PÜ BH 2020/211
PÜ BH 2020/211
2020.07.01.
A bírósági irat az elektronikus tértivevényen feltüntetett időpontban kézbesítettnek minősül; a kézbesítés időpontját nem lehet ettől eltérően meghatározni [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 394/G. § (10) bek., 394/H. § (7) bek., 2015. évi CCXXII. tv. 14. § (4) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes módosított keresetében az I. rendű és a II. rendű alperest 365 038 256 forint és járulékai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni. A törvényszék az ítéletében az I. rendű és a II. rendű alperest 243 358 837 forint és kamatai egyetemleges megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[2] Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyet a törvényszék – annak elkésettsége okán hivatalból elutasított.
[3] A felperes a fellebbezést és – arra az esetre, ha a fellebbezése nem eredményes – igazolási kérelmet terjesztett elő.
[4] Igazolási kérelmében előadta, hogy téves a törvényszéknek az a megállapítása, hogy a jogi képviselő az ítéletet 2019. március 15-én vette át.
[5] A felperesnél a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírása szerinti iratkezelési szabályzat tartalmazza, hogy az iktatás az EDOK nevű elektronikus iktatási rendszer alapján történik. A bírósági iratok kézbesítésére szolgáló BPFPH nevű hivatali kapu és az EDOK rendszer közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, ennek megfelelően a rendszer közvetlenül letölti a hivatali kapun keresztül beérkezett iratokat. A felperes a kérelméhez mellékelte az EDOK rendszerről készült képernyőfelvételt a beérkezés időpontjának igazolására.
[6] Az EDOK rendszerben az ítélet beérkezésének időpontja 2019. március 18. 12 óra 24 perc, ezzel összhangban a felperes a fellebbezési határidő kezdőnapjának 2018. március 18-át tekintette, következésképpen a 2019. április 2-án benyújtott fellebbezés vonatkozásában a határidő „megtartottnak tekinthető”. Az ítélet korábbi beérkezésének és letöltésének időpontjáról a belső számítástechnikai rendszer adottságaira figyelemmel a felperesnek nem lehetett tudomása, arról csupán a 173. sorszámú fellebbezését elkésettség miatt elutasító végzés átvételekor, 2019. május 2-án szerzett tudomást.
[7] Az igazolási kérelem méltányos elbírálását kérte, hivatkozván arra, hogy álláspontja szerint a késedelem tekintetében mulasztás nem terheli, az általa felhozott körülmények objektíve alkalmasak arra, hogy vétlenségére megalapozottan lehessen következtetni.
A fellebbezéssel támadott határozat
[8] Az ítélőtábla a felperes igazolási kérelmét elutasította.
[9] Az Országos Bírósági Hivatal letöltési igazolásából megállapította, hogy a felperes 2019. március 15-én elektronikusan letöltötte a törvényszék ítéletét.
[10] Az ítélőtábla rögzítette, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 394/H. § (7) bekezdése szerint az elektronikus úton kapcsolatot tartó az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes hivatkozás megnyitásával elektronikus tértivevény jön létre, amely automatikusan megküldésre kerül a bíróság részére; az elektronikus tértivevény igazolja, hogy az iratot átvették.
[11] Az ítélőtábla az Országos Bírósági Hivatal üzem-zavar-naptára alapján észlelte, hogy 2019. március 18. 8 óra 30 perctől 2019. március 18. 17 óra 30 percig üzemkiesés volt a NISZ Zrt. által üzemeltetett rendszerekben, ezért a Pp. 394/G. § (10) bekezdése értelmében 2019. március 18-a a fellebbezési határidőbe nem számít bele. Eszerint a felperes tekintetében a fellebbezési határidő – a Pp. 234. § (1) bekezdése és a Pp. 103. § (4) bekezdése alapján – 2019. április 1-jén lejárt, a felperes 2019. április 2-án benyújtott fellebbezése pedig elkésett.
[12] Az ítélőtábla indokolásában idézte a Pp. 106. § (1) bekezdését, a Pp. 107. § (2) bekezdését, és hivatkozott a Pp. 109. § (3) bekezdésére is.
[13] Az ítélőtábla szerint a felperes maga sem vitatta, hogy hivatali kapuján keresztül történt letöltéssel a törvényszék ítéletét 2019. március 15-én átvette. Az a tény, hogy a felperes által üzemeltetett iratkezelési, iktatási rendszer automatikusan töltötte le az ítéletet, és a felperes jogi képviselője azt csak később ismerte meg, a fellebbezési határidő kezdő napján nem változtat, a mulasztás tényét és az önhibát nem érinti.
[14] Kiemelte, hogy a méltányos elbírálás szabálya mellett a mulasztó fél által az igazolási kérelem tárgyában felhozott körülményeknek objektíve alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy a vétlenségre, az önhiba hiányára megalapozottan következtethessen a bíróság.
[15] Utalt a bírói gyakorlatra is, amely szerint a méltányosság alkalmazása során magasabb az elvárhatóság mértéke a jogi képviselőkkel szemben. A mulasztás kimentésére ügyviteli hiányosságra visszavezethető késedelem nem szolgálhat alapul.
A fellebbezés
[16] Az ítélőtábla igazolási kérelmet elutasító végzése ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását és az ítélet elleni fellebbezés érdemi elbírálását kérte.
[17] Az igazolási kérelmében korábban kifejtetteken túl a felperes kérte, hogy a Kúria vegye figyelembe: minden év március 15. napja a helyi iparűzési adó befizetési határideje, ennélfogva a fővárosban különösen jelentős mennyiségű – iparűzési adó fizetésére kötelezett – adózó ad be elektronikusan iratot a BPFPH nevű hivatali kapura. A nemzeti ünnepre és az azt követő hétvégére tekintettel 2019. március 14-e és 18-a között a BPFPH hivatali kapun átfutó kimenő és bejövő iratok száma nagymértékben megnövekedett, ami a hivatali kapu leterheltségét eredményezte, ebből kifolyólag a beérkező iratok – ideértve a törvényszék beérkezett ítéletét is – kezelése sem a normális ügymenet keretében történt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A fellebbezés nem megalapozott.
[19] A Pp. 234. § (1) bekezdése szerint a fellebbezés határideje a határozat közlésétől (219. §) számított tizenöt nap.
[20] Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény – ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza – az igazolásban feltüntetett időpontban kézbesítettnek minősül.
[21] Az elektronikus tértivevény szerint a törvényszék ítélete a felperes részére 2019. március 15-én szabályszerűen kézbesítésre került, így a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő – a Pp. 103. (4) bekezdésében és a Pp. 394/G. § (10) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – 2019. április 1-jén letelt.
[22] A Pp. 106. § (1) bekezdése értelmében kizárólag a saját hibán kívüli, azaz vétlen mulasztás orvosolható igazolással. Az igazolási kérelem tartalma szerint a fellebbezési határidő elmulasztásának egyedüli oka, hogy a hivatali kapu és az iktatási rendszer leterheltsége okán a felperes hivatali kapujára kézbesített ítélet a kézbesítést követő harmadik napon érkezett a közvetlenül kapcsolódó iktatási rendszerbe, és a jogi képviselő csak a fellebbezést hivatalból elutasító végzés kapcsán szerzett tudomást a kézbesítés korábbi időpontjáról.
[23] Az E-ügyintézés tv. hivatkozott rendelkezése és az ítélőtábla által is idézett Pp. 394/H. § (7) bekezdése egyértelműen előírja, hogy az irat az elektronikus tértivevényen feltüntetett időpontban kézbesítettnek minősül. Erre tekintettel a két jogszabályhely által meghatározott időpont törvényi időpont, a bíróságoknak nincs jogszabályi lehetőségük arra, hogy a kézbesítés időpontját ettől eltérően határozzák meg. Az eltérést nem engedő rendelkezés következtében az EDOK rendszerbe történt beérkezés időpontját nem lehet a fellebbezési határidő számításának alapjául tekinteni.
[24] A Kúria hangsúlyozza: az EDOK rendszer – mint a felperes belső elektronikus iktatási rendszere – működése a felperes érdekkörében értékelendő tényező, amelynek működéséért a felperes felel. Ha az EDOK rendszer – működésének sajátosságai miatt – nem a Pp. 394/H. § (7) bekezdése és az E-ügyintézési tv. 14. § (4) bekezdés a) pontja szerinti időpontot mutatja az internetes hivatkozás megnyitása (azaz: a kézbesítés) időpontjaként, akkor annak kockázatát a rendszert üzemeltető felperesnek kell viselnie.
[25] A Kúria a felperes ítélkezési gyakorlatra vonatkozó érveléséhez hozzáfűzi, hogy a Pp. 73/C. § (1) bekezdése a jogi képviseletre való jogosultság tekintetében nem tesz különbséget az ügyvéd (ügyvédi iroda), valamint a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) között, a Pp. 67. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg. Mindezekre tekintettel a jogi képviseletet ellátó kamarai jogtanácsostól foglalkoztatási formájától függetlenül elvárható, hogy a rábízott ügyekben a határidőket ne mulassza el.
[26] A felperesnek tizenöt nap állt rendelkezésére, hogy a fellebbezést előkészítse és a bírósághoz benyújtsa, ezért a fellebbezésre nyitva álló időtartam – a felperes által tévesen meghatározott – utolsó napjára történő időzítése a mulasztás vétlenségének értékelésénél nem vehető figyelembe.
[27] A Kúria hangsúlyozza, hogy a papíralapú kapcsolattartásnál kialakult joggyakorlat az elektronikus kapcsolattartás körében is irányadó, ha olyan adminisztratív hibáról van szó, amelynek tényétől még méltányos megítélés esetén sem lehet eltekinteni (Kúria Pfv.V.21.331/2019/5.). A méltányos elbírálás követelménye egyebekben sem teszi mellőzhetővé a vétlenséget valószínűsítő körülmények objektív értékelését (BH 2018.51.).
[28] A BH 2005.85. számú bírósági határozatban foglaltak szerint az ügyviteli hiányosság a késedelem vétlenségét kizárja. A felperes által előadottak szerint a helyi iparűzési adó befizetési határideje minden évben azonos. A felperes felelőssége, hogy a megnövekedett ügyforgalmú időszakokra felkészüljön, a jogi képviselővel szemben támasztott – magasabb – elvárhatósági követelmény pedig magában foglalja azt is, hogy a jogi képviselő a jogi képviselet ellátásához elengedhetetlen rendszerek sajátosságait és esetleges hiányosságait ismerje.
[29] A Kúria megjegyzi, hogy évente több nemzeti ünnep és határidő egybeesése is eredményezheti a hivatali kapu és az iktatási rendszer leterheltségét.
[30] A kifejtettek értelmében a felperes által előadott okok alapján az igazolási kérelemnek a Pp. 109. § (3) bekezdése szerinti méltányos elbírálásával sem állapítható meg, hogy a felperes a Pp. 234. § (1) bekezdésében előírt törvényi határidőt hibáján kívül mulasztotta el.
[31] Az ítélőtábla helytállóan határozott az igazolási kérelem elutasításáról, ezért a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. § (2) bekezdés alapján helybenhagyta.
(Pfv. V. 24.845/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás