BÜ BH 2020/2
BÜ BH 2020/2
2020.01.01.
A járművezetéstől eltiltás kapcsán az ún. mozgó bűnözés keretében sorozatosan elkövetett – jellemzően lopási, rablási vagy egyéb – bűncselekményekben való bármely elkövetési alakzatot (tettes, részes) megvalósító terhelt a jármű használójának tekintendő, függetlenül attól, hogy többes elkövetés esetén közülük ki a jármű tényleges vezetője. Ennek megfelelően eltiltható a járművezetéstől az is, aki tehergépkocsit bérel és azt társai rendelkezésére bocsátja az elkövetési helyszínek megközelítésére, az elvett dolgok elszállítására és a helyszínről menekülés érdekében [Btk. 55. § (1) bek. b) pont; 38. BK vélemény I/A. pont].
[1] A járásbíróság a 2018. április 4. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a IV. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba), bb) és bc) alpont, (4) bek. b) pont], bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba) és bb) alpont, (4) bek. b) pont], társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba) és bb) alpont, (4) bek. b) pont], bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba) és bb) alpont, (3) bek. b) pont] és 2 rendbeli lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont ba), bb) és bc) alpont].
[2] Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén (legkorábban) a (szabadságvesztés) büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá vagyonelkobzás elrendeléséről, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről.
[3] Az ügyész által a terhelt terhére bejelentett fellebbezés alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2018. november 30. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a IV. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: minden cselekményét a Btk. 370. § (2) bekezdés bc) alpontjai szerint is minősítette, mellőzte a (szabadságvesztés) büntetés (végrehajtásának) próbaidőre történő felfüggesztését, valamint 2 év közügyektől eltiltásra és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra is ítélte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a IV. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a IV. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a közúti járművezetéstől eltiltás mellőzése és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése érdekében.
[5] Álláspontja szerint törvénysértő a közúti járművezetéstől eltiltás kiszabása, mert „a járművek bérlésében segédkezett, azonban a bérlést követően nem ő használta az autót, következésképpen a bűncselekmények helyszíneire sem ő vezette a járművet”. Ez nem felel meg a Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.
[6] Törvénysértő a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő fel nem függesztése is. A büntetés-kiszabása során a bíróság figyelmen kívül hagyta az enyhítő körülményeket: három hónapig előzetes letartóztatásban, majd lakhelyelhagyási tilalom alatt volt, időközben kisgyermeke született, akinek születésénél nem lehetett jelen, munkahelyét elvesztette. Ezt követően viszont állandó munkahelye volt, családi körülményei rendezettek és példás családapa.
[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
[8] A 38. BK vélemény I/A. pontja szerint a „járművezetéstől eltiltás Btk. 55. § (1) bekezdésének a) és b) pontjára alapított alkalmazása a büntetéskiszabás céljának megvalósulása érdekében akkor indokolt, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, illetve ha bármely bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ún. mozgó bűnözés hatásos megelőzésére e büntetés kiszabása szükségesnek mutatkozik.”
[9] Az e ponthoz tartozó indokolás b) pontja szerint „A »használ« fogalom alatt értendő minden olyan magatartás, amely valamely bűncselekmény elkövetését, annak leplezését, az elkövető menekülését, a bűncselekmény tárgyának őrzését, tárolását stb. felöleli. Lényegében idetartozik tehát minden olyan tevékenység, amelynél a jármű igénybevétele a bűnözéshez szorosan tapadó, egyben ismétlődő és tartós elemként jelentkezik. Nincs helye azonban a használat megállapításának akkor, ha a jármű csak tárgya a szándékosan elkövetett bűncselekménynek, pl. jármű önkényes elvétele esetén. »Használó«-nak kell tekinteni – amennyiben tettese vagy részese a bűncselekmény elkövetésének – a gépjármű üzembentartóját, annak vezetőjét, illetve rajtuk kívül azokat is, akik a járművet ismételten bűncselekmény céljára – akár utasként is – igénybe veszik.”
[10] A IV. r. terhelt a bűncselekmények elkövetéséhez több alkalommal tehergépkocsit bérelt, azt társai rendelkezésére bocsátotta, akik a IV. r. terhelt által rendelkezésükre bocsátott jármű használatával valósították meg a cselekményeket. Az egyik cselekmény megvalósításában a IV. r. terhelt társtettesként is részt vett, az általa korábban kibérelt tehergépkocsival (a II. r. terhelttel együtt) megjelentek a sértetti járműszerelvény mögött. A II. r. terhelt által a pótkocsi rakteréből leadogatott pelenkát ismeretlen társával együtt a bérelt gépjárműbe pakolta.
[11] A IV. r. terhelt öt lopási cselekményben bűnsegédként, az általa bérelt gépjármű bűncselekmény elkövetéséhez történő rendelkezésre bocsátásával, egy lopási cselekményben ezt meghaladóan az elvételben is közreműködött. Ehhez képest a járművezetéstől eltiltás Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételei maradéktalanul megvalósultak, így a IV. r. terhelt közúti járművezetéstől eltiltására törvényesen került sor.
[12] Törvényesen, a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül mellőzte a másodfokú bíróság a IV. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztését is. Ez nem ütközött a felülvizsgálati indítványban e körben felhívott rendelkezésbe, a Btk. 80. § (1) bekezdésébe sem. Olyan mérlegelést nem tűrő büntető anyagi jogi rendelkezést a felülvizsgálati indítvány nem jelölt meg, ami a végrehajtás felfüggesztésének mellőzését a jelen esetben kizárná, de ilyen rendelkezés nincs is. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése hiányában a kiszabott büntetés önmagában felülvizsgálati eljárás keretében nem támadható. E részében tehát a törvényben kizártnak találta a felülvizsgálati indítványt.
[13] Az eljárt bíróságok a Be. 649. § (2) bekezdésében megjelölt eljárási szabálysértést nem vétettek.
[14] Mindezen indokok alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta a IV. r. terhelt tekintetében.
[15] A IV. r. terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.
[16] A IV. r. terhelt kifogásolta a közúti járművezetéstől eltiltást.
[17] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény törvénysértő minősítését ide nem értve – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. § (1) bek. b) pont 2. ford. ba) alpont].
[18] A Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontja alapján a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.
[19] Az irányadó tényállás szerint a IV. r. terhelt oly módon vett részt a lopási cselekmények elkövetésében, hogy annak érdekében tehergépkocsit bérelt, s azt társai rendelkezésére bocsátotta. Az elvételt öt esetben a társai végezték, míg abban a IV. r. terhelt is részt vett. A terheltek minden alkalommal a IV. r. terhelt által bérelt tehergépkocsival mentek az elkövetések helyszíneire, a befejezett esetekben abba rakodták át az elvett dolgokat, majd azzal távoztak.
[20] A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 58. § (1) bekezdés 2. fordulata már előírta, hogy a járművezetéstől el lehet tiltani azt is, aki bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A korábbi Btk. 58. §-ához fűzött miniszteri indokolás 1. pontja szerint „A járművezetéstől eltiltható az is, aki bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. Az utóbbi években alakult ki a bűnözés egyik veszélyes formája, az úgynevezett mozgó bűnözés. Ennek jellemzője, hogy gépjárművel bűncselekmények sorozatát követik el, mivel a gépjármű nagymértékben megkönnyíti a bűncselekmény végrehajtását és a helyszínről való menekülést. Ilyen esetekben az újabb bűncselekmények megelőzését is szolgálja a járművezetéstől eltiltás.”
[21] A Legfőbb Ügyészség által helytállóan hivatkozott 38. BK vélemény I/A. pont indokolásának b) pontja értelmezi a „használ” és a „használó” fogalmakat. Korábban a BK 107. számú büntető kollégiumi vélemény I. pontja, illetőleg annak I.b) pontbeli indokolása e fogalmakat azonos tartalommal fogalmazta meg.
[22] A jelen esetben a használat alá esett a IV. r. terhelt által bérelt tehergépkocsival az elkövetések helyszíneinek megközelítése, a befejezett esetekben az elvett dolgok abba átrakodása és a lopott dolgokkal, egyebekben pusztán a helyszínről való menekülés. Az sem kétséges, hogy a IV. r. terhelt a tehergépkocsi bérlésével és rendelkezésre bocsátásával bűncselekmények elkövetéséhez járművet használónak tekintendő, ugyanis a használat azt jelenti, hogy a jármű a lopási cselekmények elkövetését biztosító eszköz. Ennélfogva közömbös, hogy egyik esetben sem a IV. r. terhelt vezette a tehergépkocsit.
[23] Erre az értelmezésre alapozottan egységes a bírói gyakorlat, amit a következő, egyaránt ún. mozgó bűnözés keretében sorozatosan elkövetett lopási cselekményekkel kapcsolatos, a Btk. és a korábbi Btk. hatálya alatt hozott döntések is mutatnak (BH 2017.175., 2016.131., 2007.364.). A járművezetéstől eltiltás alkalmazhatósága szempontjából a sorozat-bűncselekmény elkövetésére járművet igénybe vevő valamennyi tettes vagy részes a jármű használójának tekintendő. Az indokolásból: „A jármű használata nem csupán az azt vezető személy tevékenységét takarja: a sorozat-bűncselekmény valamennyi elkövetője – tettese, társtettese, bűnsegédje – részt vesz a jármű illegális céllal történő használatában. Közömbös tehát, hogy a IV. r. terhelt a járműveket vezette, avagy csupán kísérőként, a lopott áru rakodójaként vagy más szerepben vett részt a sorozatbetörésben”, (BH 1987.191., 1986.392., 1983.342.III., 1982.267.I., 1981.217., 1980.316.).
[24] Következésképpen a IV. r. terhelt közúti járművezetéstől eltiltása megfelel a büntető anyagi jog szabályainak. A felülvizsgálati indítvány e részében nem bizonyult alaposnak.
[25] A IV. r. terhelt kifogásolta még a szabadságvesztés végrehajtásának fel nem függesztését.
[26] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjának szabályozása megegyezik a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés b) pont 1-2. fordulataiban foglaltakkal. Ekként alkalmazhatóak az adott körben korábban kimunkált döntések.
[27] A kiszabott büntetés önmagában nem támadható. Erre nézve az ítélkezési gyakorlat következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés b) pontja nem biztosított lehetőséget (EBH 2011.2387.). A 2018. július 1. napja utáni helyzetben ugyanez értendő a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára.
[28] A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az – a minősítésen túl – a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., 2005.337., 2016.264. II.). Ilyen törvénysértésre viszont a IV. r. terhelt nem hivatkozott, és ilyet a Kúria sem észlelt.
[29] A büntetéskiszabás sem képezheti önmagában a felülvizsgálat tárgyát, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III. – korábbi hivatkozások aktualizálá-sával).
[30] A Btk. 85. § (1) bekezdése alapján a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
[31] Amennyiben a törvényi feltétele fennáll, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése vagy fel nem függesztése kizárólagosan a bíróság büntetéskiszabási értékelésén alapul. Azaz törvényi lehetőség, s nem eltérést nem engedő törvényi parancs, így felülvizsgálati eljárásban nem sérelmezhető.
[32] E részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt, s önmagában elutasításhoz vezetett volna.
[33] A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. § (6) bek.] során felülvizsgálatot megalapozó ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 649. § (2) bek.] nem észlelt.
[34] A kifejtettek értelmében a Kúria a IV. r. terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a támadott határozatot a IV. r. terhelt tekintetében nem ügydöntő végzéssel hatályában fenntartotta [Be. 662. § (1) bek.].
(Kúria Bfv. I. 474/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás