KÜ BH 2020/23
KÜ BH 2020/23
2020.01.01.
A korábbi és az új felhasználó által kitöltött átadási-átvételi jegyzőkönyv alapján az elosztói engedélyesnek nemcsak a korábbi felhasználóval szemben kell a jogviszony lezárása érdekében eljárnia, de az új felhasználóval szemben is intézkednie kell hiánypótlás vagy tájékoztatás útján a felhasználóváltási szándék bejelentésének teljesítése érdekében [2004. évi CXL. törvény (Ket. ) 50. § (1), (4) bek., 273/2007. (X. 19.) Korm. rend. (VHR) 2. mell.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A perben nem álló panaszos a Budapest ... szám alatti felhasználási helyen a korábbi felhasználó kezdeményezésére a felhasználási helyen levő fogyasztásmérőt a 2012. május 31-én kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint átvette. A korábbi felhasználó az átadás-átvételi jegyzőkönyvet még aznap 15 óra 43 perckor továbbította az elmu@elmu.hu e-mail címre azzal a megjegyzéssel, hogy kéri a fogyasztóváltozás elvégzését a mellékelt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján.
[2] A felperes a beérkezett fogyasztóváltozási kérelem alapján a korábbi felhasználóval szemben a hálózathasználati és hálózatcsatlakozási szerződést megszüntette, a végszámlázáshoz elvégezte az elszámolást. A felperes a fogyasztóváltozási kérelem alapján a panaszossal nem vette fel a kapcsolatot, mert állítása szerint egyetlen villamosenergia-kereskedőtől sem érkezett bejelentés a felhasználási helyre vonatkozóan, ezért 2012. június 1-jétől nem rendelkezett az új felhasználó (a panaszos) a rendszerhasználat igénybevételéhez szükséges villamosenergia-kereskedelmi szerződéssel, ezért a felhasználási helyet szerződés nélküli, ún. ellátatlan felhasználási helyként tartotta nyilván. Állította, hogy a panaszossal a hálózathasználati és hálózatcsatlakozási szerződéses viszony feltétele, hogy a villamosenergia-kereskedő ún. bejelentő üzenetet küldjön a részére. A felperes a szerződéssel nem rendelkező felhasználási helyen 2013. április 17-én megkísérelte a kikapcsolást és a mérőleszerelést, amelyet azonban a panaszos meghiúsított.
[3] A panaszos 2013. november 14-én érkezett beadványában panaszt nyújtott be az alpereshez a felperes eljárása és intézkedései jogszerűtlensége miatt.
[4] Az alperes a 2016. december 2. napján kelt FVFO_2016/6329-1. számú határozatával a panasznak a felperessel szemben helyt adott. Határozatában hivatkozott a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) végrehajtására kiadott 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú mellékletében közzétett Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat (a továbbiakban: VHSZ) 2.1. pontjára, 2.3. pontjára, 2.6. pontjára és az Üzletszabályzat 3.6.1. pontjára. E rendelkezések alapján megállapította, hogy a felpereshez, mint engedélyeshez eljuttatott, a régi és az új felhasználó által kitöltött változás-bejelentőlap alapján a felperesnek az igénybejelentés alapján amennyiben a szerződéskötéshez nem állt rendelkezésére minden szükséges adat, hiánypótlásra kellett volna felhívnia az igénybejelentőt, azaz a panaszost. A felperes – kibocsátott hiánypótlási felhívás nélkül – nem hivatkozhat alappal az ajánlattétel elmaradására adathiányra hivatkozással. Amennyiben a hiányosság pótlásra is kerül, a panaszosnak csak hálózathasználati szerződése lenne. A szerződés nélküli vételezés ebben az esetben is fennállna, ezért a felperesnek a változás-bejelentő lap adatai alapján egyeztetnie kellett volna az ELMű Nyrt.-vel, a villamosenergia-kereskedővel a szerződéses jogviszony tekintetében az Üzletszabályzat 3.6.1. pontja alapján.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Álláspontja szerint az alperes nem megfelelően tárta fel a tényállást, a feltárt tényállásból helytelen következtetéseket vont le, az irányadó jogszabályi rendelkezéseket tévesen értelmezte. Az alperes alapvető tévedése, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a panaszostól származó igénybejelentésként kezeli. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv nem tartalmaz olyan bejegyzést, mely szerint a panaszos a felhasználási helyen villamos energiát kíván vételezni. Az igénybejelentés megtehető formanyomtatványon, amelynek formáját, tartalmát az akkor hatályos Elosztói Üzletszabályzat M9. számú melléklete határozta meg. Ennek az átadás-átvételi jegyzőkönyv nem felelt meg. Hiánypótlási kötelezettsége nem állt be, mert nem érkezett hozzá igénybejelentés még hiányos tartalommal sem. Az alperes tévesen utalt az Üzletszabályzat 3.6.1. pontjára is, mert az jelen ügyben irreleváns, hiszen a villamosenergia-kereskedő nem igazolhatott felé villamosenergia-vásárlási szerződést, mert ezzel akkor a panaszos még nem rendelkezett.
[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltakat fenntartva.
Az elsőfokú ítélet
[7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak. Kifejtette, hogy a hatóság a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázta, valamennyi releváns körülményt a határozatában rögzítette, és a határozatát megfelelően indokolta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelve hozta meg a döntését. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv és az e-mail szövege alapján egyszerű nyelvtani értelmezéssel megállapítható, hogy az a fogyasztóváltozás elvégzésére irányult, mind a korábbi, mind az új felhasználó adatait tartalmazta, melyből az az okszerű következtetés vonható csak le, hogy nem kizárólag a korábbi felhasználó jogviszonya lezárására, megszűnésének átvezetésére irányult a bejelentés, hanem a fogyasztóváltozás elvégzése kifejezés folytán az új felhasználó igénybejelentését is magában foglalta. Tévedett ezért a felperes, amikor a hozzá érkezett e-mailt és átadás-átvételi jegyzőkönyvet csak a korábbi fogyasztó jogviszonya lezárása iránti kérelemként értelmezte, és az igénybejelentés kapcsán – amennyiben azt hiányos adattartalmúnak tekintette – a hiányok pótlása iránt nem intézkedett. Az igénybejelentés a VHSZ 2.3. pontja alapján formanyomtatványon is megtehető, de a VHSZ nem teszi kizárólagossá a formanyomtatvány alkalmazását, így az igénybejelentés más módon is megtehető. A felperes mulasztott, amikor hiánypótlási felhívással nem élt, melynek következménye az igénybejelentéshez kapcsolódó ügyintézés nem jogszerű lefolytatása volt.
[8] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes alaptalannak tekintett keresetét elutasította.
Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem
[9] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben a keresetében foglaltakat megismételve továbbra is állította, hogy igénybejelentés hozzá nem érkezett, ilyen bejegyzést az átadás-átvételi jegyzőkönyv nem tartalmazott, ezért semmiféle jogsértést, mulasztást nem követett el. Mindezekre tekintettel kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és elsődlegesen a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, harmadlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.
[10] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A másodfokú ítélet
[11] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. A fellebbezésben írtakra figyelemmel kifejtette, hogy a panaszos igénybejelentésnek minősülő nyilatkozatát az átadás-átvételi jegyzőkönyv útján tette meg. A panaszos 2012. május 31-én küldte meg azt az elektronikus levelet az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel a felperesnek, amelyben fogyasztóváltozás elvégzését kérte, ezzel kifejezve, egyértelműsítve a szándékát. Nyelvtani értelmezés szerint is a korábbi fogyasztó jogviszonyának a megszüntetése mellett a felhasználási helyen új szerződéses jogviszony létrehozását célozta a bejelentés. Nem hagyható figyelmen kívül egyébként, hogy a felperes a változás-bejelentőlap alapján a korábbi fogyasztó szerződését megszüntette, de mulasztott, amikor ezzel egyidejűleg nem tett szerződési ajánlatot a panaszosnak, avagy nem bocsátott ki hiánypótlási felhívást, amennyiben a panaszos nyilatkozatát nem tartotta egyértelműnek. Mindebből következően a felperes nem a tőle elvárható módon járt el annak ellenére, hogy a közüzemi szolgáltatói jogviszonyban is követelmény a jóhiszemű és tisztességes eljárás.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[12] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a másodfokú és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését vagy az alperes határozatának megváltoztatását kérte a kereseti kérelmének helyt adva. Másodlagosan a másodfokú és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Harmadlagosan a másodfokú és/vagy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett a másodfokú vagy az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését kérte.
[13] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló, a jelen ügyben még alkalmazandó 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 205. § (1) bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) és (4) bekezdését, 72. §-ának közelebbről meg nem jelölt rendelkezését, a VHSZ 2.3. pontját, 2.6. pontját, 18.1. pontját, az Üzletszabályzat 3.6.1. pontját.
[14] Keresetével egyezően adta elő, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyv és az e-mail – amelyet a másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben nem a panaszos, hanem a korábbi felhasználó küldött meg a részére – nem tekinthető igénybejelentésnek, a panaszos nem tett nyilatkozatot szerződéskötési szándékára. A fogyasztóváltozás kifejezés nem értelmezhető az új felhasználó tekintetében igénybejelentésnek, az tartalmilag csak a fennálló szerződéses viszony megszüntetését jelenthette. A másodfokú bíróság változás-bejelentőlapot említ, azonban ilyen nem volt, csak átadás-átvételi jegyzőkönyv. Az a körülmény, hogy egy felhasználási helyet valaki átveszi, még nem jelenti automatikusan azt, hogy vélelmezni kell ennek kapcsán az új felhasználó szerződéses akaratát is. Elképzelhető, hogy az új felhasználó olyan módon kívánja hasznosítani az ingatlant, melyhez nem kíván szerződést kötni. Mivel igénybejelentés a panaszos részéről nem történt, ezért hiánypótlási felhívást sem kellett kiadnia, jogsértést nem követett el.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[17] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdése és 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A jogszabálysértés pontos, jogszabályhelyre kiterjedő megjelölése a felülvizsgálati kérelemmel élő fél kötelezettsége. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Ket. 72. §-ának megsértésére anélkül hivatkozott, hogy tételesen megjelölte volna, hogy a Ket. 72. §-ának melyik rendelkezését sérti a jogerős ítélet, ezért ezt a jogszabálysértést a Kúria érdemben nem vizsgálta.
[18] A Ket. 50. § (1) és (4) bekezdésének megsértésére a felperes alaptalanul hivatkozott. Az alperes az eljárása során a tényállást a döntéshez szükséges körben, a releváns körülményeket érintően feltárta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelte, a bizonyítékok értékeléséről, a megállapított tényállásból levont következtetéséről, az alkalmazott jogszabályok értelmezéséről a határozatában számot adott. Az elsőfokú és a másodfokú bíróság e körben a jogsértés hiányát helytállóan állapította meg.
[19] A Kúria a VHSZ 2.3. pontjának és 2.6. pontjának megsértését állító felülvizsgálati kérelmet sem találta megalapozottnak. Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a VHSZ 2.3. pontjának az a megfogalmazása, hogy az igénybejelentés formanyomtatványon is megtehető, azt jelenti, hogy maga a VHSZ nem teszi kötelezővé a formanyomtatványon történő bejelentést, ezért az más formában is megtehető volt. Az eljárt bíróságok és az alperes is az átadás-átvételi jegyzőkönyvet és az e-mail tartamát helytállóan értelmezték akként, hogy az a fogyasztóváltozás átvezetésére irányult, amely fogyasztóváltozás kétirányú bejelentést tartalmazott, a korábbi felhasználó tekintetében a szerződéses viszony lezárását, megszüntetését, az új felhasználó részéről pedig az igénybejelentést. Azzal mulasztott a felperes, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyv és az e-mail alapján csak az egyik irányú bejelentésnek tett eleget, az új felhasználó tekintetében az igénybejelentés kapcsán nem intézkedett, a szükséges hiánypótlást nem adta ki, illetve az új felhasználót nem tájékoztatta arról sem, hogy a hálózathasználati szerződés megkötése mellett szükséges a villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződés kötése is, mert ennek hiányában a VHSZ 18.1. pontja szerinti jogkövetkezmény állhat be, ezzel összefüggésben a villamosenergia-kereskedővel sem vette fel a kapcsolatot az Üzletszabályzat 3.6.1. pontja alapján. Az alperes és az eljárt bíróságok is helytállóan utaltak arra, hogy az Üzletszabályzat 3.6.1. pontjából következően, mely szerint a kereskedő igazolja a felperes megkeresésére, hogy a közcélú hálózathoz csatlakozó rendszerhasználó rendelkezik hatályos villamosenergia-vásárlási szerződéssel, az következik, hogy a felperesnek a hozzá intézett igénybejelentés kapcsán tisztáznia kell a villamosenergia-kereskedővel, hogy a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződést kötött-e, így a kereskedőt és az engedélyest együttműködési kötelezettség terheli, ezért a felperesnek azt észlelve, hogy a panaszos hozzá igénybejelentéssel élt, tisztáznia kellett volna, hogy villamosenergia-vásárlási szerződést az igénybejelentő kötött-e, ha nem, akkor egyrészt tájékoztatni kellett volna ennek szükségességéről, másrészt a hálózathasználati szerződéskötés érdekében a panaszossal tisztáznia kellett volna a szerződéskötés feltételeit, szükség esetén hiánypótlási felhívással a szükséges adatok beszerzése iránt intézkednie kellett volna.
[20] Mindezekre tekintettel a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a bíróságok helytállóan ítélték meg az alperesi határozat törvényes és megalapozott voltát, ezért jogszerű volt a keresetet elutasító ítélet helybenhagyása. A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. II. 37.559/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás