2/2020. (I. 9.) MK utasítás
2/2020. (I. 9.) MK utasítás
a Miniszterelnöki Kabinetiroda Gazdálkodási és Kötelezettségvállalási Szabályzatáról1
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésére, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésére figyelemmel a Miniszterelnöki Kabinetiroda intézményi költségvetésével való gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, valamint az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével – kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, a megrendelések és a szerződéskötés, valamint a gazdálkodás rendjét a következők szerint szabályozom:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed minden, a Miniszterelnöki Kabinetirodán (a továbbiakban: MK) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, valamint egyéb jogviszonyban (kirendelt, átvezényelt foglalkoztatott) foglalkoztatott személyre (a továbbiakban: munkatársak) és az MK szervezeti egységeire.
(2) Az utasítás hatálya nem terjed ki azokra a feladatokra, amelyeket az MK számára a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet] 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet] 3. §-a alapján lát el.
(3) Az utasítás hatálya az intézményi költségvetéssel (a továbbiakban: Igazgatás) való gazdálkodás rendjére, valamint az Igazgatás képviseletében kezdeményezett vagy tett valamennyi kötelezettségvállalásra, jognyilatkozatra kiterjed, amennyiben az az Igazgatás terhére vagy javára szóló fizetési vagy más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár.
(4) Az utasítás az Igazgatási költségvetés felhasználásával kapcsolatban szabályozza a kötelezettségvállalás, a jogi vizsgálat, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítésigazolás, az érvényesítés, az utalványozás és az egyéb hatáskörök gyakorlásának rendjét.
(5) Az MK költségvetési fejezethez tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási kérdésekről külön utasítás rendelkezik.
(6) Eltérő rendelkezés hiányában az utasítást az európai uniós források felhasználására is megfelelően alkalmazni kell.
(7) A közbeszerzések, nettó egymillió forintot elérő vagy meghaladó, de a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű, a Kbt. 8. § (2)–(6) bekezdésében meghatározott tárgyra irányuló beszerzések sajátos szabályairól, beszerzési eljárások lebonyolításáról, továbbá az ilyen eljárások eredményeképpen kötött szerződések módosításának és teljesítésének részletes szabályairól az MK Beszerzési Szabályzata rendelkezik.
(8) Az MK intézményi gazdálkodásával közvetlenül összefüggő tevékenységek részletes szabályait jogszabály kötelező rendelkezése szerint, illetve az MK működési sajátosságaiból eredően különösen
a) a Közszolgálati Szabályzat,
b) a Számviteli politika,
c) a Számlarend,
d) az Eszközök és források értékelési szabályzata,
e) a Pénzkezelési szabályzat,
f) a Bizonylati rend,
g) a Selejtezési szabályzat,
h) a Leltározási és leltárkészítési szabályzat,
i) az Önköltség-számítási szabályzat,
j) a Beszerzési szabályzat, valamint
k) az Igazgatás gazdálkodásáról rendelkező egyéb szabályzatok és utasítások
tartalmazzák.
(9) A (8) bekezdésben felsorolt szabályzatokban, utasításokban nem szabályozott kérdésekben a jelen utasítás rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(10) A jelen utasítás rendelkezéseit minden, a hatálya alá tartozó, kötelezettségvállalást kezdeményező, kötelezettségvállaló, jogi vizsgálatot végző, pénzügyi ellenjegyző, teljesítést igazoló és az ehhez kapcsolódó pénzügyi-számviteli tevékenységet végző személy köteles betartani. Az utasításban foglaltak megsértése fegyelmi felelősséget vonhat maga után.
(11) Az utasítás hatálya alá nem tartozó személyek az MK gazdálkodásában nem vehetnek részt.
(12) A jelen utasításban nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdésekben az éves költségvetési törvény, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.), a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2018. (XI. 30.) MK utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) és a vonatkozó belső utasítások, szabályzatok előírásait kell alkalmazni.
(13) Az MK feladat- és hatáskörében, szervezetében, valamint a vonatkozó jogszabályokban bekövetkezett változásokat a belső szabályzatokban a jogszabályban meghatározottak szerint, illetve a lehető legrövidebb időn belül át kell vezetni. A szabályzatokban át nem vezetett jogszabályváltozásokat azok hatálybalépését követően alkalmazni kell.
2. Értelmező rendelkezések
2. § Az utasítás alkalmazásában:
a) miniszter: a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter;
b) kormányzati vezető: a Kit. 3. § (3) bekezdése, valamint 3. § (7) bekezdés a) és b) pontjai szerinti személy;
c) érvényesítés: kifizetések esetén a teljesítésigazolás alapján az összegszerűség, a fedezet meglétének és annak ellenőrzése, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Áhsz. előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e;
d) igazgatás költségvetés: az MK Igazgatás mint központi költségvetési szerv költségvetése tartalmazza az intézmény működéséhez kötődő kiadásokat és bevételeket;
e) gazdasági vezető: a Pénzügyi Főosztály főosztályvezetője;
f) kezdeményezés: az SZMSZ szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egység kérelme, amely a kötelezettségvállalás indokoltságáért, szakmai megalapozottságáért, szükségességéért való felelősségvállalást jelenti a jogi vizsgálatot és a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően;
g) kötelezettségvállalás: az MK Igazgatás költségvetése mint kiadási előirányzat terhére tett, az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozat;
h) kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése: annak igazolása és ellenőrzése, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a pénzügyi fedezet a tervezett kifizetési időpontokban biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat;
i) kötelezettségvállalás jogi szempontú vizsgálata: annak írásban történő igazolása, hogy az adott kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződés és a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak, a szerződés az annak alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak megfelel;
j) teljesítés igazolása: ellenőrizhető okmányok (pl. teljesítési összesítő, teljesítést alátámasztó dokumentumok) alapján annak ellenőrzése és igazolása, hogy a kiadások teljesítése jogos, összegszerű, illetve ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – a teljesítésre sor került;
k) teljesítés igazolásáért felelős: jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, belső utasítás szerint kijelölt vezető, akinek feladata a szervezeti egységének kezdeményezésére megvalósuló feladatok szakmai szempontból történő figyelemmel kísérése, valamint a kifizetéshez szükséges teljesítésigazolás kiállítása;
l) szervezeti egység: az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egység, mely az adott feladatot, illetve az ahhoz kapcsolódó előirányzat felhasználását szakmai felelősként ellátja;
m) utalványozás: a teljesítésigazolást és érvényesítést követő gazdasági tevékenység, a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése az Ávr. 59. §-ában foglaltak alapján;
n) vezető beosztású munkatárs: a Kit. szerinti főosztályvezető és osztályvezető.
A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE
3. § (1) Az Igazgatás költségvetési tervezéssel kapcsolatos feladatait a Pénzügyi Főosztály koordinálja.
(2) A tervezés alapdokumentuma a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) által a költségvetési törvényjavaslat összeállításához évente kiadott tájékoztató. Az Igazgatás cím tervezésével kapcsolatban az 1. § (5) bekezdése szerinti szabályzatban foglaltak irányadóak.
(3) Az Igazgatás költségvetése az MK alapfeladatainak ellátásához szükséges létszám személyi kiadási előirányzatait és munkaadói járulékokat, továbbá a működéshez szükséges dologi és felhalmozási típusú kiadásait, valamint a kiadások fedezetét képező támogatásokat és bevételeket tartalmazza.
(4) Az Igazgatás költségvetésével kapcsolatos tervezési feladatokat a tervezési körirat útmutatása alapján a Pénzügyi Főosztály látja el. A létszám és a személyi kiadások tervezésében a Személyügyi Főosztály is közreműködik.
(5) Az Országgyűlés által jóváhagyott éves költségvetési törvény alapján az intézményi bevételi és kiadási előirányzatokról az egységes rovatrend szerinti részletezésben az Ávr.-ben meghatározottak szerint elemi költségvetést kell készíteni, melyet a Pénzügyi Főosztály készít el és a miniszter hagy jóvá.
A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
3. A kötelezettségvállalás általános szabályai
4. § (1) Az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az MK nevében kötelezettséget vállalni kizárólag pénzügyi ellenjegyzést követően és a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet, függetlenül attól, hogy az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amelynek értéke nem éri el a kétszázezer forintot.
(2) Az Igazgatás költségvetésének terhére történő következő kötelezettségvállalások kifizetéséről a gazdasági vezető saját hatáskörben intézkedik:
a) az illetmény, bér, járulékok,
b) a cafetéria-juttatás,
c) a munkába járás és hétvégi hazautazás költségtérítés,
d) az ÁFA-, vám-, illeték- és egyéb adójellegű kötelezettség, igazgatási szolgáltatási díj,
e) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások,
f) a dologi kiadások közül
fa) a kötbér,
fb) a bírság,
fc) a késedelmi kamat,
fd) a perköltség,
fe) a közbeszerzési hirdetések díja,
ff) a közjegyzői díj, közzétételi díj,
g) a maradványok, az Áht. 47. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettségek, zárolások miatti befizetések,
h) fizetési kötelezettség a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén,
i) ha a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljeskörűen meghatározza, így különösen a normatív és nem normatív jellegű hozzájárulásokhoz, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulásokhoz, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségekhez,
j) az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bevétel továbbadása esetén.
(3) A (2) bekezdésben foglalt fizetési kötelezettségek teljesítése során alkalmazni kell a VII–VIII. fejezet (érvényesítés, utalványozás) szabályait.
(4) Tárgyévi előirányzatot terhelő kötelezettségvállalás legkésőbb a tárgyév november 30-ig, ezt követően csak a gazdasági vezető engedélyével kezdeményezhető. A kötelezettségvállalás dokumentumát úgy kell előkészíteni, hogy a szükséges aláírásokra – az érintett szervezeti egységek részére biztosított megfelelő határidő mellett – tárgyév december 15-ig sor kerüljön.
(5) A tárgyévi kiadási előirányzatok terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési év december 31-ig megtörténik.
(6) Határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás)
a) a tárgyév december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év,
b) a tárgyév december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év
kiadási előirányzatai terhére vállalhatóak.
(7) Kötelezettségvállalásra az adott költségvetési év előirányzatai terhére az adott évet terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor, figyelemmel a (8)–(9) bekezdésekben foglaltakra.
(8) Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére vállalt kötelezettségek (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén az Áht. 36. § (4)–(4d) bekezdésében, az Ávr. 46. § (1)–(2) és (4) bekezdésében és az Ávr. 49. §-ában foglalt feltételek teljesülését kiemelten kell vizsgálni.
(9) Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettség
a) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,
b) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig
vállalható.
(10) Több év előirányzatait terhelő kötelezettség csak a fejezetet irányító szerv vezetőjének előzetes engedélyével vállalható, ha a kötelezettségvállalás összegének
a) költségvetési évre jutó része a kötelezettségvállalás időpontjában a módosított kiadási előirányzatok 10%-át, vagy
b) egy évre számított értéke a költségvetési évet követő három év bármelyikében a (8) bekezdés szerint adott évre vállalható kötelezettségek 5%-át
eléri vagy meghaladja.
(11) A (9) bekezdés szerinti, az ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez a Kormány előzetes engedélye szükséges.
(12) Az aláírás-bélyegző használata nem engedélyezett a kötelezettségvállalás, a jogi vizsgálat, a pénzügyi ellenjegyzés, az érvényesítés és az utalványozás során.
(13) A (12) bekezdésben felsorolt eseteken kívül az aláírás-bélyegző használható azzal, hogy az aláírás-bélyegző használatáért minden esetben az azt alkalmazó vezető felelős.
(14) A kötelezettségvállalás során az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat be kell tartani.
4. Összeférhetetlenség
5. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
(2) Ugyanazon gazdasági esemény tekintetében az érvényesítő nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
(3) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.
5. Kötelezettségvállalásra jogosultak köre
6. § (1) Az MK képviseletében az intézményi költségvetés terhére kötelezettségvállalásra jogosult
a) a miniszter értékhatár nélkül;
b) az államtitkár értékhatár nélkül;
c) a közigazgatási államtitkár értékhatár nélkül;
d) a miniszter által felhatalmazással írásban kijelölt helyettes államtitkár vagy vezető beosztású munkatárs, a felhatalmazásban meghatározott értékhatárig;
e) a gazdasági vezető
ea) a maradványok, az Áht. 47. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettségek és zárolások esetén, valamint a 4. § (2) bekezdés d), f)–h) pontjaiban foglalt kiadások tekintetében értékhatár nélkül,
eb) a miniszter által adott írásbeli felhatalmazásban meghatározott értékhatárig;
f) a belföldi és ideiglenes külföldi kiküldetések esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, figyelemmel az 5. § szerinti összeférhetetlenségi szabályok betartására.
(2) A miniszter írásban ad felhatalmazást a kötelezettségvállalásra jogosult számára.
(3) A kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, jogi vizsgálatra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, utalványozásra jogosultak köréről és aláírásmintájukról a Pénzügyi Főosztály teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.
6. Kötelezettségvállalás kezdeményezése
7. § (1) Kötelezettségvállalás kezdeményezhető kérelem, ajánlat, szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó vállalás, váratlan esemény bekövetkezése, jogszabályi rendelkezés, a Kormány határozata, illetve működési és beruházási jellegű (beszerzés, megrendelés, közbeszerzési eljárások megindítása) döntések alapján.
(2) Az Igazgatás terhére kötelezettségvállalás kezdeményezésére a kezdeményező szervezeti egység vezető beosztású munkatársa a kötelezettségvállalásra jogosult jóváhagyásával jogosult.
(3) A kezdeményező felelős
a) a kötelezettségvállalás szükségességéért, indokoltságáért;
b) a kötelezettségvállalás megfelelő időben történő kezdeményezéséért;
c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért, megalapozottságáért;
d) a kötelezettségvállalás előkészítése során, az azt megelőző eljárásban az MK szakmai érdekeinek érvényesítéséért;
e) a színlelt szerződés tilalmának [Ptk. 6:92. § (2) bekezdés] betartásáért;
f) azért, hogy az általa javasolt szerződő fél megfelelő színvonalon képes a szerződés tárgyát képező feladat ellátására, illetve szolgáltatás nyújtására.
(4) A kötelezettségvállalás kezdeményezésének előkészítése során a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője a nettó 1 millió forintot elérő kötelezettségvállalások esetében előzetes fedezetvizsgálatot kezdeményez a fedezet rendelkezésre állásának megállapítása érdekében a gazdasági vezetőnél.
(5) Kötelezettségvállalás
a) megrendelés esetén az 1. mellékletben meghatározott „Megrendelő” nyomtatvány kitöltésével,
b) polgári jogi szerződés megkötésére irányuló kezdeményezés esetén a kötelezettségvállaló jóváhagyását tartalmazó feljegyzés és a szerződéstervezet Jogi Főosztályra történő megküldésével vagy
c) a (6) bekezdés szerinti esetben feljegyzéssel (a továbbiakban az a)–c) pontban meghatározott iratok külön, illetve együttesen: kezdeményező irat)
kezdeményezhető.
(6) Nem szükséges az 1. mellékletben meghatározott nyomtatvány kitöltése az olyan kis értékű (100 000 Ft alatti) beszerzések esetén, amelynek pénzügyi teljesítése nem átutalással, hanem előleg biztosításával vagy a nélkül, készpénzfizetéssel történik. A kötelezettségvállalást ebben az esetben a szervezeti egység vezetője által aláírt, a felettes kormányzati vezető által jóváhagyott feljegyzéssel kell kezdeményezni a kötelezettségvállaló részére. A kötelezettségvállalás ebben az esetben a 4. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi ellenjegyzést követően teljesíthető.
(7) A kötelezettségvállalás dokumentumait a kezdeményező szervezeti egység készíti elő. A partner felkutatása a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata. A kezdeményező szervezeti egység felelős a szükséges okiratok és dokumentációk szerződő partnertől, szállítótól való bekéréséért és a kötelezettségvállalás kezdeményezését megelőző belső egyeztetések lefolytatásáért.
(8) A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység minden olyan információt és adatot köteles megadni, amelyből megállapítható
a) a kötelezettségvállalás célja, amelynek összhangban kell lennie az MK SZMSZ-ben meghatározott feladataival;
b) a kötelezettségvállalás eredményeként beszerzésre, teljesítésre kerülő termékek, szolgáltatások egyértelműen, pontosan mérhető módon történő meghatározása;
c) annak igazolása, hogy a partner alkalmas a termék, szolgáltatás határidőben és az elvárt minőségi, mennyiségi feltételekkel történő teljesítésére;
d) a teljesítési ár és annak alátámasztása, hogy a teljesítési ár a partner által szállított termékkel, szolgáltatással és a teljesítés egyéb feltételeivel (pl. határidő) arányban áll, amit a piacon elfogadott árak figyelembevételével, a közbeszerzési eljárás kivételével, a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően köteles a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység alátámasztani.
(9) A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy
a) szükséges-e közbeszerzési eljárás lefolytatása,
b) a beszerzés tárgya a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet) hatálya alá tartozik-e.
(10) Közbeszerzési eljárás, és a nettó 1 000 000 forintot elérő vagy meghaladó, de a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések, valamint a DKÜ rendelet szerinti informatikai beszerzések lefolytatásának szabályait az MK Beszerzési szabályzata tartalmazza.
7. Előzetes kötelezettségvállalás
8. § (1) Előzetes kötelezettségvállalásra az Ávr. 45. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben (közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi-ajánlattételi felhívás, pályázati felhívás, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsító nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség) kerülhet sor.
(2) Az előzetes kötelezettségvállalásra vonatkozó kezdeményező ügyiratnak tartalmaznia kell
a) az előzetes kötelezettségvállalás indokolását,
b) a pályázati felhívás dokumentációjának tervezetét,
c) a kezdeményezést alátámasztó, a felelős döntéshez szükséges valamennyi okiratot, dokumentációt.
(3) Az előzetes kötelezettségvállalás akkor érvényes, ha a kötelezettségvállalás dokumentumait az arra jogosult kötelezettségvállaló és pénzügyi ellenjegyző aláírta.
(4) Pályázati felhívás csak az aláírást követően hirdethető meg. A pénzügyi ellenjegyzést megelőzően vagy annak hiányában kiírt pályázati felhívás érvénytelen.
8. Kötelezettségvállalás módosítása
9. § (1) A kötelezettségvállalás módosítása szükséges a következő esetekben:
a) kötelezettségvállalás dokumentumának meghatározó adataiban (a szerződő felek, a megrendelt termék, szolgáltatás összetétele, tartalma, pénzügyi ellenértéke, pénzügyi forrása, teljesítési határidő, egyéb teljesítési feltételek stb.) változás áll be,
b) jogszabályváltozás történik.
(2) A kötelezettségvállalás módosításáról vagy módosulásáról a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a IX. fejezetben foglaltak szerint köteles haladéktalanul értesíteni a Jogi Főosztályt és a Pénzügyi Főosztályt.
A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK EGYES TÍPUSAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
9. Megrendelés
10. § (1) A szervezeti egység árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelését kezdeményezheti, ha a 11. § (1) bekezdése szerint a kötelezettségvállalás szerződésbe foglalása nem szükséges, és
a) a szolgáltatás teljesítése, a termék szállítása – jellegénél fogva – a piacon általánosan elfogadott és ismert feltételek szerint történik,
b) a kötelezettségvállalás tárgya egyszerű, teljesítése rövid határidőn belül történik, vagy
c) az ellenérték nem éri el a nettó 1 000 000 forintot.
(2) A megrendelés az 1. függelékben meghatározott nyomtatvány kitöltésével kezdeményezhető a nyomtatványnak a Pénzügyi Főosztály részére történő megküldésével. Vitás esetben a szerződéskötés szükségességéről a Jogi Főosztály dönt.
(3) A megrendelést az MK képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személy írja alá a pénzügyi ellenjegyzést követően. A megrendelés elfogadásáról, a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges.
10. Szerződés
11. § (1) Szerződést kell kötni abban az esetben, ha
a) nemzetbiztonsági szempontból vagy minősített adatok védelme érdekében szükséges,
b) a szerződés tárgya a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében szerzői jogi védelem alatt áll,
c) a szerződés ellenértéke eléri a 10. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt értéket, vagy a szolgáltatás rendszeres jellegére tekintettel szükséges, vagy
d) a 10. § (1) bekezdése alá tartozó esetben az ügyfél kifejezetten kéri.
(2) Az MK alapfeladatának ellátásához feltétlenül szükséges feladatra szerződés akkor köthető, ha a feladat elvégzésére megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt az MK nem alkalmaz, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.
(3) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint vagyonnyilatkozat tétele szükséges, a nyilatkozat hiányában a szerződés nem köthető meg, illetve a vagyonnyilatkozat tételét megtagadó vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget nem tevő személy a teljesítésben nem vehet részt.
(4) A szerződéskötést a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység kezdeményezi.
(5) A közbeszerzés eredményeképpen megkötendő szerződést a nyertes ajánlattevővel a Kbt. 131. § (6) bekezdése szerinti moratórium lejártát követően szükséges megkötni.
(6) A szerződéstervezet előkészítése az MK mint költségvetési szerv működéséhez kapcsolódó tárgyú szerződések esetén a Jogi Főosztály feladata. A Jogi Főosztály a szerződéstervezetet a (13) bekezdésnek megfelelően a Pénzügyi Főosztály részére továbbítja véleményezés céljából.
(7) A kezdeményező szervezeti egység köteles az előkészített szerződéstervezetet a kabinetiroda.szerzodes@mk.gov.hu e-mail-címre pénzügyi és jogi véleményezés céljából a Pénzügyi Főosztály és a Jogi Főosztály részére elküldeni.
(8) A kezdeményező szervezeti egységnek a szerződéstervezethez minden olyan (elektronikus vagy papíralapú) dokumentumot mellékelnie kell, amely a szerződés megkötését elősegíti, valamint amelyet a Jogi Főosztály meghatároz, így különösen:
a) hatályban lévő aláírási címpéldány/aláírásminta-másolat,
b) szükség esetén kiegészítő feljegyzés a feladat indokáról, szükségességéről és várható eredményéről,
c) részletes feladatleírás,
d) a teljesítés vizsgálatához mérhető követelmények.
(9) Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén a Jogi Főosztály – a Biztonsági Főosztály útján – az ellenőrzést az e célra rendszeresített személyi biztonsági adatlapon kezdeményezi.
(10) Közreműködő esetén, annak jogviszony-igazolásáról szóló nyilatkozatot is csatolni szükséges a dokumentációhoz, melynek beszerzéséről a kezdeményező szervezeti egység gondoskodik.
(11) Természetes személlyel kötendő szerződés esetén a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokkal kitöltött 2. függelék szerinti Adatlapot a szerződéstervezethez csatolni kell.
(12) Ha a megbízandó személy a kezdeményező szervezeti egység vezetőjének a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója, ezt a kötelezettségvállalás kezdeményezésekor egyértelműen jelezni kell. Ebben az esetben a közigazgatási államtitkár jogosult dönteni a szerződés megkötésének engedélyezéséről vagy az engedély megtagadásáról.
(13) A Jogi Főosztály a csatolt dokumentumokat tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, és a szabályszerű kezdeményezést nyilvántartásba veszi. A Jogi Főosztály a csatolt dokumentumokat véleményével ellátva a hiánytalan kezdeményezés megtételétől számított 5 munkanapon belül továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére pénzügyi véleményezés céljából. A Pénzügyi Főosztály észrevételeiről 5 munkanapon belül tájékoztatja a Jogi Főosztályt.
(14) A kezdeményezés tartalmi vagy formai hiányossága esetén a Jogi Főosztály felhívja a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét a hiányosság pótlására, a hiba kijavítására vagy további információ csatolására, illetve szükség szerint intézkedik további nyilatkozatok benyújtása, illetve nemzetbiztonsági eljárás megindítása iránt.
(15) A jogi és pénzügyi véleményezést követően a Jogi Főosztály a ka binetiroda.szerzodes@mk.gov.hu e-mail-címről a szükség szerint módosított, Pénzügyi Főosztály által is véleményezett, véglegesített szerződéstervezetet és annak mellékleteiként csatolt véglegesített dokumentumokat szerződéskötés céljából megküldi a kezdeményező szervezeti egység részére.
(16) A Jogi Főosztály vezetője indokolt esetben kezdeményezi bármely szerződés megkötésének felfüggesztését, ha jogszabálysértés fennállásának lehetőségét észleli. Erről a döntéséről a gazdasági vezetőt haladéktalanul köteles tájékoztatni.
(17) Az MK által kötött szerződésnek, megállapodásnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ávr. 50. §-ában meghatározottakat.
(18) A kezdeményező szervezeti egység szükség szerint gondoskodik a szerződés, megállapodás idegen nyelven történő elkészítéséről vagy a magyar nyelven elkészített tervezet lefordításáról. A nem magyar nyelvű szerződések és megállapodások esetén a kötelezettségvállalás és az ellenjegyzések feltétele azok kétnyelvű változatban történő rendelkezésre bocsátása.
11. Kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésére irányuló kötelezettségvállalás
12. § (1) Politikai szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésére irányuló kezdeményezés esetén az alkalmazást engedélyező űrlapot a kezdeményező szervezeti egység 1 példányban készíti el és továbbítja a Személyügyi Főosztály részére.
(2) Az üres álláshely rendelkezésre állásának ellenőrzését követően a Személyügyi Főosztály a kezdeményezést megküldi a Pénzügyi Főosztályra pénzügyi ellenjegyzésre.
(3) Politikai szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésének kötelezettségvállalási dokumentumát (beosztási okirat, munkaszerződés) a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá a Pénzügyi Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően.
(4) Az MK-val politikai szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésének részletes szabályait az MK Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.
A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELLENJEGYZÉSEK
12. Jogi vizsgálat
13. § (1) Szerződés (megállapodás) megkötése előtt meg kell vizsgálni, hogy az nem ütközik-e hatályos jogszabályba, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközbe. A szerződések, megállapodások jogi szempontú vizsgálata kiterjed az MK érdekeinek jogi szempontú védelmére irányuló, valamint a jogtechnikai javaslatok megtételére is.
(2) A kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően különösen vizsgálni kell azt is, hogy
a) a kötelezettségvállalás szerinti adott építési beruházás, szolgáltatásmegrendelés vagy hasonló áruk beszerzése a Kbt. 19. § (3) bekezdésében foglalt egybeszámítási szabály alkalmazásával sem éri-e el vagy haladja meg az irányadó közbeszerzési értékhatárt, és – amennyiben igen – fennállnak-e a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei;
b) a termék nem tartozik-e a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet] 1. számú mellékletében foglalt kiemelt termékek közé;
c) az adott kötelezettségvállalás nem tartozik-e a 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet értelmében a KEF, illetve a 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a NISZ hatáskörébe,
d) a szerződés tárgya szerint a DKÜ rendelet hatálya alá tartozik-e.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, kezdeményezni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatását, amennyiben a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az irányadó közbeszerzési értékhatárt, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei fennállnak. Közbeszerzési eljáráshoz a Pénzügyi Főosztály a közbeszerzés becsült értékével megegyező összegű fedezetigazolással igazolja a forrás rendelkezésre állását, amely előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. Végleges kötelezettségvállalásra csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának részletes szabályait az MK Beszerzési szabályzata tartalmazza.
(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén ellenőrizni kell, hogy van-e a termékre hatályos keretmegállapodás. Ha van, a terméket a központosított közbeszerzési rendszerből kell beszerezni, kivéve a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében rögzített esetekben.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben, amennyiben megállapítható, hogy az adott kötelezettségvállalás a KEF vagy a NISZ hatáskörébe tartozik, csak abban az esetben kerülhet sor kötelezettségvállalásra, amennyiben a KEF, illetve a NISZ nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az adott szolgáltatás, árubeszerzés biztosítására nem képes, továbbá a NISZ hatáskörébe tartozó feladat tekintetében a 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a szerinti miniszteri felmentés esetén.
(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben, amennyiben megállapítható, hogy az adott kötelezettségvállalás a DKÜ rendelet hatálya alá tartozik, a Jogi Főosztályt haladéktalanul értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(7) A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy a szerződő partner a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében átlátható szervezetnek minősül-e.
(8) A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi vizsgálata annak igazolása, hogy a szerződés és annak mellékletei megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak. A Jogi Főosztály munkatársa által készített szerződés jogi vizsgálatát a Jogi Főosztály vezetője vagy az általa írásban kijelölt jogász végzettséggel rendelkező munkatárs végzi el.
(9) A szerződés, megállapodás jogszabályoknak való megfelelőségét a jogi vizsgálatot végző munkatárs a kötelezettségvállalás dokumentumának valamennyi példányán aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel és pecsétlenyomatával látja el.
(10) A szerződő fél által használt általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződéseket – amennyiben azok nem ellentétesek a magyar jogszabályokkal – a jogi vizsgálatot végző szignálja.
(11) Ha a kötelezettségvállalásnak jogi akadálya van, a jogi vizsgálatot végző írásban tájékoztatja a kötelezettségvállalót és a pénzügyi ellenjegyzőt.
(12) A jogi vizsgálatot követően a kötelezettségvállalás dokumentumát a jogi vizsgálatot végző a Pénzügyi Főosztály részére továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre.
13. Pénzügyi ellenjegyzés
14. § (1) Pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése nélkül az MK Igazgatását terhelő pénzügyi kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő.
(2) A pénzügyi ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos felelősséget az MK nevében jogellenesen eljáró munkatárs viseli.
(3) A megrendelés és politikai szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésére irányuló kötelezettségvállalás esetét kivéve jogi vizsgálat hiányában pénzügyi ellenjegyzésre nem kerülhet sor.
(4) A pénzügyi ellenjegyzést utólagosan teljesülő feltételhez kötni nem lehet.
(5) Pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező személy jogosult.
(6) A pénzügyi ellenjegyzés során az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat be kell tartani.
(7) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet (fedezetvizsgálat), az előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, továbbá a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(8) A pénzügyi ellenjegyző az ellenjegyzés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, a szükséges forrás rendelkezésre állását a kötelezettségvállalás ellenjegyzésével igazolja. A pénzügyi ellenjegyzés tényét a pénzügyi ellenjegyző a megrendelés, szerződéstervezet valamennyi példányának aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel és pecsétlenyomatával látja el.
(9) A Pénzügyi Főosztály a kötelezettségvállalás összegét a fedezet rendelkezésre állása esetén nyilvántartásba veszi, és továbbítja a dokumentumokat a kezdeményező szervezeti egységnek a kötelezettségvállaló aláírásának beszerzése céljából.
(10) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót és – amennyiben a pénzügyi ellenjegyző nem a gazdasági vezető, akkor – a gazdasági vezetőt.
(11) Ha a kötelezettségvállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni. Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát „a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. A gazdasági vezetőnek az írásbeli utasítás tényéről és a záradékolásról haladéktalanul írásban értesítenie kell a a közigazgatási államtitkárt. A közigazgatási államtitkár a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
(12) A kezdeményező szervezeti egység – a jogi vizsgálatot, és pénzügyi ellenjegyzést követően – terjeszti fel a szerződést aláírásra a kötelezettségvállalónak.
(13) Az aláírt szerződés partner részére történő továbbítása a szerződés kötelezettségvállaló általi aláírását követően a kezdeményező szervezeti egység feladata.
(14) A partner által is aláírt szerződés egy eredeti példányát a kezdeményező szervezeti egység a Jogi Főosztály részére továbbítja. A Jogi Főosztály az eredeti példányt a Pénzügyi Főosztály részére átadja, egy – a Jogi Főosztály által – hitelesített másolati példány a Jogi Főosztálynál marad, és egy hitelesített másolati példány a kezdeményező szervezeti egység részére kerül megküldésre.
14. Kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettség
15. § (1) Az MK szervezeti egységei által megkötött szerződéseket tartalmazó nyilvántartást a Jogi Főosztály és a Pénzügyi Főosztály egyaránt vezet, nyilvántartásaikat legkésőbb negyedévente egyeztetik. A Jogi Főosztály gondoskodik a szerződések jogszabályoknak megfelelő közzétételéről, illetve közérdekű adatigénylés esetén – szükség szerint a Pénzügyi Főosztály közreműködésével – tájékoztatást ad.
(2) Az előzetes és végleges kötelezettségvállalásokat a Pénzügyi Főosztály a Forrás.Net integrált pénzügyi-számviteli rendszerben rögzíti, analitikus nyilvántartást vezet.
TELJESÍTÉSIGAZOLÁS
16. § (1) A költségvetési előirányzatot érintő kifizetéseket csak a teljesítés igazolása (3. függelék) alapján lehet érvényesíteni.
(2) A teljesítésigazolásra jogosult személyt a szerződésben, az 1. függelék szerinti Megrendelőben vagy a teljesítésigazolásra történő felhatalmazásról szóló formanyomtatványon (4. függelék) szükséges megjelölni. Ezek hiányában vagy a kötelezettségvállalást követően a teljesítésigazoló személyének megváltozása esetén, a teljesítésigazolásra jogosult személy a kötelezettségvállaló.
(3) Az MK képviseletében teljesítésigazolásra jogosult
a) a miniszter,
b) a közigazgatási államtitkár,
c) az államtitkár,
d) a helyettes államtitkár,
e) a főosztályvezető, illetve
f) a miniszter vagy a kötelezettségvállaló által írásban kijelölt, az MK alkalmazásában álló munkatárs.
(4) A teljesítést a kötelezettségvállalásban meghatározott feltételek szerint kell vizsgálni és igazolni. A teljesítés igazolása során okiratok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a megrendelésben, szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e, illetve az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége megalapozott-e.
(5) A teljesítésigazoló felelős
a) a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért, a hiányosság feltárásáért,
b) a teljesítésigazolás határidőben történő kiállításáért,
c) a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért.
(6) Amennyiben a kötelezettségvállalási dokumentum a teljesítés elfogadását előzetes beszámolóhoz köti, úgy a teljesítés elfogadásáról a partnert, szerződő felet a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység írásban, iktatott levélben tájékoztatja, aki az alapján jogosult a számla kiállítására és benyújtására a teljesítésigazoló részére.
(7) Amennyiben a teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, az igazolásra jogosult személy a számla alapján a teljesítésről iktatószámmal ellátott teljesítésigazolást állít ki 2 példányban.
(8) A teljesítésigazolásra jogosult személy a jogszabályoknak tartalmi és formai szempontból mindenben megfelelően kiállított számlát a teljesítésigazolással együtt továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére érvényesítés céljából.
(9) A (6) bekezdésben foglaltak esetén számlát a partner, szerződő fél csak a teljesítés elfogadását követően állíthat ki. A teljesítésigazolást nem kell elvégezni az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
a) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díjnak, juttatásnak, a külföldi pénzértéken vállalt kötelezettség árfolyamveszteségnek, a 4. § (2) bekezdésében foglalt fizetési kötelezettségeknek;
b) vagy az Áht. 36 § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek
minősül.
ÉRVÉNYESÍTÉS
17. § (1) Az érvényesítés a számla beérkezését követő, az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység az Ávr. 58. §-ának megfelelően.
(2) Az érvényesítés a teljesítésigazoláson alapul.
(3) Érvényesítést csak a gazdasági vezető vagy az általa írásban megbízott, a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet.
(4) A teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző eljárásban az Áht., az Ávr. és az Áhsz. rendelkezéseit, valamint a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
(5) Az érvényesítés során ellenőrizni kell, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek.
(6) Az érvényesítéssel megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy
a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat biztosítja-e a fedezetet,
b) a teljesítés a kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e,
c) jogszabály szerint jogos-e a követelés,
d) a számla megfelel-e az alaki követelményeknek,
e) a számla számszakilag helyes-e,
f) a befektetett eszközök, készletek, anyagok bevételezése vagy átvétele megtörtént-e,
g) az elvégzett munka, szolgáltatás átvétele a megrendelő, illetve az igénybe vevő részéről megtörtént-e,
h) a számlát, a teljesítésigazolást a kötelezettségvállalás dokumentumával összhangban állították-e ki,
i) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,
j) a kifizetés nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(7) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
(8) Az érvényesítő feladata továbbá annak igazolása, hogy a pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszer analitikus nyilvántartásában rögzített számla, bizonylat vagy egyéb elszámolás nyilvántartásba vétele helyesen történt-e.
(9) Ha a kifizetés bármely okból nem engedélyezhető, a Pénzügyi Főosztály szakmailag illetékes munkatársa gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és – szükség esetén a kezdeményező szervezeti egység útján – intézkedik a hiánypótlás iránt.
(10) Ha az érvényesítő a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ez esetben az érvényesítő az utalványrendeletet „az utalványozás érvényesítése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. A további eljárásra a 14. § (11) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az utasítás tényéről és a záradékolásról az érvényesítőnek haladéktalanul értesítenie kell a gazdasági vezetőt.
UTALVÁNYOZÁS
18. § (1) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése során az Ávr.-ben és a jelen szabályzatban előírtaknak megfelelően jártak-e el, továbbá, hogy a teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e.
(2) A bevételek és a kiadások utalványozására – értékhatár nélkül – a miniszter által írásban kijelölt személy jogosult.
(3) Az utalványozásra jogosult vonatkozásában az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat be kell tartani.
(4) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezéssel, minden más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
(5) Nem kell utalványozni a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket.
15. Pénzügyi teljesítés
19. § (1) Átutalást indítani, pénztári kifizetést végrehajtani csak az érvényesítés és utalványozás végrehajtását követően lehet.
(2) Átutalási megbízás aláírására a miniszter által a Magyar Államkincstárba (a továbbiakban: Kincstár) – számlaszámonként – bejelentett személyek jogosultak.
(3) Az átutalás történhet átutalási bizonylaton, illetve elektronikusan, a kincstár által működtetett GIRO ELEKTRA rendszeren keresztül. Az átutalások rendjéről az MK Pénzkezelési szabályzata rendelkezik.
(4) Az MK házipénztárt működtet. A házipénztár működtetésével kapcsolatos szabályokat az MK Pénzkezelési szabályzata tartalmazza. Pénztárból kifizetni csak a pénztáros vagy helyettese jogosult.
(5) Az MK munkatársainak illetményét csoportos fizetési megbízás (CSFM) rendszerében utalja át a munkatársak pénzintézeteknél vezetett folyószámláira, vagy a lakcímre. Ennek lebonyolítása a Kincstár útján és a GIRO Zrt. közreműködésével történik.
(6) A benyújtott számlákat, elszámolásokat, egyéb bizonylatokat fizetési határidőre ki kell egyenlíteni. Ennek feltétele, hogy a számlák, a teljesítésigazolás és egyéb szükséges dokumentumok hibátlanul és hiánytalanul, az előírt határidőben a Pénzügyi Főosztályra megérkezzenek.
(7) Az előzetesen jóváhagyott kötelezettségvállalás fedezetére a szervezeti egység munkatársa indokolt esetben reprezentációs előleget – az erre meghatározott nyomtatvány kitöltésével és a Pénzügyi Főosztályra történő megküldésével – igényelhet. Az ezzel kapcsolatos eljárásrendet az MK Reprezentációs szabályzata tartalmazza.
(8) Az előleggel – ideértve a munkatársak által megelőlegezett kiadásokat is – az előleg, illetve a megelőlegezett kiadás felhasználását igazoló teljesítési bizonylatok Pénzügyi Főosztályra való benyújtásával kell elszámolni.
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE
20. § (1) Ha a szerződés (megállapodás) tartalmában a szerződés (megállapodás) hatálybalépését követően bármiféle változás következik be, az illetékes szervezeti egységnek szerződésmódosítást kell előkészítenie. Az elkészült szerződésmódosítás tervezetét a Jogi Főosztály, illetve a Pénzügyi Főosztály a kabinetiroda.szerzodes@mk.gov.hu e-mail-cím részére meg kell küldeni előzetes véleményezés céljából.
(2) Az előzetes véleményezésre megküldött szerződésmódosítás-tervezethez mellékelni szükséges:
a) az eredeti, aláírt, iktatószámmal ellátott szerződés (elektronikus vagy papíralapú) másolatát,
b) a módosítás indokolását (a módosítást kezdeményező fél, a módosítás oka, szükségessége) tartalmazó leírást,
c) a módosítandó szerződési pontok, tartalmi elemek pontos meghatározásának leírását.
(3) A szerződésmódosítás elkészítésére, aláírásának folyamatára vonatkozó eljárási szabályok megegyeznek a jelen szabályzatban rögzített szerződéskötési szabályokkal.
(4) A szerződésben (megállapodásban), megrendelésben foglaltak teljesítését a kezdeményező szervezeti egység követi nyomon, és nemteljesítés vagy hibás teljesítés esetén írásban értesíti a Jogi, valamint a Pénzügyi Főosztályt. Az értesítést a kabinetiroda.szerzodes@mk.gov.hue-mail-címre kell elküldeni.
(5) A szerződés megszüntetéséről a Jogi, valamint a Pénzügyi Főosztályt, a kabinetiroda.szerzodes@mk.gov.hu e-mail-címen tájékoztatni szükséges. A szerződésmegszüntetés kezdeményezésére, a közös megegyezéssel vagy egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntető okirat elkészítésére, aláírására vonatkozó eljárási szabályok megegyeznek a jelen szabályzatban rögzített szerződéskötési szabályokkal.
(6) Ha a megkötött szerződést (megállapodást), bármely okból az MK-val szerződő fél felmondja, vagy eláll a szerződéstől, az erre vonatkozó dokumentumot tájékoztatásul el kell küldeni a Jogi Főosztály részére a kabin etiroda.szerzodes@mk.gov.hu e-mail-címre, a továbbiakban a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
BEVÉTELEK ELSZÁMOLÁSÁNAK ELRENDELÉSE, TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS SZÁMLÁZÁSA
16. Bevételek beszedésének elrendelése
21. § (1) Az MK központi költségvetési támogatásból és saját bevételből gazdálkodik. A bevételek beszedésének elrendelésére (utalványozás) a miniszter vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.
(2) Az Ávr. 59. § (5) bekezdése szerint nem kell utalványozni
a) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke és B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket,
b) a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket,
c) az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését.
17. Számlázandó bevételek
22. § Az MK által teljesített szolgáltatások, illetve az MK által igénybe vett, továbbszámlázásra kerülő szolgáltatások, a vagyon hasznosításából (bérbeadás, értékesítés), valamint a költségtérítésekből származó bevételek számlázását a Pénzügyi Főosztály végzi. A számlákról és a bevételekről a Pénzügyi Főosztály az MK pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszerében – a különböző bevételeket megkülönböztethetően – elkülönített, analitikus nyilvántartást vezet, és gondoskodik a követelések határidőre történő beszedéséről.
23. § (1) Számla kiállítására okirat, írásbeli megállapodás, feljegyzés és az elvégzett szolgáltatások összegszerűen meghatározott, vagy tételes kalkulációja alapján kerülhet sor.
(2) Számlázandó bevételek:
a) dolgozói térítések keretében a mobiltelefon költségtérítés továbbszámlázása a Pénzügyi Főosztály által a mobiltelefon-szolgáltató által közölt részletező lista alapján történik, a számla alapján a térítés a munkatárs illetményéből kerül havonta levonásra;
b) tárgyi eszköz- és hulladékanyag-értékesítés. A tárgyi eszközök a selejtezési folyamatot követően, a legjobb vételi ajánlat benyújtójának kerülnek értékesítésre, ha a leselejtezett tárgyi eszköz beszerzése kizárólag hazai pénzügyi forrásból történt. A veszélyes hulladékok a beszállítónak vagy a környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozások részére kerülnek értékesítésre;
c) egyéb bevételek szerződés alapján kerülnek kiszámlázásra a szerződésben meghatározott feltételek szerint;
d) a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó közvetlen költségek kiszámlázható összege.
18. Nem számlázandó bevételek
24. § Nem szükséges azon bevételek számlázása, amelyek nem termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származnak. Ezek a bevételek európai uniós vagy egyéb nemzetközi forrásból származó, az intézményrendszer működtetésével kapcsolatos bevételek, melyek az MK kedvezményezetti pozíciójából erednek, másrészt egyes meghatározott kiadásokhoz pótlólagos forrást jelentenek:
a) a más költségvetési szervnél, fejezeti kezelésű előirányzatnál képződött, jóváhagyott maradvány átvétele a finanszírozott közszolgálati tisztviselők illetményére és egyéb személyi jellegű kifizetéseire, a megtérített rezsiköltségekre, valamint megbízási díjakra és járulékaikra;
b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-ában szabályozott költségtérítés összege;
c) kötbér, egyéb kártérítés, bánatpénz: az a bevétel, amely a költségvetési szerv javára a biztosítási és az egyéb kártérítés, a vállalkozó visszalépése miatti bánatpénz, késedelmi kamat megfizetéséből, előző évi adó-visszatérülésből keletkezik;
d) valutakészletek forintra történő átváltásakor elszámolt árfolyamnyereség és kamatbevételek;
e) különféle egyéb bevételek (pl. bírság-visszautalás).
A BELSŐ KONTROLLRENDSZER ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, BESZÁMOLTATÁS
25. § (1) A belső kontrollrendszer az MK-n belül az intézményi előirányzatok felhasználásával összefüggésben a gazdálkodásért felelős szakmai kezelők, a felettes kormányzati vezetők és a Pénzügyi Főosztály által folytatott első szintű rendszer, melynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. A belső kontrollrendszer magában foglalja:
a) a pénzügyi döntések és dokumentumok elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, megállapodások, megrendelések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is),
b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) az a)–b) pontokban szereplő feladatkörök elkülönítése mellett.
(2) A belső kontrollrendszernek az előirányzatok felhasználásával összefüggésben biztosítania kell, hogy
a) az MK Igazgatásának valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel,
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az MK intézményi előirányzat-gazdálkodásával kapcsolatosan,
d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,
e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
(3) Az irányítási és kontrollfeladatok ellátása a következők szerint történik:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenőrzését illetően
aa) a költségvetési tervezés a szakmai területek bevonásával a Pénzügyi Főosztály feladata és a gazdasági vezető ellenőrzi,
ab) a kötelezettségvállalás szabályszerű előkészítése, kezdeményezése, a teljesítések igazolása a szakmai szervezeti egység feladata, melyet a felettes kormányzati vezető vagy kötelezettségvállaló ellenőriz,
ac) a szerződés tartalmi előkészítése, a szerződés jogi vizsgálata – a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően – a Jogi Főosztály, valamint a kezdeményező szervezeti egység, illetve a kezdeményező szervezeti egység irányítását ellátó helyettes államtitkár, vagy államtitkár, vagy az általuk írásban kijelölt jogász végzettséggel rendelkező munkatárs feladata,
ad) az előirányzatok, kötelezettségvállalások nyilvántartását, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzését (érvényesítés) a Pénzügyi Főosztály végzi és a gazdasági vezető, vagy az általa megbízott vezető beosztású munkatárs ellenőrzi;
b) az előzetes pénzügyi ellenőrzés keretében a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését a Pénzügyi Főosztály kijelölt munkatársa látja el és ellenőrzi a gazdasági vezető;
c) a gazdasági események elszámolását biztosító feladatokat, így a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést, valamint az elemi beszámolót az Igazgatás költségvetése tekintetében a Pénzügyi Főosztály állítja össze, a gazdasági vezető ellenőrzi.
A NYILVÁNTARTÁSOK ÉS A BESZÁMOLÁS (ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSA, MÓDOSÍTÁSA, ADATSZOLGÁLTATÁSOK, IDŐSZAKI ÉS ÉVES BESZÁMOLÓK KÉSZÍTÉSÉNEK) RENDJE
19. Az előirányzatok felhasználásának általános szabályai
26. § (1) Az előirányzatokat a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott módon, rendeltetésszerűen, a fejezeti szöveges indoklásban rögzített célokra, feladatokra lehet felhasználni.
(2) Az intézményi kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását a Pénzügyi Főosztály vezeti. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kötelezettségvállalás halmozott összege megállapítható legyen.
(3) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását az MK integrált pénzügyi-számviteli informatikai rendszere biztosítja.
20. Munkaerő-gazdálkodási feladatok
27. § (1) Az MK teljes létszámkeretét, valamint annak az egyes szervezeti egységek közötti megoszlását évente egyszer, legkésőbb minden év február 20. napjáig – az adott időszakra vonatkozó feladatok figyelembevételével, a Személyügyi Főosztály felterjesztése alapján – a gazdasági vezető ellenjegyzése és a miniszter tájékoztatása mellett a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(2) A jóváhagyott létszámkeretek év közbeni módosításáról a felmerülő többletfeladatok, illetve a szervezeti egységek közötti feladatmegosztás változása esetén az illetékes szervezeti egység vezetőjének javaslatára, a gazdasági vezető és a közigazgatási államtitkár egyetértésével a miniszter dönt.
(3) Az aktuális létszámról és a kapcsolódó adatokról a Személyügyi Főosztály részletes nyilvántartást vezet (állománytábla).
(4) Az állománytáblával kapcsolatos bármely módosításra, változásra (álláshely átminősítés, áthelyezés stb.) kizárólag a közigazgatási államtitkárt írásbeli jóváhagyása alapján kerülhet sor. Az engedélyeztetés a Személyügyi Főosztály feladata. Az álláshelyek változásáról a Személyügyi Főosztály a Pénzügyi Főosztályt haladéktalanul tájékoztatja.
(5) A létszámgazdálkodásért, ezen belül az előírt keretek betartásáért a Személyügyi Főosztály felelős.
21. Előirányzatok átcsoportosítása, módosítása
28. § (1) Az előirányzatok módosítása
a) országgyűlési hatáskörben,
b) a Kormány hatáskörében, kormányhatározat útján,
c) felügyeleti szervi hatáskörben vagy
d) saját hatáskörben kezdeményezhető.
(2) A saját hatáskörben kezdeményezett előirányzat-módosításokat, valamint átcsoportosításokat a gazdasági vezető hagyja jóvá. A gazdasági vezető akadályoztatása esetén a Pénzügyi Főosztály osztályvezetője jogosult a jóváhagyásra.
(3) A céljelleggel, meghatározott szakmai feladatra más fejezetnek átadott vagy más fejezettől átvett előirányzatok felhasználásának kormányhatározaton vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélyén és a hozzá kapcsolódó megállapodáson kell alapulnia. Az átvett vagy átadott előirányzatokat csak a célnak megfelelően, költségterv vagy elszámolási kötelezettség teljesítésével lehet felhasználni. Az intézményi előirányzat átadás-átvételi megállapodásokról a Pénzügyi Főosztály nyilvántartást vezet.
(4) Ha a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység olyan kötelezettségvállalást kezdeményez, amely teljesítéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő mértékű „személyi jellegű és munkaadót terhelő járulékok” kiadási előirányzat, a Pénzügyi Főosztály felügyeleti szervi hatáskörben előirányzat-módosítást vagy előirányzat-átcsoportosítást kezdeményez, amennyiben az Ávr. 36. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak. Az előirányzat-módosítás alátámasztása érdekében a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység köteles részletes indoklást és mellékszámítást készíteni.
(5) Az előirányzat módosítása az erre rendszeresített kincstári űrlapon történik. Az űrlapok kitöltése és továbbítása – a Kincstárnál bejelentett módon – a Pénzügyi Főosztály feladata a hatásköröknek megfelelően.
(6) Év végén a Kincstár által kiadott, az év végi kincstári zárással és következő évi nyitó műveletekkel és pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos költségvetési gazdálkodási teendőkről szóló tájékoztatóban rögzített ütemtervnek és határidőknek megfelelően kell benyújtani az előirányzat-módosítási és támogatásikeret-nyitási nyomtatványokat.
(7) Az Igazgatást érintő előirányzatok, valamint az előirányzat-átcsoportosítások és -módosítások tételes nyilvántartása az MK pénzügyi-számviteli integrált rendszerében történik.
KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK KÉSZÍTÉSE
29. § (1) A Pénzügyi Főosztály felelős az MK Igazgatása számviteli és költségvetési adatszolgáltatásainak, beszámolóinak elkészítéséért, így
a) az elemi költségvetés,
b) az időközi költségvetési jelentés,
c) az időközi mérlegjelentés,
d) az éves költségvetési beszámoló,
e) az zárszámadás és maradványelszámolás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásokat, beszámolókat az Áht., az Ávr., az Áhsz. és a vonatkozó jogszabályok, valamint a Kincstár és a PM utasításaiban meghatározott tartalommal, formában és határidőre kell elkészíteni.
(3) Az Igazgatást érintő költségvetési adatszolgáltatásokra, beszámolókra vonatkozó részletes szabályokat az MK Számviteli politikája tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Az utasítást a folyamatban lévő gazdálkodási folyamatokra is alkalmazni kell.
(3)2
(4) Az utasítás végrehajtásához szükséges formanyomtatványok, űrlapok és tájékoztatók az MK intranet hálózatán kerülnek közzétételre.
1. függelék

|
Az áru/szolgáltatás pontos megnevezése: |
CPV-kód: |
Mennyiség: |
Nettó egységára forintban: |
ÁFA |
Teljes nettó ellenérték forintban: |
Teljes bruttó ellenérték forintban: |
|
|
|
|
,- |
% |
,- |
,- |
|
Összesen: |
,- |
,- |
||||
|
…………………………………………………… |
…………………………………………………… |
|
kezdeményező szervezeti egység vezetőjének |
kötelezettségvállaló neve, beosztása nyomtatottan |
|
Kezdeményező |
Kötelezettségvállaló |
|
|
Igazolom, hogy a megrendelés ellenértékének teljesítéséhez a pénzügyi fedezet a XXI. fejezet |
|
|
Kelt: Budapest, 20… ……………… hó …… nap |
|
|
…………………………………………. |
|
|
pénzügyi ellenjegyző |
MEGRENDELÉS VISSZAIGAZOLÁSA (e-mailben szkennelve is kérjük elküldeni a(z) … e-mail-címre) A jelen megrendelésben foglaltak teljesítését a fenti feltételekkel elvállalom. Nyilatkozom arra vonatkozóan, hogy az általam képviselt szervezet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül, továbbá arra vonatkozóan, hogy – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (6) bekezdésére tekintettel – tudomásul veszem, hogy az általam képviselt szervezet átláthatóságának ellenőrzése céljából a megrendelő a jelen megrendelésből eredő követelései elévüléséig az Áht. 55. §-a szerint jogosult az átláthatóságával összefüggő, az Áht. 55. §-ában meghatározott adatokat kezelni. Vállalom, hogy a fenti nyilatkozatomban foglaltak változása esetén – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § (1a) bekezdésére figyelemmel – haladéktalanul tájékoztatom a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Kelt: …………………………………………….. cégszerű aláírás |
2. függelék

3. függelék

|
Igazoló szervezeti egység: |
|
|
Szerződéses partner megnevezése: |
|
|
Szerződés iktatószáma: |
|
|
Szerződés tárgya: |
|
|
Teljesítésigazolás összege: |
|
|
Számla sorszáma: |
|
|
Teljesítés időszaka: |
|
|
□ számla, pénzügyi bizonylat |
□ üzembehelyezési okmány |
|
□ szerződés/megrendelés, megrendelés visszaigazolása |
□ átadás-átvételi jegyzőkönyv |
|
□ szakmai beszámoló |
□ tárolási nyilatkozat |
|
□ egyéb: ……………………………… |
|
4. függelék

Név |
Aláírás |
1. ……………………………………… (teljes név, nyomtatottan) |
|
2. ……………………………………… (rövidített név, szignó, nyomtatottan) |
|
Az utasítást a 6/2020. (V. 22.) MK utasítás 3. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2020. május 23. napjával.
A 30. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A megfelelő pont aláhúzandó, illetve kitöltendő!
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
