2020. évi XXII. törvény indokolás
2020. évi XXII. törvény indokolás
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti
Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről szóló 2020. évi XXII. törvényhez
Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről szóló 2020. évi XXII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerése, valamint törvényben való kihirdetése.
Az egyes ASEAN-országokkal kötött „második generációs” megállapodások közül a Szingapúrral kötött a negyedik, amelyet az Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal kötött megállapodásokat követően parafáltak. A Megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagországai között létrejött, 1980. évi együttműködési megállapodás jelenlegi jogi keretének helyébe lép. A Megállapodás az Európai Unió délkelet-ázsiai fokozott politikai és gazdasági szerepvállalása tekintetében további előrelépésnek minősül. A partnerségi és együttműködési megállapodás alapot nyújt az EU és tagállamai Szingapúrral folytatott hatékonyabb együttműködésére a politikai párbeszéd megerősítése és a számos területen folytatott együttműködés fokozása révén. A Megállapodás tartalmazza az emberi jogokra, a Nemzetközi Büntetőbíróságra, a tömegpusztító fegyverekre, a kézi- és könnyűfegyverekre, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós standard politikai záradékokat. Olyan együttműködési területeket is felölel, mint az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás és a kultúra, a munkaügy, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány és technológia, valamint a közlekedésügy. Kiterjed továbbá a jogi együttműködésre, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés, a korrupció elleni küzdelemre, valamint az adóügy terén folytatott együttműködésre. A Megállapodás kísérőlevelet is tartalmaz, amely a megállapodás szerves részét képezi. A kísérőlevél megerősíti a Felek egyetértését azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás aláírásakor az objektíven rendelkezésre álló információk alapján egyikük sem tud a másik olyan hazai jogszabályáról vagy annak alkalmazásáról, amely a nemteljesítési mechanizmusra való hivatkozáshoz vezethet. Az EU-val való kétoldalú politikai kapcsolatainak szerződéses alapjául szolgáló EU-Szingapúr Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PCA), továbbá a szabadkereskedelmi (FTA), illetve a beruházásvédelmi (IPA) megállapodások aláírására a 2018. október 18–19-én Brüsszelben megrendezett ASEM 12. állam- és kormányfői csúcstalálkozójának margóján került sor.
A Megállapodás mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet tölt be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai párbeszéd intézményesítésével hozzájárul az adott harmadik állam demokratikus fejlődéséhez, és segíti a kapcsolatok elmélyítését.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (2)–(3) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást.
A 2. §-hoz
A Megállapodást az Nsztv. 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat 3. §-a szerint a Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. számú melléklet tartalmazza. A Megállapodás IX. címből és 52 cikkből áll, felépítése a következő: Jelleg és hatály (I. cím), Kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködés (II. cím), Együttműködés és a nemzetközi stabilitás, a jogérvényesülés, a biztonság és a fejlődés tekintetében (III. cím), Kereskedelmi és beruházási együttműködés (IV. cím), Együttműködés a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén (V. cím), Együttműködés más területeken (VI. cím), Az együttműködés módjai (VII. cím), Intézményi keretek (VIII. cím), Záró rendelkezések (IX. cím).
A 4. §-hoz
A törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.
Az 5. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény tartalmazza a szerződés végrehajtásáért felelős szerv megjelölését.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás