BÜ BH 2020/203
BÜ BH 2020/203
2020.07.01.
Nincs törvényes lehetőség az elkövető tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság előtt indult szabálysértési ügynek az elkövetés helye szerint illetékes járásbírósághoz való áttételére [2012. évi II. tv. (Szabs.tv.) 41. § (1) és (2) bek.].
[1] Az eljárás alá vont személlyel szemben az Sz.-i Járásbíróságon a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 177. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző csalással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárás. Az Sz.-i Járásbíróság a 2019. december 4-én kelt és jogerős végzésével az ügyet a Szabs.tv. 41. § (1) bekezdésére hivatkozással az elkövetés helye szerint illetékes F.-i Járásbírósághoz tette át.
[2] Az F.-i Járásbíróság a 2019. december 18-án kelt és 2020. január 20-án jogerős végzésével megállapította illetékessége hiányát, és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriához terjesztette fel.
[3] Az ügyben az F.-i Járásbíróság jogi álláspontja a helytálló.
[4] A Szabs.tv. 41. § (1) bekezdése szerint a szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon kétségkívül az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróság jár el. Az Sz.-i Járásbíróság arra is helyesen hivatkozott, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint internetes hirdetéssel megvalósított csalás esetén az elkövetési magatartás – a megtévesztés – akkor (és ott) valósul meg, amikor (és ahol) a sértett megnyitja a honlapon megtévesztési szándékkal közzétett eladási ajánlatot (BH 2011.332.).
[5] Ugyanakkor a Szabs.tv. 41. § (2) bekezdése módot ad arra, hogy amennyiben a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes bíróság is eljárhat.
[6] A Szabs.tv. 41. § (1) bekezdése tehát az elkövetési helyhez, a (2) bekezdése pedig a célszerűséghez igazodó illetékességi szabályt teremt versengő vagylagossággal úgy, hogy a vagylagos illetékesség ténylegesen a feljelentő választásának a függvénye. A feljelentés beérkezésével rögzül a bíróság illetékessége, ami értelemszerűen következik abból, hogy a bíróságnak nincs törvényi felhatalmazása az illetékessége megléte esetén egy másik illetékességi szabály alkalmazására (BH 2013.335.).
[7] A bírósági hatáskörbe tartozó szabálysértések elbírálására a törvény által rögzített versengő illetékességi szabályokból tehát az következik, hogy amennyiben az eljárás az elkövetés helye szerint illetékes helyi bíróság előtt indul, nem tehető át az eljárás alá vont lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes bírósághoz (BH 2012.259.II.). Ugyanakkor ennek ellenkezője is igaz; azaz, ha a szabálysértési eljárás a Szabs.tv. 41. § (2) bekezdése alapján illetékességgel rendelkező járásbíróság előtt indult, az ügy már az elkövetés helye szerint illetékes bírósághoz sem tehető át.
[8] Jelen esetben az Sz.-i Járásbíróság a Szabs.tv. 41. § (2) bekezdése alapján két körülmény alapján is illetékes az eljárás lefolytatására; az eljárás alá vont személy tartózkodási helye és a szabálysértés felderítésének helye is az Sz.-i Járásbíróság illetékességi területére esik.
[9] Jelen ügyben a feljelentést és az előkészítő eljárás iratait az Sz.-i Rendőrkapitányság az Sz.-i Járásbírósághoz nyújtotta be; következésképp az eljárást e bíróságnak kell lefolytatnia.
[10] A fentiekre tekintettel a Kúria – a Szabs.tv. 42. § (6) bekezdés második mondata alapján eljárva – az eljárás lefolytatására a Szabs.tv. 41. § (1) bekezdése szerint illetékes Sz.-i Járásbíróságot jelölte ki.
(Kúria Bkk. II. 200/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás