BÜ BH 2020/200
BÜ BH 2020/200
2020.07.01.
I. A büntetőeljárásban a hatásköri szabályozás alapját a bűncselekmények, illetve a hozzájuk kapcsolódó büntetési tételek képezik. A hatásköri szabályok között az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó külön rendelkezés nincs. Az egyes bűncselekményeket és azok büntetési tételeit a Btk. Különös Része tartalmazza.
A korábbi Be. 601. § (5) bekezdése szerint, ahol a törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát kell érteni. E rendelkezés a hatályos Be. 10. § (2) bekezdésében változatlan tartalommal került megállapításra. Ekként a bíróság hatáskörét a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, nem pedig a Btk. Általános Részének valamely kerettágító rendelkezése határozza meg [1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 15. §, 16. § (1) bek. a) pont; 2017. évi XC. tv. (Be.) 10. § (2) bek., 19. §, 20. §].
II. Nem törvénysértő a járásbíróság korábbi Be. alapján történt eljárása és az a határozata, amelyben rablás bűntette miatt az erőszakos többszörös visszaeső terhelttel szemben 16 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztést és 10 évi közügyektől eltiltást szabott ki. A rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bek. a) pont I. ford., (3) bek. b) és g) pont] büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés. Ezért a járásbíróság eljárása törvényes [korábbi Be. 15. §, 16. § (1) bek. a) pont].
[1] A járásbíróság a 2018. június 26. napján kihirdetett ítéletével a terheltet 2 rendbeli rablás bűntette [egy esetben a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont 1. fordulat, (3) bekezdés g) pont, egy esetben a Btk. 365. § (2) bekezdés 2. fordulat, (3) bekezdés b) pont] miatt mint erőszakos többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 16 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.
[2] A törvényszék a 2019. április 5. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a 2 rendbeli rablás bűntettét 1 rendbeli rablás bűntetteként [Btk. 365. § (1) bek. a) pont 1. ford., (3) bek. b) és g) pont] minősítette, a halmazati büntetésre utalást mellőzte, egyben a szabadságvesztés-büntetés tartamát 12 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozva, hogy a járásbíróság hatáskör hiányában járt el vele szemben, mivel 25 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lett volna az ügyében. Sérelmezte továbbá, hogy a sértett korábban bíróként dolgozott, illetve a sértett lánya jelenleg is a járásbíróság bírája, ezért az ügyben első fokon a megyei bíróság nem járhatott volna el. Mindezek alapján az ítéletek hatályon kívül helyezését, és az eljárás lefolytatására megyén kívüli bíróság kijelölését indítványozta.
[4] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a bíróság hatáskörét a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, nem pedig a Btk. Általános Részének valamely kerettágító rendelkezése határozza meg. Eszerint az elsőfokú bíróság hatáskörét a jelen ügyben a büntetési tételkeret tízéves felső határa határozta meg, a cselekmény nem tartozott törvényszéki hatáskörbe. Emellett kifejtette, hogy a terhelt olyan körülményre alapítottan terjesztette elő elfogultsági kérelmét, amely az alapügyben már ismert volt előtte, mivel a járásbíróság kizárására és másik járásbíróság kijelölésére is ezen okból került sor.
[5] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú határozatot hatályában tartsa fenn.
[6] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el.
[7] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.
[9] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő eljárási szabálysértés miatt, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés c) pontja szerint hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság a hatáskörét túllépte.
[10] A felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. § (2) bek.].
[11] Az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 15. §-a szerint első fokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik azoknak a bűncselekményeknek az elbírálása, amelyeket e törvény nem utal a törvényszék hatáskörébe. Ezen általános szabály alóli kivételeket tartalmazza a korábbi Be. 16. §-a, amely tételesen felsorolja, mely ügyek elbírálása tartozik a törvényszék hatáskörébe. A korábbi Be. 16. § (1) bekezdés a) pontja értelmében azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés-büntetés kiszabását is lehetővé teszi, a törvényszék hatáskörébe tartoznak. Ezen bűncselekmények a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények, amelyek önmagukban a kiszabható büntetési tétel felső határára tekintettel, az egyéb jellemzőiktől függetlenül a törvényszék hatáskörébe tartoznak.
[12] A büntetőeljárásban a hatásköri szabályozás alapját a bűncselekmények, illetve az ezekhez kapcsolódó büntetési tételek képezik. A hatásköri szabályok között az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó külön rendelkezés nincs.
[13] Az egyes bűncselekményeket – ekként értelemszerűen az adott büntetési tételeket – a Btk. Különös Része tartalmazza.
[14] A korábbi Be. 601. § (5) bekezdése szerint pedig, ahol e törvény a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, ezen a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret felső határát kell érteni. E rendelkezés a hatályos Be. 10. § (2) bekezdésében változatlan tartalommal került megállapításra. Ekként a bíróság hatáskörét a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, nem pedig a Btk. Általános Részének valamely kerettágító rendelkezése határozza meg.
[15] A jelen ügy tárgyát képező rablás bűntette [Btk. 365. § (1) bek. a) pont 1. ford., (3) bek. b) és g) pont] büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, következésképpen nem sértett eljárási szabályt a járásbíróság, amikor a hatáskörébe tartozó rablás bűntettét első fokon elbírálta. E tekintetben a felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[16] Ugyancsak a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okra alapított a kizárt bíró eljárására hivatkozás.
[17] A Be. 608. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.
[18] A 25/2013. (X. 4.) AB határozatban írtak alapján a korábbi Be. 21. § (1) bekezdés e) pontja, a hatályos Be. 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti elfogultságra – miszerint bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható – alapított felülvizsgálati indítvány is elbírálandó, ellenben az ilyen elfogultsági kifogás kizárólag akkor szolgálhat felülvizsgálati eljárás alapjául, amennyiben az elfogultságra okot adó körülményről csak a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást, illetve ugyanazt az okot nem ismételten jelentik be. A felülvizsgálati indítvány azonban új körülményre e körben nem hivatkozott, a jelzett kifogás az alapügyben a terhelt előtt már ismert volt, mivel a Sze.-i Járásbíróság kizárására és az Sz.-i Járásbíróság kijelölésére ugyanezen okból került sor.
[19] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 973/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás