2020. évi XX. törvény indokolás
2020. évi XX. törvény indokolás
a származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló
2020. évi XX. törvényhez
1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló
2020. évi XX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Kormány elhivatott a magyar települések fejlődése, különösen a kistelepülések fejlesztése iránt, ennek okán számos támogatási rendszer került kidolgozásra, és megvalósításra. A kistelepülések fejlesztése érdekében a Kormány meghirdette a Magyar Falu Programot, amely hazánk egyik legfontosabb intézkedéscsomagjaként többek között társadalompolitikai, fejlesztéspolitikai, nemzetpolitikai és demográfiai célokat határoz meg. A Magyar Falu Program elsődleges célja a kistelepülések népességmegtartó erejének, a vidéki, falusi élet előnyeinek erősítése, kihangsúlyozása, elősegítve a gyermekvállalási hajlandóság növekedését is. A Magyar Falu Program az élet számos területén tesz erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megfelelő életszínvonalon élhessenek a kistelepüléseken otthonteremtők, illetve az odavágyók lemondások nélkül teremthessék meg otthonaikat a választott kistelepülésen, hogy a vidéki élet ne életminőség közötti választás legyen, hanem életstílus közötti választás. A célok elérése érdekében szükséges fejlesztések és támogatási rendszerek mellett indokolt a helyhez kötődés, közösségtudat, összetartozás érzés megtartása, elősegítése.
Magyarországi vidéki településeken számos esetben a gyermekek nem a szülők lakóhelyéül szolgáló településen születnek, hanem a közeli nagyobb településeken, városokban, megyei jogú városban.
A hatályos szabályok szerint a személy igazolására alkalmas okiratban a születési hely jelenik meg, amely a születés tényleges helye szerinti település. Ilyen esetekben elválik a születési hely a származási helytől, szülőhelytől, szülőfalutól, szülővárostól, amely nehezíti a helyhez kötődés kialakulását, megőrzését. A Magyar Falu Program keretében szervezett társadalmi egyeztetés során különösen a falvakban élők fogalmazták meg igényüket arra, hogy a származás helye a személyes iratokban is megjelenjen.
1991 óta az anyakönyv a születési hely mellett a származási helyet is feltünteti, ugyanakkor a származási hely nem minősül természetes személyazonosító adatnak. Szükséges biztosítani annak a lehetőségét, hogy a származásra való utalás ne csak az 1991 után születettek esetében, és ne csak az anyakönyvben, hanem a mindennapokban használt okiratokban is megjelenhessen.
Mindezek alapján a javaslat célja, hogy az anyakönyv mellett a személyazonosító igazolványban is feltüntetésre kerülhessen a származási helyre vonatkozó adat. A cél elérése érdekében szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítását tartalmazza.
A hatályos szabályok szerint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány) nem tartalmazza a polgár származási helyét, amely sok esetben nem egyezik meg a születési helyével.
Az anyakönyvnek 1991 óta adattartalma a származási hely adat, ugyanakkor ezen adat nem minősül természetes személyazonosító adatnak. A módosítás következtében a származási hely adat nem csak az anyakönyvben, hanem a polgár személyazonosító igazolványában is feltüntetésre kerül, amennyiben azt a magyar állampolgár kérelmezi.
Az eljárás egyszerűsítése érdekében, ha az anyakönyv nem tartalmazza a származási helyet, a személyazonosító igazolványban történő feltüntetése iránti kérelmet – a személyigazolványban történő feltüntetés mellett – a nyilvántartó szerv továbbítja az illetékes anyakönyvvezető részére a származási helynek az anyakönyvi nyilvántartásba történő utólagos bejegyzése érdekében.
2–3. §-hoz
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény értelmében származási hely az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye, ismeretlen anya esetén a gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén – kérelemre – az anya lakóhelye, illetve ha az nem ismert, a gyermek születési helye. A származási helyet 1991 óta tartja nyilván az anyakönyv.
A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az 1991. július 23. napja előtt született állampolgárok kérelmére az anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a származási hely.
A jogszabály lehetőséget termet arra, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal összefüggő eljárásban hatáskörrel rendelkező hatóság automatikusan, közvetlen hozzáféréssel vehesse át a származási hely adatot az elektronikus anyakönyvből.
A származási hely utólagos bejegyzése során a polgár kérelmében meghatározott származási hely tekintetében a származási hely fogalma alapján meghatározott anyai nyilatkozatot pótolja a polgár nyilatkozata.
4. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás