1)²⁷ A 4. § (1) bekezdés e) pontjában, a 4. § (2) bekezdés c)–f) pontjában, valamint a 4. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott irodák (a továbbiakban: vizsgáló irodák) – a normatív utasításban számukra meghatározott feladatokon túl – feladatkörükben

(2) A vizsgáló iroda a munkáját irányító vezető által megállapított rendben írásban beszámol az adott időszakban a Hivatal eljárásai tekintetében végzett tevékenységéről. A beszámolót az intraneten közzé kell tenni.

15. §²⁸ A 4. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a 4. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 4. § (3a) bekezdés c) pontjában meghatározott irodák (a továbbiakban: támogató irodák) – a normatív utasításban számukra meghatározott feladatokon túl – feladatkörükben közreműködnek a vizsgáló irodák 14. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti feladatainak ellátásában, és ellátják a 14. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja szerinti feladatokat.

16. § (1)²⁹ Az irodát – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – irodavezető besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő vezeti.

(1a)³⁰ A Kabineten az irodavezető feladatkörét a főtitkár látja el.

(1b)³¹ A 4. § (1) bekezdés e) pontjában, a 4. § (2) bekezdésében, a 4. § (3) bekezdés b)–d) pontjában és a 4. § (3a) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott önálló szervezeti egységeknél irodavezető és irodavezető-helyettes besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselők vizsgálói feladatkört is ellátnak jogszabályban, normatív utasításban, az ügyrendben és a közszolgálati munkaszerződésben meghatározottak szerint.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – a jogszabályoknak, normatív utasításoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően az elnöktől, illetve a szervezeti egység munkáját irányító vezetőtől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős annak feladatai ellátásáért. E feladatával összefüggésben előkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként az önálló szervezeti egységhez tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő feladatainak leírását, valamint munkavállaló munkaköri leírását, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását. Dönt a szervezeti egység munkatársai közötti szakmai véleményeltérés esetén.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője folyamatosan ellenőrzi, hogy a szervezeti egység munkatársai a jogszabályban és normatív utasításban foglaltak szerint járnak-e el, elemzi a szabályszerű tevékenységvégzést veszélyeztető kockázatokat, és ha szabálytalanságot tapasztal vagy a felmerülő kockázat miatt az szükséges, megteszi a megfelelő intézkedéseket vagy azok megtételét kezdeményezi az intézkedésre jogosult vezetőnél.

(4) Az önálló szervezeti egységek vezetői egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, részükre utasítást csak az elnök vagy a szervezeti egység munkáját irányító vezető adhat.

(5) Az önálló szervezeti egység vezetője

(6) Az önálló szervezeti egység vezetője kijelöli az adott ügyben eljáró ügyintézőt, szóban vagy írásban iránymutatást ad az ügy intézésének irányára vonatkozóan és ellenőrzi annak megfelelő lefolytatását, ellenőrzi az ügyben tett intézkedések szakmai tartalmát, színvonalát és megalapozottságát, valamint a határidők megtartását.

(7)³³ Az irodavezetőt akadályoztatása esetén az irodavezető-helyettes, kinevezett irodavezető-helyettes hiányában az iroda ügyrendjében kijelölt személy helyettesíti. A főtitkárt akadályoztatása esetén a Kabinet vezetése tekintetében a Kabinet ügyrendjében kijelölt személy helyettesíti.

(8) Ha az önálló szervezeti egység munkájával összefüggő ügykezelői, illetve adminisztratív feladatokat más szervezeti egység, illetve annak munkatársa látja el, az önálló szervezeti egység vezetője e körben a más szervezeti egység érintett munkatársának utasítást adhat.

16/A. § (1) Az önálló szervezeti egységen belül elkülönült feladatkörrel rendelkező szervezeti egységként működő csoportot csoportvezető vezeti.

(2) A csoportvezető az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak és az önálló szervezeti egység vezetőjének az utasításai szerint szervezi és felügyeli az általa vezetett csoport, illetve a csoport tagjainak munkáját. A csoportvezető felelős az általa vezetett csoport feladatainak ellátásáért, az önálló szervezeti egység vezetőjének rendszeresen beszámol a csoport munkájáról.

(3)³⁵ A csoportvezetőt akadályoztatása esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében kijelölt személy helyettesíti.

(4) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott önálló szervezeti egységeknél csoportvezető besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselők vizsgálói feladatkört is ellátnak jogszabályban, normatív utasításban, az ügyrendben és a közszolgálati munkaszerződésben meghatározottak szerint.

17. § (1) A belső ellenőr feladatait irodavezető besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott és közvetlenül az elnök irányítása alá tartozó köztisztviselő látja el önálló szervezeti egység vezetése nélkül.

(2) A belső ellenőr akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén feladatkörének ellátásáról az elnök dönt.

17/A. §³⁶ (1)³⁷ A beszerzési referens feladatait a Kabinet köztisztviselője látja el.

(2) A beszerzési referens akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén feladatkörének ellátásáról

18. § (1)³⁸ A vizsgáló ügyintéző besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő (a továbbiakban: vizsgáló ügyintéző) feladata a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, normatív utasításban vagy feladatköri leírásban foglalt felhatalmazás esetén a kiadmányozása. A vizsgáló ügyintéző a feladatköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetője által meghatározott feladatokat önállóan látja el – a vezetőjétől kapott utasítás és határidő figyelembevételével – a jogszabályoknak, normatív utasításoknak, a szakmai előírásoknak és az ügyviteli szabályoknak megfelelően.

(2)³⁹ A beszerzési referensek egyidejű akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén a feladatkör ellátásáról

(3) A versenytanácstag a versenyfelügyeleti eljárás versenytanácsi szakaszában való eljárással összefüggő feladatokon túl – a Versenytanács elnökének egyetértésével – további feladatok ellátásával is megbízható, amennyiben az ezen alapfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(4) A közszolgálati ügyintéző végzi a feladatköri leírásban részére megállapított ügyintézői, ügyviteli és adminisztrációs feladatokat, ideértve különösen a beérkező ügyiratok átvételét, nyilvántartásba vételét, a leírói feladatokat, a másolat készítését, vagy a sokszorosításról való gondoskodást és a kézbesítést.

(5) A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló a munkaköri leírásban megállapított feladatait a vezetőjétől kapott utasítás alapján látja el.

19. § (1) A Hivatalvezetői Értekezlet az elnök döntéseit segítő, a Hivatal tevékenységét, működését érintő legfontosabb feladatok megtárgyalását és közös álláspont kialakítását biztosító konzultatív, döntés-előkészítő fórum.

(2)⁴⁰ A Hivatalvezetői Értekezlet ülését az elnök vagy az általa kijelölt személy hívja össze és vezeti.

(3) A Hivatalvezetői Értekezlet ülésén részt vesznek: az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár, továbbá – eseti jelleggel – az elnök által meghívottak.

20. § (1) A Vezetői Értekezletet a Hivatal tevékenységét, működését érintő aktuális feladatokat, a legfontosabb ügyeket tekinti át.

(2)⁴¹ A Vezetői Értekezletet az elnök vagy az általa kijelölt személy hívja össze és vezeti.

(3)⁴² A Vezetői Értekezleten az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár, a Kabinet főtitkár által kijelölt tagja, valamint az önálló szervezeti egységek vezetői vesznek részt.

(4)⁴³ A Vezetői Értekezlet ülésén elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni. A hangfelvétel tartalmazza az ülés időpontját, az ülésen részt vevők nevét, valamint az elhangzott hozzászólásokat. Az elnök döntése esetén az ülésről összefoglaló is készül, amely tartalmazza az ülés időpontját, az ülésen részt vevők nevét, valamint az elhangzott hozzászólások lényegét. Kérelmére a résztvevő nyilatkozatát az összefoglalóban szó szerint kell rögzíteni. Az ülésről készült hangfelvétel és az ülésre készített munkaanyagok eredeti példányát, valamint az összefoglalót a Kabinet őrzi, és gondoskodik az ülésen jelen nem lévő munkatársakat érintő információknak az érintettekkel való közléséről.

21. §⁴⁴ Az önálló szervezeti egységek vezetői az általuk vezetett munkatársak feladatainak áttekintése, a több szervezeti egységet, illetve munkatársat érintő kérdések megtárgyalása céljából az általuk meghatározott rendben rendszeresen értekezletet tartanak.

27. § (1)⁴⁷ Jelentősebb, több szervezeti egységet érintő döntés-előkészítő feladatra, illetve egyes párhuzamosan végzett tevékenységek összehangolása céljából előre meghatározott időtartamra munkacsoport hozható létre.

(2)⁴⁸ Munkacsoportot – az elnökhelyettesek vagy a főtitkár kezdeményezése alapján – az elnök vagy az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában, az elnök jóváhagyásával a főtitkár hozhat létre, meghatározva a munkacsoport által elvégzendő feladatot, illetve a munkacsoport célját, adott esetben az általa létrehozandó várt eredményt, továbbá a munkacsoport vezetőjét és a részt vevő szervezeti egységeket, valamint a munkacsoport működésének időtartamát.

(3)⁴⁹ A résztvevőként kijelölt szervezeti egység részéről a munkacsoport munkájában ténylegesen részt vevő munkatársat a szervezeti egység vezetője jelöli ki.

(4)⁵⁰ A munkacsoport létrehozása és munkájának megszervezése során ügyelni kell arra, hogy működése, illetve más munkacsoportokkal való párhuzamos működése ne veszélyeztesse a résztvevő munkatársak feladatainak ellátását. Egy munkatárs egyidejűleg legfeljebb három munkacsoport – az állandó munkacsoportot is ideértve – munkájában vehet részt.

(5)⁵¹ A munkacsoport üléseiről emlékeztetőt kell készíteni.

(6)⁵² A munkacsoport munkájáért annak vezetője felelős. A munkacsoport vezetője a munkacsoport munkájáról a munkacsoport létrehozatalakor az elnök – a főtitkár által létrehozott munkacsoport esetén a főtitkár – által meghatározott rendben, valamint amikor a munkacsoport feladatának jellegéből az következik, írásban beszámol az elnöknek és a főtitkárnak.

(7)⁵³ A munkacsoport a feladatának befejezését, a kitűzött céljának elérését, eredmény létrehozását vagy annak lehetetlenné válását követő ésszerű időn, de legfeljebb tizenöt napon belül, továbbá a munkacsoport működésére előírt időtartam lejártakor munkájáról záró beszámolót készít, amelyet a munkacsoport vezetője az elnök és a főtitkár elé terjeszt. A beszámolóhoz csatolni kell a munkacsoport által elfogadott állásfoglalások, dokumentumok egy példányát is.

(8)⁵⁴ Az elnök – a főtitkár által létrehozott munkacsoport esetén a főtitkár – a munkacsoport záró beszámolója alapján dönt a munkacsoport további működéséről vagy megszüntetéséről, valamint a munkacsoport által létrehozott eredmény további felhasználásának módjáról.

28. § (1)⁵⁵ A Hivatalban külön utasításban meghatározottak szerint integrált kockázatkezelési rendszer működik, amelynek legfontosabb elemei

(2)⁵⁶

(3)⁵⁷ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet] szerinti belső kontroll felelős feladatait – az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására és működtetésére vonatkozó feladatokat is ideértve – a 73. § szerinti integritás tanácsadó látja el az elnök irányításával.

(4)⁵⁸

(5)⁵⁹

29. § (1) Az integrált kockázatkezelési rendszer részeként a Hivatal – küldetésének és jövőképének, az ezen alapuló középtávú stratégiai célkitűzéseinek, valamint stratégiai alapértékeinek meghatározására – négy évre szóló középtávú intézményi stratégiát (a továbbiakban: intézményi stratégia) készít.

(2) Az operatív szervezeti céloknak és az egyéni teljesítménykövetelményeknek az intézményi stratégia céljain kell alapulniuk, és azok határidőben történő megvalósítását kell szolgálniuk.

(3)⁶⁰ Az aktuális intézményi stratégia érvényességének lejárta előtt legalább fél évvel az integritás tanácsadó kezdeményezi az intézményi stratégia kidolgozására munkacsoport létrehozását.

(4)⁶¹ Az intézményi stratégia kidolgozására létrehozott munkacsoport (a továbbiakban e §-ban: munkacsoport) vezetője az integritás tanácsadó, tagjai a főtitkár, valamint az elnök által kijelölt, irodavezető besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott munkatársak. A munkacsoportot úgy kell összeállítani, hogy az a Hivatal alaptevékenységei tekintetében érdemi információval rendelkező, lehetőleg vezető beosztású munkatársakból álljon. A munkacsoport működésével összefüggő adminisztratív feladatok ellátásáról a Kabinet gondoskodik.

(5)⁶² A munkacsoport legkésőbb az aktuális intézményi stratégia érvényességének lejárta előtt egy hónappal írásba foglalja, és a Hivatalvezetői Értekezlet elé terjeszti az új intézményi stratégia tervezetét.

(6)⁶³ Az intézményi stratégiát – a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalást követően – az elnök hagyja jóvá. A jóváhagyott intézményi stratégiáról az integritás tanácsadó tájékoztatja a szervezeti egységeket, és azt az intraneten közzéteszi.

30. § (1)⁶⁴ Az intézményi stratégia megvalósítása érdekében az integritás tanácsadó éves intézkedési tervet készít, melyet az elnök hagy jóvá.

(2)⁶⁵ A jóváhagyott éves intézkedési terv végrehajtását és az arról történő beszámolást az integritás tanácsadó koordinálja; az egyes feladatok által érintett munkatársak kötelesek vele együttműködni.

(3) Az éves intézkedési terv végrehajtásáról készített összefoglaló jelentést a tárgyévet követő év január 31-éig az elnök elé kell terjeszteni.

31. § (1) Az integrált kockázatkezelési rendszer részeként a Hivatalban a stratégiai és operatív célokhoz, valamint a működési folyamatokhoz rendelt indikátorokból álló egységes rendszerű, szervezeti szintű mérőeszközként indikátorrendszer működik (a továbbiakban: stratégiai indikátorrendszer).

(2)⁶⁶ A stratégiai indikátorrendszer tartalmának szakmai megalapozását, kidolgozását, leírását, értékeinek meghatározását, nyomonkövetését, valamint a fejlesztésével kapcsolatos javaslatok kidolgozását stratégiai és operatív célokhoz rendelt indikátor esetében az elnök által kijelölt személy, működési folyamathoz rendelt indikátor esetén az integrált kockázatkezelési eljárásrendről és a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjéről szóló utasítás szerinti folyamatgazda végzi.

(3)⁶⁷ Az intézményi stratégia megvalósításának nyomon követése, a szükséges kiigazítások elvégzése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott személy a stratégiai indikátorrendszerben meghatározott követelmények alapján figyelemmel kíséri a megvalósítás előrehaladását, és arról tájékoztatja az integritás tanácsadót.

(4)⁶⁸ A megvalósítás előrehaladásának a (3) bekezdés szerinti tapasztalatai alapján az integritás tanácsadó javaslatot tehet az intézményi stratégia kiigazítására, módosítására.

32. § (1)⁶⁹ A belső ellenőrzés az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban, valamint a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet meghatározott feladatait az elnök megbízása és az általa jóváhagyott éves munkaterv alapján a belső ellenőr látja el.

(2) A belső ellenőr munkáját a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. §-ában előírt belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzési kézikönyvet a belső ellenőr készíti elő, és az elnök hagyja jóvá.

(3) A jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyvet az intraneten közzé kell tenni. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell.

(4)⁷⁰ A 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § 7. pontja alapján a belső ellenőr küldi meg az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szervezeti egység részére, valamint annak, akire vonatkozóan megállapítást vagy javaslatot tartalmaz.

37. § (1) A Hivatal a feladatok eredményes ellátása, a hivatali célok minél hatékonyabb módon történő megvalósulása, ugyanakkor a munkatársak egyéni céljai minél teljesebb körű megvalósítása lehetőségének biztosítása céljából, a szervezeti hatékonyság és teljesítmény tartósan magas szinten tartása érdekében a teljesítményértékelést a motivációs rendszerrel, a kompetenciafejlesztéssel, a minőségbiztosítással, illetve a javadalmazási döntésekkel összekapcsoló, a feladatköri leírások és követelmények folyamatos, rendszerszintű felülvizsgálatát is biztosító komplex teljesítménymenedzsment-rendszert működtet.

(2) A teljesítménymenedzsment-rendszer alapjai:

(3)⁷³ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda gondoskodik a Hivatal teljesítménymenedzsment-rendszerének, így különösen teljesítményértékelési rendszerének folyamatos fejlesztéséről, és részt vesz annak működtetésében.

(4)⁷⁴ A főtitkár

38. § (1)⁷⁵ A Hivatal stratégiája alapján az önálló szervezeti egységek vezetői – az általuk vezetett szervezeti egység feladataira figyelemmel – minden év november 15-éig javaslatot tesznek a tevékenységüket irányító vezetőnek – az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység a főtitkárnak – a Hivatal következő évre vonatkozó éves célkitűzéseként meghatározandó célokra és az azok teljesítéséért felelős szervezeti egységre. Az elnökhelyettesek és a főtitkár az általuk támogatott javaslatokat az esetleges saját javaslataikkal együtt november 25-éig megküldik az integritás tanácsadónak, aki ezek és a saját javaslatai alapján előkészíti, és december 10-éig – a főtitkár egyidejű tájékoztatása mellett – az elnöknek jóváhagyásra felterjeszti a Hivatal éves célkitűzéseinek – a célok megvalósításáért felelős szervezeti egységeket is meghatározó – tervezetét. A Hivatal éves célkitűzéseiről az elnök legkésőbb a téli igazgatási szünet kezdetéig dönt.

(2) A főtitkár a Hivatal jóváhagyott éves célkitűzéseit közzéteszi az intraneten. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell.

39. § (1)⁷⁶ A kompetencia-kézikönyvet a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője állítja össze, és terjeszti a főtitkár útján az elnök elé jóváhagyásra.

(2)⁷⁷ Az elnök által jóváhagyott kompetencia-kézikönyvet az intraneten közzé kell tenni, amelyről a főtitkár gondoskodik. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell.

(3)⁷⁸ A kompetencia-kézikönyvet szükség esetén – a hivatali feladatkörök átfogó, komplex elemzése alapján – felül kell vizsgálni. Az elnökhelyettesek, a főtitkár, valamint az önálló szervezeti egység vezetője az éves teljesítményértékelések tapasztalatai alapján kezdeményezheti egyes feladatkörök kompetencia-kézikönyvben meghatározott kompetenciatérképének felülvizsgálatát. Új feladatkör létrehozása előtt el kell végezni a feladatkör elemzését, és meg kell határozni a kompetenciatérképét.

40. § (1) A döntés egyben kiadmányozási jog is.

(2) A kiadmányozási jog

(3) Kiadmányt kiadni, továbbítani csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet. A kiadmányozott irat tartalmi helyességéért a kiadmányozó felelős.

(4) A kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.

41. § (1) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a másra át nem ruházott jogkörben kiadmányozandó iratokat az elnök kiadmányozza. Az elnök – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jelen utasításban foglalt kiadmányozási rendtől írásbeli utasításával eltérhet.

(2) Az általános elnökhelyettes kiadmányoz az elnök nevében eljárva

(3) A Fúziós Iroda vezetője kiadmányoz az elnök nevében eljárva a vállalkozások összefonódásával összefüggésben feltételezett jogsértés miatti, véglegessé vált végzéssel lezárt bejelentéssel kapcsolatos eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel, valamint az összefonódás vizsgálatára irányuló, vizsgálati szakaszban véglegessé vált végzéssel lezárt versenyfelügyeleti eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel és az ilyen versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó ügyféli tájékoztatáskéréssel, valamint az ilyen eljárásokkal összefüggő hatósági megkereséssel kapcsolatban.

(4) A Fúziós Iroda vezetője kiadmányoz az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos, a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézkedéssel lezárt eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel, valamint az ilyen eljárással összefüggő hatósági megkereséssel kapcsolatban.

(5) Az eljáró versenytanács kiadmányoz az elnök nevében eljárva az összefonódás vizsgálatára irányuló, véglegessé vált versenytanácsi döntéssel lezárt versenyfelügyeleti eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel és az ilyen versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó ügyféli tájékoztatáskéréssel, valamint az ilyen eljárással összefüggő hatósági megkereséssel kapcsolatban, a (6) bekezdésben foglaltak kivételével.

(6)⁸⁰ Az eljáró versenytanács kiadmányoz az olyan, véglegessé vált versenytanácsi döntéssel lezárt versenyfelügyeleti eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel és az ilyen versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó ügyféli – nem a végrehajtási eljárást érintő – tájékoztatáskéréssel kapcsolatban, amely tekintetében az eljárást befejező döntéssel szembeni jogorvoslati határidő még nem járt le, továbbá amelyben a közigazgatási per vagy a végrehajtási eljárás folyamatban van.

(7) Az eljáró versenytanács kiadmányoz az elnök nevében eljárva a (6) bekezdés szerinti, véglegessé vált versenytanácsi döntéssel lezárt versenyfelügyeleti eljárás tekintetében érkező hatósági megkereséssel kapcsolatban.

(8) Az általános elnökhelyettes kiadmányoz a meghatározott versenyfelügyeleti eljárással összefüggő büntetőeljárás keretében a nyomozóhatóságtól, ügyészségtől vagy bíróságtól, illetve – normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – a polgári ügyekben eljáró bíróságtól érkező megkeresés ügyében.

(9) Az Ügyfélkapcsolati Iroda vezetője kiadmányoz az elnök nevében eljárva a lezárt panasszal kapcsolatos eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel, valamint az ilyen eljárással összefüggő hatósági megkereséssel kapcsolatban.

(10) Az általános elnökhelyettes kiadmányozza a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. § (2) bekezdése alapján a hatóság tagját terhelő feljelentési kötelezettségnek a Hivatal részéről eleget tevő feljelentést, továbbá az ilyen feljelentés alapján indult nyomozás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben előterjeszthető panaszt.

(11) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló vezető eltérő utasítása vagy normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – feladatkörében kiadmányozza az elnök, az elnökhelyettesek vagy a főtitkár kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.

(12)⁸¹ A (11) bekezdéstől eltérve, ha normatív utasítás másként nem rendelkezik, közigazgatási államtitkár vagy azonos, illetve magasabb jogállású állami vezető, valamint polgármester, főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke részére küldött megkeresés, illetve ilyen személytől érkező megkeresés megválaszolása esetén kiadmányozásra az elnök jogosult.

(13) Az Európai Bizottsággal történő kommunikáció során kiadmányozásra, ha

(14) Az elnök által kiadmányozandó iratokat – az ügy tárgyától függően, feladatkörükhöz igazodóan – a főtitkár, az általános elnökhelyettes vagy a Versenytanács elnöke terjeszti elő kiadmányozásra.

(15)⁸³ A főtitkár, az általános elnökhelyettes vagy az eljáró versenytanács elnöke által kiadmányozandó iratokat – az ügy tárgyától függően, feladatkörükhöz igazodóan – az ügyet intéző önálló szervezeti egység vezetője, ennek hiányában a kiadmányozó által irányított csoport vezetője vagy – a közvetlenül a kiadmányozó által vezetett vizsgáló ügyintéző vagy közszolgálati ügyintéző esetében – a vizsgáló ügyintéző vagy a közszolgálati ügyintéző terjeszti elő kiadmányozásra.

(16) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a kiadmányozásra jogosult akadályoztatása, illetve távolléte esetén a halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyben az adott ügykörben a 10. § szerint helyettesítésére jogosult személy – a helyettesítési jogosultság terjedelméhez igazodóan, és a helyettesi minőség jelölésével – intézkedik és kiadmányoz.

42. § (1)⁸⁴ Normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában a Kormánnyal, a Kormány tagjaival, a kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban, a társhatóságokkal, egyéb állami szervekkel, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel, más személyekkel, valamint a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokban a Hivatalt az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár, valamint – a feladatkörüket érintő kérdésekben, illetve az elnök, vagy a tevékenységüket irányító vezető megbízása alapján – az erre felhatalmazott vezetői megbízással rendelkező személy képviseli.

(2)⁸⁵ Az ECN, az ECA, az ICN, az EKTB munkacsoportjaiban és almunkacsoportjaiban, az OECD Verseny Bizottságában, valamint más nemzetközi szervezetekben és intézményekben a Hivatalt a Kabinet e feladattal megbízott munkatársa vagy – az elnök által eseti jelleggel vagy meghatározott ügycsoportra való kijelölés alapján – a tárgy szerinti feladatkörrel rendelkező szervezeti egység vizsgáló ügyintézője képviseli.

(3)⁸⁶ A Hivatalt a Kormány ülésén és az Országgyűlésben, a közigazgatási államtitkári értekezlet és az országgyűlési bizottság ülésén, valamint az Országgyűlés vagy a Kormány által létrehozott testület ülésén az elnök, illetve az általa kijelölt személy képviseli.

(4) A Hivatalt

(5) A Hivatalt

(6) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a Hivatalhoz érkező szóbeli, így különösen telefonos megkeresést – ha az nem az adott ügyben képviseletre jogosulthoz érkezik – a képviselő személyére vonatkozó tájékoztatás mellett el kell utasítani vagy – ha nem utasítható el, és intézkedést igényel – arról feljegyzésben tájékoztatni kell a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységet vagy személyt.

43. § (1) A 42. § szerinti esetekben a képviselendő álláspontot a képviseletet ellátó személy szervezeti egysége készíti elő az egyéb érintett szervezeti egységek bevonásával.

(2) Minden esetben be kell vonni az állásponttervezet egyeztetésébe

(3) Az állásponttervezetet olyan időben kell egyeztetésre bocsátani, hogy annak érdemi megvitatására lehetőség szerint legalább öt nap az érintettek rendelkezésére álljon.

(4) Az egyeztetett tárgyalási álláspontot – ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik –

(5) A képviseletet ellátó személy a képviselet ellátása során a jóváhagyott álláspont szerint köteles eljárni azzal, hogy attól – az álláspont lényegi tartalmát nem érintve – a tárgyalások megkívánta legszükségesebb mértékben eltérhet.

(6) A képviseletet ellátó személy a szóbeli egyeztetést, illetve az adott fórumon, munkacsoporton való részvételt követően haladéktalanul röviden írásban beszámol az ott történtekről, és a képviselt állásponthoz képest elért eredményekről, a várható további fejleményekről.

(7) A jóváhagyott álláspontot és a (6) bekezdés szerinti beszámolót meg kell küldeni az álláspontot jóváhagyó személynek, valamint az álláspont kialakításában részt vett szervezeti egységeknek.

44. § A Hivatalnak a bíróságok előtti jogi képviseletét – normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – az elnök által kijelölt szervezeti egység vezetője, illetve e feladattal megbízott munkatársa látja el, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel az elnök a képviselet ellátására külső jogi képviselő megbízásáról dönt.

45. § (1)⁹⁰ Más hatósággal vagy szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről, az ennek érdekében történő kapcsolatfelvételről és a tárgyalások megkezdéséről – az általános elnökhelyettes vagy a főtitkár kezdeményezése alapján – az elnök dönt.

(2)⁹¹ Az együttműködési megállapodás tervezetét az elnök által kijelölt, a tárgy szerint leginkább érintett szervezeti egység – külföldi versenyhatósággal történő együttműködés esetében a Kabinet – (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmailag felelős szervezeti egység) készíti elő, és egyezteti szakértői szinten; az előkészítésbe – és szükség szerint az egyeztetésekbe – a Jogi Támogató Irodát be kell vonni. A szakmailag felelős szervezeti egység az együttműködési megállapodás tervezetét az integritás tanácsadó véleményével együtt terjeszti fel az elnöknek aláírásra.

(3) Az együttműködési megállapodás végrehajtására kapcsolattartóként a szakmailag felelős szervezeti egység vezetőjét vagy munkatársát kell kijelölni.

(4)⁹² A megkötött együttműködési megállapodások egy aláírt példányát a Közszolgálati kommunikációs Iroda őrzi és tartja nyilván, továbbá koordinálja azok felülvizsgálatát.

(5)⁹³ A Közszolgálati kommunikációs Iroda közzéteszi a Hivatal által kötött együttműködési megállapodásokat és azoknak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Hivatal honlapján (a továbbiakban: honlap) és az intraneten. A Közszolgálati kommunikációs Iroda az intraneten közzéteszi az együttműködési megállapodásokkal összefüggésben a Hivatal részéről kijelölt kapcsolattartók listáját, valamint gondoskodik a lista naprakészen tartásáról.

(6) Az együttműködési megállapodás végrehajtásába a szakmailag felelős szervezeti egység szükség szerint bevonja az érintett további szervezeti egységeket.

(7)⁹⁴ Az együttműködési megállapodás végrehajtásának tapasztalatairól, adott esetben a megállapodás módosítása kezdeményezésének szükségességéről a szakmailag felelős szervezeti egység a megállapodás felülvizsgálatára előírt határidő lejártát legalább egy hónappal megelőzően, felülvizsgálatra előírt határidő hiányában pedig a megállapodás hatálybalépésétől kezdve legalább évente feljegyzésben tájékoztatja az elnököt és a főtitkárt.

46. § (1) A Tpvt. 33. § (3) bekezdése szerinti véleményezési feladatainak, valamint a tisztességes verseny szabadságát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése érdekében a piaci folyamatok követése vagy a Hivatal eljárásai során észlelt, a gazdasági versenyre, illetve fogyasztók érdekeire hátrányos szabályozási megoldások azonosítása és az ezek kiigazítása érdekében való aktív fellépés (a továbbiakban: versenypártolás) hatékony és eredményes ellátása céljából az elnök – az általános elnökhelyettes javaslata alapján – meghatározza azokat a prioritást élvező szabályozási területeket, szabályozási problémákat, szempontokat, amelyeket a szabályozási javaslatok, tervezett intézkedések véleményezése, illetve az aktív versenypártoló fellépés mérlegelése során elsődlegesen figyelembe kell venni (a továbbiakban: versenypártolási prioritások). A versenypártolási prioritásokat az intraneten közzé kell tenni.

(2) A versenypártolási prioritásokat legalább évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a Hivatal éves céljaira, valamint figyelemmel az eltelt időben beérkezett panaszokból, bejelentésekből, egyéb piaci jelzésekből leszűrhető tapasztalatokra. Szükség esetén az általános elnökhelyettes kezdeményezi a versenypártolási prioritások módosítását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti versenypártolási prioritásokra is figyelemmel a Hivatal aktív, kezdeményező fellépésével megvalósítandó versenypártolási tevékenységre vonatkozóan éves versenypártolási terv készül.

(4) A versenypártolási terv tartalmazza:

(5) A versenypártolási terv összeállítása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni a Kormány munkatervét és törvényalkotási programját, továbbá a Hivatalnak véleményezésre megküldött jogharmonizációs javaslatokat.

(6)⁹⁶ A versenypártolási tervet minden év január 31-ig kell elkészíteni, és – ha a körülmények változása indokolja – felül kell vizsgálni.

(7)⁹⁷ A versenypártolási terv elkészítése és felülvizsgálata a Jogi Támogató Iroda koordinálásával, az általános elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek bevonásával történik.

(8) A versenypártolási tervet az elnök hagyja jóvá.

(9)⁹⁸ A versenypártolási terv teljesüléséről a tárgyévet követően a Jogi Támogató Iroda írásban beszámol az elnöknek. A beszámoló az Országgyűlés részére készítendő éves beszámoló (a továbbiakban: parlamenti beszámoló) melléklete, amelyet a Jogi Támogató Iroda minden év február 1-jéig készít el.

47. § (1)⁹⁹ A Tpvt. 33. § (3) bekezdése alapján a Hivatalba véleményezésre érkező koncepció-, illetve jogszabálytervezetet a Jogi Támogató Iroda a véleményezés belső koordinálása érdekében megvizsgálja abból a szempontból, hogy az a Tpvt. 33. § (3) bekezdésében meghatározott tartalommal bír-e, és ez alapján dönt arról, hogy szükséges-e a tervezet Hivatal általi véleményezése. Minden esetben véleményezni kell

(2)¹⁰⁰ A véleményezendő tervezetet a Jogi Támogató Iroda megküldi az annak tárgya szerint érintett szervezeti egységeknek.

(3)¹⁰¹ A véleményezésbe bevont szervezeti egységek részére a véleményezésre biztosított belső határidőt a Jogi Támogató Iroda határozza meg a Hivatal részére meghatározott határidő alapján.

(4)¹⁰² A Hivatal véleményét tartalmazó levél tervezetét – a véleményezésbe bevont szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével – a Jogi Támogató Iroda készíti el.

(5)¹⁰³

(6) Egymásnak ellentmondó észrevételek, véleményeltérés esetén – lehetőség szerint szóbeli – egyeztetést kell tartani.

48. § (1)¹⁰⁴ A tervezet közigazgatási egyeztetése keretében tartott szóbeli egyeztetésen a Hivatal álláspontját a Jogi Támogató Iroda javaslata alapján esetileg kijelölt személy képviseli, szükség esetén az egyeztetésen a tervezetet véleményező szervezeti egység is részt vesz.

(2) Az egyeztetésen a Hivatal véleményeként írásban megküldött állásponttól való eltérés lehetőségéről, a felmerülő további kérdésekben történő álláspont-kialakítás irányairól – a visszamutatott tervezet és a véleményező szervezeti egységek arra vonatkozó észrevételei alapján – az elnök dönt.

(3) Az egyeztetésről a résztvevő szervezeti egység emlékeztetőt készít. Az emlékeztető tartalmazza az egyeztetésen résztvevők álláspontját, és számot ad a Hivatal észrevételeinek elfogadásáról vagy elutasításáról, valamint az elutasítás indokairól.

49. § (1)¹⁰⁵ A Jogi Támogató Iroda az elfogadott jogszabályok alapján évente áttekinti, hogy a Hivatal által véleményezett jogszabálytervezetek, illetve azon szabályozások, amelyek egyébként megfelelnek a 47. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak, miként alakultak, azokban a Hivatal álláspontja miként érvényesült.

(2)¹⁰⁶ Az (1) bekezdés szerinti nyomonkövetés eredményét – az esetleg szükséges további fellépés igényét – meg kell jeleníteni a 46. § (9) bekezdése alapján készített beszámolóban, a Tpvt. 36. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységéről, valamint a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága érvényesüléséről szóló parlamenti beszámolóban, valamint szükség esetén a versenypártolási tervben.

(3)¹⁰⁷ A Jogi Támogató Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a minisztériumok honlapján társadalmi egyeztetés céljából közzétett vagy a más módon nyilvánosságra került, a Hivatalnak véleményezésre nem megküldött jogszabálytervezeteket. Ha ezek a Hivatal feladat- és hatáskörét, jogállását és működését a Tpvt. 33. § (3) bekezdése szerint érintik, a Hivatal álláspontjának érvényre juttatása érdekében a 47. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a véleményezési határidő tekintetében lehetőség szerint a társadalmi egyeztetés keretében meghatározott határidőhöz kell igazodni.

50. § (1)¹⁰⁸ A Hivatal tevékenységével vagy a jogi szabályozásból eredő beazonosítható versenyproblémával összefüggésben jogalkotási kezdeményezésről – valamely elnökhelyettes vagy a főtitkár javaslata alapján – az elnök dönt, kijelölve a jogalkotási kezdeményezésért felelős szervezeti egységet.

(2) A kezdeményezés eredményességének nyomonkövetése tekintetében a 49. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

51. § (1)¹⁰⁹ A Jogi Támogató Iroda folyamatosan figyelemmel kíséri az Országgyűléshez benyújtott, illetve tárgyalás alatt álló törvényjavaslatokat és az azokhoz benyújtott módosító indítványokat.

(2) Ha a Hivatalnak korábban véleményezésre meg nem küldött törvényjavaslat a Hivatal feladat- és hatáskörét, jogállását és működését a Tpvt. 33. § (3) bekezdése szerint érinti, a Kormány álláspontjának szükség szerinti befolyásolása érdekében a 47. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a véleményezési határidő tekintetében a Kormány álláspontja kialakítására rendelkezésre álló határidőhöz kell igazodni.

(3)¹¹⁰ Az olyan törvényjavaslatok országgyűlési szakaszban történő alakulásáról, amelyek koncepciójához vagy tervezetéhez a Hivatal a közigazgatási egyeztetés keretében részletes érdemi észrevételeket tett, a Jogi Támogató Iroda tájékoztatja az elnököt, az elnökhelyettest, a főtitkárt, valamint a tárgy szerint érintett szervezeti egységek vezetőjét.

52. § (1)¹¹¹ A főtitkár a Közszolgálati kommunikációs Iroda vezetője által az önálló szervezeti egységek véleményének kikérésével összeállított javaslata alapján minden év január 15-éig előkészíti és az elnöknek jóváhagyásra felterjeszti a Hivatal következő évre szóló éves versenykultúra-fejlesztési munkatervének (a továbbiakban: VK-munkaterv) a tervezetét.

(2) A VK-munkaterv tartalmazza

(3) A VK-munkaterv támogatásokkal kapcsolatos részének tartalmaznia kell az adott évben tervezett támogatások tervét, és abban – támogatásonként – rögzíteni kell

(4) A VK-munkaterv jóváhagyásáról az elnök legkésőbb az adott év január 31-éig dönt.

(5) A jóváhagyott VK-munkatervet az intraneten közzé kell tenni.

(6)¹¹² A VK-munkaterv teljesítéséről a Közszolgálati kommunikációs Iroda vezetője félévente, az adott félévet követő 15 napon belül beszámol az elnöknek és a főtitkárnak.

53. § (1)¹¹³ Az általános elnökhelyettes – vizsgáló és támogató irodák javaslatai alapján, a Versenytanács elnöke véleményének kikérésével – minden év január 31-ig előkészíti és az elnöknek jóváhagyásra felterjeszti a Hivatal következő évre szóló piacelemzési és ágazati vizsgálati munkaterv (a továbbiakban: piacfeltárási munkaterv) tervezetét.

(2) A piacfeltárási munkaterv tartalmazza – féléves bontásban – az adott évben tervezett piacelemzések és ágazati vizsgálatok tekintetében

(3)¹¹⁴ A piacfeltárási munkaterv jóváhagyásáról az elnök legkésőbb az adott év február 15-ig dönt.

(4) A jóváhagyott piacfeltárási munkatervet az intraneten közzé kell tenni.

54. § (1)¹¹⁵ Az ECN, az ECA, az ICN, az OECD, valamint a más tagállami versenyhatóságokkal kötött együttműködési megállapodások keretében érkező információ iránti megkeresések (request for information, RFI; e § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresés) megválaszolását a Kabinet végzi.

(2) Ha a megkeresés megválaszolása az aktuális munkateherre és a rendelkezésre álló kapacitásokra tekintettel nehézségekbe ütközik, a megkeresés megválaszolásának szükségességéről az elnök dönt.

(3)¹¹⁶ Ha a megkeresés megválaszolásához más szervezeti egység bevonására van szükség, a Kabinet a releváns kérdések szükség szerinti megjelölésével és határidő tűzésével megkeresi az érintett szervezeti egységet.

(4)¹¹⁷ A más szervezeti egység által elkészített részanyag fordítása, illetve a felhasználás során történő megváltoztatása esetén, továbbá, ha a megkeresés megválaszolásába több szervezeti egység került bevonásra, a választervezetet a Kabinet állítja össze, és azt kiküldés előtt valamennyi érintett szervezeti egységnek visszamutatja.

(5)¹¹⁸ A Hivatal részéről megkeresés kiküldését az elnökhelyettesek és a főtitkár kezdeményezhetik, a megkeresésről az elnök dönt. A megkeresést a Kabinet – az érintett szervezeti egységek szükség szerinti bevonásával – készíti elő és intézi, és gondoskodik a beérkező válaszok érintettekkel való közléséről.

55. § (1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja szerinti normatív utasítást az elnök, továbbá – az elnök előzetes elvi jóváhagyásával – az elnökhelyettesek vagy a főtitkár kezdeményezése nyomán a Jogi Támogató Iroda készíti elő az utasítás tárgya szerinti feladatkörrel rendelkező szervezeti egység szakmai-tartalmi javaslata alapján, vele egyeztetve.

(2) A Versenytanács szervezeti és működési szabályzata esetében a Versenytanács elnöke által előkészített javaslat alapján, az elnök előzetes elvi jóváhagyása esetén a Jogi Támogató Iroda készíti elő a szabályzat jóváhagyására vonatkozó normatív utasítás tervezetét.

(3) A Versenytanács szervezetét és működését is érintő normatív utasítás tervezetét a Versenytanács elnökével is egyeztetni kell.

(4)¹¹⁹ Normatív utasítás kiadására és módosítására – annak szakmai tartalma meghatározásával és a 27. § (7) bekezdésére is figyelemmel – elvégzendő feladatával, illetve céljával összefüggésben a munkacsoport is tehet javaslatot.

(5)¹²⁰ A normatív utasítás tervezetét az aláírásra felterjesztést megelőzően a főtitkár véleményezi.

56. § (1) Az elnök által aláírt normatív utasítást ki kell hirdetni. A kihirdetésre a normatív utasítás Hivatalos Értesítőben való közzététele útján kerül sor, ha a normatív utasítást tartalmazó Hivatalos Értesítő az utasítás hatálybalépése előtt megjelenik. A Hivatalos Értesítőben való közzététel iránti kérelmet a Jogi Támogató Iroda készíti elő az elnök számára. A kérelemben meg kell jelölni a normatív utasítás hatálybalépésének időpontját, és az ezt megelőző azon legkésőbbi időpontot, ameddig az elnök kéri a Hivatalos Értesítőben való közzétételt. A kérelmet és annak mellékleteit a Jogi Támogató Iroda munkatársa továbbítja a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének az erre szolgáló informatikai rendszerben.

(1a)¹²¹ Ha a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének felhívásában szereplő változtatási javaslatok nem tartalmaznak a normatív utasítás tartalmát érintő érdemi módosításokat, a Jogi Támogató Iroda az elfogadott változtatásokat átvezeti a normatív utasításon, és annak megtörténtéről az erre szolgáló informatikai rendszeren keresztül tájékoztatja a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét.

(2) A normatív utasítást tartalmazó Hivatalos Értesítő megjelenését követően a normatív utasítás kihirdetéséről a Jogi Támogató Iroda legkésőbb a közzétételt követő első munkanapon tájékoztatást ad az intraneten a munkatársak számára.

(3)¹²²

(4)¹²³ Az intraneten naprakészen hozzáférhetővé kell tenni a hatályos normatív utasítások szövegét.

(5) Új munkatárs esetében a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője gondoskodik arról, hogy az új munkatárs a hatályos normatív utasításokat megismerje.

58. § (1) Jogszabályban és normatív utasításban nem szabályozott kérdésben

(2)¹²⁷ Az elnök és a főtitkár által kiadott vezetői intézkedéseket a normatív utasítások előkészítésére vonatkozó szabályokra figyelemmel kell előkészíteni.

(3)¹²⁸ A vezetői intézkedéseket legkésőbb az aláírást követő munkanapon az intraneten – vezetőnkénti bontásban – közzé kell tenni, amelyről a Jogi Támogató Iroda gondoskodik.

59. § (1) Az általános elnökhelyettes egyes jogszabályértelmezési kérdésekben a vizsgáló ügyintézők gyakorlatát irányító, egységesítő, a releváns eljárásjogi szabályokat és megfontolásokat összefoglaló segédletként útmutatót adhat ki.

(2)¹²⁹ Az útmutatót a Jogi Támogató Iroda készíti elő.

(3)¹³⁰ Az útmutatókat a Jogi Támogató Iroda az intraneten közzéteszi, és azokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

60. § (1) A Tpvt. 36. § (6) bekezdése szerinti közlemény kiadásáról – az elnökhelyettesek kezdeményezésére – az elnök dönt, egyben kijelöli a közlemény előkészítéséért felelős szervezeti egységet, és dönt arról is, hogy a közlemény tervezetéről szükséges-e a (3) bekezdés szerinti nyilvános konzultációt tartani.

(2)¹³¹ A közlemény tervezetét észrevételezésre meg kell küldeni a versenytanácstagoknak, továbbá a közlemény tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egységnek, valamint a Jogi Támogató Irodának, a Kabinetnek és a Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodának.

(3) Ha az elnök úgy dönt, biztosítani kell, hogy a közlemény tervezetének a (2) bekezdés szerinti észrevételek alapján felülvizsgált változatának tartalmára az elnök és a Versenytanács elnöke által történt előzetes jóváhagyást követően az érdekeltek, így különösen a vállalkozások, ügyvédek, civil szervezetek nyilvános konzultáció keretében írásban észrevételeket tehessenek. A nyilvános konzultáció céljából a közlemény tervezetét az elnök által meghatározott időtartamra a honlapon közzé kell tenni.

(4)¹³² A nyilvános konzultáció lebonyolításáról – a Közszolgálati kommunikációs Iroda közreműködésével – a közleményt előkészítő szervezeti egység gondoskodik.

61. § (1) Az elnök és a Versenytanács elnöke által aláírt közleményt a honlapon, valamint az intraneten haladéktalanul közzé kell tenni. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell.

(2) Ha a közlemény tervezetéről nyilvános konzultációra is sor került, a honlapon közzé kell tenni a beérkezett észrevételek és az azokkal kapcsolatos hivatali álláspont rövid összefoglalását is.

(3) A közlemények esetleges módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a honlapon és az intraneten közzé kell tenni.

(4) A közlemény megjelölése – az alábbi sorrendben –

(5)¹³³ A közleményekről a Közszolgálati kommunikációs Iroda nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a közlemény

62. § (1) A Versenytanács jogalkalmazási gyakorlatának nyomon követése és átláthatóbbá tétele, egységességének biztosítása érdekében a Versenytanács elnöke – a versenytanácstagok javaslatai alapján és az általános elnökhelyettes véleményének kikérésével – összeállítja és rendszeresen felülvizsgálja a jogalkalmazási gyakorlat szempontjából elvi jelentőséggel bíró versenytanácsi döntések, illetve a döntések elvi jelentőséggel bíró megállapításainak az alkalmazott jogszabályi rendelkezésekhez kapcsolódóan rendszerezett listáját (a továbbiakban: elvi jelentőségű döntések gyűjteménye).

(2) Az elvi jelentőségű döntések honlapon történő közzétételéről a Versenytanács elnöke gondoskodik.

63. § (1)¹³⁴ A parlamenti beszámolót a Közszolgálati kommunikációs Iroda készíti elő a tárgy szerint érintett szervezeti egységek részanyagai alapján.

(2)¹³⁵ A szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó részanyagot a tárgyévet követő év február 1-jéig készítik el és küldik meg a Közszolgálati kommunikációs Iroda részére.

(3)¹³⁶ A Közszolgálati kommunikációs Iroda a részanyagok alapján a parlamenti beszámoló tervezetét a tárgyévet követő év március 31-éig készíti el, és az abban megfogalmazott javaslatokat észrevételezésre megküldi a részanyagokat készítő szervezeti egységeknek.

64. § (1) A Tpvt.

(2) A kijelölt szervezeti egység a tervezet előkészítésébe az annak tárgya szerint feladatkörrel rendelkező további szervezeti egységeket bevonja.

65. § (1) Információnak a Tpvt. 79/A. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti feltehető minősítése iránti tudakozódás kapcsán a Felderítő Iroda

(2) A tájékoztatás csak a tudakozódásban megjelölt bizonyíték formájából, tartalmának jellegéből következő általános információt tartalmazhat, és nem utalhat arra, van-e a Hivatalnak tudomása az adott magatartásról.

66. § (1) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a szervezeti egységek egymással és az elnökkel, az elnökhelyettesekkel, illetve a főtitkárral (e § alkalmazásában a továbbiakban: felső vezető) feljegyzés útján tartanak kapcsolatot.

(2) Ha a feladat jellege azt nem zárja ki, a szervezeti egységek egymással megállapodásuk alapján elektronikus levélben is tarthatnak kapcsolatot.

(3) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a szervezeti egység

(4) Ahol normatív utasítás a Hivatalon belüli döntést említ, azt feljegyzés útján kell az érintettel közölni. Jóváhagyás esetén aláírást és a jóváhagyás dátumát kell feltüntetni a kezdeményező feljegyzésen vagy az iraton.

67. § (1)¹³⁸ A honlap szerkesztői feladatait a Közszolgálati kommunikációs Iroda látja el azzal, hogy a honlapon közzétett adat, dokumentum tartalmi helyességéért és naprakészségéért az adott tartalom tekintetében feladatkörrel rendelkező szervezeti egység vezetője felel a külön normatív utasításban meghatározottak szerint.

(2)¹³⁹ A honlapon az adat, dokumentum közzétételekor meg kell jelölni a közzététel pontos időpontját és – ahol az releváns – azt is, hogy az adat, dokumentum mikori tényállapotnak felel meg. Ezekről az adatokról a Közszolgálati kommunikációs Iroda az adatok módosításának nyomon követhetőségét biztosító nyilvántartást vezet.

(3)¹⁴⁰ Az adatok, dokumentumok honlapon való közzétételéről, folyamatos hozzáférhetőségéről és szükség szerinti archiválásáról a Közszolgálati kommunikációs Iroda gondoskodik.

68. § (1) Az intranet a hivatali belső tájékoztatást és a normatív utasítások kihirdetését szolgáló eszköz.

(2)¹⁴¹ Az intranet szerkesztői feladatait a Közszolgálati kommunikációs Iroda látja el azzal, hogy az intraneten közzétett adat, dokumentum tartalmi helyességéért és naprakészségéért az adott tartalom tekintetében feladatkörrel rendelkező szervezeti egység vezetője felel a külön normatív utasításban meghatározottak szerint.

(3)¹⁴² Az adatok, dokumentumok intraneten való közzétételéről, folyamatos hozzáférhetőségéről és szükség szerinti archiválásáról a Közszolgálati kommunikációs Iroda gondoskodik.

69. § (1) A Hivatalba érkező küldemények személyes átvételének, továbbá a panasz, egyéb nyilatkozat személyesen történő megtételének, az iratokba való betekintésnek a lehetőségét hétfőtől csütörtökig 8:30–16:00, pénteken 8:30–13:30 óra között kell biztosítani (a továbbiakban: ügyfélfogadási idő) azzal, hogy panasz, egyéb nyilatkozat személyes megtételére, az iratokba való betekintésre legalább két munkanappal a tervezett időpont előtt történő időpont-egyeztetést követően kerülhet sor. A két munkanapos időköztől az ügyintéző szervezeti egység vezetője, versenyfelügyeleti eljárás esetén az eljáró vizsgáló ügyintéző vagy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagja eltérhet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a keddi napokon ügyfélfogadási időben előzetes időpont-egyeztetés nélkül is biztosítani kell a panasz személyesen történő megtételének lehetőségét.

70. §¹⁴³ (1) A Hivatal Versenytükör címmel félévente megjelenő magyar nyelvű szakmai folyóiratot ad ki, amely hazai és külföldi versenypolitikai, versenyjogi témákat, így különösen új jogi szabályozásokat, hatósági és bírósági döntéseket, jelentősebb empirikus és elméleti közgazdasági eredményeket elemez és mutat be tudományos szinten, továbbá betekintést nyújt a legújabb versenyjogi szakirodalomba.

(2) A Versenytükör kiadásáért és a megjelenésével összefüggő feladatokért a szerkesztőség felel. A Versenytükör főszerkesztőjét, valamint – a főszerkesztő javaslatára – a szerkesztőség tagjait az elnök kéri fel. A Hivatal a Versenytükör főszerkesztőjével és a szerkesztőség tagjaival megbízási szerződést köt.

(3) A szerkesztőség tagjainak feladata különösen a beérkezett cikkek lektorálása és a kiadvány szakmai színvonalának biztosítása, amelynek érdekében a szerkesztőség a Versenytükörben megjelentetni kívánt cikkek szerzőinek szóló módszertani útmutatót készít.

(4) A főszerkesztő a szerkesztőség tevékenységéről évente beszámol a szerkesztőbizottságnak.

(5) A szerkesztőbizottság elnöke az elnök, tagjai az elnök által felkért személyek. A szerkesztőbizottság tagjaira a főszerkesztő is javaslatot tehet.

(6) A szerkesztőbizottság feladata különösen

(7) A szerkesztőbizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Ha a főszerkesztő nem tagja a szerkesztőbizottságnak, annak ülésére a főszerkesztőt is meg kell hívni. A szerkesztőbizottság tagjaival a Hivatal szerződést köthet.

(8) A szerkesztési elveket, a szerzőknek szóló útmutatót, valamint a Versenytükör lapszámait a honlapon közzé kell tenni.

71. §¹⁴⁴ (1) A Hivatal tevékenységével, nemzetközi kommunikációjával összefüggő alábbi dokumentumok idegen nyelvre fordításával fordító vagy fordítóiroda is megbízható:

(2)¹⁴⁵ Az (1) bekezdésben nem említett esetben a fordítást a Kabinet készíti el. A fordítást más szervezeti egység a főtitkár útján kezdeményezheti.

72. § (1) A szervezeti egységek a feladatkörükkel összefüggésben szakmai programot, valamint szakmai egyeztetést szervezhetnek külső szervezetekkel és külső személyekkel (a továbbiakban együtt: külső egyeztetés).

(2) A külső egyeztetés szervezésével összefüggő feladatok ellátásáért a külső egyeztetést kezdeményező szervezeti egység a felelős.

(3) A külső egyeztetést kezdeményező szervezeti egység a külső egyeztetés szervezésébe más szervezeti egységet is bevonhat, ebben az esetben a megkeresett szervezeti egység részére a feladatai ellátáshoz szükséges tájékoztatást meg kell adnia.

73. § (1) Az integritási és korrupciós kockázatok kezelésére a Hivatalban integritás tanácsadó működik.

(2)¹⁴⁷ Az integritás tanácsadó az elnök által kijelölt munkatárs, akinek nevét és elérhetőségét az intraneten és a honlapon közzé kell tenni.

(3)¹⁴⁸ Az integritás tanácsadó – a számára normatív utasításban meghatározott feladatok ellátása mellett –

(4) Az integritás tanácsadó e tevékenységével összefüggő feladatainak ellátása során az elnök közvetlen irányítása alatt áll.

(5)¹⁵³ Az integritás tanácsadó tevékenységét a zárszámadáshoz és költségvetési kérdésekhez kapcsolódó feladatok tekintetében a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda vezetője segíti.

78. § (1) Az elnök, az elnökhelyettes, valamint a Versenytanács tagja a Tpvt. 40. § (4) bekezdése szerint tesz vagyonnyilatkozatot.

(2)¹⁵⁵ A főtitkárt, valamint az elnöki főtanácsadó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselőt az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint terheli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

(3) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a főtanácsadó besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselőt a Vnytv. 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint terheli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

(4)¹⁵⁶ Az irodavezető, irodavezető-helyettes vagy csoportvezető besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselőt

(5)¹⁶⁰ A vizsgáló ügyintéző besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselőt, valamint a Jogi Támogató Irodán főtanácsadó besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselőt a Vnytv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint terheli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

(6)¹⁶¹ A Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodán és a Közszolgálati kommunikációs Irodán közszolgálati ügyintéző besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselőt a Vnytv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint terheli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

(7)¹⁶² Az adatvédelmi tisztviselő feladatkört ellátó munkatárs, a beszerzési referens feladatkört ellátó munkatárs, valamint az Informatikai és Iratirányítási Irodán a titkos ügyiratok kezelésével összefüggő feladatokat ellátó (TÜK iratkezelési munkatárs) és az iratkezelési szakértő feladatait ellátó, közszolgálati ügyintéző besorolási kategóriába tartozó feladatkört ellátó munkatárs foglalkoztatott köztisztviselőt a Vnytv. 3. § (2) bekezdés e) pontja szerint terheli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

78/A. §¹⁶³ (1) A Vnytv. szerinti őrzésért felelős személy a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt személy.

(2) A vagyonnyilatkozat iratmintáját, a kitöltési útmutatót és a nyilvántartási azonosító számot a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda küldi meg a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett részére.

(3) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a kitöltött vagyonnyilatkozat két, külön-külön zárt borítékba helyezett példányát a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének adja le. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett felelős azért, hogy a vagyonnyilatkozatban rögzített adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

(4) A vagyonnyilatkozat átvételéről a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett írásban igazolást kap. Az őrzésre átvett vagyonnyilatkozatokról a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, a nyilvántartási azonosító számot és a leadás dátumát tartalmazó nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban szereplő adatokat az őrzésért felelős személyen kívül csak a jogszabály alapján arra feljogosított személyek ismerhetik meg.

(5) A leadott vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője a biztonságos őrzést lehetővé tevő, az erőszakos kinyitási kísérleteknek is ellenálló, zárható fém szekrényben helyezi el, amelyhez hozzáférése csak a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének van. A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője gondoskodik az őrzés biztonságos feltételeinek megszervezéséről és folyamatos biztosításáról, annak érdekében, hogy a vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékokhoz csak az arra jogosultak férhessenek hozzá.

(6) A vagyonnyilatkozat tartalmát jogszabályban megállapított esetekben a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője, valamint az arra jogszabályban feljogosított szerv vagy személy ismerheti meg.

78/B. §¹⁶⁴ (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentés esetén a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője a bejelentéstől számított öt munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet a tervezett meghallgatásról, annak céljáról, időpontjáról, módjáról és módszeréről. Az értesítéshez csatolni kell a bejelentést. A meghallgatás időpontjáról a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője tájékoztatja az elnököt.

(2) A meghallgatás időpontja nem tűzhető ki az (1) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított öt munkanapon belüli időpontra.

(3) A meghallgatáson a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője, a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, a kötelezett által megbízott személy, valamint a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője által a felkért jegyzőkönyvvezető vesz részt. A kötelezett által megbízottak személyéről legkésőbb a meghallgatást megelőző munkanapon tájékoztatni kell a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjét.

(4) A meghallgatáson részt vevő személy a meghallgatáson tudomására jutott valamennyi adatot, tényt, körülményt, ismeretet (e §-ban a továbbiakban együtt: adat) köteles megőrizni, azok kizárólag a jogszabályban ezen adatok megismerésére feljogosított személyekkel vagy szervekkel közölhetők. E rendelkezésről a meghallgatás résztvevőit tájékoztatni kell.

(5) A meghallgatást a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője vezeti. A meghallgatáson biztosítani kell, hogy a meghallgatott vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett összefüggően kifejthesse a bejelentésben foglaltakkal kapcsolatos álláspontját, és a feltett kérdésekre válaszolhasson. A meghallgatás célja a bejelentésben foglalt állítások tisztázása, amelynek során a meghallgatott köteles együttműködni.

(6) A meghallgatásról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyek közül az egyik példány a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet illeti. A jegyzőkönyv munkáltatónál maradó példányát a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője őrzi, és a személyi iratoktól elkülönítetten kezeli.

(7) A vagyongyarapodási vizsgálatot a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének tájékoztatása alapján az elnök kezdeményezi az állami adóhatóságnál, amelyhez mellékeli a kötelezett vagyonnyilatkozatát.

79. §¹⁶⁵ A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont in) és io) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső álláshelyek az alábbiak:

80. § (1)¹⁶⁶ A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel közvetlenül az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal elnökhelyettesei, a főtitkár és a Versenytanács tagjai felett. A (2)–(4) bekezdésben, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott kivételekkel az elnök közvetlenül gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal többi köztisztviselője és munkavállalói felett.

(2) A jogviszony létesítésével és megszüntetésével, az áthelyezéssel, a fegyelmi és a kártérítési eljárással, valamint a sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindításával, a fegyelmi büntetéssel, a kártérítéssel, a sérelemdíjjal, az összeférhetetlenség megállapításával, a közszolgálati munkaszerződés tartalmának módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokon kívüli egyéb munkáltatói jogokat (a továbbiakban: egyéb munkáltatói jog) a (3) és (4) bekezdésben, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott kivétellel átruházott hatáskörben

(3) Átruházott hatáskörben a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője gyakorolja – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a jogviszonnyal összefüggő igazolások és a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási utalvány kiadására vonatkozó munkáltatói jogokat a Hivatal valamennyi munkatársa tekintetében.

(4) Átruházott hatáskörben a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője gyakorolja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére való felszólításra, a vagyonnyilatkozatok megőrzésére és nyilvántartására, a cafetéria-juttatás iránti igény bejelentésére vonatkozó, illetve az egyes cafetéria-juttatási elemek igénybevételéhez kapcsolódó nyilatkozatok befogadására vonatkozó munkáltatói jogokat a Hivatal valamennyi munkatársa tekintetében.

(5) Az általános elnökhelyettes

(6) A Versenytanács elnöke javaslatot tesz az elnöknek a Versenytanács tagjainak kinevezésére vonatkozó indítványra, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői álláshelyeit betöltők személyére.

(7)¹⁶⁸ A főtitkár javaslatot tesz az elnöknek az irányítása és az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői álláshelyeit betöltők személyére.

81. § (1) Az Informatikai és Iratirányítási Iroda vezetője a közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársaknak, amennyiben próbaidejük letelt, hivatalból a 4. mellékletben meghatározott minta szerinti arcképes szolgálati igazolványt állít ki, amely egyben az elektronikus beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer használatához belépőkártyaként is szolgál.

(2) A Hivatal munkatársai hivatalos minőségüket külső szervek, személyek előtt a szolgálati igazolványukkal igazolják.

(3) A szolgálati igazolvány tartalmazza a munkatárs nevét, álláshelyét, valamint igazolványképét.

(4) A szolgálati igazolványokat folyamatosan növekvő sorszámmal kell ellátni.

(5)¹⁶⁹ A szolgálati igazolványokról az Informatikai és Iratirányítási Iroda nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szolgálati igazolvány

(6) A szolgálati igazolvány birtokosa köteles a megsérült, használhatatlanná vált igazolványt a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán leadni. Az Informatikai és Iratirányítási Iroda a megsérült, használhatatlanná vált szolgálati igazolványt érvényteleníti.

(7) Ha a szolgálati igazolvány elveszett vagy megsemmisült, annak birtokosa köteles ezt a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán haladéktalanul bejelenteni. Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az elveszett vagy megsemmisült szolgálati igazolványt a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda jelzése alapján érvényteleníti. A munkatárs, ha a szolgálati igazolvány elveszése vagy megsemmisülése neki felróható, köteles az elveszett vagy megsemmisült szolgálati igazolvány helyett előállítandó szolgálati igazolvány előállítási költségét a Hivatalnak megtéríteni.

(8) Ha a szolgálati igazolvány birtokosának közszolgálati jogviszonya megszűnik, köteles a szolgálati igazolványt a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának visszaszolgáltatni. Ennek elmaradása esetén az Informatikai és Iratirányítási Iroda a vissza nem szolgáltatott szolgálati igazolványt a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda jelzése alapján érvényteleníti.

83. § A normatív utasításban nem szabályozott kérdésekben a Versenytanács elnöke és tagjai, valamint a Döntéshozatalt Támogató Iroda sajátos, a Versenytanács közigazgatási hatósági tevékenységével összefüggő feladatait és eljárását illetően a Versenytanács szervezeti és működési szabályzata további szabályokat állapíthat meg.

84. § Külön normatív utasítás szabályozza a következő tárgyköröket:

85. § Ez az utasítás 2020. július 15-én lép hatályba.

85/A. § (1) A 2021. április 30-án hatályos 4. melléklet szerinti szolgálati igazolványok lecserélésükig érvényesek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati igazolványok 4. melléklet szerinti szolgálati igazolványra történő cseréjéről az Informatikai és Iratirányítási Iroda gondoskodik.