MÜ BH 2020/217
MÜ BH 2020/217
2020.07.01.
A tájékoztatási és konzultációs kötelezettség megsértéséről a kérelem benyújtása időpontjában fennálló, valamint ismert tények, körülmények vizsgálatával és értékelésével kell a munkaügyben eljáró bíróságoknak nem peres eljárásban határozni [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 289. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező képviselettel rendelkező szakszervezet a kérelmezettnél.
[2] 2017. december 6-án a kérelmező két levelet küldött a kérelmezettnek. Az elsőben kifejtette, hogy a szakszervezeti jogosítványait nem tudja megfelelően gyakorolni, erre tekintettel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 276. § (7) bekezdése alapján kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat kezdeményezett. Arra kérte a kérelmezett ügyvezetőjét, hogy még 2017-ben jelöljön meg három tárgyalási időpontot. A másik levelében konzultációt kezdeményezett és különböző témakörökben tájékoztatást kért, hivatkozott az Mt. 233. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint az Mt. 289. § (1) és (2) bekezdésére.
[3] A kérelmezett mindkét levelet 2017. december 11-én vette át.
[4] 2018. január 5-én a kérelmező további tájékoztatást kért a kérelmezettől a működési körét érintő új feladatvállalásokról, tevékenységei szélesítéséről, átszervezéséről, a terveiről, valamint az azokkal összefüggő változásokról. A 2018. január 26-án kelt levelében pedig a kérelmező tájékoztatást kért a kérelmezettől az új munkarend kialakításának tervéről, a munkaidőkeret esetleges bevezetéséről.
[5] A kérelmezett a 2018. február 1-jei válaszában a 2018. január 5-ei levélben foglaltakra a válaszadást azzal tagadta meg, hogy a kérdések nem az Mt. 272. § (4) bekezdésében foglaltakra vonatkoznak, míg a 2018. január 26-ai tájékoztatáskérés „az érintett kollégákkal folytatott többórás beszélgetések nyomán aktualitását vesztette”.
A kérelmező kérelme és a kérelmezett
ellenkérelme
[6] A kérelmező eredetileg előterjesztett kérelmében kérte az Mt. 233. §-a alapján annak a megállapítását, hogy a kérelmezett a 2017. december 6-án kelt leveleiben foglaltakra tekintettel a kollektív szerződéses tárgyalások lefolytatása vonatkozásában megsértette a konzultációs kötelezettségét, valamint a részletezett tárgykörökben a tájékoztatási kötelezettségét is.
[7] Az eljárás során a kérelmét azzal egészítette ki, hogy kérte – szintén az Mt. 233. §-ára utalással – annak a megállapítását is, hogy a kérelmezett a 2018. január 5-én és 26-án írt leveleiben foglalt témák tekintetében is megsértette a tájékoztatási kötelezettségét.
[8] A kérelmezett a kérelmek elutasítását kérte egyrészt idő előttiség, másrészt valótlanság miatt.
Az első- és másodfokú végzés
[9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
[10] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása értelmében a 2017. december 6-án kelt, a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalás kezdeményezését tartalmazó levél tekintetében a nem peres eljárás megindítása idő előtti volt, hiszen a kérelmet a kérelmező 2017. december 20-án adta postára, jóval a saját maga által kitűzött határidőt megelőzően.
[11] Az elsőfokú bíróság – utalva az Mt. 6. § (2) bekezdésére – kifejtette, hogy a kölcsönös együttműködés, a jóhiszeműség és tisztesség követelményei a kérelmezőt is terhelik. Azzal, hogy a kérelmező idő előtt fordult a bírósághoz, nem biztosított lehetőséget a kérelmezettnek, hogy az Mt. 276. §-ával összefüggésben a kötelezettségét teljesíthesse.
[12] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a 2017. de-cember 6-án kelt, tájékoztatást kérő levél nem tartalmazott határidőt, ezzel összefüggésben pedig a kérelmező nem indokolta meg azt, hogy a 2017. december 11-én a kérelmezett által átvett levél teljesítésére 9 nap miért lett volna elegendő a megkeresésre adott válaszra, miért vélelmezte azt, hogy a kérelmezett a kért tájékoztatást nem fogja megadni. Erre tekintettel a kérelmező a tájékoztatással összefüggő sérelmét szintén idő előtt érvényesítette. A kérelmezett egyébként 2018. január 8-án elkészítette a részletesen megindokolt tájékoztató levelét mind az öt, a kérelmező által felsorolt témakör tekintetében, teljesítve ezzel az Mt. 233. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített kötelezettségét.
[13] Az elsőfokú bíróság a 2018. január 5-ei és január 26-ai levelek tekintetében azt állapította meg, hogy a kérelmezett a tájékoztatást az Mt. 272. § (4) bekezdése alapján indokolással ellátva tagadta meg. Álláspontja szerint a 2018. január 5-ei levélben feltett kérdések üzleti titkot képező tényekre vonatkoztak, az Mt. 234. § (1) bekezdése értelmében pedig a kérelmezett jogszerűen zárkózott el a válaszadástól.
[14] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[15] A törvényszék végzésének indokolása értelmében az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok helytálló értékelésével határozott a kérelmek elutasításáról.
[16] A másodfokú bíróság a 2017. december 6-i keltezésű, kollektív szerződés megkötésével összefüggő konzultáció tekintetében azt állapította meg, hogy a kérelmezett alappal feltételezhette – a mondatszerkesztésre és arra figyelemmel, hogy a levél a kollektív szerződés tartalmára konkrét javaslatot nem tett –, hogy 2017. december 31-ig kell közölnie a tárgyalások ütemezett időpontját, ezért az elsőfokú bíróság időelőttiségre történt utalása nem volt okszerűtlen. A törvényszék kiemelte, hogy a kérelem elbírálása során a 2017. december 20-án fennállt tények és körülmények voltak értékelhetőek, nem állapította meg ugyanakkor a jóhiszemű, tisztességes joggyakorlás, valamint a kölcsönös együttműködés kötelezettségének a megsértését a kérelmező részéről. Tényként rögzítette, hogy a kérelmezett – az elsőfokú bíróság felhívására – 2018. január 8-án reagált a kérelmező kezdeményezésére, a konzultációtól nem zárkózott el, azonban annak akadályát látta abban, hogy a kérelmezőtől a kollektív szerződéssel kapcsoltban érdemi ajánlatot nem kapott.
[17] A 2017. december 6-i tájékoztatást kérő levél tekintetében a másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a feltett kérdések megválaszolása a kérelmezett részéről tényfeltárást, adott esetben műszaki vizsgálatot igényelt. A felmerült problémák tisztázása, az érdemi válasz a 2017. december 11. és 2017. december 20. napja közötti rövid időben nem történhetett meg, ezért az Mt. 233. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kérelmezett kötelezettségszegése nem volt megállapítható.
[18] A másodfokú bíróság a 2018. január 5-ei levéllel kapcsoltban kiemelte, hogy a kérelmezett a 2018. február 1-jén kelt levelében egyértelmű tájékoztatást adott arról, hogy a kért információkat az Mt. 234. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem adja ki. A kérelmező által kért adatigénylés nem maradt a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos és érdekeikkel szorosan összefüggő információk körén belül, hanem a kérelmezett stratégiai, üzletpolitikai, szervezeti döntéseinek megismerésére irányult. Erre tekintettel a kérelmezett a kért információk hozzáférhetőségét – az üzleti titok megőrzéséhez fűződő nyilvánvaló érdeke miatt – alappal korlátozta.
[19] A törvényszék rögzítette, hogy a kérelmező jogosan sérelmezte az eljárás indokolatlan elhúzódását, azonban ez önmagában az érdemi felülbírálatnak nem képezte akadályát.
A kérelmező felülvizsgálati kérelme
[20] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében – annak tartalma szerint – a jogerős végzés hatályon kívül helyezése mellett kérte a kérelmeinek megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
[21] Azt adta elő, hogy az eljárt bíróságok jogszabálysértő módon alkalmazták a kérelem benyújtásának időpontjára tekintettel alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdését, az Mt. 233. § (1) bekezdését és a 289. § (1) és (2) bekezdéseit.
[22] Fenntartotta azon álláspontját – utalva a Kúria 21/2014. számú döntésére –, miszerint számára 2017. december 20-án vált nyilvánvalóvá, hogy a kérelmezett a konzultációs kötelezettségét „elmulasztja”, ez utóbb be is igazolódott, mivel nem kezdődtek el a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalások.
[23] A tájékoztatást kérő, 2017. december 6-i levelével összefüggésben úgy foglalt állást a kérelmező, hogy a kérelmezett 2017. december 11. és december 20. között a részére annyi visszajelzést sem adott, hogy a kérdések megválaszolására esetlegesen több időre lenne szüksége. Az elsőfokú bíróság felhívására utóbb adott nyilatkozatot nem lehet akként értelmezni, hogy azzal a kérelmezett eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének.
[24] Állította, hogy a 2018. január 5-ei és január 26-ai tájékoztatást kérő levei az Mt. 272. § (4) bekezdése szerint a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel voltak kapcsolatosak, válaszában a kérelmezett nem jelölt meg jogszabályhelyet, hogy a kért információk miért minősültek üzleti titoknak.
A Kúria döntése és jogi indokai
[25] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[26] A Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. § (2) bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett –, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.
[27] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeit kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3-6. pont].
[28] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként megjelölte ugyan az Mt. 289. § (1) bekezdését, ugyanakkor ezen jogszabályhellyel összefüggésben – a törvényi kötelezettsége ellenére [Pp. 272. § (2) bekezdés] – részletes, a jogszabálysértés körülírását kimerítően tartalmazó jogi érvelést nem terjesztett elő, ezért ezen jogszabályhely tekintetében a Kúria az esetleges jogszabálysértést nem vizsgálhatta.
[29] A 2018. január 5-ei és január 26-ai levelekkel összefüggésben pedig a kérelmező lényegében a válaszadás megtagadásának jogszerűtlenségét állította, ugyanakkor csak „hivatkozott” az Mt. 272. § (4) bekezdésére, az eljárt bíróságok által ezzel összefüggésben megsértett jogszabályhelyként az Mt. 234. § (1) bekezdését nem jelölte meg, ezért a Kúria az ezzel összefüggő előadását sem vizsgálta.
[30] Az Mt. 289. § (2) bekezdésében foglaltak megsértését alappal állította a kérelmező mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság eljárása tekintetében, ugyanakkor az eljárás elhúzódása érdemben nem érintette a jogerős döntést, ezen jogszabálysértésnek az ügy érdemi elbírálására nem volt kihatása.
[31] A felülvizsgálati kérelemben a kérelmező helytelenül állította a Pp. 206. § (1) bekezdésében és az Mt. 233. § (1) bekezdésében foglaltak megsértését. Az eljárt bíróságok a 2017. december 6-án kelt konzultáció és tájékoztatás kérése tárgyában írt levelek tekintetében a tényállást helytállóan állapították meg, a levelek tartalmát helyesen értelmezték és okszerűen jutottak arra a következtetésre, hogy a 2017. december 20-án a nemperes eljárást a kérelmező idő előtt indította meg.
[32] Az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a munkáltatónak a tájékoztatást milyen határidőn belül kell megadnia, azonban a szakszervezet a jogsértést, a munkáltatói mulasztás bírósági megállapítását azon időponttól számított öt napon belül kérheti, amikor számára nyilvánvalóvá válik, hogy a munkáltató a tájékoztatást nem fogja megadni (EBH 2014.M.21.). Ezzel összefüggésben az eljárt bíróságok megfelelően értékelték azt a tényt, hogy a 2017. december 6-án kelt konzultációra és tájékoztatás kérésére irányuló kérelmek tekintetében a kérelmező nem biztosított megfelelő határidőt a válaszadásra, illetve nem várta meg azt, hogy a saját maga által tűzött határidő elteljen. Érvelése ellenére elviekben lett volna lehetőség arra, hogy 2017. december 20. és 2017. december 31. napja között akár még adott évben három időpontot kijelöljön a kérelmezett. Ezzel kapcsolatban a törvényszék helyesen utalt arra, hogy a tájékoztatási, konzultációs kötelezettség megsértését a 2017. december 20-án fennállt tények és körülmények alapján kellett az eljárt bíróságoknak megítélniük.
[33] Az Mt. 272. § (4) bekezdése szerinti jogot a szakszervezet sem gyakorolhatja úgy, hogy az a munkáltató működésének indokolatlan, aránytalan terhelésével járjon. Az Mt. általános magatartási követelményei-nek e körben az az eljárás felelt volna meg, ha a kérelmező észszerű határidőt tűz a kérései teljesítésére, és annak eredménytelen elteltét követően indítja csak meg a bírósági eljárást.
[34] Minderre figyelemmel az eljárt bíróságok helyes döntést hoztak, a felülvizsgálati kérelem érdemi jogszabálysértés megállapítására nem adott módot, ezért a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése értelmében a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
(Kúria Mpk.II.10.212/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás