2/2020. (IV. 30.) KH utasítás
a Közbeszerzési Hatóság Közszolgálati Szabályzatáról
2024.10.01.
1. § A Közbeszerzési Hatóság Közszolgálati Szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás 2020. május 1. napján lép hatályba.
3. §1 Jelen utasításnak a Közbeszerzési Hatóság Közszolgálati Szabályzatáról szóló 2/2020. (IV. 30.) KH utasítás módosításáról szóló 1/2021. (I. 14.) KH utasítással megállapított
a) 1. melléklet III. fejezet 10. pont 10.3. alpont c) pontja, 10. pont 10.7. alpont felvezető szövegrésze, 10. pont 10.13., 10.14. alpontja, 11. pont 11.1. alpont a) pont ab) alpontja, 11. pont 11.2. alpont a) pontja, 11. pont 11.2. alpont c) alpontja, 11. pont 11.3. alpont felvezető szövegrésze, 11. pont 11.3. alpont a) alpontja, 11. pont 11.3. alpont b) pont ba), bb) és bc) alpontja, 11. pont 11.4. alpont a) pontja, 11. pont 11.4. alpont b) pont ba) alpontja, 11. pont 11.4. alpont c) pontja,
b) 1. melléklet VI. fejezet 1. pont 1.2. alpontja, 1. pont 1.5. alpontja, 3. pont 3.2. alpont d) alpontja, 3. pont 3.5. alpontja, valamint
c) 2. függelék 44. pontja
rendelkezéseit 2021. január 1. napjától kell alkalmazni.
1. melléklet a 2/2020. (IV. 30.) KH utasításhoz
A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG
KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
1. Szabályzat célja, hatálya, felülvizsgálat
1.2. A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: KSz) hatálya kiterjed a Hatóságnál a Küt. alapján közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak). A KSz rendelkezéseit a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), a Küt., valamint a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok előírásaival, illetve a Hatóság egyéb belső szabályzataival összhangban kell alkalmazni. a) elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért a humánpolitikai vezető,
b) jóváhagyásáért az elnök,
c) rendelkezéseinek alkalmazásáért meghatározott feladatkörben a Hatóság valamennyi foglalkoztatottja,
d) alkalmazásának ellenőrzéséért a belső ellenőrök
1.4. A KSz alkalmazása során használt alapfogalmak a Küt. 103. §-ában meghatározottak.
2. Munkáltatói jogkör gyakorlása
2.1. A munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó – a KSz szempontjából is irányadó – fő szabályokat a Közbeszerzési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza.
2.2. Munkáltatói jogok gyakorlása a Hatóság elnöke, a Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok felett
a) A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács (a továbbiakban: Tanács) hatáskörébe tartozik a Hatóság elnöke feletti munkáltatói jogok gyakorlása.
b) A Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok felett a kinevezés és a felmentés, valamint az összeférhetetlenség vizsgálatának jogát a Tanács, egyéb munkáltatói jogköröket a Hatóság elnöke gyakorolja.
2.3. Munkáltatói jogok gyakorlása a Hatóság foglalkoztatottjai felett
a) A KSz hatálya alá tartozó foglalkoztatottak felett a Hatóság elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat.
b) A Hatóság elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlását vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselőre – a Küt. 22. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott kivétellel – írásban átruházhatja, az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
3. Adatkezelés, felülvizsgálat
3.1. A Küt.-ben meghatározott közszolgálati alapnyilvántartás adatkörére kiterjedően és figyelemmel kezelt személyes adatokat a Hatóság Adatvédelmi Szabályzatában foglaltak szerint, a Küt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell kezelni.
3.2. A KSz-t jogszabályváltozást követően azonnal, egyébként évente kell felülvizsgálni.
KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY, MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE2
A Küt. 27. § (1) bekezdése alapján jogszabály vagy a közigazgatási szerv döntése alapján a feladatkör betöltése meghívásos vagy pályázati eljárás útján történhet.
1. Jogviszony létesítésének általános szabályai
1.1. A Hatóságnál álláshely betöltésére meghívásos, illetve pályázati eljárás útján egyaránt sor kerülhet.
1.2. A foglalkoztatottak kiválasztásával, felvételével és alkalmazásával összefüggő feladatellátást a humánpolitikai vezető koordinálja és végzi.
1.3. A szervezeti egységek vezetői, az irányításuk alatt álló szervezeti egységek vonatkozásában bekövetkező létszámváltozásról, valamint a megüresedett álláshely betöltésnek szükségességéről, annak módjáról (pályázat eljárás vagy meghívás útján) a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül – figyelemmel a II. Fejezet 2. pontjában foglaltakra – kötelesek a munkáltatói jogkör gyakorlóját írásban tájékoztatni. A megnövekedett munkaterhek miatt bekövetkező létszámhiány esetén, a létszámbővítés kezdeményezésekor e pont szerint kell eljárni.
1.4. A Hatóságnál új foglalkoztatott felvételére abban az esetben kerülhet sor, ha a pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak, melyet a gazdasági vezető minden esetben a II. Fejezet 3.11. pontjában meghatározott Lezáró jegyzőkönyv vagy a felvételi kezdeményező dokumentum (1. nyomtatvány) aláírásával igazol.
1.5. Azon szervezeti egységek vonatkozásában, melyek az SZMSZ alapján a főtitkár közvetlen irányítása alatt állnak, új foglalkoztatott felvételére kizárólag a főtitkár jóváhagyásával kerülhet sor.
1.6. A munkába lépés időpontját lehetőség szerint úgy kell meghatározni, hogy a kiválasztott ezen időpontig minden szükséges igazolást át tudjon adni, a nyilatkozatokat meg tudja tenni, és a humánpolitikai vezető részére a munkakezdés napjáig legkevesebb 10 munkanap álljon rendelkezésre a közszolgálati munkaszerződés, illetve munkaszerződés (a továbbiakban: munkaszerződés) előkészítésére.
1.7.3 A jogviszony létesítéséhez, a köztisztviselő szolgálati elismeréséhez szükséges adatokat és tényeket a kiválasztottnak a belépést megelőzően kell igazolnia. A leadni, illetve bemutatni szükséges igazolások, okiratok, okmányok részletes jegyzékét a 2. nyomtatvány tartalmazza, melyet a felvétel – munkáltatói jogkör gyakorlója általi – engedélyezését követően haladéktalanul meg kell küldeni a kiválasztott jelöltnek. A kiválasztott legkésőbb a munkába állás napján köteles átadni a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.
1.8. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 74. § i) pontja határozza meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket. Az Nbtv. 71. § (1) bekezdésének értelmében nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, tartható fenn, akivel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg. A jogviszony létesítése vagy új feladatkörre/munkakörre történő megállapodás előtt az érintettel közölni kell, ha a betölteni kívánt feladatkör nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik. Ezt követően át kell adni részére a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet. A jogszabálynak és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokról szóló belső utasításnak megfelelő feladatokat a humánpolitikai vezető mint biztonsági megbízott koordinálja.
1.9. Közszolgálati jogviszony létesítése vagy új feladatkörre történő megbízás előtt az érintettel írásban közölni kell, ha a betölteni kívánt álláshelyen ellátandó feladatkör az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről rendelkező jogszabály alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik. Ebben az esetben a megbízás feltétele a vagyonnyilatkozat kitöltése, valamint annak a humánpolitikai vezető részére történő átadása. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételéről a vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására vonatkozó szabályokról részletesen a II. Fejezet 8. pontja rendelkezik.
1.10. A munkaszerződés megkötéséről döntést hozni, érdemi nyilatkozatot tenni addig nem lehet, amíg a munkáltatói jogkör gyakorlója a humánpolitikai vezetővel együttesen a jogviszonylétesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, illetve a gazdasági vezető a pénzügyi feltételek rendelkezésre állását nem állapította meg. Megfelelés esetén a felvételi kezdeményező dokumentum (1. nyomtatvány) vagy a II. Fejezet 3.11. pontjában meghatározott Jegyzőkönyv aláírásával történik a felvétel engedélyezése.
1.11.4 A közszolgálati jogviszony létesítése előtt a köztisztviselővel közölni kell, hogy a munkaszerződés megkötésére csak akkor kerülhet sor, ha az összeférhetetlenségről nyilatkozik, ezért részére – az összeférhetetlenségi szabályokról szóló tájékoztatóval egyidejűleg – át kell adni az erről szóló nyilatkozati lapot. A köztisztviselő összeférhetetlenségi vizsgálatánál a Küt.-ben és a II. Fejezet 7. pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.
1.12. A fizikai munkakör ellátására kizárólag munkaviszony létesíthető. Munkavállalók munkaviszonyára az Mt. rendelkezéseit a Küt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
1.13. Főosztályvezetői álláshely betöltésére közszolgálati munkaszerződés csak az SZMSZ-ben szereplő szervezeti egység vezetése tekintetében köthető.
1.14.5 Jogviszony csak tartósan távol levő foglalkoztatott helyettesítése, vagy átmenetileg szükségessé váló, konkrét feladat elvégzése céljából létesíthető határozott időre. A felvételt kezdeményező szervezeti egység vezetőjének a határozott idejű foglalkoztatás okát és indokát a felvételi kezdeményező nyomtatványban minden esetben jelölnie kell.
1.15.6 A jogviszony létesítését megelőzően már ismert egyéb atipikus foglalkoztatási formát (részmunkaidő, távmunkavégzés) a felvételt kezdeményező szervezeti egység vezetője a felvételi kezdeményező dokumentumban minden esetben jelölni és indokolni köteles.
2. Felvételi eljárási rend
2.1. Felvételi eljárást megelőző szakasz
a) Az érintett szervezeti egység vezetője a humánpolitikai vezetővel, valamint a gazdasági vezetővel előzetes létszám- és költségigény felmérést végez.
b)7 A humánpolitikai vezető a jelöltek anyagait összegyűjti (a felvétellel kapcsolatos döntéshez szükséges dokumentumok: önéletrajz, motivációs levél stb.), ha szükséges, végzettség alapján előszűrést végez.
c) Az érintett szervezeti egység vezetője felveszi a kapcsolatot a jelöltekkel, interjúztatás céljából.
d) Amennyiben az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, a humánpolitikai vezető a jóváhagyott felvételi kezdeményező (1. nyomtatvány) alapján a II. Fejezet 3. pontjában foglalt szabályoknak megfelelően megkezdi a pályázati eljárás lefolytatását.
2.2. Döntés-előkészítési és döntési szakasz
a) A jelöltekkel történő interjú, meghallgatás az érintett szervezeti egység, valamint a humánpolitikai vezető részvételével történik.
b) Az érintett szervezeti egység vezetője a felvételi kezdeményező nyomtatvány (1. nyomtatvány) kitöltésével és a jelölt csatolt önéletrajzával javaslatot tesz a kiválasztott személy alkalmazására.
c) A munkáltatói jogkör gyakorlója a felvételi kezdeményező nyomtatvány aláírásával dönt a kiválasztott személyre vonatkozóan.
d) A humánpolitikai vezető a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően értesíti a jelöltet.
e)8 A humánpolitikai vezető elindítja a jelöltet megillető jogosultságok megállapításához szükséges elektronikus „Beköröző lapot” a Hatóság INSIDE2 rendszerében.
2.3. Felvételi eljárás végrehajtása során a humánpolitikai feladatkört ellátó foglalkoztatottak feladata:
a) A felvételhez szükséges dokumentumok bekérése a kiválasztottól (2–11. nyomtatványok). A kiválasztott részéről kitöltendő, leadandó igazolások és nyilatkozatok jegyzékét a 2. nyomtatvány tartalmazza. Az álláshely betöltésének feltétele a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott adattartalom szerinti önéletrajz elkészítése és leadása (3. nyomtatvány). b)9 Közszolgálati munkaszerződés és mellékletei (tájékoztató, esküokmány, titoktartási nyilatkozat, adatvédelmi tájékoztató), illetve munkaszerződés haladéktalan előkészítése, majd azok aláírattatása a munkáltatóval és a foglalkoztatottal.
2.4.10 A felvételi eljárás eredményeként alkalmazandó atipikus foglalkoztatási formáról a (közszolgálati) munkaszerződésben minden esetben rendelkezni kell. Egyéb esetben a lehetséges atipikus foglalkoztatási formákról, azok kezdeményezésének eljárási szabályairól – a KSz vonatkozó pontjaira történő hivatkozással – a foglalkoztatottat a munkaszerződésben tájékoztatni kell.
3. A pályázati eljárással kapcsolatos külön szabályok
3.1. Amennyiben az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, akkor a jóváhagyott felvételi kezdeményezővel (1. nyomtatvány) a pályázati eljárás előkészítése és a pályázat közzététele céljából megkeresi a humánpolitikai vezetőt. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatellátást a humánpolitikai vezető koordinálja.
3.2. Pályázati eljárás esetén munkaszerződést kötni csak olyan személlyel lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázati eljárás során a Küt. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.
3.3. Azon szervezeti egységek vonatkozásában, melyek az SZMSZ alapján a főtitkár közvetlen irányítása alatt állnak, új foglalkoztatott felvételére irányuló pályázati eljárás megindítására a főtitkár jóváhagyásával kerülhet sor.
3.4.11 A felvételi kezdeményező mellékletét képező pályázati kiírást (12. nyomtatvány) a humánpolitikai vezető az érintett szervezeti egység vezetőjének közreműködésével készíti elő. A pályázati kiírást a képesítési szabályzat adott feladatkörre előírt rendelkezései szerint kell elkészíteni.
3.5. A beérkező pályázatok benyújtásának, elbírálásának módját és határidejét a pályázati kiírásnak minden esetben tartalmaznia kell.
3.6.12 A pályázati felhívásra beérkező pályázatok érvényességi vizsgálatát a humánpolitikai vezető végzi, ezt követően az érvényes pályázatokat elektronikus úton megküldi az érintett szervezeti egység vezetőjének.
3.7.13 A kiírt pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtók meghallgatását a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt, legalább 3 tagú Előkészítő Bizottság döntésének megfelelően szükséges biztosítani. Az Előkészítő Bizottság döntését különösen a pályázó által megadott bérigényt, az adott álláshelyen releváns szakmai kompetenciát és szakmai gyakorlatot mérlegelve hozza meg.
3.8.14 A pályázók személyes meghallgatását a legalább háromtagú Értékelő Bizottság végzi, a humánpolitikai vezető, az érintett szervezeti egység vezetője, valamint az érintett szervezeti egység vezetője által esetenként kijelölt köztisztviselő(k) részvételével.
3.9.15 A pályázati eljárás minden esetben az Értékelő Bizottság által jóváhagyott „pályázati eljárást lezáró jegyzőkönyvvel” (a továbbiakban: Lezáró jegyzőkönyv) zárul.
3.10.16 A Lezáró jegyzőkönyvnek minden esetben tartalmaznia kell
a) a szóbeli meghallgatás időpontját, helyszínét,
b) az Előkészítő Bizottság és Értékelő Bizottság összetételét,
c) az érvénytelen pályázatok, valamint a meghallgatásra meghívottak és távolmaradók számát,
d) a Bizottság javaslatát a nyertes pályázó(k) személyére, rangsorára és bérére, esetlegesen a pályázati eljárás eredménytelenségére,
e) az Értékelő Bizottság tagjaként eljáró, pályázati eljárást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének aláírását,
f) a gazdasági vezető pénzügyi jóváhagyását,
g) az Értékelő Bizottság javaslatára vonatkozóan a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyását.
3.11.17 A Lezáró jegyzőkönyvhöz csatolni szükséges a nyertes pályázó(k) pályázati anyagait. A pályázati eljárás eredményéről a humánpolitikai vezető minden esetben írásban tájékoztatja a pályázókat. A sikertelen pályázatot benyújtók pályázati anyagát – adatkezelési hozzájárulásuk esetén – a humánpolitikai vezető nyilvántartásba veszi, ellenkező esetben a pályázati anyagot meg kell semmisíteni.
3.12.18 A Lezáró jegyzőkönyv jóváhagyását követően a humánpolitikai vezető haladéktalanul intézkedik a pályázók írásos kiértesítéséről és a felvételi eljárás végrehajtási szakaszának lefolytatásáról.
4. Közbeszerzési biztosok esetében alkalmazandó külön szabályok
4.1. A közbeszerzési biztosokra a II. Fejezet 2. pontját az e pontban foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
4.2. A Döntőbizottság elnöke javaslatot tesz a kiválasztott személy közbeszerzési biztosként történő alkalmazására.
4.3. A Döntőbizottság elnöke elkészíti, majd a Közbeszerzések Tanácsa Humánpolitikai Munkabizottságának javaslatával együtt a Tanács elé terjeszti a közbeszerzési biztos megbízatásához szükséges előterjesztést. A közbeszerzési biztosok kiválasztásának eljárásrendjéről külön elnöki utasítás rendelkezik.
4.4. A Tanács döntéséről készített határozat-kivonat humánpolitikai vezető részére történő leadását követően, a humánpolitikai vezető haladéktalanul intézkedik a jelölt kiértesítéséről és a felvételi eljárás végrehajtási szakaszának lefolytatásáról.
5. Feladatkör meghatározása, munkakör és munkaköri leírás
5.1.20 Adott álláshelyen ellátandó feladatköröket és hozzájuk kapcsolódó szakmai és egyéb követelményeket az elnök külön képesítési szabályzatban állapítja meg.
5.2. A feladatkör adott álláshelyen ellátandó feladatok összessége, amelyeket a köztisztviselő jogviszonya alapján köteles ellátni. A feladatkört a közszolgálati munkaszerződésben kell meghatározni, azzal, hogy ez történhet a képesítési szabályzat vonatkozó pontjára történő hivatkozással is.
5.3. A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkavállaló jogviszonya alapján köteles ellátni.
5.4. A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő foglalkoztatott jogviszonyára vonatkozó szabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.
5.5. A munkaköri leírás tartalmazza az ellátandó feladat- és hatásköröket, felelősségi köröket, az alá-, fölérendeltségi viszonyokat, a munkakörhöz kapcsolódó végzettségre, szakmai tapasztalatokra, valamint egyéb kompetenciákra vonatkozó előírásokat, a munkakörhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, valamint a helyettesítés rendjét.
5.6. A munkaköri leírást, illetve annak módosítását a munkajogviszony létesítésekor, illetve a munkakör változásakor kell elkészíteni három eredeti példányban. A munkaköröket és a hozzájuk kapcsolódó szakmai követelményeket az elnök a képesítési szabályzatban állapítja meg. A munkaköri leírást a képesítési szabályzat alapján kell elkészítenie az adott szervezeti egység vezetőjének.
5.7. A munkajogviszony létesítésekor az érintett szervezeti egység vezető az általa előkészített munkaköri leírást 3 példányban eljuttatja a humánpolitikai vezetőnek, aki gondoskodik azok munkáltató általi aláírásáról. A munkaköri leírás tudomásulvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. A humánpolitikai vezető az aláírt munkaköri leírás egy példányát átadja a munkavállaló részére, egy példányt a személyi anyagába archivál, egy példányt a munkaszerződéssel együtt irattárba helyez. A munkaköri leíráshoz az iratmintát a 13. nyomtatvány, a módszertani útmutatót a 14. nyomtatvány tartalmazza.
5.8.21 Határozott időre történő kinevezés esetén, a helyettesítés céljából alkalmazott foglalkoztatott munkaszerződésében az álláshelyen ellátandó feladatnak meg kell egyeznie az általa helyettesített foglalkoztatott álláshelyen ellátandó feladatával.
6. A köztisztviselő és a munkavállaló munkaszerződésének módosítása
6.1. A munkaköri feladatok megváltozása esetén a változás, illetve módosítás hatályát megelőző 5. napig a szervezeti egység vezető 3 példányban elkészíti a módosított munkaköri leírást, és átadja a humánpolitikai vezetőnek, aki gondoskodik azok aláírattatásáról, valamint a II. Fejezet 5.7. pontjában foglaltak szerinti elhelyezéséről.
6.2.22 A köztisztviselő közszolgálati munkaszerződésének módosítása során a Küt. 29–30. §-ának szabályai, a munkavállaló munkaszerződésének módosítása során az Mt. 58–61. §-ának szabályai szerint kell eljárni. 6.3.23 Ha a Hatóság állományában lévő foglalkoztatott munkaszerződésének módosítása válik szükségessé [illetmény- vagy munkabér, álláshely (státusz) változás, álláshelyen ellátandó feladatok megváltozása, szervezetiegység-váltás, véglegesítés], akkor a munkaszerződés módosítását a 15. és 16. számú nyomtatvány kitöltésével az érintett szervezeti egység vezetője kezdeményezi. A módosítást minden esetben indokolni szükséges.
6.4.24 A munkaszerződés módosításáról döntést hozni, érdemi nyilatkozatot tenni addig nem lehet, amíg a munkáltatói jogkör gyakorlója a humánpolitikai vezetővel együttesen a jogviszony-módosítás jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, illetve a gazdasági vezető a pénzügyi feltételek rendelkezésre állását nem állapította meg.
6.5.25 A munkáltatói jogkör gyakorlója a módosítást kezdeményező nyomtatvány aláírásával dönt, a humánpolitikai vezető a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően készíti el a – kérelemben foglalt tartalmú – módosító okiratot. A módosított munkaszerződést haladéktalanul, de legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napjáig át kell adni a foglalkoztatottnak.
6.6.26 A foglalkoztatott által kezdeményezett – atipikus foglalkoztatási formára (részmunkaidő, távmunka) való áttérésére irányuló – szerződésmódosítás részletes szabályait a KSz VI. Fejezete tartalmazza.
6.7.
27 A foglalkoztatott kinevezésétől eltérő ideiglenes foglalkoztatása során a
Küt. 32–37. §-ában, valamint az
Mt. 53. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
7.1. Az együttalkalmazásra és összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a Küt. 51. §-a tartalmazza. Összeférhetetlenségre vonatkozó etikai szabályokat a Közbeszerzési Hatóság Etikai Kódexe foglalja össze. A közbeszerzési biztosokra a Kbt. speciális szabályokat állapít meg.
7.2. A KSz II. Fejezet 1.11. pontjában foglaltaknak megfelelően a humánpolitikai vezető a szerződéskötést megelőzően tájékoztatja a jelöltet a közszolgálati jogviszony létesítésére és fennállására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról (5. nyomtatvány). A jelöltnek minden esetben nyilatkoznia kell arról, hogy a Küt.-ben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok érintik-e vagy sem.
7.3. A köztisztviselő köteles haladéktalanul – írásban – a humánpolitikai vezetőn keresztül bejelenteni, ha jogviszonya fennállása alatt a Küt. szerinti együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenségi ok merül fel, valamint ha a közszolgálati jogviszonya alatt további jogviszonyt kíván létesíteni.
7.4. A köztisztviselő – a gyakorolható tevékenység kivételével – további jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. Ebben az esetben a köztisztviselőnek – a tevékenység jellegének, valamint a feladatkörével és munkaidejével való összefüggésnek a megjelölésével – a humánpolitikai vezetőn keresztül kérelmet kell előterjesztenie a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.
7.5.28 Összeférhetetlenség esetén a humánpolitikai vezető – az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál haladéktalanul kezdeményezi a Küt. 51. § (7) bekezdése szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítást.
7.6. A köztisztviselő a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles tájékoztatni – a humánpolitikai vezetőn keresztül – a munkáltatói jogkör gyakorlóját az összeférhetetlenség megszüntetéséről, ellenkező esetben a jogviszonya megszűnik.
7.7. A munkavállaló az Mt. 6. § (4) bekezdése alapján további jogviszonyának létesítéséről – a tevékenység jellegének, valamint a munkakörével és munkaidejével való összefüggésének megjelölésével – és annak megszűnéséről a munkáltatói jogkör gyakorlóját a humánpolitikai vezetőn keresztül tájékoztatni köteles.
7.8. A köztisztviselő írásban – a humánpolitikai vezetőn keresztül – haladéktalanul köteles bejelenteni, ha a korábban engedélyezett további jogviszonya megszűnt.
8. Vagyonnyilatkozat-tétel, vagyongyarapodás vizsgálata
8.1. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó feladatkörök
a) A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő feladatellátást a humánpolitikai vezető koordinálja és végzi. A humánpolitikai vezető az őrzésért felelős személy.
c) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó álláshelyeket, feladatköröket az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.
8.2. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
a) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejét a Vnyt. 5. §-a határozza meg. b) Nem kell a kinevezéskor vagyonnyilatkozatot tenni a köztisztviselő beosztásának, feladatkörének megváltozása esetén, ha a korábbi és az új beosztás, feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg.
c) Vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző 5 naptári évben szerzett jövedelemről kell kitöltenie a kötelezettnek és a vele egy háztartásban élő hozzátartozójának.
d) Tájékoztató levél átadásával a humánpolitikai vezető értesíti a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és az esedékesség időpontjáról, továbbá elektronikusan, a kötelezett e-mail-címére megküldi a közös háztartásban élőkre vonatkozó nyilatkozatot (21. nyomtatvány), a szükséges formanyomtatványokat (22–23. nyomtatvány) és kitöltési útmutatót (24. nyomtatvány).
e) A vagyonnyilatkozatokat 2-2 példányban a II. Fejezet 8.2. pont a) alpontjában meghatározott határidőn belül a humánpolitikai vezetőnek kell leadni. A lezárt borítékokat minden vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett esetében el kell látni egyedi nyilvántartási azonosító számmal. A vagyonnyilatkozatokat lezárt és aláírt borítékban elkülönítetten, elzártan kell kezelni.
f) Ha a kötelezett az előírt határidőben nem tesz vagyonnyilatkozatot, a humánpolitikai vezető köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül teljesítse. Ha e határidő eredménytelenül telik el, a Vnyt. 10. §-a szerinti jogkövetkezmény alkalmazására kerül sor. g) Aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését megtagadja, azzal szemben a Vnyt. 9. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor. h) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, a humánpolitikai vezető a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül visszaadja a kötelezettnek. Ha erre a köztisztviselő akadályoztatása miatt nincs lehetőség, részére postai úton, tértivevénnyel kell megküldeni a korábbi vagyonnyilatkozatot. Amennyiben a nyilatkozat sem személyesen, sem pedig postai úton nem kézbesíthető, a kézbesítés utolsó megkísérlésétől számított 30 nap után – jegyzőkönyv felvétele mellett – az iratokat meg kell semmisíteni.
i) A II. Fejezet 8.2. pont h) alpontjában foglaltaktól eltérően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, feladatkör megszűnése esetén a humánpolitikai vezető a vagyonnyilatkozat – jogviszony, beosztás, feladatkör megszűnése időpontjában – általa őrzött példányát, továbbá a záró vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi.
8.3. Vagyongyarapodási vizsgálat
a) A humánpolitikai vezető együttműködésével a munkáltatói jogkört gyakorló ellenőrzési eljárást folytathat le a Vnyt. 14. § (1) bekezdése szerinti esetekben. b) A vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatására a Vnyt. 14. § (2)–(5) bekezdése szerint kerülhet sor. Ahol a Vnyt. őrzésért felelős személyt említ, ott a Hatóság eljárása során a humánpolitikai vezetőt kell érteni.
9. Nemzetbiztonsági vizsgálat
9.1. A nemzetbiztonsági vizsgálatok kezdeményezésének szabályait, a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel érintett feladatköröket és a nemzetbiztonsági vizsgálatok lefolytatásának koordinálására jogosult személyek körét a Hatóság külön belső utasítása szabályozza.
10. A közszolgálati jogviszony és munkaviszony megszűnése és megszüntetése
10.1. A közszolgálati jogviszony megszűnéséről és megszüntetéséről a Küt. 38–39. §-a, a munkaviszony megszüntetéséről az Mt. 63–64. §-a rendelkezik. A foglalkoztatott részéről történő kezdeményezést írásban a humánpolitikai vezetőn keresztül – az SZMSZ alapján az irányítása alá tartozó szervezeti egységek esetében a főtitkár, valamint az érintett szervezeti egység vezetője javaslatával ellátva – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kell kezdeményezni.
11. A feladat átadása és átvétele
11.1. A feladatkör, munkakör betöltőjének személyében történő változás, illetve a jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a foglalkoztatott feladatait, illetve az azok ellátásával összefüggő információkat és iratokat átadás-átvételi eljárás keretében át kell adnia a kijelölt átvevőnek. A kijelölésről az érintett szervezeti egység vezetője gondoskodik.
11.2. A feladatok átadás-átvétele beosztástól függetlenül kötelező, és minden esetben írásban történik.
11.3. Belső áthelyezés, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság esetében – ha eljárási utasítások, szabályzatok, az érintett szervezeti egység ügyrendje, iratkezelési szabályok más előírást nem tartalmaznak – a foglalkoztatott szintén köteles a részére kiosztott, folyamatban lévő ügyeket, ügyviteli feladatokat átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele mellett átadni.
11.4. A feladatok átadás-átvételén az átadó és az átvevő részvétele kötelező, a közvetlen felettes vezető részvétele ajánlott.
11.5. A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen, és a foglalkoztatott utolsó munkában töltött napjáig vagy legkésőbb az utolsó munkában töltött napon megtörténjen.
11.6. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv általános tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, valamint az eseti feladatok végrehajtásának – a feladatok átadásakor fennálló – helyzetéről és különösen az elvégzendő feladat határidejéről, a releváns dokumentumok fellelhetőségéről hiteles és átfogó képet adjon.
11.7. Az átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet az átadó készít el, és az átadó, valamint az átvevő írja alá. A jegyzőkönyv elkészítését a 17. nyomtatvány segíti. A jegyzőkönyvet az érintett szervezeti egység vezetője aláírásával látja el, igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét és szakszerű lebonyolítását.
11.8. A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni. Egy példányt az átadónak, egy példányt az átvevőnek, egy példányt az érintett szervezeti egység vezetőjének, egy példányt a humánpolitikai vezetőnek kell átadni.
11.9. Az átadás-átvétel tényét a jogviszony megszűnésekor használatos, 18. nyomtatvány szerinti „Kilépési elszámoló lapon” rögzíteni kell.
BÉREK, JUTTATÁSOK, TÁMOGATÁSOK
1.1. A Hatóság köztisztviselője közszolgálati jogviszonya alapján a III. Fejezet 1.2. pontja szerinti illetményre jogosult, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg végzettségre, illetve feladatkörre megállapított sávon belül. A megállapított illetményeket minden esetben a III. Fejezet 1.2. pontjában megállapított besorolási sávokon belül kell tartani.
1.2.29 Illetménytábla – teljes munkaidőben foglalkoztatott – köztisztviselők részére
|
Besorolási csoportok |
Illetmény |
|
|
A) |
B) |
C) |
|
1 |
középfokú végzettségű |
mindenkori garantált bérminimum |
800 000 Ft |
|
2 |
felsőfokú végzettségű |
mindenkori garantált bérminimum |
1 300 000 Ft |
|
3 |
közbeszerzési biztos |
450 000 Ft |
1 800 000 Ft |
|
4 |
osztályvezető |
550 000 Ft |
1 700 000 Ft |
|
5 |
főosztályvezető-helyettes |
650 000 Ft |
1 900 000 Ft |
|
6 |
főosztályvezető/Döntőbizottság elnökhelyettese |
750 000 Ft |
2 300 000 Ft |
1.3. Az Mt. hatálya alatt munkaviszonyban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók alapbérét úgy kell megállapítani, hogy az legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje.
1.4. Az illetményeket és alapbéreket személyre szabottan, a képesítési előírásokban meghatározott végzettségre, szakmai tapasztalatra, teljes, illetve részmunkaidőre, egyéb – előnyként – megjelölt feltételekre, feladatkörre, valamint a közszférában alkalmazott bérekre figyelemmel arányosan kell megállapítani.
1.5.30 A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a szakmai vezető kezdeményezésére és javaslatára (15. és 16. nyomtatvány) – a költségvetési keret függvényében – a foglalkoztatott illetménye legfeljebb 15%-kal megemelhető. Az illetményemelés legkorábban az oklevél, bizonyítvány humánpolitikai vezetőnek történő bemutatásának napjától állapítható meg. Tanulmányi célú támogatás esetén, az abban meghatározott foglalkoztatási kötelezettség időtartamának lejárati napjával adható meg legkorábban az illetményemelés.
1.6. A III. Fejezet 1.5. pontja szerinti illetményemelés a vezető beosztású köztisztviselőnek nem állapítható meg.
1.7.31 A foglalkoztatott illetménye – a költségvetési keret függvényében – a Küt. 52. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mértékben az előző évi teljesítményértékelés alapján módosítható. Az illetmények módosításáról – szakmai vezetők javaslatára (15. és 16. nyomtatvány) – a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év február 28. napjáig dönt. A főtitkár, illetve a szervezeti egységek vezetőinek javaslatait a humánpolitikai vezető összesítetten – a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet betartatásának figyelembevételével –, a pénzügyi ellenjegyzést követően terjeszti elő munkáltatói döntésre. 1.8.
32 A foglalkoztatott illetménye – költségvetési keret függvényében – a
Küt. 52. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mértékben, a tárgyév első félévében nyújtott kiemelkedő teljesítmény alapján félévkor is módosítható. A kiemelkedő teljesítményt az érintett szakmai vezető kérelmében igazolja. A módosításáról – szakmai vezetők javaslatára (15. és 16. nyomtatvány) – a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év július 31. napjáig dönt. A főtitkár, illetve a szervezeti egységek vezetőinek javaslatait a humánpolitikai vezető – a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet betartatásának figyelembevételével – a pénzügyi ellenjegyzést követően terjeszti elő munkáltatói döntésre.
2. Közbeszerzési biztosok esetében alkalmazandó külön szabályok
2.1. A közbeszerzési biztos a III. Fejezet 1.2. pontjában meghatározott illetményre jogosult. A közbeszerzési biztosokra megállapított sávon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg az illetményt azzal, hogy a III. Fejezet 1.4. pontján túl figyelembe kell venni a Hatóságnál közbeszerzési biztosi munkakörben eltöltött időt, valamint a biztosi kinevezést megelőzően döntőbizottsági titkárként eltöltött idő 50%-át, amennyiben ezen időtartam eléri az egy évet.
3. Szakmai teljesítményértékelés
3.1. A foglalkoztatott egyéni teljesítményének értékelése tekintetében a Küt., valamint – az e szabályzatban meghatározott eltéréssel – a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.
3.2. A Hatóságnál foglalkoztatott egyéni teljesítményértékelése, valamint a minősítése központosított elektronikusan működő informatikai rendszer (TÉR rendszer) segítségével, előre meghatározott értékelősablonok kitöltésével történik, elektronikus formában. A foglalkoztatott munkateljesítményét évente egy alkalommal – tárgyévet követő év január 31-ig – írásban kell értékelni szakmai munkájának és kompetenciaalapú munkamagatartásának figyelembevételével.
3.3. A humánpolitikai vezető koordinálja a foglalkoztatott kötelező teljesítményértékelésének a folyamatát. Az esedékesség előtt értesíti az értékelést végző vezetőt, valamint a teljesítményértékelés egy – a foglalkoztatott és értékelő vezető által – aláírt példányát elhelyezi a foglalkoztatott személyi anyagában.
4.1. A céljuttatásra vonatkozó szabályokat a Küt. 81. §-a határozza meg.
4.2. Célfeladat a foglalkoztatott feladatkörének ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladó feladat teljesítésére jelölhető ki, különösen: bevezetésre kerülő új típusú feladat előkészítése, lebonyolítása, ellenőrzése; új eljárás kidolgozása; meglévő eljárásrend korszerűsítése; jogszabály alapján történő változások átvezetése elvi, illetve gyakorlati megvalósításának kidolgozása; komplex szakvélemény elkészítése, projekt szakmai vezetése, illetve a projekten belüli egyes részfeladatok ellátása.
4.3. A munkaterhet jelentősen meghaladónak tekinthető azon tevékenység, mely vagy a foglalkoztatott munkakörén kívül esik, vagy a munkakörébe eső, de a napi 8 órás munkaidőn túl látható csak el. Célfeladat csak olyan esetben rendelhető el, amelynél egyértelműen körülírható és mérhető végeredménnyel jár a feladat ellátása.
4.4. A célfeladat keretében ellátandó feladat kijelölésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának saját hatáskörében vagy az érintett szakmai vezetők írásbeli kezdeményezésére kerülhet sor (célfeladatok jóváhagyása).
4.5. Azon szervezeti egységek vonatkozásában, melyek az SZMSZ alapján a főtitkár közvetlen irányítása alatt állnak, célfeladat meghatározására a főtitkár egyetértésével kerülhet sor.
4.6. A munkáltatói jogkör gyakorlója a célfeladat eredményes végrehajtásáért – a foglalkoztatott illetményén/munkabérén felül, írásban, a célfeladat megállapításakor – céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül.
4.7. A célfeladat nem lehet azonos a kötelező szakmai teljesítményértékelés során foglalkoztatott részére megállapított teljesítménykövetelmény körében meghatározott feladattal.
4.8. A Hatóságnál célfeladat kiírására abban az esetben kerülhet sor, ha a pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak, melyet a gazdasági vezető minden esetben ellenjegyzésével igazol.
4.9. A foglalkoztatott számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a foglalkoztatott egyévi illetményének, munkabérének 50%-át.
4.10. Célfeladat elrendelése
a) A feladatok jóváhagyását követően a célfeladat-kiírásokat (25–26. nyomtatvány) 4 eredeti példányban a kezdeményező szakmai szervezeti egység vezetője készíti el, és gondoskodik a nyomtatványnak a szakmailag illetékes vezetők általi aláírásáról, valamint a dokumentáció humánpolitikai vezetőnek történő eljuttatásáról. A humánpolitikai vezető gondoskodik a dokumentációk gazdasági vezető általi ellenjegyzéséről és a munkáltatói jogkör gyakorlója általi aláírásáról. Egy célfeladat részfeladatai több személy számára is kijelölhetőek azzal, hogy a célfeladaton belüli részfeladatok pontos megosztását és a végrehajtás feltételeit egyértelműen, írásban kell rögzíteni.
b) A célfeladat időtartama legfeljebb egy évre szólhat.
c) A foglalkoztatott szervezeti egységének vezetője igazolja, hogy a célfeladat szerinti feladat nem szerepel a kijelölendő személy feladatai között, vagy a feladatkörébe eső, de a napi 8 órás munkaidőn túl látható el.
d) A humánpolitikai vezető a célfeladat-kiírások egy példányát a gazdasági szervezet, egy példányát pedig a foglalkoztatott részére juttatja el, egy példányt a személyi anyagba, egy példányt pedig az irattárba helyez.
e) A célfeladat elrendeléséről minden esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
f) A célfeladat-elrendelés módosítására vagy visszavonására a célfeladatot kezdeményező szervezeti egység vezetője vagy a foglalkoztatott tehet javaslatot írásos feljegyzés formájában, indoklással ellátva. A javaslatot a célfeladat-elrendelési folyamatban döntést hozó vezetők véleményezik. A módosítás, illetve visszavonás kezdeményezője a fenti véleményekkel ellátott kezdeményezést eljuttatja a humánpolitikai vezetőnek. A humánpolitikai vezető a módosítási vagy visszavonási javaslatot döntésre a munkáltatói jogkör gyakorlója elé terjeszti, majd a döntésnek megfelelően intézkedik a módosítás vagy megszüntetés végrehajtásáról, melyről egyúttal a gazdasági szervezetet is tájékoztatja.
4.11. Célfeladat teljesítésének igazolása
a) A célfeladat elvégzését vagy a célfeladat-kitűzés időtartamának lejártát követően, a teljesítésigazolások függvényében kerülhet sor a célfeladat-kiírásban meghatározott céljuttatás kifizetésére.
b) A foglalkoztatott a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat teljesen vagy – részfeladatok meghatározása esetén – részben eredményesen teljesült, és a munkáltatói jogkör gyakorlója a kitűzésben meghatározott, szakmailag illetékes, értékelésre jogosult szakmai vezető által kiállított és aláírt javaslatot követően engedélyezi a céljuttatás kifizetést.
c) Amennyiben a foglalkoztatott a célfeladat-kiírásban – nem részfeladatként – meghatározott célfeladatot csak részben teljesítette, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a kitűzésben meghatározott, szakmailag illetékes, értékelésre jogosult szakmai vezető által kiállított és aláírt javaslatnak megfelelően a céljuttatás részbeni kifizetését engedélyezheti.
d) A teljesítésigazoláson minden esetben fel kell tüntetni a célfeladat rövid megnevezését, a feladat elvégzésének indokolását és időtartamát, illetve ha a kitűzésben szerepelt a feladat teljesítésére meghatározott óraszám, akkor a foglalkoztatottnak a beszámolójában fel kell tüntetnie a feladat teljesítésére fordított óraszámot, amit a teljesítés igazolásakor a teljesítésigazolónak is igazolnia kell.
e) Részletekben történő teljesítés esetén külön-külön kell az adott részteljesítésről a teljesítésigazolást kiállítani.
f) A teljesítésigazolásokat (27–28. nyomtatvány) 4 eredeti példányban – a célfeladat-kiírásban meghatározott és előírt értékelési módnak megfelelően – a kezdeményező szakmai szervezeti egység vezetője készíti el, és gondoskodik a nyomtatványnak a szakmailag illetékes vezetők általi aláírásáról, valamint a dokumentáció humánpolitikai vezetőnek történő eljuttatásáról.
g) A teljesítésigazolást a humánpolitikai vezető eljuttatja a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a kifizetés engedélyezése céljából. A humánpolitikai vezető a teljesítésigazolás egy példányát a gazdasági szervezetnek, egy példányát a foglalkoztatott részére juttatja el, illetve egy példányt a személyi anyagba, egy példányt pedig az irattárba helyez. Ezt követően a gazdasági szervezet gondoskodik a céljuttatás kifizetéséről.
a) A köztisztviselő és munkavállaló
aa) írásbeli dicséretben,
ab) teljesítményelismerésben,
ac) motivációs elismerésben,
bb) szolgálati elismerésben
részesül a Küt.-ben meghatározott feltételek szerint. c) Nem részesülhet elismerésben
cb) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
cc) aki felmentési, felmondási idejét tölti, kivéve, ha a jogviszony megszüntetésére nyugdíjazás miatt került sor,
cd) akinek a jogviszonya az elismeréssel járó jutalom kifizetésének időpontjában nem áll fenn.
d) Azon szervezeti egységek vonatkozásában, melyek az SZMSZ alapján a főtitkár közvetlen irányítása alatt állnak, az elismerések megállapítására a főtitkár egyetértésével kerülhet sor.
5.1. Kiemelkedő feladatellátásuk miatt elismerésben részesíthető foglalkoztatottról és a jutalom mértékéről a közvetlen szakmai felettes javaslata alapján a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A foglalkoztatott egyéni teljesítményértékelése alapján – a gazdasági vezető egyetértésével, a tárgyévi költségvetési keret függvényében és mértékéig – a közszolgálati feladat kiemelkedő, legalább „kiváló teljesítményszint” fokozatú teljesítéséért és feladatainak hosszabb időn keresztül történő eredményes ellátásáért a következő teljesítményelismerésben részesíthető:
a) pénz- és tárgyjutalom,
b) hazai és külföldi jutalomüdülés,
c) a Hatóság elnöke által adományozott, névre szóló emléktárgy,
d) a Hatóság elnöke által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap,
5.2. Az a foglalkoztatott, aki a Hatóságnál legalább 1 éves közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, valamely – feladatkörének ellátásához szükséges – kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel évente legfeljebb egyhavi motivációs elismerésben részesíthető, amennyiben az adott álláshelyen történő munkavégzése a munkáltatói jogkör gyakorlójának kiemelt érdeke. A motivációs elismerés mértékéről a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján – a gazdasági vezető ellenjegyzésével, a tárgyévi költségvetési keret függvényében és mértékéig – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
5.3.36 A munkáltatói jogkör gyakorlója – a tárgyévi költségvetési keretek függvényében, a gazdasági vezető javaslata alapján – a tárgyév június 15-én, illetve november 15-én állományban lévő foglalkoztatott részére pénzjuttatás kifizetéséről dönthet. A foglalkoztatottat nem illeti meg pénzjuttatás, amennyiben
a) próbaidő hatálya alatt áll; vagy
b) jogviszonyának megszüntetése folyamatban van, kivéve, ha a jogviszony megszüntetésére nyugdíjazás miatt került sor; vagy
c) felmentési idejét tölti, kivéve, ha a jogviszony megszüntetésére nyugdíjazás miatt került sor; vagy
d) szülési szabadságát és gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságát tölti; vagy
e) 3 hónapot meghaladó, tartós fizetés nélküli szabadságát tölti; vagy
f) a tartós távollét megszűnését/megszüntetését követően legalább 3 hónap munkában töltött idő nem telt el, amely időtartamba a szabadságnapok száma nem számít bele; vagy
g) a foglalkoztatott fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
5.4.37 Az 5.3. pont a) és f) alpontjában foglalt kizáró okok alkalmazása alól – a foglalkoztatott által ellátott munkavégzés mennyisége és minősége alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója egyedi elbírálás alapján felmentést adhat. Egyedi elbírálás esetén a foglalkoztatottnak a munkavégzéssel töltött napok számával arányos pénzjuttatás állapítható meg.
5.5.38 A pénzjuttatás kifizetésére a foglalkoztatott által az illetménykifizetésre választott fizetési számlára történő átutalással kerül sor.
6. Feladatköri, munkaköri helyettesítés szabályai, átirányítás
6.1. A Hatóságnál a helyettesítés szabályait az SZMSZ, a szervezeti egységek ügyrendjei, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság Szervezeti és Működési Szabályzata határozzák meg.
6.2. Az érintett szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni a szervezeti egységük vezetői, illetve foglalkoztatottjai helyettesítési rendjének kialakításáról, és azok ügyrendben való rögzítéséről.
6.3. A foglalkoztatottat távollétében az ügyrendben megjelölt feladatkört betöltő kolléga helyettesíti.
6.4. Helyettesítés alkalmával
a) az átruházott hatáskör és a helyettesítési megbízás tovább nem ruházható;
b) a helyettes a helyettesítés időtartama alatt a vezetőtől kapott útmutatás alapján legjobb tudása szerint végzi a helyettesítési kötelezettséget;
c) a helyettesítés befejezésekor a helyettes köteles beszámolni a meghozott intézkedésekről, és a helyettesítés időtartama alatt történt eseményekről.
6.5.39 Ha a foglalkoztatott – a munkáltató írásbeli utasítása alapján – a Hatóság képesítési szabályzatában meghatározott feladatkörén túl egyéb, feladatkörébe nem tartozó feladatot végez, de az eredeti feladatkörét is ellátja, a szakmai vezető kezdeményezésére és javaslatára (20. nyomtatvány) – a költségvetési keret függvényében – a foglalkoztatott illetményén túl, illetménye 20–50%-át meg nem haladó mértékű átirányítási pótlékban részesíthető.
6.6.40 A foglalkoztatott átirányítási pótlékra akkor is jogosult lehet, ha tartósan távollévő foglalkoztatott feladatkörét látja el, illetve részben vagy egészben tartósan betöltetlen feladatkört lát el (közszolgálati) munkaszerződésben meghatározott feladatkörén felül.
6.7.41 A III. Fejezet 6. pont 6.5–6.6. alpontja szerinti átirányítási pótlékban részesítés nem minősül a (közszolgálati) munkaszerződés módosításának, és visszavonásig érvényes, visszavonását követően az átirányítási pótlékot vissza kell vonni.
6.8. A pótlék vezető beosztású köztisztviselőnek nem állapítható meg.
6.9.42 Nem jár átirányítási pótlék, ha a helyettesítés
a) a foglalkoztatott ügyrendben meghatározott kötelezettsége,
b) rendes szabadság miatt szükséges,
c) nem haladja meg a 60 napot.
7. Foglalkoztatottakat megillető béren kívüli juttatások
7.1. A cafetéria-juttatásra a foglalkoztatott a Küt. rendelkezéseiben, továbbá a KSz-ben meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult az alábbiak szerint: a) Teljes körű és összegű juttatás kizárólag a Hatósággal tárgyév január 1. napjától tárgyév december 31. napjáig jogviszonyban álló és ténylegesen munkát végző foglalkoztatottakat illet meg.
b) Azon személyek, akiknek a Hatósággal a jogviszonyuk év közben keletkezik vagy szűnik meg cafetéria-juttatásokra időarányosan, jogviszonyuk keletkezésének időpontjától, illetve jogviszonyuk megszűnésének időpontjáig jogosultak.
c)43 A jogviszony év közbeni létesítése esetén a próbaidőre jutó cafetéria-juttatásra a foglalkoztatott a próbaidő lejártát követően, a jogviszony létesítésének napjától jogosult.
d)44 A jogviszony év közbeni, bármely okból történő megszűnése esetén a fennálló időarányos cafetériakeret-túllépést egy összegben – a végelszámoláskor – kell visszafizetni.
e)45 A kilépő foglalkoztatottnak – az időarányosan megállapított juttatás mértékéhez képest – igénybe vett többletjuttatását elszámoláskor vagy írásbeli nyilatkozata alapján kilépéskor elszámolt béréből le kell vonni, vagy készpénzben meg kell váltania.
f)46 Téves, hiányos, valamint nem valós adatokkal kitöltött nyilatkozatok esetén az ebből esetlegesen származó kár, valamint a büntető- és adójogi felelősség minden esetben a foglalkoztatottat terheli.
g)
47 A cafetéria részletes szabályait az
1. függelék tartalmazza, melyet évente, a jogszabályi változások függvényében felül kell vizsgálni.
7.2. A ruházati költségtérítés részletes szabályait (mértékét, az elszámolás rendjét, az igénylés és visszafizetés szabályait) az elnök külön elnöki utasításban állapítja meg.
7.3. Illetményátutalással kapcsolatos bankköltség megtérítésre jogosult a foglalkoztatott az alábbiak szerint:
a) A Hatóság a foglalkoztatottak részére az illetményt és a munkabért az általuk választott fizetési számlára utalja.
b) A Küt. 72. § (2) bekezdése alapján a bankszámla-hozzájárulás költségtérítés mértéke az adott évi központi költségvetésről szóló törvény által meghatározott összeg. c) A költségtérítés kifizetéséről a humánpolitikai vezető kezdeményezésére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján a gazdasági szervezet gondoskodik. A költségtérítés kifizetésére minden naptári negyedévet követő hónap 5. munkanapjáig kerül sor.
d) Jogviszonymegszűnés vagy -megszüntetés, valamint jogviszony-létesítés esetén a költségtérítés megállapításakor a teljes ledolgozott hónapot kell figyelembe venni, a költségtérítés részarányosan jár.
7.4. A Hatóság foglalkoztatottjai részére kötelező juttatásokat nyújt, amennyiben az egyes jogszabályi feltételek fennállnak:
aa) A Korm. rendelet alapján elszámolt munkába járás és hétvégi hazautazás költségeinek megtérítése – a benyújtott igazolások alapján – havonta 2 alkalommal történik. ab)49 A Hatóság a Budapest közigazgatási határán kívüli lakóhelyről vagy tartózkodási helyről – közösségi közlekedési járművel – bejáró foglalkoztatott napi munkába járással kapcsolatos költségeihez 100%-os mértékben járul hozzá. A Hatóság napi munkába járáshoz való hozzájárulási kötelezettsége a legkedvezőbb díjazású bérlet-/menetjegy-konstrukció összegével megegyező mértékéig áll fenn. Nem jogosult a 30 napos teljes árú vármegyebérlet költségtérítésére azon foglalkoztatott, akinek a bérlettel vagy menetjeggyel történő havi utazási költsége alacsonyabb, mint a 30 napos teljes árú vármegyebérlet költsége. Azon foglalkoztatott, aki vármegyebérlettel egy vármegyén belül utazik, nem jogosult a 30 napos teljes árú országbérlet költségtérítésére. A bérlet vagy menetjegy és a 30 napos vármegyebérlet közötti költségkülönbözet, továbbá a 30 napos vármegyebérlet és a 30 napos teljes árú országbérlet közötti költségkülönbözet pénzbeli megtérítésére a Hatóság nem köteles.
ac)50 A Hatóság a foglalkoztatott hétvégi hazautazással kapcsolatos költségeit 100%-ban téríti meg.
ad)51 A menetjegyeket, bérleteket, helyközi vármegyebérletet, helyközi országbérletet a Hatóság nevére kiállított számlával, valamint lakcímkártya fénymásolatával (egyszeri vagy első alkalommal) a gazdasági szervezet részére legkésőbb tárgyhó 12. napjáig, illetve tárgyhó 27. napjáig szükséges eljuttatni. A fenti költségtérítések elszámolása és térítése a Hatóság gazdasági szervezeti egységének feladata.
b)52 Saját gépjárművel történő munkába járás támogatásához saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének engedélyezése iránti kérelmet (29. nyomtatvány) kell benyújtani a humánpolitikai vezetőhöz. A költségtérítés igénybevételét – legkorábban a kérelem benyújtásának időpontjától kezdődően – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítés a Budapest közigazgatási határán kívüli lakóhelyről vagy tartózkodási helyről bejáró foglalkoztatottat illeti meg. Ha a foglalkoztatott mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, abban az esetben a Budapest közigazgatási határain belüli lakóhelyről vagy tartózkodási helyről bejáró foglalkoztatottat is megilleti a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítés. A költségtérítés kifizetéséről a gazdasági szervezet gondoskodik. A kérelemhez csatolni szükséges
ba) a tömegközlekedési eszközzel, illetve saját gépjárművel történő munkába járás munkáltatót terhelő költségeinek összehasonlítását,
bb) a lakcímkártya másolatát,
bc) a munkába járáshoz használt gépjármű forgalmi engedélyének másolatát, a nem saját tulajdonú gépjármű esetében a tulajdonos használathoz hozzájáruló nyilatkozatát, valamint
bd) a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvény másolatát.
c) Utazási kedvezmény a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a Hatóság azon foglalkoztatottjai részére adható, akik legalább egyéves, bármely munkáltatónál eltöltött munkaviszony vagy közszolgálati jogviszonnyal rendelkeznek. Az „Utazási utalvány”-t a Hatóság mint munkáltató minden év március 31. napjáig az igényjogosultak rendelkezésére bocsátja. d)53 A Hatóság a tárgyévi költségvetési kerete terhére, a napi munkavégzéshez szükséges utazás támogatására, a foglalkoztatott nyilatkozata szerint és elszámolási kötelezettsége mellett éves Budapest-bérlet megvásárlására szolgáló költségtérítést (helyi utazási bérlet) biztosít.
da)54 Éves Budapest-bérlet annak a foglalkoztatottnak biztosítható, aki tárgyév január 1. napján a Hatóság aktív állományában áll, ide nem értve azt a személyt, akinek az igénylés időpontjában jogviszonya megszűnése vagy megszüntetése folyamatban van. Ha a Hatóság a foglalkoztatott számára éves Budapest-bérlet vásárlására költségtérítést biztosít, arról legkésőbb a kifizetést követő év január 10. napjáig a Hatóság nevére és számlázási címére kiállított számlával köteles elszámolni a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály részére.
A költségtérítés bruttó mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a foglalkoztatottat terhelő személyi jövedelemadó, valamint társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettségét is tartalmazza.
db) Ha a foglalkoztatott nem igazolja a da) alpont szerinti módon, az ott feltüntetett határidőben a költségtérítés éves Budapest-bérlet vásárlásra történő felhasználását, a számára kifizetett, de nem igazolt összeg az illetményéből levonásra kerül.
dc)55 A foglalkoztatott az éves Budapest-bérlet igénylésére vonatkozó nyilatkozatát a humánpolitikai vezető tájékoztatója szerinti határidőben köteles megtenni. Év közben létrejött jogviszony, illetve jogosultság esetén a nyilatkozatot haladéktalanul, próbaidő esetében legkésőbb a próbaidő – harmadik hónapja – lejártának napjáig kell megtenni.
dd) Nem jogosult a d) pont szerinti költségtérítésre az, aki
dda) jogszabály alapján céges vagy magántulajdonú gépjárműhasználathoz kapcsolódóan költségátalányra jogosult,
ddb)56 próbaidejének 1–3. hónapját tölti,
ddc) a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályok rendelkezése értelmében mentesül a viteldíj megfizetése alól,
ddd)57 Budapest közigazgatási határán kívüli lakóhelyről vagy tartózkodási helyről jár be, és a Hatóság a Pest vármegyei, illetve országbérletét – napi munkába járás jogcímén – megtéríti,
dde)58 illetményre vagy munkabérre nem jogosult (harminc napon túli fizetés nélküli szabadság, CSED, GYED, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás esetén), ennek időtartama alatt a tényleges munkába állásig,
ddf)59 távmunkában végzi munkáját, a távmunka időtartama alatt,
ddg)60 számára a Hatóság parkolási helyet biztosít a székhelyén, továbbá
ddh)61 a lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) gépjárművel történő munkába járás esetén nem Budapest közigazgatási határáig igényli a költségtérítést.
de) Ha a jogosultság év közben keletkezik [a dd) alpontban felsorolt kizáró feltételek valamelyike megszűnik], úgy a foglalkoztatott – nyilatkozatát követően – a Budapest-bérletre a jogosultság keletkezését követő első egész hónaptól jogosult, melyet a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály utólagos elszámolással megtérít a da) alpont szerint kiállított és a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály részére leadott számla alapján.
df) Ha a jogviszony vagy a jogosultság év közben szűnik meg, a foglalkoztatott köteles a jogviszonnyal, illetve jogosultággal már nem érintett egész hónapokra eső költségtérítés időarányos részét a Hatóság részére visszatéríteni. Ha a határozott időre kinevezett foglalkoztatott jogviszonya a tárgyévben szűnik meg, a Hatóság a havi utazási bérlet ellenértékét a de) alpont szerint téríti meg.
dg) Amennyiben a foglalkoztatott a helyi utazásra szolgáló bérletre nem tart igényt, annak pénzbeli megtérítésére nem jogosult.
dh) Az utazásra szolgáló bérlet nyilvántartását a Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály végzi.
e)62 A képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg költségtérítésének részletes szabályait, a foglalkozás-egészségügyi ellátás szabályaival együtt (mértékét, az elszámolás rendjét) az elnök külön belső utasításban állapítja meg.
8. Foglalkozás-egészségügyi ellátás
8.1. A foglalkozás-egészségügyi ellátás részletes szabályait a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg költségtérítésének részletes szabályaival együtt az elnök külön elnöki utasításban állapítja meg.
9.1. A Hatóság külön szerződés útján – a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton felül – átfogó egészségügyi szűrővizsgálatot és egészségügyi szolgáltatások igénybevételét biztosíthatja a próbaidő alatt nem álló, határozatlan idejű vagy 6 hónapot meghaladó határozott idejű foglalkoztatott vonatkozásában.
9.2. Az egészségügyi szűrővizsgálat legkorábban a próbaidő lejártát követő első csoportos szűrővizsgálat során vehető igénybe.
10. Szociális Bizottság és a Szociális Bizottság javaslata alapján adható támogatások általános szabályai
10.1.63 A foglalkoztatottak részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, gyermeknevelési, kegyeleti támogatás biztosítható.
10.2. A Hatóságnál Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik, amely javaslatot tesz a szociális juttatások megítélésére. A Bizottság a beérkezett kérelmeknek megfelelően szükség szerint ülésezik.
10.3. A Bizottság elnöke a humánpolitikai vezető, a jegyzőkönyvvezető a humánpolitikai referens, a Bizottság tagjai:
c)64 Titkárság főosztályvezetője vagy az általa delegált foglalkoztatott,
d) Elnöki Kabinet vezetője vagy az általa delegált foglalkoztatott,
e) Döntőbizottság elnöke vagy az általa delegált foglalkoztatott.
10.4. A Bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének szavazata dönt. Valamely tag akadályoztatása esetén döntésének a Bizottság üléséről felvett jegyzőkönyvhöz (a továbbiakban: bizottsági jegyzőkönyv) csatolásáról a jegyzőkönyvvezető gondoskodik.
10.5. A gazdasági vezető ellenjegyzését, a Bizottság javaslatát és a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését a bizottsági jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A bizottsági jegyzőkönyv 1 példányának humánpolitikai vezető általi megküldésével a gazdasági szervezet gondoskodik a támogatás kifizetéséről. A támogatásokról, illetve azok elutasításáról a Bizottság a kérelmezőket haladéktalanul kiértesíti.
10.6.65 A Hatóság az éves működési költségvetésben a szociális gondoskodás feladatainak pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: Szociális keret) képez, amely más célra nem használható fel.
10.7.66 A foglalkoztatott szociális, valamint egyéb élethelyzetére figyelemmel, a Szociális keretből – a Bizottság javaslata alapján – az alábbi pénzbeli támogatásban részesíthető:
a) eseti szociális segély,
b)67 emelt összegű családalapítási támogatás egyedi méltánylást igénylő élethelyzet esetén (szülési segély),
c) bölcsődei, iskoláztatási támogatás (gyermeknevelési támogatás),
d) albérleti hozzájárulás,
10.8.68 Támogatás csak annak a foglalkoztatottnak állapítható meg, aki nem áll próbaidő hatálya alatt, vagy akinek jogviszony-megszüntetése nincs folyamatban, kivéve, ha a jogviszony megszüntetésére nyugdíjazás miatt kerül sor, és az egyes támogatási formáknál megállapított külön feltételeknek megfelel. A támogatás megállapításának e pontban meghatározott általános feltételeit a II. Fejezet 12. pontjában meghatározott – Bizottság közreműködése nélkül adható – támogatások vonatkozásában is alkalmazni kell.
10.9. A határozott idejű jogviszonnyal rendelkezők esetében a támogatás időtartamának megállapításánál figyelemmel kell lenni a jogviszony lejártára.
10.10. A megítélt támogatás folyósítása a jogviszony megszűnésének hónapjával megszűnik.
10.11. A támogatások igénylése az igénylőlapokon történik, amelyekhez csatolni kell a támogatás jogosultságát alátámasztó bizonylatokat. A hiányosan kitöltött igénylőlap esetén, vagy a szükséges bizonylatok hiányában a kérelem a hiánypótlási határidő (5 munkanap) eredménytelen letelte után elutasításra kerül.
10.12. A támogatás folyósításához szükséges számlákat a gazdasági szervezet részére kell leadni, a támogatások elutalásáról és a járulékok bevallásáról a gazdasági szervezet gondoskodik.
10.13.69 A támogatás feltételeinek vizsgálatakor jövedelem alatt a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott jövedelem fogalom értendő.
10.14.70 A jövedelemtől függően nyújtott támogatások esetében a jelen szabályzatban meghatározott havi jövedelmet az igénylés benyújtását megelőző fél év átlagában kell számítani.
11. Bizottság közreműködésével adható szociális támogatások
11.1. Eseti szociális segély
a) Eseti szociális segélyben azt a foglalkoztatottat lehet részesíteni, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:
aa) jövedelemcsökkenéssel vagy váratlan nagy összegű kiadással járó családi vagy egyéb ok miatt, megélhetése, illetve életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került;
ab)71 a foglalkoztatott háztartásában az 1 főre eső havi jövedelem nem éri el a nettó 150 000 Ft-ot, egyedülálló foglalkoztatott esetében a nettó 200 000 Ft-ot;
ac) szociális helyzetének megítéléséhez szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja, és azok kezeléséhez hozzájárul.
b)72 Az eseti szociális segély személyenként/háztartásonként évente legfeljebb két alkalommal adható, melynek együttes összege nem haladhatja meg a bruttó 300 000 Ft-ot.
c)73 A III. Fejezet 11.1. pont a)–b) alpontjában foglalt feltétel teljesülése alól felmentést rendkívüli élethelyzet esetén az elnök adhat.
d) Eseti szociális segélyt az igénylőlap kitöltésével (30. nyomtatvány) lehet kezdeményezni, melyet a humánpolitikai vezetőnél kell benyújtani. A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az egy főre jutó jövedelem megállapításához szükséges kereseti igazolásokat.
e) A kérelemről a Bizottság javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
f) A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó rendelkezése alapján az eseti szociális segély személyijövedelemadó-köteles.
11.2.74 Emelt összegű családalapítási támogatás egyedi méltánylást igénylő élethelyzet esetén (szülési segély)
a)75 Családalapítási támogatásban a gyermek születését (örökbefogadását) követő 3 hónapon belül az a foglalkoztatott részesíthető, aki gyermeke ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.
b)76 A családalapítási támogatás alapösszege gyermekenként bruttó 200 000 Ft, amely egyedi méltánylást igénylő élethelyzet esetén gyermekenként bruttó 300 000 Ft-ig megemelhető.
c)77 A családalapítási támogatást az igénylőlap (31. nyomtatvány) kitöltésével lehet igényelni, melyet a humánpolitikai vezetőnél kell benyújtani. A családalapítási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonat másolatát, és a kérelemben meg kell jelölni méltánylást érdemlő élethelyzetet.
d) A kérelemről a Bizottság javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
e) A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó rendelkezése alapján a családalapítási támogatás személyijövedelemadó-köteles.
11.3.78 Bölcsődei, óvodai és iskoláztatási támogatás
a)79 A támogatásban gyermeke 18 éves koráig az a foglalkoztatott részesíthető, aki gyermeke ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik, a gyermek tanulói jogviszonyban áll, és a foglalkoztatott háztartásában az 1 főre eső havi jövedelem nem éri el a nettó 150 000 Ft-ot, egyedülálló foglalkoztatott esetében a nettó 200 000 Ft-ot.
ba)80 A támogatás mértéke gyermekenként bruttó 30 000–60 000 Ft/hónap között állapítható meg, azzal, hogy több gyermekre benyújtott igény esetén a javasolt támogatás legfeljebb bruttó 120 000 Ft/hónap lehet.
bb)81 A támogatás maximum 1 évre ítélhető meg azzal, hogy július, augusztus hónapokra támogatás nem adható.
bc)82 A bölcsődei, óvodai és iskoláztatási támogatás évente meghosszabbítható. A meghosszabbítás engedélyezéséről – a foglalkoztatott kérelmére – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
c)83 A támogatást és meghosszabbítást az igénylőlap (32. nyomtatvány) kitöltésével lehet igényelni, melyet a humánpolitikai vezetőnél kell benyújtani. A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az egy főre jutó jövedelem megállapításához szükséges kereseti igazolásokat, valamint a 16. életévet betöltött gyermek esetében a tanulói jogviszony igazolást. A kérelemről a Bizottság javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
d) A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó rendelkezése alapján a családalapítási támogatás személyijövedelemadó-köteles.
11.4. Albérleti hozzájárulás
a)84 A foglalkoztatott a munkahelyével azonos vagy ahhoz közeli településen található lakásra kötött bérleti szerződés alapján albérletidíj-hozzájárulást igényelhet, amennyiben a foglalkoztatott háztartásában az 1 főre eső havi jövedelem nem éri el a nettó 150 000 Ft-ot, és egyben a háztartás havi összjövedelme nem éri el a nettó 350 000 Ft-ot, illetve egyedülálló foglalkoztatott esetében a havi összjövedelem nem éri a nettó 250 000 Ft-ot.
b) A támogatás mértéke, időtartama:
ba)85 A hozzájárulás mértéke havonta a szerződés szerinti bérleti díj 50%-a, de nem haladhatja meg a havi bruttó 75 000 Ft-ot.
bb) A hozzájárulás maximum 1 évre ítélhető meg.
bc) Az albérleti díj támogatása meghosszabbítható. A meghosszabbítás engedélyezéséről – a foglalkoztatott kérelmére – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
c)86 Albérleti díj hozzájárulás és meghosszabbítás az igénylőlap kitöltésével igényelhető (33. nyomtatvány), amelyet a humánpolitikai vezetőnek kell benyújtani. Az albérleti díj hozzájárulási kérelemhez a foglalkoztatott köteles mellékelni a nevére megkötött bérleti, vagy társbérleti szerződés eredeti vagy hitelesített másolatát és az állandó lakcímét igazoló okirat másolatát. A foglalkoztatott haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a humánpolitikai vezetőnek, ha a bérleti szerződés megszűnt.
d) A kérelemről a Bizottság javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
e) Elszámolási szabályok, a támogatás megszűnése
ea) A hozzájárulás folyósítása a bérleti szerződés megszűnésével vagy a foglalkoztatott határozott idejű szerződésének lejártával vagy a foglalkoztatott jogviszonyának megszűnésével, továbbá a munkavégzési kötelezettség alól történő végleges mentesítés esetén külön intézkedés nélkül megszűnik.
eb) A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt jogosulatlanul felvett albérleti hozzájárulást egy összegben kell visszafizetni.
ec) A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó rendelkezése alapján az albérleti hozzájárulás személyijövedelemadó-köteles.
a) A kegyelet méltó kifejezéseként az elhunytat érdemei, életútja alapján lehet minősíteni:
aa) A közszolgálat halottjává lehet nyilvánítani az elhunyt köztisztviselőt – beleértve a már nyugállományúakat is –, aki legalább 7 éven át a közszolgálatban nagy felelősséggel járó beosztásban kimagasló érdemeket szerzett, vagy hosszabb időn át feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, és jelentősen hozzájárult a közszolgálat eredményes működéséhez.
ab) A Hatóság halottjává lehet nyilvánítani az aa) pontban nem említett elhunyt hatósági dolgozót.
b) A kegyeleti költségeket a „közszolgálat halottja” esetében 350 000 Ft, a „Hatóság halottja” esetében 250 000 Ft összegig lehet megtéríteni. Kegyeleti kiadásként elszámolható költségek:
ba) sírhely (urnasírhely, urnafülke) ténylegesen felmerült költségei,
bb) szolgáltatások és kellékek (halottszállítás, -hűtés, ravatalozás, koporsó, szemfedél, fejfa, a temetéskor elhelyezett koszorúk) költségei.
c) A támogatást az elhunyt hozzátartozója igényelheti, a 34. nyomtatvány kitöltésével, amelyet a humánpolitikai vezetőnél kell benyújtani a halotti anyakönyvi kivonat másolatával együtt.
d) A „közszolgálat halottjává” és a „Hatóság halottjává” minősítésről és a kegyeleti gondoskodás odaítéléséről a Bizottság javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
f) A III. Fejezet 11.5. pont b) alpontja szerinti támogatásokon kívül a Hatóság az alábbi kegyeleti hozzájárulást biztosíthatja, amelyek nem terhelik a III. Fejezet 11.5. pont b) alpontja szerinti kegyeleti költségeket, és a Bizottság közreműködése nélkül is megítélhető:
fa) a közszolgálat halottja temetésén legfeljebb 2 db koszorú,
fb) a Hatóság halottja temetésén 1 db koszorú,
fc) a gyászközlemény költsége a közszolgálat halottja temetése esetén a sajtóban történő közzétételének számla szerinti összege,
fd) a tiszteletadás, megemlékezés költségei, valamint a Hatóság foglalkoztatottjainak temetéssel összefüggő utazási kiadásai,
fe) a közszolgálat halottjává, illetve a Hatóság halottjává nyilvánítás nélkül a korábbi hatósági dolgozó részére 1 db koszorú.
12. A Bizottság közreműködése nélkül adható támogatások
a) Illetményelőleg felvételét bármely foglalkoztatott kezdeményezheti, az alábbiak figyelembevételével:
aa) próbaidő letelte után igényelhető,
ab) határozott idejű jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatott (amennyiben tárgyévben megszűnik a jogviszonya) maximum a határozott idő lejártáig – az erre az időszakra esedékes illetmény figyelembevételével – igényelheti,
ac) legfeljebb 6 hónapos visszafizetési időtartamra kérhető,
ad) felmentési, lemondási idejét nem tölti,
ae) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás nincs folyamatban, illetve aki nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, továbbá
af) ha az előzőleg felvett illetményelőlegét a munkáltatónak rendben visszafizette.
b) Az illetményelőleg összege legfeljebb a foglalkoztatott nettó havi illetményének kétszerese lehet, azonban összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér ötszörösét.
c) Az illetményelőleg folyósítását a 35. nyomtatvány kitöltésével a humánpolitikai vezetőnél kell kezdeményezni.
d) A támogatás megítéléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
e) Elszámolási szabályok:
ea)87 Az illetményelőleg visszafizetési határideje legfeljebb 6 hónap lehet, azzal, hogy a felvett illetményelőleget tárgyév november 30. napjáig kell visszafizetni.
eb) a még vissza nem fizetett illetményelőleget a jogviszony megszűnése esetén, az utolsó munkában töltött napon kell visszafizetni.
12.2.88 Temetési támogatás
a)89 A foglalkoztatott elhunyt házastársa, testvére vagy egyenes ágbeli rokona temetéséhez támogatást igényelhet. Temetési támogatásban a nyugállományú köztisztviselő is részesíthető.
b)90 A temetési támogatás mértéke temetkezésenként 150 000 Ft.
c)91 Temetési támogatást az igénylőlap (36. nyomtatvány) kitöltésével lehet igényelni, amelyet a humánpolitikai vezető részére kell elküldeni. Az igényléshez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint meg kell jelölni a pontos rokonsági fokot.
d)92 A temetési támogatásról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
e) Elszámolási szabályok:
ea)93 A támogatás kifizetése a kérelmező nevére kiállított számla alapján történik.
12.3.95 Családalapítási alaptámogatás (szülési segély)
a) Családalapítási támogatásban a gyermek születését (örökbefogadását) követő 3 hónapon belül az a foglalkoztatott részesíthető, aki gyermeke ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.
b) A családalapítási támogatás alapösszege gyermekenként bruttó 200 000 Ft.
c) A családalapítási támogatást az igénylőlap (31. nyomtatvány) kitöltésével lehet igényelni, melyet a humánpolitikai vezetőnél kell benyújtani. A családalapítási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonat másolatát.
d) A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó rendelkezése alapján a családalapítási támogatás személyijövedelemadó-köteles.
e) A családalapítási alaptámogatásról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
13. Munkáltatói lakáskölcsön
13.1. A munkáltatói lakáskölcsön részletes szabályait (mértékét, az elszámolás rendjét, az igénylés és visszafizetés szabályait) az elnök külön elnöki utasításban állapítja meg.
KÉPZÉS, KÉPZÉSEK TÁMOGATÁSA
1.96 Közszolgálati és belső továbbképzésekre vonatkozó szabályok
1.1. A Küt. 48. § (1) bekezdése értelmében a köztisztviselő jogosult és köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. A munkáltatói jogkör gyakorlója egyes képzések vonatkozásában a munkavállalók számára is előírhat továbbképzési kötelezettséget.
1.2. A köztisztviselő továbbképzési kötelezettségét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) által működtetett központi oktatási-informatikai rendszerben (a továbbiakban: oktatási rendszer) – közszolgálati továbbképzési, valamint belső továbbképzési programokon keresztül – köteles teljesíteni. A köztisztviselő továbbképzési kötelezettségét elsősorban a munkáltatói jogkör gyakorlója által évente előírt képzéssel köteles teljesíteni.
1.3.97 Az NKE oktatási rendszerében indítandó belső továbbképzést
b) a Hatóság szervezeti egységeinek vezetői,
c) a humánpolitikai vezető,
d) az integritás felelős,
e) a belső kontroll felelős,
f) az adatvédelmi tisztviselő, valamint
g) az információbiztonsági felelős
(a továbbiakban együtt: kezdeményező) kezdeményezhet.
A munkáltatói jogkör gyakorlója valamennyi belső továbbképzés kezdeményezésére jogosultnál kezdeményezheti belső továbbképzési program kidolgozását és elindítását.
1.4. A belső képzést kezdeményező dokumentumban (45. számú nyomtatvány) meg kell jelölni
c) a képzés megtartásában, illetve szervezésében részt vevők körét,
d) a képzés célcsoportját és célját,
e) a képzés által megszerezhető kompetenciákat,
g) a teljesítendő óraszámot,
i) a javasolt tanulmányi pontok számát,
j) a képzés elindításának javasolt időpontját.
A belső képzést kezdeményező dokumentumot legkésőbb tárgyév január 31. napjáig kell a humánpolitikai vezető útján a munkáltatói jogkör gyakorlójához benyújtani. A tárgyévben felmerülő új belső továbbképzési igény esetén a belső képzést kezdeményező dokumentumot a képzés elindítására javasolt időpontot legalább 30 nappal megelőzően kell benyújtani a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
1.5. A belső képzés típusa lehet:
c) tutorált e-learning képzés,
e) e-learning képzés és vizsga,
f) jelenléti képzés és vizsga.
1.6. A kezdeményezett belső képzés elindításáról, valamint a belső program tanulmányi pontjainak értékéről a munkáltatói jogkör gyakorlója a kezdeményező, a humánpolitikai vezető, valamint a képzés által érintett célcsoport(ok) szervezeti egységeinek vezetői bevonásával dönt.
1.7. A belső továbbképzési programok tanulmányi pontjainak értékét az NKE által kiadott módszertani útmutató alapján kell megállapítani.
1.8. A belső továbbképzések aránya a tárgyévi továbbképzési kötelezettség legfeljebb 50%-a lehet.
1.9. A képzések szervezésével kapcsolatos tájékoztató és koordináló feladatokat a humánpolitikai vezető látja el.
1.10. A köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. Amennyiben próbaidő kikötésére nem került sor, úgy a továbbképzési kötelezettség a közszolgálati jogviszony létesítésének napjával kezdődik.
1.11. Továbbképzések teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik. A köztisztviselőnek évente legalább 10 tanulmányi pontot kell teljesítenie, azonban a tárgyévben teljesített tanulmányi pontok értéke nem haladhatja meg a 45 pontot. A megszerzett tanulmányi pontokat az oktatási rendszerben kell nyilvántartani. Az évente kötelezően teljesítendő képzések és tanulmányi pontok nyilvántartásával összefüggő feladatokat a humánpolitikai vezető koordinálja.
1.12. Az egyéni képzési tervek elkészítésénél előnyben kell részesíteni a jogszabályok, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a szervezeti egységek vezetői által kötelezően előírt képzéseket, továbbképzéseket, valamint a köztisztviselő által ellátott feladatkörhöz kapcsolódó szakmai és kompetenciafejlesztő képzések elvégzését.
1.13. Az évenkénti képzéstervezés során az alábbi szempontok szerint kell eljárni:
a) a közszolgálati és belső képzések esetén a pontarányos képzésválasztás javasolt (a tárgyévre ajánlott tanulmányi pontok mértékéhez igazodjon a képzések kiválasztása),
b) több képzés kiválasztása esetén a megjelölt sorrenddel szükséges jelezni a képzési prioritásokat,
c) a közigazgatási szakvizsgára felkészítő továbbképzés a képzési terv részét képezi, a képzési tervben első helyen szükséges szerepeltetni a vizsgára felkészítő továbbképzéseket,
d) a képzés igazodjon a köztisztviselő által ellátott feladatkörhöz, prioritást kapnak az adott feladatkör ellátását, illetve a szakmai és munkamagatartás kompetenciák fejlesztését támogató képzések.
1.14. A humánpolitikai vezető az egyéni képzési tervek összegzéséből elkészíti a Hatóság éves továbbképzési tervét, és a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírását követően továbbítja azt az NKE részére.
1.15. A Hatóság éves képzési tervét a tárgyévben felmerülő újabb továbbképzési igényekre, valamint az egyén számára újonnan megfogalmazott fejlesztési területekre tekintettel módosíthatja.
1.16. A szervezeti egységek vezetőinek a munkavégzést úgy kell megszervezniük, hogy a köztisztviselő az éves továbbképzési tervben szereplő képzésein, továbbképzésein részt tudjon venni, vizsgakötelezettségének eleget tudjon tenni. Ha a köztisztviselő részvétele a képzésein hivatali kötelezettség miatt nem biztosítható, erről a szervezeti egység vezetője a humánpolitikai vezetőt haladéktalanul tájékoztatja.
1.17. Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati továbbképzési tervében képzési díj megfizetésével járó szakmai továbbképzési program is szerepel, a továbbképzés meghirdetését követően a humánpolitikai vezető feljegyzést készít a gazdasági vezető részére, melyben igazolja, hogy a továbbképzés szerepel az érintett foglalkoztatott képzési tervében. A képzési díj a gazdasági vezető jóváhagyásával és a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével kerülhet befizetésre/átutalásra a képző intézmény részére, a képzési program számának és elnevezésének pontos megjelölésével. A befizetésről szóló bizonylatot a gazdasági szervezet tartja nyilván.
1.18.98 A munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt, de adott képzési évben nem teljesített képzésekről a humánpolitikai vezető a képzési év zárását követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját. A munkáltatói jogkör gyakorlója az egyéb – adható – béren kívüli juttatások és kedvezmények megvonásáról, illetve csökkentéséről dönthet.
1.19. A közszolgálati és belső továbbképzésekre egyebekben a különleges jogállású szervek által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak képzéséről, továbbképzéséről szóló Korm. rendelet rendelkezései irányadók. 1.20.99 A munkáltatói jogkör gyakorlója belső képzések megtartását írhatja elő a Hatóság saját belső oktatási rendszerében. Az elvégzendő belső képzések ütemtervét – a szervezeti egységek vezetőinek javaslatai alapján – a humánpolitikai vezető tárgyév február 28. napjáig jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt, de az előírt határidőben nem teljesített képzésekről a humánpolitikai vezető a képzésre előírt határidő lejártát követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját. A munkáltatói jogkör gyakorlója az egyéb – adható – béren kívüli juttatások és kedvezmények megvonásáról, illetve csökkentéséről dönthet.
2. Közigazgatási alap- és szakvizsga, jogi szakvizsga
2.1.100 A közigazgatási alapvizsga és közigazgatási szakvizsga rögzített díját a Hatóság megtéríti, azzal, hogy a foglalkoztatottnak jogviszonya – próbaidő alatti azonnali hatályú – megszüntetése esetén a Hatóság által megtérített díjat vissza kell fizetnie.
2.2. Amennyiben a köztisztviselő a tanulmányi és vizsgakötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt a vizsga megismétlésére kényszerül, a Hatóság a megtérített vizsgadíjat visszakövetelheti, az ismétlővizsga díját pedig áthárítja a vizsgázóra.
2.3. A Hatóság a közigazgatási alapvizsgára való sikeres felkészülés érdekében a vizsgázót a felkészítő tanfolyam időtartamára mentesíti a munkavégzés alól. A köztisztviselőt a közigazgatási alapvizsgára való sikeres felkészülés érdekében – a vizsga napját is beszámítva – 4 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőzően, az általa előzetesen bejelentett munkanapokon lehet a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni.
2.4. A sikertelen közigazgatási alapvizsga megismétlésére nem jár munkavégzés alóli mentesítés.
2.5. A Hatóság a közigazgatási szakvizsga kötelező és választott tantárgyaiból történő sikeres vizsga érdekében a vizsgára felkészítő tanfolyamon részt vevő vizsgázót a felkészítő tanfolyam időtartamára mentesíti a munkavégzés alól. A vizsgázó erre az időre illetményre jogosult. A munkavégzés alóli mentesítés idejére járó illetményét a munkáltató levonja annak a vizsgázónak az illetményéből, aki önhibájából nem vesz részt a felkészítő tanfolyamon.
2.6. A köztisztviselő a közigazgatási szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében – a vizsga napját is beszámítva – mind a kötelező, mind a választott tárgyi vizsgára 4-4 munkanap tanulmányi szabadságra jogosult. A vizsgázót a közigazgatási szakvizsga időpontját megelőzően, az általa előzetesen bejelentett munkanapokon lehet a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni.
2.7. A sikertelen közigazgatási szakvizsga megismétlésére nem jár munkavégzés alóli mentesítés.
2.8.101 Írásbeli kérelemére (37. nyomtatvány), a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében, a munkáltatói jogkör gyakorlója a jogi szakvizsga 3 részvizsgájához – a vizsgák napját is beszámítva – 5-5 munkanapra mentesítheti a köztisztviselőt a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, melynek időtartamára a köztisztviselőt illetmény illeti meg. A munkanapok megosztását a köztisztviselő a szervezeti egység vezetőjével egyetértésben határozza meg.
2.9. A sikertelen jogi szakvizsgarész megismétlésére nem jár munkavégzés alóli mentesítés.
3. Jogszabály, illetve a Hatóság által előírt kötelező szakmai (tovább)képzések
3.1. Kötelező szakmai (tovább)képzésnek minősülnek azon képzések, amelyek elvégzése adott szakterületre vonatkozó jogszabály alapján, a foglalkoztatott feladatainak ellátásához feltétlenül szükségesek (pl. jogtanácsos, belső ellenőr, regisztrált mérlegképes könyvelői regisztráció érvényesítéséhez szükséges továbbképzés).
3.2. Kötelező szakmai továbbképzések, valamint a Hatóság által kötelezően előírt képzések esetén a foglalkoztatott részére a felmerült költségeket és a tanulmányok miatt kiesett időre járó illetményt, munkabért a Hatóság teljes egészében megtéríti. A foglalkoztatott az eredményes felkészülés érdekében – a vizsgák napját is beszámítva – 4-4 munkanap tanulmányi szabadságra jogosult.
A kötelező képzéseket, továbbképzéseket a 38. nyomtatvány kitöltésével kell kezdeményezni.
4. Képzés, továbbképzés támogatása
4.1. Tanulmányi szerződés
a) Tanulmányi szerződés megkötésére a foglalkoztatott írásbeli kérelmére (39. nyomtatvány) – a feladatkörébe tartozó feladatok ellátását segítő, a feladatkörhöz kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzését szolgáló szakirányú végzettség vagy képzettség megszerzése esetén – az érintett szakmai vezető támogató javaslata alapján – a pénzügyi lehetőségek függvényében – kerülhet sor.
b)102 A Hatóságnál összesen és a Hatóság szervezeti egységeinél külön-külön egyidejűleg tanulmányi szerződés támogatásával aktív képzésben részt vevők száma legfeljebb a tárgyév január 1-jei munkajogi állományi létszám 20%-a lehet. E mennyiségi korlát betartásáért a humánpolitikai vezető felel.
c) A tanulmányi szerződés megkötését – az irányítása alatt álló szervezeti egységek vonatkozásában a főtitkár támogatása mellett – az érintett szervezeti egységek vezetőinek javaslatai alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.
d) Tanulmányi szerződés azzal a határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatottal köthető, aki
da) nem áll próbaidő hatálya alatt;
db) nincs fizetés nélküli szabadságon, keresőképtelen állományban;
dc) felmentési, felmondási idejét nem tölti.
e) Tanulmányi szerződés keretében támogatható képzések:
ea) iskolarendszerű (csak felsőfokú, az ágazat szakemberszükségletét szolgáló szakirányú képzések), valamint
eb) iskolarendszeren kívüli oktatás (a feladatkör ellátásának minőségi javulását célzó képzések, továbbképzések).
f) Tanulmányi szerződés megkötésekor – a IV. Fejezet 4.1. g) pontjában foglalt eset kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy a jelen pontban meghatározott támogatási formák közül melyiket és milyen mértékben nyújtja. A Hatóság foglalkoztatottjai részére tanulmányi szerződés keretében nyújthatja az alábbi támogatásokat:
fa) képzési költség/tandíj, vizsgadíj (támogatás mértékének meghatározásával), szállásköltség térítése maximum 3 000 Ft/napig,
fb) képzésen való részvétel céljából – a képző intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelő – illetménnyel/munkabérrel fizetett tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés,
fc) vizsgákra való felkészüléshez vizsgánként (a vizsga napját is beszámítva) maximum 4 (jogi szakvizsga esetén részvizsgánként 15) munkanap illetménnyel/munkabérrel fizetett tanulmányi célú tanulmányi szabadság,
fd) diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanap illetménnyel/munkabérrel fizetett tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés.
g) Az illetménnyel/munkabérrel fizetett tanulmányi célú mentesítés kiadása kizárólag a képző intézmény által kiállított igazolás/órarend alapján történik. Abban az esetben, ha a Hatóság számára jogszabály írja elő valamely képzettséggel rendelkező személy foglalkoztatását, és a Hatóság foglalkoztatottja önként vállalja a képzettség megszerzését, akkor az összes felmerült költség és a tanulmányok miatt kieső időre járó illetmény/munkabér megtérítésre kerül a Hatóság részéről.
h) A képzési költség, tandíj, vizsgadíj az oktatási intézmény által, a Hatóság nevére és címére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre.
i) A tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés kizárólag csak a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában, illetve a szakmai gyakorlat időtartamában vehető igénybe. A foglalkoztatott tanulmányi célú távollétének (mentesítés és tanulmányi szabadság) időtartamát a „Tanulmányi szabadság nyilvántartó lapon” vezeti és engedélyezteti a közvetlen szakmai vezetővel, melyet a vizsgaidőpontok és órarend csatolásával minden év február 15. és július 31. napjáig le kell adni a bér- és TB-ügyintéző részére.
j) Amennyiben a foglalkoztatott a tanulmányi és vizsgakötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt a tanulmányi időszak megismétlésére kényszerül, a megismételt tanulmányi időszakra eső képzési költségeket maga viseli, és a sikertelen vizsgarész(ek) megismétlésére nem jár munkavégzés alóli mentesítés.
k) A tanulmányi szerződéseket a humánpolitikai vezető készíti elő, és – a gazdasági vezető pénzügyi ellenjegyzését követően – a munkáltatói jogkör gyakorlója köti meg. A megkötött tanulmányi szerződést a humánpolitikai vezető nyilvántartásba veszi. A tanulmányi szerződésekhez kapcsolható támogatások nyilvántartása, elszámolása, megtérítésének ellenőrzése a gazdasági szervezet feladata, a tanulmányi szabadság kiadásának ellenőrzése az érintett szervezeti egységek vezetőinek feladatkörébe tartozik.
l) Nem köthető tanulmányi szerződés:
la) a foglalkoztatott részére jogszabály alapján járó kedvezmények biztosítására,
lb) ha a tanulmányok elvégzésére a Hatóság kötelezte a foglalkoztatottat, továbbá
lc) iskolarendszerben működő középfokú végzettség megszerzésére.
m) A tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségének megszegése vagy nem teljesítése esetén a Hatóság az addig kifizetett képzési díj, továbbá tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés idejére kifizetett illetmény/munkabér visszatérítését követelheti a foglalkoztatottól.
n) Amennyiben a közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony a foglalkoztatott kötelezettségszegése vagy magatartása miatti munkáltatói felmentés, illetve felmondás, valamint lemondás miatt kerül megszüntetésre, a foglalkoztatott minden esetben köteles a számára nyújtott támogatás időarányos költségeit a Hatóság részére visszatéríteni. A jogviszony megszűnésének, megszüntetésének (közös megegyezés, áthelyezés) egyéb eseteiben a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt az időarányos költségek megtérítéséről.
o) A Hatóságtól való végleges áthelyezés esetén a foglalkoztatottat fogadó munkáltató írásban átvállalhatja a tandíjtartozás megtérítését, ennek hiányában a foglalkoztatottnak a visszafizetést legkésőbb a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül rendeznie kell. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján részletfizetés biztosítható.
p) A Hatósághoz történő áthelyezés esetén tanulmányi szerződésből eredő visszafizetési kötelezettségek – a pénzügyi lehetőségek függvényében – az érintett szakmai vezetők egyetértése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyásával átvállalhatóak. Erről az áthelyezéssel egyidejűleg kell megállapodni.
q) Felek eltérő megállapodása hiányában a közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a tanulmányi szerződéssel létesített jogviszony a közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony utolsó napján automatikusan megszűnik, a tanulmányi szerződés hatályát veszti.
r) Tanulmányi szerződés hiányában a tanulmányi célú mentesítést a köztisztviselő köteles ledolgozni. Ettől eltérni abban az esetben lehet, ha a köztisztviselőt a munkáltatói jogkör gyakorlója kötelezte a képzésben való részvételre, és emiatt vele tanulmányi szerződés nem köthető.
s) A foglalkoztatott a képesítés megszerzését, a tanulmányi szerződés teljesítését a diploma (oklevél), bizonyítvány bemutatásával igazolja.
4.2. Tanulmányi szerződéssel nem támogatott iskolarendszerű képzés
a) A tanulmányi szerződéssel nem rendelkező, iskolarendszerű képzésre jelentkező foglalkoztatott továbbtanulási szándékát – az érintett szervezeti egység vezetőjének útján – engedélyeztetés céljából a munkáltatói jogkör gyakorlója felé haladéktalanul bejelenti, melyben tájékoztatja a képzést nyújtó intézmény nevéről, címéről, a tanulmányok várható időtartamáról, a megszerezhető képesítés pontos megnevezéséről.
b) A tanulmányi szerződéssel nem rendelkező, iskolarendszerű képzésben részt vevő foglalkoztatott külön kérelmére (40. nyomtatvány) – a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján – a tanulmányok folytatásához szükséges időre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ennek időtartamára illetményre jogosult. A tanulmányi szabadidő mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról, valamint a vizsgákról szóló, az oktatási intézmény által kiállított igazolásnak megfelelően állapítja meg.
c) A foglalkoztatott köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát. Ettől eltérni abban az esetben lehet, ha a foglalkoztatottat a munkáltatói jogkör gyakorlója kötelezte a képzésben való részvételre.
d) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Küt. 48. §-ában meghatározott mértékben köteles a foglalkoztatottat mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól. Amennyiben a foglalkoztatott az adott vizsgákhoz nem vette igénybe a törvény által biztosított tanulmányi szabadidőt, akkor a megmaradt napok kiadására a vizsgaidőszak leteltét követően nem tarthat igényt.
5. Konferenciák, rendezvények, egyéb továbbképzések
5.1. Költségtérítéses konferenciákon, rendezvényeken, egyéb továbbképzéseken való részvételre a foglalkoztatott írásbeli kérelmére (41. nyomtatvány) az irányítása alatt álló szervezeti egységek vonatkozásában a főtitkár és az érintett szervezeti egységek vezetőinek, egyéb esetekben az érintett szervezeti egységek vezetőinek támogató javaslata alapján – a pénzügyi lehetőségek függvényében – kerülhet sor. A részvételt a gazdasági vezető jóváhagyását követően a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.
5.2. Az engedélyezést követően kerülhet sor a megrendelésre, melyet a gazdasági szervezettel egyeztetve kell megtenni. A költség az oktatási, szervező intézmény által a Hatóság nevére és címére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre. A költségszámla adatait a gazdasági szervezet rögzíti.
5.3. A továbbképzésen, konferencián, rendezvényen történő részvételt követően a záró dokumentumot (például feljegyzés, felkészítő anyag, emlékeztető, útinapló) az érintett szervezeti egység vezetőjének – erre irányuló felhívása esetén – be kell mutatni.
5.4. Térítésmentes, nem képzési célú rendezvényen való részvételre a foglalkoztatott írásbeli kérelmére (42. nyomtatvány), az irányítása alatt álló szervezeti egységek vonatkozásában a főtitkár és az érintett szervezeti egységek vezetőinek, egyéb esetekben az érintett szervezeti egységek vezetőinek támogató javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján kerülhet sor. A továbbképzésen, konferencián, rendezvényen történő részvételt követően a záró dokumentumot az érintett szervezeti egység vezetőjének – erre irányuló felhívása esetén – be kell mutatni.
MUNKAREND ÉS A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI
1.1.103 A munkaidő – a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében – heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8.00–17.00 óráig, pénteken 8.00–14.00 óráig tart (általános hivatali munkarend). A munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott munkaidő-beosztását ettől eltérően is megállapíthatja (egyedi munkarend). Munkaszerződés a fentieknél rövidebb munkaidőt is megállapíthat (részmunkaidő). A részmunkaidő kezdeményezésének részletszabályait a KSz VI. Fejezet 4. pontja határozza meg.
1.2.104 A munkaidő-beosztás részletes szabályait a Hatóság külön belső utasítása szabályozza.
1.3.105 A napi munkavégzés időtartamát szervezeti egységenként és foglalkoztatottanként jelenléti íven kell vezetni. Az időpontokat a foglalkoztatott írja be, és igazolja annak hitelességét. A jelenléti ívek ellenőrzését és hitelesítését a közvetlen szakmai vezető minden hónap utolsó munkanapján köteles elvégezni, és a gazdasági szervezet részére – a távollét (betegszabadság, táppénz fizetés nélküli szabadság) igazolásokkal együtt – leadni. A jelenléti íveken az alábbi egységes jelölések használhatók:
a) fizetett szabadság: SZ,
b) fizetés nélküli szabadság: FNSZ,
c) tanulmányi szabadság: TSZ,
e) apának járó szabadság: ASZ,
f)107 szülői szabadság: SZüSZ,
g)108 nagyszülői pótszabadság: NSZ,
h)109 első házasok pótszabadsága: EHSZ,
i)110 hozzátartozó halála: HH,
j)111 munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés: M,
k)112 betegszabadság, táppénz: TP,
l)113 kiküldetés: K,
m)114 igazolt távollét: IT,
n)115 hivatalos távollét: HT,
o)116 otthoni munkavégzés: OM/OME,
p)117 rendkívüli munkavégzés: RM,
q)118 túlórakiváltás szabadidővel: TK.
r)119 távmunka: TM.
1.4. A távollét-nyilvántartások részét képezi különösen:
a) a foglalkoztatottak tárgyévi szabadságának, fizetés nélküli szabadságának, valamint tanulmányi szabadidejének a szabadság engedély/karton, valamint jelenléti ív alapján történő összesítése;
b) az iskolarendszerű oktatásban részt vevő, valamint a tanulmányi szerződéssel rendelkező dolgozók részére kiállított igazolás a kötelező iskolai foglalkozásról (konzultációról) és szakmai gyakorlatról, valamint vizsgáról;
c) a szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon történő megjelenésről szóló igazolás, bejelentés;
d) kiküldetéseken való részvétel;
e) a Küt. 63. §-a alapján a foglalkoztatottat megillető gyermek(ek) utáni pótszabadság és egyéb munkaidő-kedvezményekkel kapcsolatos igazolások (pl. gyermek születése után járó – apát, nagyszülőt megillető – kedvezmény igénybevételéről a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli engedélye); g)120 betegség miatti távollét estén a keresőképtelenséget elbíráló orvos által kiállított – a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálására és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott – orvosi igazolás a keresőképtelen állomány”-ról készült nyomtatvány.
1.5. A munkából való távolmaradást – az előre nem tervezhető okok esetén – a foglalkoztatott köteles haladéktalanul, de legkésőbb 12 órán belül a közvetlen munkahelyi vezetőjének bejelenteni, és a távolmaradás okát a munkahelyi vezető felszólítására a megadott határidőn belül igazolni.
2. Pótszabadság, szabadság
2.1. A Küt. 98. § (2) bekezdése értelmében a köztisztviselők részére megállapított pótszabadság életkor szerinti beosztásban:
|
Kor |
Alapszabadság (Küt.) |
Pótszabadság mértéke |
Összesen |
|
25. életévig |
20 |
5 |
25 |
|
25. életévtől |
20 |
6 |
26 |
|
28. életévtől |
20 |
7 |
27 |
|
31. életévtől |
20 |
8 |
28 |
|
33. életévtől |
20 |
9 |
29 |
|
35. életévtől |
20 |
10 |
30 |
|
37. életévtől |
20 |
11 |
31 |
|
39. életévtől |
20 |
12 |
32 |
|
41. életévtől |
20 |
13 |
33 |
|
43. életévtől |
20 |
14 |
34 |
|
45. életévtől |
20 |
15 |
35 |
|
Vezetők |
Alapszabadság (Küt.) |
Vezetői pótszabadság |
Összesen |
|
osztályvezető |
20 |
15 |
35 |
|
főosztályvezető-helyettes |
20 |
16 |
36 |
|
főosztályvezető/DB elnökhelyettes |
20 |
17 |
37 |
|
elnök/főtitkár/DB elnök |
20 |
20 |
40 |
2.3. A köztisztviselőt egyéb jogcímen megillető pótszabadságokat a Küt. 63. §-a határozza meg.
2.4. A munkavállalók esetében az alap- és pótszabadság mértékét az Mt. 116–117. §-a állapítja meg. 2.5.123 A foglalkoztatottat a
Küt. 66/A. §-ában, valamint az
Mt. 118/A. §-ában foglalt feltételek szerint – kérelmére – szülői szabadság illeti meg.
3. Szabadság kiadásának szabályai
3.1. Munkaszervezés, folyamatos feladatellátás biztosítására a szervezeti egységek vezetői a nyári, valamint az évvégi szabadságok kivételéről szabadságolási ütemtervet készítenek.
3.2. A megállapított szabadság felével a köztisztviselő rendelkezik.
3.3. A munkavállalók esetében évente 7 munkanapot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak igényét 15 nappal korábban be kell jelentenie.
3.4.124 A szabadságot a humánpolitikai vezető állapítja meg és közli az érintettekkel tárgyév január 31-ig. A szabadság kiadását a közvetlen szakmai vezető jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. A közvetlen szakmai vezető felelőssége, hogy a foglalkoztatottak valamennyi szabadságukat ütemezetten, a jogszabályban meghatározott határidő lejárta előtt igénybe vegyék. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a tárgyévi szabadság ne kerüljön átvitelre a következő évre.
3.5. A Döntőbizottság állományában foglalkoztatottak vonatkozásában a szabadság kiadását a Döntőbizottság elnöke engedélyezi.
3.7. A foglalkoztatottak szabadságának kiadásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a szervezeti egységek ügyrendjeiben meghatározott helyettesítések rendje biztosítható legyen.
4. Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét
4.1. Rendkívüli esetben a foglalkoztatott a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre rendelkezésre állni. A rendkívüli munkaidőt írásban (elvégzendő feladat, időtartam megjelölésével) kell elrendelni.
4.2. Rendkívüli munka írásos elrendelését az érintett szakmai vezető írásbeli kezdeményezésére – a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének megfelelően és jóváhagyását követően – a humánpolitikai vezető készíti elő.
4.3. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, a készenlét alatt elrendelt munkavégzés, továbbá az ügyelet tartama. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a foglalkoztatott az engedélyezett távollét idejét a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt megállapodás alapján ledolgozza.
4.4. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A szervezeti egységek vezetői az ellentételezéshez nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartást a jelenléti ívekkel együtt kell kezelni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a túlmunkában töltött órák számát, ennek ellentételezéseként járó szabadidő mennyiségét, valamint a kiadott szabadidő időpontját. A nyilvántartást a gazdasági szervezetnek meg kell küldeni.
4.5. A foglalkoztatottat – a vezetői kinevezéssel vagy megbízással rendelkezők kivételével – munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés esetén annak időtartama háromszorosának, heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkavégzés esetén annak időtartama kétszeresének, egyéb esetben a munkavégzés időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.
4.6. Rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre a vezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem jogosult.
4.7. A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, akkor a szervezeti egység vezetőjének indokolással ellátott kezdeményezésére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyásával pénzben meg kell váltani.
4.8. A Hatóság munkavállalóinak rendkívüli munkavégzésért járó díjazása vonatkozásában az Mt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyebekben jelen pont egyéb rendelkezései irányadók. 5.125 Munkavégzés alóli mentesítés
5.1. A köztisztviselő rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alóli mentesülésének eseteit a
Küt. 47. § (11) és
(11a) bekezdése, a munkavállaló rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülésének eseteit az
Mt. 55. § (1) bekezdése határozza meg.
5.2. Ha a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak időtartamát és pontos indokát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást.
5.3. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést írásban, a humánpolitikai vezetőn keresztül – az érintett szervezeti egység vezetőjének, valamint az SZMSZ alapján az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában a főtitkár útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kell kezdeményezni.
TÁVMUNKA, OTTHONI MUNKAVÉGZÉS, RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS
1. Távmunka- és otthoni munkavégzés közös szabályai
1.1. Távmunkára, illetve otthoni munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha
a) az adott álláshelyen ellátandó feladat jellege lehetővé teszi a foglalkoztatott munkavégzés általános helyétől elkülönült helyen történő foglalkoztatását,
b) az álláshelyen ellátandó feladat körében kezelt – keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő – adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azok információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (a továbbiakban: számítástechnikai eszközzel) történő továbbítását,
c) nem jár aránytalan sérelemmel sem a Hatóság, sem a foglalkoztatott számára.
1.2.127 Az általános feltételek együttes fennállását minden esetben vizsgálni szükséges. Távmunka, illetve otthoni munkavégzés a Hatóság információbiztonsági felelősének jóváhagyásával engedélyezhető
1.3.128 Távmunkáról a (közszolgálati) munkaszerződésben kell megállapodni.
1.4. Távmunka, illetve otthoni munkavégzés során a foglalkoztatottnak telefonon vagy e-mailen az általános munkarend szerinti napi munkaidőben elérhetőnek kell lennie.
1.5.129 A foglalkoztatott távmunka és otthoni munkavégzés esetében is köteles betartani a Hatóság adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatainak előírásait, különösen a távmunka, illetve az otthoni munkavégzés során bekövetkező adatvédelmi incidens haladéktalan bejelentésére vonatkozó kötelezettséget.
2.1. Távmunka a Hatóság székhelyétől, illetve a munkavégzés általános helyétől elkülönült helyen rendszeresen végzett olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják.
2.2.130 A Hatóságnál főszabály szerint a munkavégzés helye a Hatóság székhelye.
2.3.131 A foglalkoztatott kérelmére (44. számú nyomtatvány) a munkáltatói jogkör gyakorlója kivételesen – különösen a foglalkoztatott személyi, családi és egyéb méltányolható körülményeire tekintettel – távmunkavégzésben történő foglalkoztatást engedélyezhet, feltéve, hogy a foglalkoztatott jogviszonya legalább 6 hónapja fennáll.
2.4.132 A távmunkavégzést a humánpolitikai vezetőn keresztül – az érintett szervezeti egység vezetőjének javaslatával ellátva – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kell kezdeményezni. Azon szervezeti egységek vonatkozásában, melyek az SZMSZ alapján a főtitkár közvetlen irányítása alatt állnak, távmunkavégzésre a főtitkár támogatásával kerülhet sor.
2.5.133 A távmunkavégzésre vonatkozó kérelem elbírálásakor az általános feltételeken túl az otthoni munkavégzésre vonatkozó – a KSz VI. Fejezet 3. pont 3.2. alpont d) és f) pontjában meghatározott – feltételek meglétét is vizsgálni kell.
2.6.134 A munkáltatói jogkör gyakorlója a távmunkavégzést kezdeményező kérelem elfogadásáról – a távmunkavégzés feltételei fennállásának mérlegelését követően – 15 napon belül dönt. A humánpolitikai vezető a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően készíti el – a kérelemben foglalt tartalmú – módosító okiratot. A módosított munkaszerződést haladéktalanul, de legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napjáig át kell adni a foglalkoztatottnak.
2.7.135 A munkavégzéshez, valamint kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja. A munkáltatói jogkör gyakorlója által biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a foglalkoztatott kizárólag a munkavégzéshez használhatja.
2.8.136 A munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja, hogy a foglalkoztatott a Hatóság székhelyére beléphessen, és más foglalkoztatottal kapcsolatot tarthasson.
2.9.137 Távmunka esetén a közszolgálati munkaszerződésben, illetve munkaszerződésben meg kell határozni a munkavégzés pontos helyét, a személyes kapcsolattartás gyakoriságát és módját.
2.10.138 A munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott munkavégzési helyeként megjelölt ingatlan területére a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, valamint a munkavégzéshez szükséges számítástechnikai eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében beléphet, és ott ebből a célból tartózkodhat.
2.11.139 A munkáltatói jogkör gyakorlója legalább 3 munkanappal korábban tájékoztatja a foglalkoztatottat a munkavégzési helyként megjelölt ingatlan területén történő ellenőrzés, karbantartás megkezdésének időpontjáról.
2.12.140 A foglalkoztatott köteles biztosítani, hogy az ellenőrzés céljából a munkáltató képviselője az ingatlanba beléphessen, és ott ellenőrzést végezhessen. A munkáltató általi ellenőrzésnek délelőtt 9.00 óra és délután 15.00 óra közti időpontra kell esnie.
2.13.141 A Hatóság biztosítja a távmunkát végző foglalkoztatott képzésekhez történő hozzáférését.
2.14.142 A foglalkoztatott, amennyiben a kérelemében hivatkozott és az elbírálás során méltányolt körülményeiben változás áll be, vagy a távmunkavégzéshez előírt feltételek valamelyike már nem áll fenn, köteles azt a változást követő vagy a változásról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
2.15.143 A foglalkoztatott írásban bármikor kérheti távmunkavégzésének megszüntetését és a Hatóság székhelyén történő munkavégzést. A munkáltatói jogkör gyakorlója a humánpolitikai vezető útján intézkedik a távmunkavégzés megszüntetéséről és a munkaszerződés módosításáról.
3.1.144 A foglalkoztatott – a szervezeti egység vezetőjének előzetes jóváhagyásával – havonta legfeljebb két munkanapon munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérően, a lakó-, illetve tartózkodási helyén is végezheti. A szervezeti egység vezetője – egyedi mérlegelési jogkörében eljárva – havonta további két munkanap otthoni munkavégzést engedélyezhet. Az otthoni munkavégzés napjai a következő hónapra nem vihetők át, azok nem görgethetők.
3.2. Foglalkoztatott a munkáját – az általános feltételeken túlmenően – az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén végezheti otthon:
a) a feladat otthoni körülmények között vélelmezhetően hatékonyabban végezhető;
b)145 az elvégzendő munka jellege nem igényli a munkahelyen való folyamatos ott-tartózkodást, a vezetőkkel és kollégákkal való személyes kapcsolattartást;
c) az adott szervezeti egység folyamatos munkavégzését, ügyfélfogadását nem akadályozza;
d)146 a munkavégzés tárgyi feltételei (számítástechnikai eszközök) a VI. Fejezet 3. pont 3.3. és 3.4. alpontjai szerint biztosítottak és a Hatóság számára aránytalan költségtöbbletet nem jelent;
e)147 a foglalkoztatott nem áll próbaidő hatálya alatt; valamint a tartós (30 napot meghaladó) fizetés nélküli szabadság megszűnését követően 6 hónap eltelt;
f) késedelmes ügyintézésre az elmúlt egy évben nem került sor.
3.3. Amennyiben a foglalkoztatott rendelkezik Hatóság által biztosított hivatali notebookkal, akkor az otthoni munkavégzés során köteles azt használni. Amennyiben a foglalkoztatott az otthoni munkavégzés során saját eszközeit használja, úgy a Hatóság által a VI. Fejezet 3.4. pontjában meghatározott informatikai, informatikai védelmi beállításokat bizonyítható módon alkalmaznia kell, valamint a biztonsági előírásokat maradéktalanul be kell tartania.
3.4. Otthoni munkavégzés együttes információbiztonsági feltételei
a) Jogtiszta operációs rendszerrel rendelkezik, és legalább a Microsoft Windows 8.1 vagy Microsoft Windows 10 operációs rendszer telepített.
b) Rendszeresen frissített jogtiszta vírusvédelmi rendszer védi.
c) Megfelelő erősségű jelszó védi.
3.5.148 Az otthoni munkavégzés esetén a foglalkoztatott a Hatósággal – a feladatellátással összefüggő – kapcsolattartásra a VI. Fejezet 3. pont 3.3. alpontja szerinti mindkét esetben kizárólag a rendelkezésére bocsátott elektronikus levélcímet, illetve elektronikus postafiókot használhatja.
3.6.149 Az otthoni munkavégzést a foglalkoztatott kérelmére – a VI. Fejezet 1. pont 1.1. alpontjában és 3. pont 3.2. alpontjában foglalt feltételek együttes fennállása esetén – a szervezeti egység vezetője hagyja jóvá. A bejelentett és jóváhagyott otthoni munkavégzést a jelenléti íveken OM jelöléssel kell nyilvántartani.
3.7.150 A Hatóság Elnöke – a 3.1. alponton túl – a foglalkoztatott kérelmére (43. számú nyomtatvány), meghatározott feladat ellátására évente legfeljebb 10 munkanap otthoni munkavégzést engedélyezhet. A Hatóság Elnöke által engedélyezett eseti otthoni munkavégzést a jelenléti íveken OME jelöléssel kell nyilvántartani.
3.8.151 A Hatóság Elnöke a foglalkoztatott kérelmére (43. számú nyomtatvány), a foglalkoztatott személyi, családi és egyéb méltányolható körülményeire tekintettel (várandósság, közeli családtag ápolása, lábadozás stb.) évente további, legfeljebb 30 munkanap eseti otthoni munkavégzést engedélyezhet. A Hatóság elnöke által jóváhagyott eseti otthoni munkavégzést a jelenléti íveken ugyancsak OME jelöléssel kell nyilvántartani.
3.9.152 A főosztályvezetők az otthoni munkavégzést a főtitkárnál és a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kötelesek kezdeményezni. A bejelentett és jóváhagyott otthoni munkavégzést a jelenléti íveken OM/OME jelöléssel kell nyilvántartani.
3.10.153 Az otthoni munkavégzéssel töltött napok számát – a jelenléti ívek hitelesítésével – a szervezeti egység vezetője köteles ellenőrizni és nyilvántartani.
3.11.154 Munkaszervezési okból a foglalkoztatottnak az adott hónapra tervezett otthoni munkavégzését legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hét utolsó munkanapjáig be kell jelentenie a szervezeti egység vezetőjének. A tervezett otthoni munkavégzés nem eshet olyan döntőbizottsági, bírósági tárgyalás, előre bejelentett egyéb egyeztetés vagy megbeszélés idejére, ahol a foglalkoztatott személyes részvétele szükséges és kötelező.
3.12.155 A jóváhagyott, de munkaszervezési okból [VI. Fejezet 3. pont 3.13. alpont d) pont] fel nem használt otthoni munkavégzés a következő hónapra nem vihető át, nem halmozható.
3.13.156 A jóváhagyott otthoni munkavégzés kedvezmény bármikor visszavonható, ha az érintett foglalkoztatott az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályokat megszegi, így különösen, ha
a) az elérhetőség biztosítására vonatkozó szabályokat megszegi,
b) az előzetes bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
c) a feladataival – előzetesen ki nem mentett – késedelembe esik,
d) munkaszervezési, ügyelosztási szempontból, hivatali érdekből egyébként szükségessé válik, valamint
e) a VI. Fejezet 3.14. pontjában meghatározott informatikai feltételek nem állnak fenn, vagy a foglalkoztatott az információbiztonsági szabályokat megszegi.
3.14.157 A szervezeti egység vezetője köteles az otthoni munkavégzés feltételei fennállásának ellenőrzésére, a szabályok betartatására és – ha szükséges – a visszavonás elrendelésére. A VI. Fejezet 3. pont 3.13. alpontjában fennálló okok valamelyikének fennállása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója ugyancsak az otthoni munkavégzés visszavonását rendelheti el.
3.15.158 Az indokkal ellátott visszavonó döntésről a foglalkoztatottat írásban értesíteni kell. A hivatali érdek kivételével a visszavonást követő 1 éven belül újabb kezdeményezés nem nyújtható be, otthoni munkavégzés nem engedélyezhető.
4.160 Részmunkaidőben történő foglalkoztatás
4.1. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a foglalkoztatott a KSz V. Fejezet 1.1. pontjában meghatározott teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben is megállapodhat (részmunkaidő), ebben az esetben az egyébként járó illetményt és munkabért arányosan csökkenteni kell.
4.2. A részmunkaidő – foglalkoztatott írásbeli kérelmére történő – megállapításának kötelező eseteit a
Küt. 31. §-a, valamint az
Mt. 61. § (3) bekezdése állapítja meg. A részmunkaidőt a humánpolitikai vezetőn keresztül – az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kell kezdeményezni.
4.3. A részmunkaidő kötelező esetein túl a foglalkoztatott személyi, családi és egyéb méltányolható körülményeire tekintettel is kezdeményezheti részmunkaidős foglalkoztatását. A részmunkaidőt a humánpolitikai vezetőn keresztül – az érintett szervezeti egység vezetőjének, valamint az SZMSZ alapján az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában a főtitkár útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kell kezdeményezni.
4.4. A foglalkoztatottnak a részmunkaidős foglalkoztatásra irányuló írásbeli kérelmében meg kell jelölnie a részmunkaidő esetleges időtartamát, annak pontos indokát, a kérelmezett munkaidő heti mértékét, továbbá egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a kérelmezett heti munkarendet.
4.5. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem aláírásával dönt, a humánpolitikai vezető a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően készíti el – a kérelemben foglalt tartalmú – módosító okiratot. A módosított munkaszerződést haladéktalanul, de legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napjáig át kell adni a foglalkoztatottnak.
4.6. A foglalkoztatott írásban kérheti határozott idejű részmunkaidejének meghosszabbítását, valamint részmunkaidejének megszüntetését és teljes munkaidőben történő foglalkoztatását. A kérelmet a humánpolitikai vezetőn keresztül – az érintett szervezeti egység vezetőjének, valamint az SZMSZ alapján az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában a főtitkár útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kell kezdeményezni.
4.7. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem aláírásával dönt és szükség szerint – a humánpolitikai vezető útján – intézkedik a részmunkaidő megszüntetéséről és a munkaszerződés módosításáról. A részmunkaidő megszüntetésére irányuló kérelem esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntését megelőzően a gazdasági vezetővel megvizsgálja a pénzügyi feltételek rendelkezésre állását.
1. A Küt. 47. §-ában meghatározott kötelezettségek, a szakmai és magatartási szabályok, valamint hivatásetikai elvek megsértése (a továbbiakban együtt: kötelezettségszegés) esetén a munkáltató jogosult és köteles a) munkáltatói szóbeli figyelmeztetést adni,
b) munkáltatói írásbeli figyelmeztetést adni,
c) a foglalkoztatottat írásbeli megrovásban részesíteni vagy
d) fegyelmi eljárást kezdeményezni.
1.1. A foglalkoztatott csekély jelentőségű kötelezettségszegése esetén a közvetlen vezető, a főtitkár, valamint az elnök szóbeli figyelmeztetéssel élhet. A szóbeli figyelmeztetés alapjául szolgáló tényekről, továbbá a figyelmeztetés körülményeiről a közvetlen szakmai vezető köteles feljegyzést készíteni, és a humánpolitikai vezetőnek megküldeni.
1.2.161 A foglalkoztatott kötelezettségszegése esetén az elnök írásbeli figyelmeztetéssel élhet. Az elnök köteles írásbeli figyelmeztetést adni, amennyiben a foglalkoztatott csekély jelentőségű kötelezettségszegése ismételten megvalósul, vagy megítélése szerint az adott kötelezettségszegés alapján szükséges a foglalkoztatottat írásbeli figyelmeztetésben részesíteni. Az írásbeli figyelmeztetés alapjául szolgáló tényekről a közvetlen szakmai vezető köteles feljegyzést készíteni és a humánpolitikai vezetőnek megküldeni. Ugyanazon kötelezettségszegés miatt adott ismételt írásbeli figyelmeztetés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet a foglalkoztatott részére nyújtott szociális juttatások csökkentéséről vagy megvonásáról.
1.3.162 Ha a foglalkoztatott a jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, továbbá a tényállás megítélése egyszerű, és a kötelezettségszegést a foglalkoztatott elismeri, az elnök a foglalkoztatottat megrovásban részesíti. A megrovás alapjául szolgáló tényekről a közvetlen szakmai vezető köteles feljegyzést készíteni, és a humánpolitikai vezetőnek megküldeni. Megrovás esetén a munkáltató dönthet a foglalkoztatott részére nyújtott szociális juttatások csökkentéséről vagy megvonásáról.
2.1. Fegyelmi vétséget követ el a foglalkoztatott, ha a jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
2.2.163 Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja alapján – ide nem értve az érdemtelenség miatti felmentést, valamint a hivatásetikai elvek megsértését – az elnök köteles az eljárást – a VII. Fejezet 1.1–1.4. pontja eseteit kivéve – a Küt. 84–85. §-a szerint megindítani és lefolytatni.
2.3. A megállapított fegyelmi vétséget elkövető foglalkoztatottakkal szemben kiszabható fegyelmi büntetések körét a Küt. 84. § (2) bekezdése rendezi.
3. A foglalkoztatott kártérítési felelőssége
3.1. A köztisztviselő, ha nem úgy jár el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség megszegésével okozott kárért a Küt. 86. §-a szerinti kártérítési felelősséggel tartozik.
3.2. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló kártérítési felelősségére az Mt. XIV. Fejezetében meghatározottak az irányadók. Cafetéria részletes szabályai
1. Általános rendelkezések
1.1. A cafetéria-rendszer célja, alapelve:
1.1.1. A cafetéria-rendszer célja a Hatóság hivatali szervezetében dolgozó foglalkoztatottak részére egységes elvek alapján szabályozott, egyéni igényekhez igazodó juttatások biztosítása.
1.1.3. A cafetéria-juttatások a heti munkaidő mértékétől függetlenül azonos mértékben és feltételekkel járnak minden foglalkoztatott részére.
1.2. Cafetéria-juttatásra jogosult:
1.2.1. a Hatóság állományába tartozó köztisztviselő,
1.2.2. a Hatóság állományába tartozó, állami vezetői juttatásokra jogosult vezető,
1.2.3. a Hatóság állományába tartozó munkavállaló (a továbbiakban: foglalkoztatott).
1.3. Nem jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a foglalkoztatott:
1.3.1. a nemzeti szakértői jogviszony időtartamára;
1.3.2. azon időtartamra, amely távollét során bérben vagy átlagkeresetben nem részesül, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot.
Ilyen távollétnek minősül különösen:
a) a 30 napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a távollét első napjától a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,
b) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, valamint gyermekgondozási segélyben részesülő, az ilyen jogcímen való távollét első napjától a távollét időtartama alatt,
c)165 a 30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartama, a távollét első napjától a keresőképtelenség időtartama alatt,
d) ha a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a munkáltató intézkedése alapján 30 napot meghaladó időtartamban mentesül, ide nem értve a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát.
1.4. Cafetéria-juttatások
1.4.1.166 Cafetéria-juttatás (béren kívüli juttatás) adóévben a foglalkoztatottak Széchenyi Pihenő Kártyájára utalt juttatás.
1.5. Cafetéria-juttatásokra felhasználható éves keretösszeg
1.5.1.167 A cafetéria-juttatás éves keretösszegét (a továbbiakban: cafetéria-keret) az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
1.5.2.168 Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a cafetéria-juttatásra jogosult személy által vehető igénybe a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott feltételekkel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre. A tárgyévben fel nem használt összeg pénzben nem váltható meg.
1.5.3.169 Amennyiben a foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya év közben keletkezett vagy szűnt meg, illetve határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik, részére a cafetéria-összeg időarányosan jár.
2. Cafetéria-juttatás igénylése, elszámolás
2.1. A cafetéria-juttatás igénylése
2.1.1.170 A foglalkoztatott az éves felhasználható egyéni keretösszeg kifizetéséhez szükséges nyilatkozato(ka)t legkésőbb tárgyév január 10. napjáig elektronikus úton kapja meg.
2.1.2.171 A kitöltött és a foglalkoztatott által aláírt nyilatkozato(ka)t tárgyév január 15. napjáig kettő példányban a bér- és TB-ügyintéző részére meg kell küldeni a választott juttatási formához kapcsolódó szükséges dokumentációval együttesen.
2.1.3. A foglalkoztatott köteles a gazdasági szervezetnek írásban haladéktalanul bejelenteni, ha a cafetéria-juttatásokra való jogosultsága év közben bármely okból módosul.
2.1.4.172 A cafetéria-juttatási nyilatkozat év közbeni módosítására nincs lehetőség, kivéve, ha a foglalkoztatotton kívül álló okból csökken vagy szűnik meg a tárgyév elején nyilatkozatban meghatározott juttatás összege.
2.1.5.173 Év közben a Hatósággal jogviszonyt létesítő foglalkoztatott, valamint az a foglalkoztatott, akinek jogosultsága az év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni.
2.1.6. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.
2.1.7. Ha a foglalkoztatott jogviszonya vagy cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy nyilatkozattételre lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a gazdasági szervezet felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni.
2.2.174 Eljárás jogviszony, jogosultság megszűnése esetén
2.2.1. Ha a foglalkoztatott jogviszonya – bármilyen jogcímen – év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatások összegével az utolsó munkában töltött napon a gazdálkodási szervezet által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon elszámolni.
2.2.2. A foglalkoztatott nyilatkozik arról, hogy a Hatóságnál fennálló jogviszonya megszűnése esetén az időarányos cafetéria-keret túllépése miatt jogalap nélkül felvett juttatások összegének illetményéből (munkabéréből) történő levonáshoz hozzájárul.
2.2.3.175 Amennyiben a foglalkoztatott tárgyévben a cafetéria-keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vesz igénybe, úgy a különbözet az utolsó illetményből levonásra kerül. Ha ez nem lehetséges, akkor a visszafizetés a foglalkoztatott részéről átutalással vagy készpénzátutalási megbízás útján történik.
2.2.4. Amennyiben a foglalkoztatott a cafetéria-keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözet újabb nyilatkozat kitöltése esetén kiadásra kerül.
2.2.5. Ha a foglalkoztatottat év közben áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult.
2.2.6. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatások felhasználható mértékét meghaladó kifizetést, ha a foglalkoztatott jogviszonya halálozás miatt szűnik meg.
3.1. Széchenyi Pihenő Kártya
3.1.2.178 A juttatás igénylése során a foglalkoztatottnak – az éves cafetéria-kerete és a törvényben előírt mérték mellett – figyelembe kell, hogy vegye a más juttatótól a tárgyévben Kártyájára utalt juttatás összegét is. A foglalkoztatott a más juttatótól származó támogatás összegéről nyilatkozatot tesz.
3.1.3.179 Cafetéria-juttatások utalásának feltétele, hogy a foglalkoztatott a kártyakibocsátó intézménynél gondoskodik a Kártya igényléséhez szükséges keretszerződés megkötéséről. A Kártya igénylésének keretszerződését a bér- és TB-ügyintézőnek a jogviszony keletkezésétől számított 15 napon belül le kell adni.
A Humánpolitikai vezető által biztosítandó nyomtatványok
1. Felvételi kezdeményező nyomtatvány
2. Jelölt részéről kitöltendő és leadandó igazolások és nyilatkozatok jegyzéke
5. Nyilatkozat összeférhetetlenség megállapításához
6. Nyilatkozat bankszámlaszámról
7. Megismerési nyilatkozat
8. Nyilatkozat munka- és tűzvédelmi oktatásról
9. Nyilatkozat gyermek után járó pótszabadság igényléséről
10. Nyilatkozat tartozásról
12. Pályázati kiírás nyomtatvány
13. Munkaköri leírás sablon (munkavállaló)
14. Módszertani útmutató a munkaköri leírás elkészítéséhez
15. Közszolgálati munkaszerződés módosítás előkészítése nyomtatvány
16. Munkaszerződés módosításának előterjesztése nyomtatvány
17. Álláshelyen ellátott feladatok / munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyv
18. Elszámoló lap jogviszony megszűnésekor nyomtatvány
20. Feladatköri pótlék engedélyezésének nyomtatványa
21. Nyilatkozat közös háztartásban élőkről nyomtatvány
22. Vagyonnyilatkozat nyomtatvány
23. Vagyonnyilatkozat nyomtatvány (hozzátartozó)
24. Útmutató vagyonnyilatkozat kitöltéséhez
25. Célfeladat elrendelése nyomtatvány (köztisztviselő)
26. Célfeladat elrendelése nyomtatvány (munkavállaló)
27. Teljesítésigazolás nyomtatvány (köztisztviselő)
28. Teljesítésigazolás nyomtatvány (munkavállaló)
29. Nyilatkozat saját gépkocsival történő munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételéhez
30. Igénylőlap eseti szociális segélyhez
31. Igénylőlap családalapítási támogatáshoz
32. Igénylőlap bölcsődei iskoláztatási támogatás megállapításához/meghosszabbításához
33. Igénylőlap albérleti díj hozzájárulásához
34. Igénylőlap kegyeleti hozzájárulásához
35. Igénylőlap illetményelőleg felvételéhez
36.183 Igénylőlap temetési segélyhez
37. Tanulmányi szabadság kérelem jogi szakvizsgára történő felkészüléshez
38. Adatlap a Közbeszerzési Hatóság által kötelezett képzésen, továbbképzésen való részvételhez
39. Tanulmányi szerződés kezdeményezése nyomtatvány
40. Tanulmányi célú mentesítés kérelem nyomtatvány
41. Kérelem konferencián, rendezvényen, továbbképzésen való részvételhez
42. Kérelem konferencián, rendezvényen, továbbképzésen való részvételhez költségmentesség esetén
43. Kérelem otthoni munkavégzéshez
44.184 Kérelem távmunkához
