PÜ BH 2020/240
PÜ BH 2020/240
2020.08.01.
A közigazgatási eljárások hatálya alá tartozó kérdések elbírálására a polgári bíróságnak nincs hatásköre, azonban a közigazgatási eljárásban meghozott jogerős döntések joghatását köteles figyelembe venni. Az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) a kisebbség jogvédelmét szolgáló szabály, amely meghatározza a keresetet indító földtulajdonos jogérvényesítésének kereteit, és ezzel együtt azt az eljárási kötelezettségét is, hogy kérelmének ténybeli alapját az előírt határidőn belül és az ott megjelölt indokoknak megfelelően jelölje meg [2004. évi CXL. tv. (Ket.) 73/A. § (1) bek., 1996. évi LV. tv. (Vtv.) 14. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A H. Megyei Kormányhivatal ajánlást tett közzé az X, valamint Y kódszámú vadászterületek határaira a 2017. március 1-től 2037. február 28-ig terjedő üzemtervi ciklusra. A perben nem álló N. L. földtulajdonos 2016. május 17-én javaslatot nyújtott be az ajánlás szerinti vadászterület határainak módosítására, amelyet az elsőfokú vadászati hatóság levélben elutasított. A H. Megyei Kormányhivatal mint elsőfokú vadászati hatóság 2016. június 14-én a vadászterületek határát és a vadászterületek tulajdonosi közösségét nyilvántartásba vette, azonban a határozatokat a felügyeleti szerv 2016. november 4-én megsemmisítette. Az új eljárásban az elsőfokú vadászati hatóság 2016. november 16-án a módosító javaslatot elutasította, amelyet a másodfokú hatóság 2017. január 13-án helybenhagyott. N. L. eljárást indított a jogerős végzés felülvizsgálata iránt a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál. A bíróság a 2017. május 22-én meghozott végzésével a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet hivatalból elutasította.
[2] Az elsőfokú vadászati hatóság 2017. május 30-án meghozott és fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett határozatával az X kódszámú vadgazdálkodási rendeltetésű vadászterület határát 2017. március 1-től 2037. február 28-ig a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv időtartamára hivatalból megállapította, és a vadászterület tulajdonosi közösségét ezzel a kódszámmal nyilvántartásba vette.
[3] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a 2017. június 23-án meghozott végzésével a módosító javaslat elutasítását helybenhagyó 2017. január 13-án kelt másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és a másodfokú hatóságot mint kérelmezettet új eljárás lefolytatására kötelezte.
[4] Az X kódszámú vadászterület tulajdonosi közössége 2017. július 25-re gyűlést hívott össze, amelyen 19 határozatot hozott.
[5] Az elsőfokú vadászati hatóság a beavatkozót a vadászterület földtulajdonosi képviselőjeként 2017. augusztus 3-án nyilvántartásba vette. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú vadászati hatóság az elsőfokú határozatot 2018. február 14-én megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
[6] N. L. a vadászterület határainak módosítása tárgyában újra indult másodfokú eljárásban az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezését és a módosító javaslatát 2017. szeptember 9-én visszavonta, ezért 2017. szeptember 9-én az eljárást megszüntették.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[7] A felperes keresetében elsődlegesen kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a X kódszámú vadászterület tulajdonosi gyűlésének 2017. július 25-én hozott valamennyi határozatát az 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. § (3) bekezdése és 14. § (3) bekezdése alapján. Másodlagos kérelme a 4-7. napirendi pontok keretében meghozott valamennyi határozat hatályon kívül helyezésére irányult.
[8] Álláspontja szerint a másodfokú vadászati hatóság határozatának hatályon kívül helyezése folytán N. L. módosító javaslatának elbírálása tárgyában nincs jogerős másodfokú döntés, így a vadászterületet kijelölő határozat is érvénytelenné vált. Ennek következtében a tulajdonosi gyűlés is érvénytelen, mert csak a tulajdonosi közösség kezdeményezhette volna a gyűlés összehívását, amely nem jött létre.
[9] Előadta, hogy a 4. napirendhez kapcsolódó 11-13. sorszámú határozatok meghozatalával a földtulajdonosok a haszonbérlő személyére és a haszonbérleti szerződés tartalmára vonatkozóan jogellenesen olyan feltételrendszert fogadtak el, amely jogszabályellenes, értelmezhetetlen és diszkriminatív.
[10] Szerinte a 15. sorszámú határozat a Vtv. 108. § (1) bekezdésében írt okokból jogellenes, mert a vadászterületet 2017. február 28-át követően alakították ki, így az előhaszonbérleti jogot nem lehet kizárni.
[11] Jogellenes a 7. számú napirendi pont kapcsán meghozott 18. számú határozattal elfogadott működési szabályzat is, mert hiányos és a rendelkezései a jogellenes határozatokon alapulnak. A keresettel támadott határozatok jelentős érdeksérelmet okoznak, mert a vadászati joga hasznosításától és gyakorlásától fosztották meg.
[12] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a felperes a határozatok elleni jogorvoslat útján a közigazgatási eljárásban érvényesíthette volna a jogait. A támadott határozatok tekintetében a jogos érdekeinek lényeges sérelmét nem jelölte meg.
[13] A beavatkozó a kereset elutasítását indítványozta.
Az első- és másodfokú ítélet
[14] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
[15] Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a földtulajdonosi közösség gyűlésén hozott határozatok érvénytelenségének megállapítása iránti pert a Vtv. 14. § (3) bekezdése alapján lehet megindítani. A felperes a határozatok meghozatalával összefüggésben lefolytatott közigazgatási eljárásban állított jogsértések alapján kívánt igényt érvényesíteni, amelyre a Vtv. 14. § (3) bekezdése szerint nincs lehetőség, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35-3:37. §-ai, továbbá a már nem hatályos, de a perbeli időszakban irányadó 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján a határozatok érvénytelensége nem vizsgálható. Megállapította, hogy az elsőfokú vadászati hatóság 2017. május 30-i határozata június 9-én jogerőre emelkedett, így a Vtv. 11/C. § (1) bekezdése alapján a gyűlés összehívásának és megtartásának jogszabályi feltételei fennálltak. Utalt arra is, hogy N. L. a fellebbezését és a módosító javaslatát visszavonta, a másodfokú vadászati hatóság az eljárást megszüntette, ezért a 2017. május 30-án kelt elsőfokú vadászati hatósági határozat a gyűlés megtartásának időpontjában fennállt.
[16] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a földtulajdonos a gyűlés határozatainak érvénytelenségét kizárólag a saját személyét érintő hátrányra, továbbá az okszerű gazdálkodás sérelmére alapíthatja, míg a K. Vadásztársaság vadászati tevékenységének megszűnése az ügy érdemi eldöntését nem érinti. A felperes tulajdonosi jogai nem sérülnek, mert a gyűlés határozatai alapján haszonbérleti díjra továbbra is jogosulttá vált. Az a körülmény, hogy a területen nem tud vadászati tevékenységet folytatni, a határozatok érvénytelenségének megállapítására nem ad alapot. A Vtv. 108. § (1) bekezdése arra irányul, hogy a 2017. február 28. napját követő üzemtervi időszakra kialakított új vadászterület tulajdonosai – amennyiben érdekükben áll – a vadászterület kialakítását követően az első földtulajdonosi gyűlésen az előhaszon-bérleti jog gyakorlását kizárhassák, és ennek a döntésnek a meghozatalát a vadászati hatóság eljárása nem érinti. Mindezek alapján a felperes által támadott földtulajdonosi gyűlési határozatok nem jogszabályellenesek és nem diszkriminatívak, nem sértik az okszerű gazdálkodást és nem jár a földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével.
[17] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a tulajdonosi gyűlés összehívásánál a Vtv. 11/C. § (1) bekezdés, továbbá a 14. § (1)–(2) bekezdés vizsgálható, míg a közigazgatási eljárásokat és határozatokat érintő kifogások nem a polgári perre tartoznak. A jogerős ítélet értelmében a vadászterület földtulajdonosi közösségét a vadászati hatóság nyilvántartásba vette, a határozat 2017. június 9-én jogerőre emelkedett, így ezt követően szabályszerűen hívták össze a tulajdonosi gyűlést. A felperes földtulajdonosként saját jogos érdekének lényeges sérelmét nem jelölte meg, ugyanakkor a vadásztársaság jogos érdekeinek lényeges sérelmére a Vtv. 14. § (3) bekezdése alapján nem hivatkozhat. Az egyes határozatok tekintetében az elsőfokú bíróság ítélete külön indokolást valóban nem tartalmazott, de a keresetet azért utasította el, mert az nem felelt meg a Vtv. 14. § (3) bekezdésének. A felperes a 11-13. számú határozatoknál is csak általánosságban fogalmazta meg a kérelmét, nem jelölte meg milyen tények és körülmények alapján jogszabályellenesek, értelmezhetetlenek és diszkriminatívak. A 16-19. számú határozatokra nem tett konkrét tényállítást. A tényállás pontosítására tett észrevételeinek a per eldöntése szempontjából nem volt jelentősége, mint ahogy annak sem, hogy a hatósági eljárásban kinek volt fellebbezési jogosultsága. Annak volt jelentősége, hogy N. L. fellebbezést nem nyújtott be.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[18] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával keresetének teljesítését kérte.
[19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását a jogszabály szigorú tartalmi feltételekhez köti, amelyek együttesen határozzák meg a jogerős ítélet felülvizsgálatának kereteit. Meg kell jelölni a támadott határozatot, valamint azt is, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, és elő kell adni a jogszabálysértést, a megsértett jogszabályhelyet, továbbá azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kéri [Pp. 272. § (2) bek.]. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a tényállás megállapításának pontatlanságát sérelmezte, azonban nem jelölt meg olyan eljárási szabályt, amelynek alkalmazásával a bizonyítékok értékelése alapján megállapított tényállás felülbírálható, ezért a Pp. 272. § (2) bekezdésében előírtakra figyelemmel ezt a hivatkozását a Kúria érdemben nem vizsgálhatta.
[21] A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet azért jogszabálysértő, mert a Vtv. 6. § (2) bekezdésébe, 11/A-C. §-aiba, a 12. § (3) bekezdésébe, a 14. § (3) bekezdésébe, a 108. § (1)–(4) bekezdéseibe és a 27. § (1)–(2) bekezdésébe ütközik.
[22] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[23] A vadászati jog a földtulajdonjog elválaszthatatlan része [Vtv. 3. § (1) bekezdés], míg a Vtv. 9. §-a értelmében a vad az állam tulajdonában van, amelynek megszerzésére a Vtv. és a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A föld tulajdonjogához kötött vadászati jog mint vagyoni értékű jog tartalmát meghatározza a vad állami tulajdona, míg a vadászterülettel kapcsolatos jogviszonyok szabályozásánál jelentős szerepet játszik, hogy minden vadászterületen a törvény rendelkezéseinek megfelelő és szakszerű vadgazdálkodást kell folytatni, emellett az államnak az Alaptörvény szerint kiemelt kötelezettsége a természet- és állatvédelem [Alaptörvény P) cikk (1) bekezdés]. Erre tekintettel a vadászati jog köz- és magánjogi jogviszonyt alkotó szabályok összessége, amelynél a vadászterület tulajdonosa a tulajdonosi közösséggel szembeni polgári jogviszonyból eredő jogait is csak a közjogi jogviszonyt szabályozó rendelkezések keretei között, és ezekre figyelemmel gyakorolhatja.
[24] A vadászati hatóság a Ket. 12. § (3) bekezdése értelmében közigazgatási szervnek minősül még akkor is, ha a hatáskörébe tartozó feladatkörében jogalanyiságot eredményező konstitutív hatályú határozatot hoz, ezért a vadászati joggal kapcsolatos közigazgatási jogviszony speciális rendelkezéseit alkotó Vtv.-ben és a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) nem szabályozott kérdésekben az általa lefolytatott eljárásokra a Ket. rendelkezései az irányadóak [Ket. 12. § (1) bekezdés a) pontja]. A Ket. 73/A. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. A határozat jogerőre emelkedésének feltételeit az eljárási szabályok egyértelműen tartalmazzák, ezért értelmezési kérdést nem vethet fel, míg a jogerős határozathoz fűződő anyagi és alaki jogi kötőerőt az érdekelt feleknek és a bíróságoknak is tudomásul kell venniük. A közigazgatási eljárások hatálya alá tartozó kérdések elbírálására a polgári bíróságnak nincs hatásköre, azonban a közigazgatási eljárásban meghozott jogerős döntések joghatását köteles figyelembe venni.
[25] A tulajdonosi közösség gyűlésének összehívásával kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése nem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe, és erre alapítva a Vtv. 14. § (3) bekezdése szerint a felperest nem illeti meg a jogosultság a többségi határozat megtámadására, ezért a keresetnek azok az indokai, hogy a gyűlés megtartásának időpontjában nem volt vadászterületi határ, ennek következtében tulajdonosi közösség sem, a polgári perben kizárólag a perelőfeltételek körében, az alperes jogképességét érintően vizsgálható [Pp. 275. § (2) bekezdés, 157. § a) pont, 130. § (1) bekezdés e) pont].
[26] A 2017. február végével lejáró üzemtervi ciklusra tekintettel a Vtv.-nek a 2016. január 1-jén hatályba lépett átfogó módosítása (2015. évi CLXXXIII. törvény) meghatározta a tulajdoni közösség működésének rendjét (Vtv. 12. §), és a 11/A. § beiktatásával rendelkezett a vadászterületek újbóli megállapításának eljárási szabályairól, míg a Vhr. 2. § (1) bekezdése szerint a vadászterület határának megállapításával egyidejűleg a vadászati hatóság a tulajdonosi közösséget a hozzá tartozó vadászterület azonosító kódszámának megjelölésével nyilvántartásba veszi. A Vtv. 11/C. §-nak a perbeli időszakban hatályos (1) bekezdése szerint az így megállapított vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése a vadászati hatóság határozatának jogerőre emelkedését követően összehívható, és a vadászati jog a megállapított vadászterület tulajdonosait közösen illeti meg (társult vadászati jog).
[27] A fentiek alapján a perbeli vadászterület határának megállapítása és a tulajdonosi közösség nyilvántartásba vételéle tárgyában lefolytatott közigazgatási eljárás eredményeképpen 2017. május 30-án meghozott jogerős határozat – mint jogot keletkeztető közigazgatási aktus – a Vtv. 12. § (3) bekezdése szerint relatív jogképességgel rendelkező alperest létrehozta, amely már a 2017. július 25-ére összehívott gyűlés megtartásának időpontjában is a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhetett és kötelezettségeket vállalhatott, és jogképessége azóta is kiterjed az önálló pervitelre, ezért a jogerős ítélet a Vtv. 12. § (3) bekezdését nem sérti.
[28] Az alperes a perbeli jogait a kirendelt ügygondnok útján a Vtv. 12. § (3) bekezdésének megfelelően perbeli jogképességgel rendelkező félként gyakorolta, ezért a jogerős ítélet a tulajdonosi közösség létrejöttét szabályozó Vtv. 6. § (2) bekezdésébe sem ütközik. A Vtv. 11/A-C. §-ai a vadászterület megállapításának és a módosító javaslatok elbírálásának rendjét szabályozó közigazgatási eljárások hatályai alá tartozó olyan rendelkezések, amelyekre alapítva a felperes a fentiek alapján polgári jogot nem érvényesíthet, így a vadászterület tulajdonosi közössége által meghozott határozatok megtámadásának ténybeli alapjául sem szolgálhatnak. A földtulajdonosok a vadászterületek megállapításával és a módosító javaslatok elbírálásával kapcsolatos jogaikat a Ket. rendelkezéseinek megfelelően a közigazgatási eljárásban biztosított jogorvoslatok útján gyakorolhatják. Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben előadott okokból a Vtv. 11/A-C. §-ait sem sérti.
[29] A társult vadászati joggal rendelkező földtulajdonos és a tulajdonosok közössége közötti magánjogi jogviszonyt szabályozó rendelkezések egyike a tulajdonosi közösség határozatainak bíróság előtti megtámadására lehetőséget biztosító Vtv. 14. § (3) bekezdése. Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén megjelent földtulajdonosok a tulajdonukban álló földterület aránya szerint számított szavazattöbbséggel határoznak [Vtv. 12. § (1) bekezdése]. A többségi akarattal kialakított döntés a gyűlésen részt nem vett, illetőleg a többség döntésével egyet nem értő tulajdonosokra is irányadó, amelynek a tulajdonosi közösség egészére kiterjedő hatályát annak sikeres megtámadása megszüntetheti. A Vtv. 14. § (3) bekezdése a többségi akarattal meghozott döntésekkel szemben a kisebbségben maradt tagok polgári jogi jogvédelmét biztosító garanciális, de egyúttal kivételes rendelkezés is. Kizárólag arra biztosít jogszabályi felhatalmazást, hogy a gyűlésen önhibáján kívül részt nem vett, illetőleg a határozattal egyet nem értő földtulajdonos a többségi határozattal okozott sérelmet bírósági úton orvosolja abban az esetben, ha a döntés az okszerű gazdálkodást sérti, illetőleg a jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A kisebbség jogvédelmét szolgáló szabály meghatározza a keresetet indító földtulajdonos jogérvényesítésének kereteit, és ezzel együtt azt az eljárási kötelezettségét is, hogy kérelmének ténybeli alapját a Vtv. 14. § (3) bekezdésében előírt határidőn belül és az ott megjelölt indokoknak megfelelően jelölje meg.
[30] A felperes a 15. sorszámú határozat kivételével a tulajdonosi közösség gyűlésének összehívása szabálytalanságával összefüggésben kifejtett indokokat meghaladóan az egyes határozatok tartalmára kitérve nem adta elő a jogszabálysértést, annak indokait és a megsértett jogszabályhelyet, így a Kúria Pp. 272. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között csak a 15. sorszámú határozat tekintetében vizsgálhatta a Vtv. 14. § (3) bekezdésében előírt feltételek fennállását.
[31] A társult vadászati jog esetén a vadászati jogot haszonbérlet útján kizárólag hasznosítani lehet [Vtv. 13. § (2) bekezdés]. Ennek ellenszolgáltatásaként a tulajdonosokat haszonbérleti díj illeti meg, amelynek elszámolási rendjét a működési szabályzat tartalmazza [Vtv. 12. § (12) bekezdés]. A vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése a 15. sorszámú határozatával kizárta a Vtv. 16. § (4) bekezdésében szabályozott előhaszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét.
[32] A Vtv. 16. §-a már nem hatályos, de a perbeli időszakban irányadó (4) bekezdése a vadászati jog korábbi jogosultjai részére a törvényben meghatározott feltételekkel biztosította a vadászati jog előhaszonbérletének a jogát, amelyet a Vtv.-t módosító, 2016. január 1-jével hatályba lépett 2015. évi CLXXXIII. törvény 52. §-ával beiktatott 108. §-a értelmében a törvény hatálybalépését követően kialakított vadászterület földtulajdonosai tulajdoni hányaduk arányában számított szavazattöbbségével kizárhattak.
[33] A felperes a határozat érvénytelenségének indokaként fenntartotta a Vtv. 108. §-ával és a 27. § (1) bekezdésével kapcsolatban előadott álláspontját, de azt nem fejtette ki, hogy az általa állított jogszabálysértés mennyiben sérti az okszerű gazdálkodást és miként befolyásolja a saját földtulajdonából eredő jogosultságait olyan mértékben, amely a jogos érdekeinek lényeges sérelméhez vezetne. A felperesnek az a várakozása, hogy a tulajdonosok szavazattöbbségével meghozott többségi döntés helyett a vadászati hatóság a tulajdonosok jogaiba való beavatkozással a Vtv. 27. §-ában írt szankcióként a vadászati jog kényszerhasznosítását rendelhetné el, nyilvánvalóan nem indokolja, hogy a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, illetőleg a felperes jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy a Vtv. 14. § (3) bekezdésében szabályozott perindítási lehetőség a földtulajdonosok, és nem az érintett vadásztársaságok jogvédelmének eszköze. Figyelemmel arra, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelemben felsorolt jogszabálysértések és a vadászterülethez fűződő tulajdonosi jogainak sérelme közötti összefüggéshez vezető tényállítást nem tett, és kérelme a Vtv. 14. § (3) bekezdésében előírt jogszabályi feltételeknek a 15. számú határozat tekintetében sem felel meg, a jogerős ítélet a Vtv. 108. § (1)–(4) bekezdését, a 27. § (1)–(2) bekezdését és a Vtv. 14. § (3) bekezdését sem sérti.
[34] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta.
(Pfv. V. 20.604/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás