PÜ BH 2020/209
PÜ BH 2020/209
2020.07.01.
A határozatok kiegészítésének lehetősége az ügy hiányos elbírálását hivatott pótolni az el nem bírált kérdések utólagos eldöntésével [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 3. § (2) bek., 225. § (1) bek., 253. § (2) bek., 259. §].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fővárosi Törvényszék az alperes viszontkeresetét elutasította, a Fővárosi Ítélőtábla pedig a törvényszék ítéletét helybenhagyta.
[2] Az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott I. rendű beavatkozó a Pf.7. sorszámú beadványában kérte a jogerős ítélet kiegészítését és kijavítását.
[3] Az ítélőtábla végzésében felhívta az I. rendű beavatkozót, hogy konkrétan jelölje meg, mely kérelem tekintetében kéri a jogerős ítélet rendelkező részének kiegészítését, és kijavítás iránti kérelme milyen elírás vagy számítási hiba kijavítására irányul.
[4] Az I. rendű beavatkozó a Pf.10. sorszámú beadványában előadta, hogy a viszontkeresetet nem vonták vissza, az abban foglalt 55 500 000 forint + áfa a felperes által elismert tartozás összege. Az alapjául szolgáló és az elsőfokú eljárás során csatolt számlát a felperes nem egyenlítette ki.
[5] Az I. rendű beavatkozó sérelmezte, hogy a törvényszék csak az alperes jogellenes gazdagodását vizsgálta, kizárólag e tárgyban hozott ítéletet, a viszont-kere-setet nem bírálta el.
[6] Kifogásolta azt is, hogy a korábbi polgári és büntető-ítéletekben már megítélt követelést az ügyben eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták.
[7] Mindezek okán kérte, hogy az ítélőtábla kötelezze a törvényszéket a viszontkereset elbírálására, és „egészítse ki ítéletét az 55 500 000 forint – az elvégzett munkák ellenértékét és kamatait – felperes aláírásával elismert teljesítésigazolás alapján.
[8] A felperes a kiegészítés tárgyában tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a kiegészítés feltételei nem állnak fenn. Álláspontja alátámasztásául előadta, hogy a kérelemben szereplő minden körülmény szerepel az ítéletekben.
[9] A kijavítás tárgyában az I. rendű beavatkozó a hiánypótlásra szóló felhívást követően sem terjesztett elő határozott kérelmet.
A fellebbezéssel támadott határozat
[10] Az ítélőtábla a Pf.12. sorszámú végzésében az I. rendű beavatkozó kiegészítés és kijavítás iránti kérelmeit elutasította.
[11] A végzés indokolásában rögzítette, hogy a kiegészítés célja egy elmulasztott döntés pótlása, abban az esetben, ha a bíróság valamely kérelemről nem rendelkezett. Figyelemmel arra, hogy a bíróság döntését a rendelkező rész tartalmazza, kizárólag a rendelkező rész kiegészítésére van jogszabályban biztosított lehetőség.
[12] Az ítélőtábla emlékeztetett arra, hogy az első fokon eljárt bíróság a kereset és a viszontkereset tárgyalását elkülönítette. A kereset tárgyában részítéletet hozott, amelyet az ítélőtábla a részítéletével helybenhagyott, a jogerős részítéletet pedig a Kúria a hatályában fenntartotta.
[13] Ezt követően az elsőfokú bíróság az alperes viszont-kere-setét elutasította. Az ítélőtábla a kiegészíteni kért határozatával ezt az ítéletet bírálta felül, helybenhagyva azt.
[14] Ezek alapján az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan további kérelem, amelyről határoznia kellett volna.
[15] Megállapította, hogy az I. rendű beavatkozó a kiegészítés iránti kérelmében tartalmilag nem a jogerős ítélet rendelkező része valamely hiányosságának a pótlását, hanem egy tény – megítélése szerint elmulasztott – értékelésével az alperes számára kedvező döntés meghozatalát kérte.
[16] Ehhez kapcsolódóan az ítélőtábla hangsúlyozta, hogy az ítélet kiegészítése iránti kérelem elbírálása során nincs törvényi lehetőség a bizonyítékok eltérő értékelésére. A bíróság az ítélet kiegészítésével érdemben nem változtathatja meg az eredeti ítéletet.
[17] Az ítélőtábla az I. rendű beavatkozó kijavítás iránti kérelmét – érdemi vizsgálat nélkül, Pf.8. sorszámú végzésében előzetesen kilátásba helyezett jogkövetkezményt alkalmazva – elutasította.
A fellebbezés
[18] Az ítélőtábla végzése ellen az I. rendű beavatkozó nyújtott be fellebbezést.
[19] Előadta, hogy az ítélőtábla a végzését hiányosan és iratellenesen hozta meg, ezért az kiegészítésre szorul. Csatolta a 2011. október 22-én kelt beadványát, és sérelmezte, hogy a részítélet elleni fellebbezése körében e beadványt a bíróság nem bírálta el. Mellékelte a törvényszék 104. sorszámú ítéletének kiegészítése iránt előterjesztett 2016. április 21-én kelt kérelmét is.
[20] Az I. rendű beavatkozó álláspontja szerint a 2006 óta felhalmozódott iratokat – nagy mennyiségükre tekintettel – a bíróság nem teljeskörűen értékelte és bírálta el.
[21] A felek nem terjesztettek elő észrevételt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A kiegészítés iránti kérelmet elutasító döntés elleni fellebbezés nem megalapozott.
[23] A Pp. 3. § (2) bekezdésében írt tartalom szerinti elbírálás elvének megfelelően a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Az I. rendű beavatkozó kérelme – tartalmából kitűnően, e törvényhely alapján helyesen értelmezve – ténylegesen a Pf.12. sorszámú, kiegészítés iránti kérelmet elutasító végzés megváltoztatására és a jogerős ítélet kiegészítésére irányult.
[24] A Pp. 225. § (1) bekezdése szerint az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított tizenöt nap alatt bármelyik fél kérheti, ha a bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől, vagy a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felől akár a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselése vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. E §-ból következően az ítélet kiegészítésével a rendelkező rész hiányossága pótolható, kizárólag az indokolás tekintetében az ítélet kiegészítése nem kérhető (BH+ 2008.454.).
[25] A Kúriának azt kellett vizsgálni, hogy az ítélőtábla kiegészítés iránti kérelmet elutasító végzése a Pp. idézett §-ában foglaltakat sérti-e, és az I. rendű beavatkozó kérelme alapján van-e helye a jogerős ítélet kiegészítésének a viszontkeresetről való döntés körében.
[26] A felperes keresetében az alperest a megjelölt ingatlanok birtokba adására kérte kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme mellett viszontkeresetet is előterjesztett, amelyben a felperest 69 926 250 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni.
[27] Az első fokon eljárt bíróság a felperes keresetének és az alperes viszontkeresetének a tárgyalását elkülönítette. Részítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül bocsássa a felperes birtokába a perbeli ingatlanokat. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a jogerős részítéletében az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta. A jogerős részítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek eredményeként a Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.
[28] A viszontkereset tárgyában immáron a Fővárosi Törvényszék viszontkeresetet elutasító határozatot hozott, amelyet annak helyes indokaira utalással az ítélőtábla a kiegészíteni kívánt jogerős ítéletében helybenhagyott.
[29] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a viszontkeresetet az eljárt bíróságok elbírálták, az ítélőtábla a jogerős ítéletében az előtte lévő eljárásra tartozó minden kérdésben döntött, ennélfogva a határozat Pp. 225-226. §-ai szerinti kiegészítésének nincs helye.
[30] Az I. rendű beavatkozó fellebbezésében – amint arra az ítélőtábla a fellebbezéssel támadott végzésében helyesen mutatott rá – tartalmilag a jogerős ítéletben foglaltakat vitatja és a határozat megváltoztatását kívánja.
[31] A Kúria rögzíti, hogy a kiegészítés nem a jogerős határozat elleni újabb jogorvoslat, ezáltal nem irányulhat egy meglévő ítéleti rendelkezés megváltoztatására. Nincs helye az ítélet kiegészítésének azért, mert a kérelmező nem ért egyet az elutasító döntéssel (Kúria Pkf.IV. 24.506/2017/2., Pf.IV.24.541/2016/4.). A határozat kiegészítésének korlátja, hogy az a határozat érdemi rendelkezésének alapvető megváltozását nem eredményezheti, a bíróság a kiegészítéssel nem változtathat az eredeti határozat érdemén (BH 1991.80.). A határozatok kiegészítésének lehetősége az ügy hiányos elbírálását hivatott pótolni az el nem bírált kérdések utólagos eldöntésével.
[32] Az ítélet kiegészítése körében nem értékelhető, hogy az I. rendű beavatkozó állítása szerint az ügyben eljáró bíróságok nem vettek figyelembe az ügy elbírálása szempontjából az I. rendű beavatkozó által lényegesnek tartott beadványt, ez legfeljebb az érdemi döntés elleni jogorvoslati kérelem alapja lehet.
[33] A kifejtettek értelmében az ítélőtábla helytállóan határozott a kiegészítés iránti kérelem elutasításáról, a hiányos tartalmú kijavítás iránti kérelmet elutasító döntést pedig a fellebbezés nem érintette, következésképpen a Kúria az ítélőtábla végzését a fellebbezéssel támadott részében helybenhagyta.
(Kúria Pf. V. 24.797/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás