236/2020. (V. 26.) Korm. rendelet indokolás
236/2020. (V. 26.) Korm. rendelet indokolás
a közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 236/2020. (V. 26.) Korm. rendelethez
2020.05.27.
Magyarország közúthálózata folyamatosan bővül, fejlődik. A közúti beruházások megvalósítása során, a gyakorlatban felmerültek olyan kérdések, amelyek rendezése a hatályos jogszabályok módosítását igénylik. Úgyszintén szükségessé vált az újonnan induló – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű – közútfejlesztési beruházások jogszabályban történő megjelenítése.
A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet módosítása a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósulásának további gyorsítását szolgálja.
Annak érdekében, hogy a kettős vizsgálatú kisajátítási tervek záradéka érvényességének lejárta (1 év) ne hátráltassa a megvalósítást, a 2 éves érvényességi idő kiterjesztésre kerül valamennyi nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési projektre.
Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet módosításának indoka a nagyszabású alagútépítések megvalósításának gyorsítása.
A módosítás lehetővé teszi, hogy az alagutak esetén a műszakilag jól elkülöníthető munkafázisok kiviteli tervei külön-külön is jóváhagyhatók legyenek. Ilyenek tipikusan a hagyományos fejtett technológiával épített alagutak ideiglenes és végleges megtámasztó szerkezetének tervei, a végleges alagút belső szerkezetének tervei, valamint az alagút belső beépítésének (világítás, jelzőrendszerek, ventiláció, forgalomtechnika stb.) tervei.
Ezen szakági tervek a kidolgozás tekintetében elkülöníthetően tervezendőek és – a módosítás alapján – engedélyezhetőek.
Amellett, hogy a módosítás a biztonságot is növelni fogja, jelentősen gyorsítja a megvalósítást.
Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet módosítását a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körének bővülése és további gyorsítása indokolja.
A Kormány a „Kecskemét Megyei Jogú Város vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása”, valamint a „Bicske vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása” című projektjavaslatokkal kapcsolatos határozatával elrendelte a kapcsolódó közúti aluljáró és a felvételi épület újratervezését. A támogatási szerződésben foglalt végteljesítési határidő 2023. december 31. A műszaki tartalom a 2017-ben elkészített tervektől eltér, emiatt ismételt tervezés vált szükségessé. A végteljesítési határidőre tekintettel elengedhetetlenül szükséges, hogy ezen beruházások esetében a közbeszerzési eljárás a tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuljon.
A közlekedési ágazatba tartozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat a kormányrendelet jelenleg két mellékletben tartalmazza.
A két melléklet tartalma – különösen az utóbbi évek beruházásainak tekintetében – lényegében azonos, és egyre nehezebben áttekinthető, ezért az előterjesztés alapján – az indokolatlan duplikációt megszüntetve – e két kategóriát egy melléklet fogja tartalmazni.
A módosítással sor kerül a melléklet aktualizálására is annak érdekében, hogy az a legutóbbi módosítása óta eltelt időben kiadott minisztériumi elrendeléseket pontosan és teljeskörűen tartalmazza, valamint törlésre kerülnek már befejezett projektek.
Magasépítés esetén az építési engedély kiadásának a telek rendezettségéhez kötése a jelenlegi projektfinanszírozási rendszerben jelentős késedelmet okoz, tekintettel arra, hogy az építési engedélyt már az előkészítési szakaszban be kell szerezni, ugyanakkor az ahhoz szükséges területszerzéshez és terület-előkészítéshez szükséges forrás csak a 2., kivitelezési projektfázisban kerül biztosításra.
A fentiek alapján indokoltnak tartjuk, hogy a közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósítása során az építésügyi hatóságnak ne az építési engedély iránti kérelem, hanem a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során kelljen vizsgálnia a telek rendezettségét.
A tervezett módosítás nem teremt teljesen új helyzetet, hiszen számos beruházás esetében az azt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánító kormányrendelet jelenleg is tartalmaz hasonló kivételi szabályt. Például:
– Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program,
– egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházások,
– a 2022. évi férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztések,
– Erzsébet Táborok infrastrukturális fejlesztése.
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet hatályos szabályozása alapján közúti alagút tervezését B szakterületi tervezői jogosultsággal, okleveles bánya- és geotechnikai mérnöki képesítéssel lehet végezni (1. melléklet II. pont).
Ugyanakkor a közúti alagutak tervezéséhez szükséges valamennyi ismeretet az építőmérnöki oktatás és gyakorlat is biztosítja, amelyet a nemzetközi gyakorlat, valamint az is megerősít, hogy a kormányrendelet hatálybalépése előtti szabályozás is így rendelkezett.
A fentiek alapján az oklevelet és megfelelő gyakorlatot szerzett építőmérnökök számára is indokolt a tervezési jogosultság biztosítása.
A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításának indoka, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2020. március 1-jei szervezeti változásával összefüggésben szükséges a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési feladatainak pontosítása, továbbá hatályon kívül helyezésre kerülnek azon fellebbezésre vonatkozó rendelkezések, amelyek a kormányhivatalok működésével függenek össze.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre az Indokolások Tárában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás