• Tartalom
Oldalmenü

239/2020. (V. 26.) Korm. rendelet

az Állatorvostudományi Egyetem kampuszának komplex infrastrukturális fejlesztése projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint az eljáró hatóságok kijelöléséről

2020.05.27.

A Kormány
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és f) pontjában,
a 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,
a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 3. § (2) bekezdése tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 27. pontjában,
a 4. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1. és 9. pontjában,
az 5. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5., 6. és 27. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az Állatorvostudományi Egyetem komplex infrastrukturális fejlesztését, az Állatorvostudományi Egyetem komplex infrastrukturális fejlesztése során az ingatlan-nyilvántartás szerinti, a Budapest belterület VII. kerület, 33298 és 33824 helyrajzi számú ingatlanokon, illetve az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházással (a továbbiakban együtt: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek.

2. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki.

3. § (1) A Beruházással összefüggésben

a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,

b) településképi véleményezési eljárásnak nincs helye,

c) településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni.

(2) A Beruházással érintett földrészleteken lévő fás szárú növények kivágása esetén azok pótlásáról 2025. december 31. napjáig kell gondoskodni, azzal, hogy a kivágott fák és cserjék pótlásának várható időpontját a kérelemben fel kell tüntetni.

4. § (1) A Beruházás esetében az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésében és a feltárási projekttervben foglalt régészeti feladatok ellátásában a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság jár el.

(2) A Beruházás esetén az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a beruházó rendelkezésére állnak az annak elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó.

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok telkére a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2)–(4) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) ha a hatályos településrendezési eszköz és az OTÉK a beépítés (2)–(4) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési eszközt és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti, 33298 helyrajzi számú ingatlan esetén

1. a meglévő épületeket meglévő épületként kell figyelembe venni az épületszerkezetek hőtechnikai, energetikai és a tűzvédelmi követelmények szempontjából,

2. a beépítési és zöldfelületi mutatók számítása során az 1. alpontban meghatározott építményeket figyelmen kívül kell hagyni,

3. az OTÉK 4. számú melléklete szerint meghatározott számú személygépkocsi-várakozóhely legalább 25%-ának elhelyezését kell biztosítani,

4. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 45%,

5. a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,

6. a legnagyobb terepszint feletti szintszám alapértéke 7 darab,

7. a legnagyobb terepszint alatti legmagasabb szintszám alapértéke 4 darab,

8. a meglévő épületekhez csatlakozó épületrészeknél zártsorú beépítési módot kell alkalmazni,

9. az épület legnagyobb épületmagasságát a meglévő épületekhez csatlakozó épületrészeknél a kialakuló új épülettömegre vonatkozóan kell alkalmazni,

10. az épületmagasság megengedett legnagyobb értéke 29,0 méter,

11. kijelölt építési helyen kívül is létesíthető terepszint alatti beépítés,

12. az első pinceszint alatti funkcióktól eltérő funkciók is létesíthetők földszint alatti szinteken, és azoknak mesterséges világítás biztosítása elegendő,

13. a kialakuló lapostető-felületen tetőkertet nem kell kialakítani,

14. a gépkocsibejáratok összes hossza 34 méter,

15. a telepítési távolság legkisebb mértéke 14 méter,

16. a nyílászáró távolság mértéke legalább 1,0 méter,

17. elő- és oldalkertet nem kell biztosítani.

(3) A Beruházással érintett ingatlanokon egészségügyi, oktatási, iroda, sport, labor, állatház, kollégium és apartman funkciójú épületek is elhelyezhetők, továbbá a meglévő épületek rendeltetése az előbbiekben felsorolt funkciókra megváltoztatható.

(4) A Beruházással érintett ingatlanokon a Beruházással összefüggő felvonulási építmény, valamint legfeljebb bruttó 300 m2 alapterületű, ideiglenes ideig fennálló építmény az OTÉK előírásainak figyelembevétele és építési engedély nélkül építhető, azzal, hogy ezen építmények lebontása kártalanítási igény nélkül legkésőbb 2025. december 31. napjáig kötelező.

6. § A Beruházás esetében a használatbavételi engedély ideiglenesen adható ki, amennyiben

a) a rendeltetésszerű használathoz – az 5. § (2) bekezdés 3. pontja figyelembevételével – előírt, a személygépkocsik elhelyezésének biztosítása vagy

b) az építési, illetve a használatbavételi engedélyben meghatározott zöldfelület kialakítása

még nem történt meg.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1. melléklet a 239/2020. (V. 26.) Korm. rendelethez

A Beruházás megvalósításával összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások,

5. útügyi hatósági eljárások,

6. vasúti és szalagpálya hatósági engedélyezési eljárás,

7. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

8. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

9. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

10. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

11. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

12. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

13. földmérési hatósági eljárások,

14. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

15. hírközlési hatósági eljárások,

16. bányahatósági engedélyezési eljárások,

17. tűzvédelmi hatósági eljárások,

18. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

19. közegészségügyi hatósági eljárások,

20. területrendezési hatósági eljárások,

21. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárások,

22. azok az 1–21. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

23. az 1–22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.

_