2020. évi II. törvény indokolás
2020. évi II. törvény indokolás
a Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya között a diplomata- és különleges útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló
2020. évi II. törvényhez
2020. évi II. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Jelen törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya között a diplomata- és különleges útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességéről szóló, 2019. október 22-én, Dohában aláírt Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kihirdetése.
A megállapodás létrehozására a Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya között a diplomata- és különleges útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességéről szóló Megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról szóló 81/2009. (X. 16.) ME határozat adta meg a felhatalmazást. Ennek alapján a felek szakértői a szerződés szövegének kialakítása érdekében egyeztetéseket folytattak, melynek nyomán a megállapodás szövegét kölcsönös egyetértésben megállapították. A Megállapodás szövegének aláírására a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 5. § (2) bekezdése szerint szükséges felhatalmazást a Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya között a diplomata és különleges útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló Megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló 103/2019. (IX. 12.) ME határozat biztosítja, melynek birtokában a megállapodást 2019. október 22-én Dohában írta alá a két ország külpolitikáért felelős minisztere.
A Megállapodás célja, hogy biztosítsa a magyar és a katari diplomata- és különleges útlevelek birtokosai számára a kölcsönös vízummentes beutazást, és a 180 napon belüli legfeljebb 90 napi vízummentes tartózkodást Magyarországon és Katar Államban. Az állami vezetők, valamint a hivatalos célból utazó képviselők és diplomaták részére biztosított vízummentesség nagymértékben segíti a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzését. A szerződés tekintettel van Magyarország európai uniós és schengeni tagságából fakadó kötelezettségeire.
Érvényes ilyen típusú útlevéllel rendelkező magyar, illetve katari állampolgárok tehát száznyolcvan napos időszakonként kilencven napot meg nem haladó időtartamra vízum nélkül utazhatnak be a másik Fél területére, illetve ott tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodhatnak.
Ugyanakkor az egyik Félnek a másik Fél területén működő diplomáciai vagy konzuli képviseletein szolgálatot teljesítő azon állampolgárok, akik érvényes diplomata- és különleges útlevéllel rendelkeznek, valamint ezen személyekkel közös háztartásban élő családtagjaik előzetesen kiállított vízum birtokában léphetnek a másik szerződő Fél államának területére.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése alapján kerül közzétételre az Indokolások Tárában.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) alapján nemzetközi szerződésnek minősül, ezért kötelező hatályának elismerésére az Nsztv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára, és (3) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, és az törvénnyel kerül kihirdetésre.
A 2. §-hoz
Az Nsztv. 7. §-ában foglaltak szerint a kihirdetés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. A Megállapodást – szövege végleges megállapítását követően – az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
Az érvényes diplomata- és különleges útlevéllel rendelkező magyar, illetve katari állampolgárok száznyolcvan napos időszakonként kilencven napot meg nem haladó időtartamra vízum nélkül utazhatnak be a másik Fél területére, illetve ott tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodhatnak.
Ugyanakkor az egyik Félnek a másik Fél területén működő diplomáciai vagy konzuli képviseletein szolgálatot teljesítő azon állampolgárok, akik érvényes diplomata- és különleges útlevéllel rendelkeznek, valamint ezen személyekkel közös háztartásban élő családtagjaik, amennyiben tervezett tartózkodásuk a fent említett időtartamot meghaladja, előzetesen kiállított vízum birtokában léphetnek a másik szerződő Fél államának területére. Az említett személyek az akkreditációjukat követőn vízum nélkül tartózkodhatnak a másik Fél államának a területén a megbízatásuk időtartama alatt.
A Megállapodás rendelkezései nem mentesítik a személyi hatálya alá tartozó állampolgárokat azon kötelezettség alól, hogy ott tartózkodásuk ideje alatt a másik Fél államának a beutazásra, tartózkodásra, munkavállalásra és jövedelemszerző tevékenység folytatására vonatkozó hatályos jogszabályait betartsák.
A Megállapodás biztosítja a Szerződő Felek azon jogát, hogy a beutazási vagy tartózkodási engedélyt megtagadják azon személyektől, akiknek a jelenléte közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból nem kívánatos. A Megállapodás alkalmazását bármelyik Fél közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból részben vagy egészben ideiglenesen felfüggesztheti. A felfüggesztés megkezdéséről és annak feloldásáról diplomáciai úton értesíteni kell a másik Szerződő Felet.
A Szerződő Felek a Megállapodás végrehajtása során felmerülő vitáikat és nézeteltéréseiket konzultációk útján rendezik, harmadik állam vagy nemzetközi törvényszék bevonása nélkül.
A 4. §-hoz
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás a 15. cikkének (1) bekezdése szerint, a Feleknek a hatálybalépéshez szükséges belső jogi követelményeik teljesítéséről szóló írásbeli, diplomáciai úton küldött értesítései közül az utolsónak a kézhezvételétől számított harmincadik (30.) napon lép hatályba.
A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2–3. §-ának, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.
Az 5. §-hoz
A törvény végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás