BÜ BH 2020/232
BÜ BH 2020/232
2020.08.01.
A büntetés-végrehajtási bíró határozata nem a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezése és alkalmazása szerint ügydöntő, hanem kizárólag a 2013. évi CCXL. törvény (Bv.tv.) szerinti büntetés-végrehajtási ügyben, ezért ellene perújításnak nincs helye.
A büntetőeljárásban az a határozat ügydöntő, amely a vádról, a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról dönt. Perújításnak (felülvizsgálatnak) csak e határozat ellen lehet helye [Be. 449. § (2) bek., 637. § (1) bek.; Bv.tv. 50. § (1) bek. f) pont]
[1] Az ítélőtábla a 2019. november 8. napján meghozott végzésével a terhelt védője által, a törvényszék büntetés-végrehajtási csoportja 2019. május 3-án meghozott végzése ellen előterjesztett perújítási indítványt mint törvényben kizártat a Be. 644. § (6) bekezdése alapján elutasította.
[2] Az alapügyben eljárt törvényszék büntetés-végrehajtási csoport – érdemi vizsgálat nélkül – elutasította a terheltnek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt benyújtott kérelmét.
[3] Az ítélőtábla indokai szerint kétségtelen, hogy a Bv.tv. 50. § (1) bekezdés f) pontjában írtak szerint a büntetés-végrehajtási bíró az eljárása során az ügy érdemében ügydöntő végzést hoz. Ez a döntési forma ugyanakkor nem a büntetőeljárásban hozható ügydöntő határozattal azonos, utóbbinak a perjogi tartalmát a Be. 449. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti. Ilyen tartalommal pedig a büntetés-végrehajtási bíró perújítási indítvánnyal támadott határozata nem rendelkezik. Így nem tartalmaz döntést a vádról, a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi jogkövetkezményekről, illetve ezek hiányáról. Ehhez képest vele szemben perújítási indítványnak sincs helye.
[4] Az ítélőtábla végzése ellen az indítványozó, a terhelt védője jelentett be fellebbezést, megváltoztatás és perújítás elrendelése érdekében. Indokai szerint a perújítási indítvánnyal támadott végzés ellenében a Bv.tv. 50. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontja alapján perújításnak lehet helye. Kifejtette továbbá – hivatkozva az Alkotmánybíróság határozatára –, hogy a kártalanítási eljárásban hozott végzések ellenében az Ab. tv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasznak is helye lehet, így azok ügydöntő bírói döntések.
[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában – az ítélőtábla indokaival és jogi álláspontjával egyetértve – a fellebbezést alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat helybenhagyását indítványozta.
[6] A fellebbezés nem alapos.
[7] Törvényesen járt el az ítélőtábla, amikor a perújítási indítványt a Be. 644. § (6) bekezdése szerint mint törvényben kizártat elutasította. A perújítási indítvány kétségtelenül és kizárólag a jogerős elítélés következménye, a szabadságvesztés végrehajtása során felmerült elhelyezési körülmények sérelme tárgyában hozott bírói döntést támadta, annak megváltoztatását célozta.
[8] A perújítás rendkívüli jogorvoslat, a bíróság jogerős ügydöntő határozata elleni ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja (vö. Be. 637. §). Következésképpen nem bármely jogerős bírói döntés újra hozatalát, megismétlését teszi lehetővé, s ezzel összefüggő sajátos szabályai is vannak (vö. Be. 638. §). Mindez összhangban áll azzal, hogy – amint azt az ítélőtábla is kifejtette – az ügydöntő határozat tartalmát a Be. 449., illetve 456. §-a egyértelműen rögzíti. Ennek értelme pedig változatlanul (a korábbi Be.-ben foglaltakkal egyezően) az, miszerint a Be. alapján a bíróságnak az a határozata ügydöntő, melyben a vádról, illetve a vád alapján folyó eljárás lezárásáról (megszüntetéséről) érdemben határoz. Idetartozik nyilvánvalóan a bűnösség tárgyában és annak következményeként a joghátrányról való döntés. Ehhez kötődik szorosan a jogerős ügydöntő határozat ellenében igénybe vehető rendkívüli jogorvoslatok törvényi feltételeinek rendszere, és így értelmezhető tartalmilag a res iudicata elvárása és a ne bis in idem szerinti tilalom. Következésképpen a perújítás (egyébként a felülvizsgálattal egyezően) a vádról való érdemi döntés újbóli meghozatalának lehetőségét biztosítja. Ennélfogva, ha az adott bírói döntés tárgya nem ez, akkor ellenében perújításnak sincs helye (amint felülvizsgálatnak sem). Jelen ügyben is ez a helyzet. E tekintetben csupán formai a párhuzam a Bv.tv. és a Be. szóhasználata között (ami az ügydöntő kifejezést illeti), s közömbös a fellebbezésnek az alkotmányjogi panaszra vonatkozó utalása is.
[9] Ekként a Kúria a Be. 645. § (4) bekezdés II. fordulata szerinti tanácsülésen eljárva, figyelemmel a Be. 614. § (1) bekezdésében írtakra, a Be. 605. § (1) bekezdése alapján az ítélőtábla végzését helybenhagyta.
(Kúria Bpkf. III. 247/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás