KÜ BH 2020/224
KÜ BH 2020/224
2020.07.01.
Az elektronikus ügyintézésre kötelezett felperessel szemben a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja szerinti keresetlevél visszautasításának jogkövetkezménye nem alkalmazható az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdésében írt kimentési okok fennállása esetén, melyek tisztázása az eljáró bíróság feladata [2017. I. tv. (Kp.) 48. § (1) bekezdés, 2015. évi CCXXII. tv. (E-ügyintézési tv.) 9. § (4) bekezdés, 25. § (3) bekezdés, 451/2016. (XII. 19.) Korm. r. (Vhr.) 114. § (2) bekezdés 115. § (1) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala 2017. december 22-én kelt VE-09Z/0431-396/2017. számú határozatával megállapította, hogy a felperes által létesítendő vitorláskikötő vonatkozásában táj- és természetvédelmi szempontból a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok merült fel, így a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható.
[2] A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes a 2018. június 12-én meghozott határozatával az elsőfokú határozatot annak részbeni megváltoztatása mellett helybenhagyta. A határozat jogorvoslati tájékoztatója tartalmazta, hogy az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett fél a keresetet elektronikus úton nyújthatja be az elsőfokú hatóságnál.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes jogi képviselővel eljárva 2018. július 13-án e-Papír útján – a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett – keresetlevelet nyújtott be az elsőfokú hatóságnál az alperesi hatóság környezetvédelmi ügyben hozott jogerős másodfokú határozatával szemben. A kereseti kérelme elsődlegesen a másodfokú határozat megváltoztatására, másodlagosan annak megsemmisítésére irányult.
[4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a felperes a keresetlevelét nem a megfelelő módon terjesztette elő.
Az elsőfokú végzés
[5] Az elsőfokú bíróság a keresetlevél vizsgálata során megállapította, hogy azt a jogi képviselővel eljáró gazdálkodó szerv felperes nem az űrlapbenyújtás Támogatási Szolgáltatás (ÁNYK) igénybevételével, hanem e-Papír útján nyújtotta be, ezért végzésével a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján visszautasította.
[6] Hivatkozott a bíróság az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontjára és a (4) bekezdésére, valamint az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 7. § (1) és (3) bekezdéseire. Rögzítette, hogy az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdésébe foglalt hátrányos következményeket kizáró körülmények tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel az alperest. Az alperes válaszirata szerint a keresetlevél benyújtásának időpontjában az elsőfokú közigazgatási szervnél az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdésében foglalt körülmények nem álltak fenn. Mindezek alapján megállapította a bíróság, hogy felperes a keresetlevelét az E-ügyintézési tv. 9. § (2) bekezdés b) pontjában írtakkal szemben nem az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott módon nyújtotta be. A keresetlevélben nem hivatkozott a felperes olyan tényre, körülményre, amely arra utalt volna, hogy ebben akadályoztatva volt.
A fellebbezés
[7] A felperes a végzéssel szembeni fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését kérte. Érvelése szerint az E-ügyintézési tv-ben nincs 9. § (2) bekezdés b) pont, továbbá semmilyen jogszabály nem írja elő kötelezően valamely konkrét űrlapbenyúj--tás-támogatási szolgáltatás igénybevételét. A Kp. 41. §-ára hivatkozással kifejtette, hogy az ÁNYK űrlapbenyújtási és Támogatási Szolgáltatás űrlapjai kizárólag a bíróság számára történő benyújtást teszik lehetővé. Ez a rendszer kizárja, hogy az elsőfokú közigazgatási szervhez beadványt lehessen intézni. Az IKR-szolgáltatás pedig csak a rendszerhez csatlakozott közigazgatási szervek esetében biztosított. Az IKR-t a jogszabályok nem nevesítik kötelezően alkalmazandó elektronikus kapcsolattartási módként. Állítása szerint nem állt rendelkezésre olyan kötelezően használandó elektronikus kapcsolattartási felület, amelyen keresztül a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon tudta volna a keresetet előterjeszteni. Mindezek miatt sérült az érdemi jogorvoslathoz való joga. Hiányolta továbbá, hogy az alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatója nem tartalmazott a jogorvoslat előterjesztésének módjára vonatkozó pontos tájékoztatást. Az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdése szerinti akadályozó körülmények vonatkozásában pedig arra hivatkozott, hogy jogszabály nem írja elő, hogy a felperesnek meg kell jelölnie az ilyen jellegű akadályt.
[8] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A másodfokú végzés
[9] A Fővárosi Törvényszék a 2019. április 9-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Indokolásában az E-ügyintézési tv. 25. § (3) bekezdés j) pontja, a Vhr. 68. §-a, 133. § (1) bekezdése és a 7. § (1) bekezdés c) pontja egybevetésével megállapította, hogy az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett fél a keresetlevelét az ÁNYK igénybevételével nyújthatja be. Az e-Papír szolgáltatás igénybevételére akkor van lehetőség, amennyiben az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdésében foglalt valamilyen kizáró ok áll fenn. Ezek olyan méltányolható körülmények, amikor az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett félnek fel nem róható okból nincs lehetősége a keresetlevelét az ÁNYK rendszeren keresztül előterjeszteni. E szabályozást erősíti a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: BÜSZ) 75/F. § (1) bekezdés b) pontja is, mely az ÁNYK rendszer igénybevételét írja elő elsődlegesen. Erre figyelemmel a törvényszék álláspontja szerint irreleváns a fellebbezésnek az IKR-re és annak igénybevétele kizártságára vonatkozó érvelése.
[10] Megállapította továbbá, hogy az alperesi határozat tartalmazta a jogorvoslati kioktatásában a keresetlevél elektronikus úton történő benyújtásának követelményét, ezzel az alperes eleget tett a Kp. 39. §-ában előírt tájékoztatási kötelezettségének. Hangsúlyozta a törvényszék, hogy a felperesnek lehetősége van hivatkozni a keresetlevél előterjesztésekor az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdésében foglalt akadályozó körülményekre annak érdekében, hogy a keresetlevele szabályszerűen befogadható legyen. Az alperes a bíróság felhívására egyértelműen nyilatkozott az akadályozó körülmények hiányára, annak alapulvételével megfelelően következtetett az elsőfokú bíróság a keresetlevél előterjesztésének szabályszerű módjára.
[11] A normaháttér alapján azt a következtetést vonta le a törvényszék, hogy a jogi képviselővel eljáró féllel szemben a jogalkotó szigorúbb követelményeket állít fel. A keresetlevél elektronikus úton, de nem a megfelelő módon történő előterjesztés esetére a keresetlevél visszautasításának jogkövetkezményét írja elő. Mindezekre figyelemmel nem sérült az Alaptörvény szerinti érdemi jogorvoslathoz való jog.
A felülvizsgálati kérelem
[12] A törvényszék másodfokú végzésével szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte annak hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását.
[13] Kifejtette, hogy a kereset előterjesztésére semmilyen jogszabály nem írja elő kötelezően valamely konkrét űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás igénybevételét. A jogszabályok csak arról rendelkeznek, hogy amennyiben van megfelelő rendszeresített űrlap, akkor az ÁNYK rendszer alkalmazásával azt kötelező használni. Az ÁNYK űrlapjai (K01-18-2, K02-18-2, K03-18-2) kizárólag a bíróság számára történő benyújtást tesznek lehetővé, azaz amikor a Kp. 41. §-a alapján közvetlenül a bíróságnál kell előterjeszteni a keresetet. Az adott körülmények között az e-Papír igénybevételével előterjesztett keresetlevél joghatályosnak tekintendő, mivel 2018. július 13-án nem állt rendelkezésre olyan kötelezően használandó más elektronikus kapcsolattartási felület, amelyen a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon lehetett volna a keresetet előterjeszteni.
[14] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási hibát is vétett azzal, hogy nem kérte az akadályra vonatkozó felperesi nyilatkozatot és sem az alperes irányába tett megkeresését, sem az alperes válasziratát nem küldte meg a részére. Így nem ismerte, hogy milyen akadályozó körülményre irányult a bíróság kérdése és mire vonatkozott az alperes válasza, ezért nem állt módjában arra észrevételt tenni. Ily módon a bíróság nem tett eleget a tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségének és súlyosan megsértette a Kp. 2. § (6) bekezdését. Elsősorban annak kellett volna nyilatkozni az esetleges akadály fennállásáról, aki a keresetlevelet benyújtotta és csak azt követően lehetett volna kérni a közigazgatási szerv nyilatkozatát. A felperes szerint a mindössze jogszabályhelyre hivatkozó általános bírói kérdésre csak általánosságban adható válasz, ezért az alperesi nyilatkozat eleve nem lehetett alkalmas a rendszerszintű akadályok fennállásának kizárására.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
[16] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálásához elöljáróban azt kellett vizsgálnia, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezettnek ahhoz, hogy a keresetlevelét az ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon nyújtsa be, szüksége volt-e az ÁNYK rendszer igénybevételére.
[17] Az E-ügyintézési törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 10. § b) pontja előírja, hogy az ügyfél az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ilyet biztosít, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton teljesítheti. Az E-ügyintézési törvény 1. § 17. a) és d) pontja szerint egyaránt elektronikus ügyintézést biztosító szerv a jelen ügyben elsőfokú közigazgatási szervként eljárt járási hivatal, továbbá a bíróság, illetve az Országos Bírósági Hivatal.
[18] Az E-ügyintézési tv. 25. § (3) bekezdés j) pontja alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok kezelését. A Vhr. 114. § (2) bekezdés a) pontja szerint az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás az ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás, melynek részletszabályait tartalmazó 115. § (1) bekezdése alapján az Országos Bírósági Hivatal elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére – ahogy ezt a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: BÜSZ) 75/C. § (2b) bekezdése részletezi – űrlapot rendszeresíthet. Ha az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt űrlapon kell előterjesztenie (BDT 2019.4104.).
[19] A közigazgatási perek megindításához szükséges keresetlevél benyújtására az OBH elnöke 2018. évben is biztosított űrlapokat, attól függően, hogy a keresetlevelét a felperes a közigazgatási szervhez, vagy a bírósághoz nyújtotta be, ezért téves és iratellenes az a felperesi hivatkozás, hogy ezek az űrlapok kizárólag a Kp. 41. §-a szerinti kivételes esetekben használhatók, amikor közvetlenül a bíróság előtt kell megindítani a pert. Ezt a tényállítást cáfolja a K01-18-2 űrlap, amit a Kp. 39. §-ában meghatározott benyújtási módhoz rendszeresített az OBH elnöke.
[20] A törvényszék a fentiekben ismertetett jogi szabályozás alapján helytállóan állapította meg, hogy az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett felperes jogi képviselője a keresetlevelet elektronikusan, de nem a jogszabályban előírt módon terjesztette elő. Az E-ügyintézési tv. 9. § (5) bekezdése alapján, ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – a törvényben meghatározott és a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével – hatálytalan.
[21] Kiemelendő, hogy az elektronikus kapcsolatartásra kötelezett felperessel szemben hátrányos jogkövetkezmény csak az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdésében írt kimentési okok fennállása esetén nem alkalmazható, melynek tisztázása az eljáró bíróság feladata. E törvényi kötelezettségének az elsőfokú bíróság az alperes megkeresése útján eleget tett. Az alperes nyilatkozata szerint a keresetlevél benyújtásának napján az elektronikus ügyintézési szolgáltatás zavartalanul működött és a felperes sem hivatkozott a keresetlevelében arra, hogy a (4) bekezdés szerinti körülmények vagy események fennállása miatt nyújtotta be keresetlevelét e-Papír szolgáltatás igénybevételével.
[22] Osztja a Kúria a törvényszék álláspontját a vonatkozásban is, hogy a keresetlevél megfelelő formában történő előterjesztéséért a jogi képviselőket fokozott felelősség terheli, akiktől a jogalkotó megköveteli az elektronikus ügyintézésben való jártasságot és a vonatkozó jogszabályok pontos ismeretét. Erre figyelemmel támaszt a Kp. szigorúbb törvényi követelményeket a jogi képviselővel eljáró féllel szemben és emiatt fűz súlyosabb következményeket a jogi képviselő mulasztásához azáltal, hogy a keresetlevél benyújtásának jogi hatályai fennmaradását csak a jogi képviselő nélkül eljáró felperes számára biztosítja a Kp. 49. § (1) bekezdésében, ha a keresetlevelet a bíróság a Ket. 48. § (1) bekezdés k) vagy l) pontja alapján utasította vissza.
[23] A felülvizsgálati kérelemben kifejtett érveléssel szemben a felperes mulasztása nem az alperesi határozat illetékes bíróságra vonatkozó téves jogorvoslati tájékoztatásával áll összefüggésben, ezért nem az alperes és nem is az elsőfokú bíróság ügymenete vezetett a felperes jogorvoslati joga sérelméhez. A felperesnek tisztában kellett lennie az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, amennyiben valamely előírásának önhibáján kívül nem tudott eleget tenni, a mulasztás kimentésére az eljárási cselekmény előterjesztésével egyidejűleg ő volt köteles. Mivel kimentést biztosító körülmény csak az elektronikus ügyintézést biztosító szervnél merülhetett fel, ezért a bíróság nem sértette meg a Kp. 2. § (6) bekezdését azáltal, hogy a felperes előzetes informálása nélkül intézett felhívást az alperes irányába és az alperes egyoldalú nyilatkozat alapján állapította meg, hogy a keresetlevél benyújtásakor nem volt akadálya az ÁNYK rendszer használatának.
[24] Minderre figyelemmel a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság jogerős végzését hatályában fenntartotta, mert az nem sértette a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.
(Kúria Kfv.IV.37.804/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás