244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet indokolás
244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet indokolás
az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelethez
2020.07.01.
A kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) megalkotásának célja – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) szükséges kapcsolódó módosításával együtt – az erdészeti szakirányítás rendszerének korszerűsítése, a szakirányítás megfelelő szakmai színvonalának biztosítása az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozások tevékenységének és nyilvántartásának szabályozásával, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzési rendszerének fejlesztésével.
A fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása érdekében az erdőgazdálkodás szakmai irányítására, valamint a szakszerűség biztosítása céljából az Evt. erdészeti szakirányító alkalmazását írja elő. A szakirányítást az Evt. 2017. évi módosításáig jogosult erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartásba vett természetes személyek végezték, de a módosítással lehetővé vált az erdészeti szakirányítás erdészeti szakirányító vállalkozás útján történő ellátása is. A Rendelet ennek megfelelően meghatározza a szakirányító természetes személyekkel és szakirányító vállalkozásokkal szemben támasztott minimális követelményeket. A jogosult erdészeti szakszemélyzet a szakmáját csak korszerű, rendszeres továbbképzéssel folyamatosan megújuló szakmai tudás birtokában gyakorolhatja, üzletszerű önálló tevékenység esetén pedig – a fennálló jogrenddel összhangban – csak vállalkozási formában végezheti.
Az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók, a szakmai szervezetek és az erdészeti szakmai irányítás közös érdeke olyan szakirányítási szolgáltatási piac kialakítása, amelynek szakszemélyzeti szereplői folyamatosan szinten tartott megfelelő szakmai tudással bírnak, és tevékenységüket munkaviszony keretében vagy vállalkozási formában végezve lépnek közvetlen jogviszonyba erdőgazdálkodóval, kiegyenlítve a piaci versenyt, valamint adózási szempontból is kifehérítve az erdőgazdálkodás és szakirányítás szegmensét.
A Rendelet az Evt.-vel összhangban az „erdészeti szakszemélyzet” megnevezést azok kiemelt besorolásaira tekintet nélkül, ezentúl általános gyűjtőfogalomként használja, és szükség szerint az eltéréseket nevesíti.
A szakirányítói tevékenység folytatásához a névjegyzékbe vételt nemcsak az eddig is nyilvántartásba vételhez kötött erdészeti szakszemélyzettől, hanem a szakirányítói tevékenységet végezni kívánó vállalkozásoktól is megköveteli az új szabályozás. A tevékenység folytatásának új feltételeként jelenik meg mindkét alanyi csoport számára a névjegyzékben az „érvényes” szakirányítói státusz követelménye, amely a névjegyzékbe betekintő érdekeltek számára ad aktuális információt. Az „érvényes” névjegyzéki státusz mellett további státuszok is bevezetésre kerülnek, azaz a jogkövetkezményként bejegyzett „tevékenységtől eltiltott” és az érintett akaratán vagy élethelyzetén alapuló „szünetelő” státusz is.
A Rendelet az Evt.-ben lefektetett, az erdőgazdálkodás szakszerűségét biztosító szakirányítás tartalmát jelentő rendelkezéseket kitölti a szakszemélyzettől elvárt gondos eljárás követelményeivel. Meghatározásra kerül az erdészeti hatósági eljárásokban lényegesnek tekintett szakszemélyzeti közreműködés, azaz a bejelentések, adatszolgáltatások és a műveleti lap aláírásának és ellenjegyzésének általános ágazati zsinórmértéke. Az Evt.-ben és miniszteri rendeleti szintű végrehajtási rendeletében eddig is alkalmazott erdészeti szakszemélyzeti ellenjegyzés általános követelményei, értelmezése kifejtésének oka, hogy az ellenjegyzés intézményének jogrendszerbeli általános szabályozása hiányzik, és az erdészeti ágazatban használatos ellenjegyzés más ágazati ellenjegyzési intézménynek sem feleltethető meg.
A Rendelet a szakma gyakorlását lehetővé tevő minimális szakképzettségi és szakmai gyakorlati követelményeket változatlanul hagyja, de az időközi jogszabályi változásokkal aktualizálja. Kedvező irányú változás a névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai gyakorlat elismerésében az erdőgazdálkodóként és erdészeti szakszemélyzetként egyaránt nyilvántartott természetes személy erdőgazdálkodói gyakorlatának elismerhetősége.
A Rendelet meghatározza a szakirányító vállalkozások általános nyilvántartási feltételeit, amelyek közül kiemelkedik az erdészeti szakszemélyzettel rendelkezés követelménye. Ezt a vállalkozás választása szerint akár törvényes képviselője, akár személyesen közreműködő tagja akár munkaviszonyban foglalkoztatottja által teljesítheti. Új névjegyzéki adatként kerül bevezetésre az Evt. szerint, az erdészeti szakirányító vállalkozás erdőgazdálkodásra jogosultsága mint kiemelt besorolás. Az erdészeti szakirányító vállalkozás erdőgazdálkodásra jogosult kiemelt besorolást akkor szerezhet, ha az általános követelményeken felül, szervezeti képviselője vagy személyesen közreműködő tagja vagy maga az egyéni vállalkozó a névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzetként „érvényes” tevékenységi státuszban nyilvántartott erdész szakember és felsőfokú szakirányú végzettségű, továbbá rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzete is szervezetten, tartós jelleggel rendelkezésére áll, és megfelel az erdőgazdálkodásba vont terület nagyságához kötődő szakemberilétszám-feltételnek is. Az erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásához, végzettségéhez fűződő előírások nem zárják ki, hogy a vállalkozás, illetve az egyéni vállalkozó egy személyben több – esetleg akár minden – feltételt egyszerre teljesítsen.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 62. § (5) bekezdésével összhangban a Rendelet a szakirányítói névjegyzékbe történő bejegyzés esetében kötelezővé teszi az iskolai végzettséget és szakmai gyakorlatot hitelesen alátámasztó okirat, továbbá a szakszemélyzeti minőséget bizonyító igazolványhoz a fénykép, valamint az iskolai végzettség ellenőrzéséhez kapcsolódó adatkezelési nyilatkozat mint kötelezően csatolandó iratok bizonyítási eszközként történő alkalmazását.
A szakirányító névjegyzék az Evt.-n alapuló közhiteles hatósági nyilvántartás az erdőgazdálkodói tevékenység szakszerűségének biztosításához szükséges minimális követelményeknek megfelelő személyekről. Az erdőgazdálkodás tárgya az erdő, mint korlátozottan rendelkezésre álló, az Alaptörvényben nevesítetten védendő, fenntartandó és megőrzendő természeti erőforrás.
Ezért az Alaptörvényben védett jogi tárgy, az erdő szakszerű kezelésének, az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerű irányításának egyedüli biztosítéka, ha ilyen szaktevékenységet csak erdészeti szakirányú végzettséggel, szakmai gyakorlattal rendelkező és az erdészeti hatóság által nyilvántartott szakemberek, illetve ilyen szakembert alkalmazó vállalkozások végezhetnek. Az erdészeti szakszemélyzetnek mind személyében, mind tevékenységi jogosultságában a szakma gyakorlása alatt fényképes igazolvánnyal is jól azonosíthatónak kell lennie. A személyi- és tevékenységi jogosultság fényképes igazolvánnyal történő azonnali igazolhatósága az erdészeti hatósági eljárásokban, de ezen kívül különösen a helyszíni intézkedések foganatosítási és kényszerítő eszközök alkalmazási jogosultságok miatt kiemelkedő fontosságú. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 12. pont k) alpontja értelmében, továbbá az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében hivatalos személy, mely minőségében fokozott büntetőjogi védelemben részesül. A fentiek alapján közérdeken alapuló kényszerítő indok alapozza meg a nyilvántartásban történő bejegyzéshez benyújtandó iratok bizonyítási eszközként történő alkalmazásának kötelezővé tételét.
A Rendelet a névjegyzéki nyilvántartás időtartama szabályozásával az eddig is kötelező továbbképzési rendszert fejleszti azzal, hogy a jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás tekintetében bevezeti a kreditpontszerzési kötelezettséget. A jogosult erdészeti szakszemélyzet továbbképzési rendszere folyamatosan, az eddigieknél árnyaltabban biztosítja a mindennapi szakirányítási tevékenységhez szükséges elvárható szintű szakmai ismeretek aktualizálását, valamint a kiegészítő képzések egy része érdeklődési körtől is függő választható jellegének bevezetésével a szakszemélyzet az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó további széles körű kiegészítő információkhoz jut. A hatóság által szervezett képzési eseményeken kívüli szakmai eseményeken megszerezhető szaktudás vagy a kimagasló tudományos eredmények eddig egyáltalán nem kaptak elismerést a hatósági jellegű képzésben. A képzés más ágazatokban már bevált módszerként kreditpontrendszert tartalmaz, amely határozott időtartam alatt megszerzendő kreditpontok gyűjtését jelenti. A pontok nagy része szakmai továbbképzéssel, míg kisebbik hányada szakmai eseményeken való részvétellel, illetve – a tudományos tevékenység végzését is ösztönözve – megjelentetett publikációkkal szerezhető meg.
A Rendelet új elemként bevezeti az előzetes bejelentéshez kötött tevékenységszüneteltetés lehetőségét, egyfelől a leggyakoribb élethelyzetek vagy – különösen vállalkozások esetében – egyes nyilvántartási feltétel teljesítési helyzetek átmeneti kezelése, másfelől a névjegyzékbe betekintést kérő ügyfelek aktuális tájékoztatása céljából.
Az erdészeti szakszemélyzettel szemben alkalmazható szankciórendszer három csoportba sorolja a tényállásokat a cselekménynek vagy a cselekmény elmulasztásának az erdei élővilágra, illetve a fenntartható tervszerű erdőgazdálkodásra való hatása mértékének megfelelően. Az egyes szankciók – a fokozatosságot elvét szem előtt tartva – egymásra épülnek. A szakirányító vállalkozások szankcionálásával szemben, a bevezetendő szabályozás inkább a szakszemélyzete megválogatására, szükség esetén cseréjére ösztönzi a szakirányító vállalkozást.
Erdeink védelméhez nagymértékben hozzájárul a hatósági, igazgatási feladatokat ellátó személyek ellenőrző tevékenysége, amelynek során az erdőterületen és az erdőn kívül is szükséges intézkedniük. Az intézkedés hatékonyságát nagyban növeli az egyenruhában történő megjelenés és a jelvény felmutatása, mivel ezek a külsőségek az állampolgárokban egyrészt a biztonság és megbízhatóság érzését keltik, másrészt a jogsértő cselekmények elkövetői számára visszatartó erővel bírnak, mivel már köztudottá vált, hogy a hatósági személyek elleni erőszakos cselekmények szigorúbb elbírálás alá esnek. Fontos tehát, hogy az erdőben az erdő látogatóitól már megjelenésében is elkülönüljenek azok a személyek, amelyek hatósági, igazgatási vagy szakirányítási feladatot végeznek, és ezért valamilyen magasabb szintű jogosultsággal rendelkeznek, illetve intézkedésre jogosultak. A kormányrendelet ezért továbbra is fenntartja a szolgálati egyenruha és jelvény viselésére való jogosultság meghatározását és azok alakiságának szabályozását.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet rendelkezései alapján az indokolás az Indokolások Tárában közzétehető.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás