KÜ BH 2020/222
KÜ BH 2020/222
2020.07.01.
A bíróságnak hivatalból is vizsgálnia és észlelnie kell, ha a hatóság téves döntési formát alkalmazott, mivel kötelessége, hogy érvényesítse a jogviták eldöntéséhez, a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belüli befejezéséhez való jogot, a jogvitákat az alapelvek érvényesítésével kell elbírálnia, és csak a jogszabályok által meghatározott jogorvoslati eljárásban hozhat törvényes döntést [2004. CXL. tv. (Ket.) 71. § (1) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2017. április 19-én a tulajdonában álló Budapest ... szám alatti és .../8 hrsz.-ú társasházi albetét számú iroda rendeltetésű ingatlan rendeltetési módjának lakás rendeltetési módúra változtatására történő átvezetéséhez Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet terjesztett elő.
[2] Az elsőfokú hatóság a 2017. április 27-én kelt IX/30893-2/2017. iktatószámú határozatában a felperes hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmét elutasította.
[3] Indokai szerint a rendeltetési mód megváltoztatása a településképi bejelentés elfogadása után történhet meg. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 26/B. § (1) bekezdés c) pontjára és a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 999/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontjára figyelemmel megállapította, hogy településképi bejelentési eljárás a polgármester hatáskörébe tartozik, ezért a kérelem elbírálására nincs hatásköre. A kérelem elutasításáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. § b) pontja alapján döntött.
[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. június 16-án kelt BP-1003/00346-2/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, ezzel egyidejűleg intézkedett a felperes által befizetett illeték visszatérítése iránt. Indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú hatóság a kérelmet hatáskör hiánya miatt – a Ket. 30. § b) pontja alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokai szerint az elsőfokú határozatban felhívott jogszabályok alapján a jegyző nem rendelkezett hatáskörrel a kérelem érdemi elbírálására, ezért jogszerűen utasította el érdemi vizsgálat nélkül a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet. Rámutatott arra, hogy áttételnek nem volt helye, tekintettel arra, hogy a felperes településképi bejelentési eljárás kezdeményezése iránti kérelmét a polgármester már érdemben elbírálta, a rendeltetésmód megváltoztatását megtiltotta. Megállapította, hogy a felperes az azonos tartalmú kérelmét két hatóság előtt is előterjesztette és az eljárási illetéket mindkét kérelemhez lerótta, azonban csak egy érdemi döntés meghozatalára került sor, az érdemi vizsgálat nélkül lezárt eljárásban az eljárási illeték lerovása szükségtelen volt, így az illeték visszatérítésének van helye.
A kereseti kérelem és ellenkérelem
[5] A felperes az alperesi határozattal szemben 2017. július 12-én előterjesztett keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte.
[6] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A bíróság ítélete
[7] Az elsőfokú bíróság az alperesi döntést elnevezése szerint határozatnak tekintve peres eljárásban vizsgálta felül, amelynek eredményeként meghozott jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatala iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
[9] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A Kúria hivatalból megállapította, hogy az alperes határozata bírósági felülvizsgálatra alkalmatlan, így a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet is jogsértő.
[11] Az eljárási rend formakényszerének megsértése a bírósági jogorvoslati fórumrendszert alapjaiban érintő, lényeges eljárási szabálysértés, ezért a Kúriának a felülvizsgálati kérelemtől eltérve, figyelemmel az 1/2009. KJE határozatban (a továbbiakban: 1/2009. KJE) foglaltakra, hivatalból vizsgálnia kellett, hogy a hatóság a döntést annak tárgya és tartalma szerint a Ket.-nek megfelelő döntésformában hozta-e meg.
[12] A bíróságnak hivatalból is vizsgálnia és észlelnie kell, ha a hatóság téves döntési formát alkalmazott, mivel kötelessége, hogy érvényesítse a jogviták eldöntéséhez, a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belüli befejezéséhez való jogot; a jogvitákat az alapelvek érvényesítésével kell elbírálnia, és csak a jogszabályok által meghatározott jogorvoslati eljárásban hozhat törvényes döntést.
[13] A Kúria e körben rámutat arra, hogy a bíróságnak e vizsgálat során alapvetően a döntés rendelkező részéből kiindulva, azonban szükség szerint a döntés egészét, annak rendelkező részét és indokolását, figyelembe véve kell abban állást foglalnia abban a kérdésben, hogy határozat, avagy végzés felülvizsgálata képezi a közigazgatási per tárgyát.
[14] A bíróság a hatósági döntés felülvizsgálata során jogosult a döntés tartalmának megfelelő eljárást lefolytatni, függetlenül attól, hogy a hatóság a döntését milyen elnevezéssel adta ki. Ha a végzésbe foglalt, kérelemmel vitatott döntést a közigazgatási szervnek határozatban kellett volna meghoznia, akkor a bíróságnak peres eljárásban a végzést tartalma alapján határozatként a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. §-a szerint kell elbírálni. Ha a határozati formában meghozott, keresettel támadott közigazgatási döntés tárgya és tartalma szerint végzés, a bíróság nemperes eljárás eredményeként hozott végzésben a téves döntési forma alkalmazását felülvizsgálva kellett volna hoznia a perbeli időszakra még alkalmazandó a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (Knp.) 3. § (3) bekezdésben foglaltak szerint döntést.
[15] A Ket. 71. §-ának (1) bekezdése alapján a hatóság – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban: együtt: döntés).
[16] A perbeli közigazgatási eljárás a felperes hatósági bizonyítvány kiadása iránt előterjesztett kérelmére indult. Az elsőfokú hatóság a kérelem tárgyában határozati formában döntött, a határozata rendelkező része szerint a kérelmet elutasította. E határozati rendelkezés a kérelem tárgyában való érdemi döntést feltételez, azonban a döntés indokolása, különös tekintettel annak jogalapjára [Ket. 30. § b) pont] végzésre utal. Az alperes bár helybenhagyta a felperes kérelmét elutasító elsőfokú határozatot, a határozata indokolásában a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását tartotta jogszerűnek, tehát végzésnek értelmezte az elsőfokú döntést, továbbá az illeték visszatérítéséről is rendelkezett.
[17] Az elsőfokú bíróság az alperesi határozat felülvizsgálatát peres eljárásban végezte el, ebből arra lehetett következtetni, hogy az alperesi döntést a tartalma alapján határozatnak tekintette. A felek a per során az ügy érdemében vitatkoztak, és az ítélet indokolása is ügy érdemére vonatkozó érveléseket is tartalmaz.
[18] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Ket. 71. § (1) bekezdésébe ütközően és az 1/2009. KJE-ben foglaltakkal ellentétesen járt el, amikor jogerős ítéletet hozott anélkül, hogy a felülvizsgált közigazgatási döntések érdemi vagy nem érdemi jellegét vizsgálta volna. Az elsőfokú határozatban és az azt helybenhagyó döntésben ugyanis olyan mértékben keverednek a határozatra és a végzésre jellemző tartalmi és formai elemek, hogy azokról nem állapítható meg semmilyen elfogadott jogértelmezési eszközzel, hogy az a Ket. 71. § (1) bekezdés szerinti határozatnak vagy végzésnek minősül-e. Következésképpen az sem volt megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a helyes eljárásrendben vizsgálta-e felül az alperesi döntést. Amennyiben nem dönthető el egy alperesi döntésről, hogy az határozat vagy végzés-e, akkor a helyes eljárás az, ha perben helyezi hatályon kívül [2020. április 1- jét követően a Közigazgatási Perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) alapján az általános szabályok szerinti perben semmisíti meg] az adott döntést, ugyanis a peres (Kp. hatálya alá tartozó ügyekben általános szabályok szerinti) eljárás biztosítja azokat az eljárási és jogorvoslati garanciákat, amelyek biztosítják az Alaptörvény XXVIII. cikk 1. bekezdése által előírt tisztességes eljárás követelményét bármilyen alperesi döntésről is legyen szó.
[19] E tekintetben tehát helyesen járt el a bíróság, azonban hivatalból észlelnie kellett volna, hogy csak hatályon kívül helyező döntés hozható, mivel az alaki és tartalmi hibák az eljárás rendet is kétségessé tevő mértékben a Ket. 71. § (1) bekezdésébe ütközően súlyosan jogsértőek, amelyet a fenti jogegységi határozat értelemszerű alkalmazásával hivatalból kell megállapítani.
[20] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú határozatot helybenhagyó alperesi határozatot jogszerűnek minősítő jogerős ítélet jogszabálysértő a fentebb kifejtettek szerint, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a keresettel támadott közigazgatási határozatokkal együtt és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
[21] Az új eljárás során az elsőfokú hatóságnak el kell döntenie, hogy érdemi vagy nem érdemi döntést hoz, és ennek megfelelő formában kell döntését meghozni.
(Kúria Kfv.III.37.462/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás