2020. évi XXVI. törvény indokolás
2020. évi XXVI. törvény indokolás
a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jelen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A 21. század új, korábban nem jelentkező kihívások elé állítja a kormányzatokat világszerte, az oktatás területén is. A világban zajló trendek – a globalizáció, a gyors technológiai változások, a demográfiai folyamatok és a változó társadalmi igények – új típusú, megoldandó feladatokat teremtenek. Az oktatási rendszernek egyszerre kell igazodnia a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez, az elöregedő társadalom következményeként kialakuló elvárásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt. A cél ezért az, hogy kreatív, rugalmas, versenyképes szaktudással bíró fiatalokat nevelő, vonzó oktatási rendszer működjön Magyarországon.
Felismerve e szükségszerűséget, a Kormány a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” elfogadásáról szóló 1785/2016. (XII. 16.) Korm. határozatában kifejezte szándékát és kormányzati támogatását a magyar felsőoktatás korszerűsítésére és megújítására, majd ezt követően a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” 2016–2020 évekre vonatkozó cselekvési tervéről szóló 1359/2017. (VI. 12.) Korm. határozatában meghatározta a stratégiában lefektetett célok teljesítéséhez szükséges cselekvés kereteit. A Nemzeti Tehetség Programról szóló 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat elfogadásával az Országgyűlés 2008-tól kezdődően húsz évre határozott meg kiemelt feladatokat a tehetségsegítésben, a tehetséggondozásban. A Nemzeti Tehetség Program általános alapelvként a tehetségek segítésének alapvető normái és követelményei között az értékek, hagyományok és a sokszínűség megőrzését, a hozzáférés esélyeinek egyenlőségét, a folyamatosság és átjárhatóság biztosítását, az önfejlesztés megkövetelését, a programok hatékonyságát, a tehetséges fiatalok fokozott társadalmi felelősségvállalását, a tehetségsegítők megbecsülését és a társadalmi támogatottság növelését határozza meg.
Magyarország versenyképessége és a Kárpát-medencei magyarság sikeressége alapvetően függ az oktatási rendszer azon képességétől, hogy milyen mértékben képes megfelelni a változó gazdasági és társadalmi környezetnek, igényeknek. Fontos, hogy az oktatási rendszer miképpen tudja azonosítani a tehetségeket és milyen módon, milyen hatásfokkal tudja a bennük rejlő lehetőségek kibontakozását a közösség érdekeinek szolgálatát is szem előtt tartva előmozdítani.
A köz- és felsőoktatási rendszer versenyképességének, a fenti vezérelvek mentén való általános, folyamatban lévő fejlesztése mellett, a tehetségek azonosítása és a tehetséggondozás ügyének is önálló struktúrában, s így kifejezetten e célra fókuszáltan prioritást kell adni. E strukturált tehetséggondozás alapját olyan, kiegészítő jellegű oktatási-nevelési rendszer kell, hogy adja, amely az általános iskolától kezdve a középiskolán át a felsőoktatási intézményig – sőt közösséget formálva azon is túl –, az oktatási rendszer meglévő elemeire épülő és azokat támogató fejlődési lehetőséget nyújt a magyar fiatalok számára, szerte a Kárpát-medencében.
A tehetséggondozás célja, hogy a tehetségígéretek a bennük rejlő potenciált kibontakoztatva felelős állampolgárként tudják szolgálni a nemzetet, a közösséget amellett, hogy személyes sikerüket is nagymértékben megalapozzák.
A kiemelten tehetséges fiatalok támogatása olyan, a mindenkori pártpolitikai viszonyokon felülemelkedő, Magyarország és az összmagyarság sikeressége szempontjából meghatározó jelentőségű ügy, amelynek támogatása a mindenkori Kormányok meghatározó feladata.
A Tihanyi Alapítvány fenntartásában működő Mathias Corvinus Collegium immáron 1996 óta valósítja meg a fentiekben megfogalmazott elvek mentén e célkitűzéseket, a tehetséggondozást a fókuszba emelő, kiemelkedően magas színvonalú képzései útján. Az alapítása óta eltelt majdnem negyed évszázad alatt a Mathias Corvinus Collegium olyan jelentős tapasztalatra, szakértelemre, valamint hazai és nemzetközi kapcsolati tőkére tett szert, a rendkívül széles tudományterületi képzési spektruma és földrajzi lefedettsége jelentette előnyök mellett, amely tényezők a dedikált és fókuszált tehetséggondozás terén egyedülálló intézménnyé teszik.
Az intézmény immáron több évtizede folytatott tevékenysége egybevág az oktatási rendszer meglévő elemeit kiegészítő tehetséggondozás gondolatával és feladataival. Ebből kifolyólag, a Mathias Corvinus Collegiumra mint a kiemelten tehetséges fiatalok támogatásának központjára támaszkodva van mód ezen ügynek a leghatékonyabb módon történő megvalósítására.
A Mathias Corvinus Collegium által folytatott oktatási-nevelési tevékenység a tehetségígéretek lehető legfiatalabb korban és a lehető legszélesebb merítési körből való azonosítását célozza, általános iskolás kortól kezdődően, Magyarország egész területén és a Kárpát-medencei magyarság körében egyaránt. A kiemelten tehetséges fiatalok támogatására irányuló, az általános iskolai, középiskolai és egyetemi képzésen átívelő munka kiegészül a Magyarországon, Erdélyben és Kárpátalján szervezett posztgraduális, valamint a hátrányos munkaerőpiaci helyzetben lévő csoportokra koncentráló képzések, magas színvonalú, társadalmi kérdéseket feszegető nemzetközi előadások, kerekasztal-beszélgetések, konferenciák rendszerével.
A kiemelten tehetséges fiatalok támogatásának ügye alapvető fontosságú közérdek. Országos, sőt határon túli, a Kárpát-medencei összmagyarság körében történő sikeres megvalósítása, a kiemelten tehetséges fiatalok támogatásának központja oktatási-nevelési programjának hatékony és eredményes végrehajtása erőforrásigényes tevékenység. E célok megvalósításához – bár a szakmai feltételek adottak – a Tihanyi Alapítvány mint a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó entitás jelenlegi erőforrásai nem elégségesek.
A megfogalmazott cél hatékony megvalósításának strukturális alapját a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény által intézményesített vagyonkezelő alapítvány jogintézménye adja. A vagyonkezelő alapítványi forma a hatékony működés szervezeti és erőforrásbeli feltételei megteremtésére kínál megfelelő, a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) működési-fenntartási modelljének megújítása során már alkalmazott keretet.
Így a kiemelten tehetséges fiatalok támogatása ügyének elérhető leghatékonyabb módon történő megvalósításának eszköze a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó Tihanyi Alapítványhoz, az állam nevében történő, Kormány általi csatlakozás. Ezen aktus megteremti az ügy eredményes szolgálata érdekében szükséges szakmai és erőforrásbeli háttérnek a Mathias Corvinus Collegiumban mint a kiemelten tehetséges fiatalok támogatásának központjában való összpontosítását.
A Kormány az Egyetem új működési és fenntartási modelljéről hozott döntésében rendelkezett egyrészt a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (a továbbiakban: MUC Alapítvány) létrehozásáról, másrészt az alapításhoz és a hatékony működéshez szükséges állami vagyon biztosításával kapcsolatos feladatokról. E döntés nyomán került megalkotásra a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény (a továbbiakban: MUC tv.). A MUC tv. a MUC Alapítvány és a fenntartásában működő Egyetem kiemelt feladatául és céljául szabja a gazdaság- és társadalomtudományi képzési terület, ezen keresztül az innovatív vállalkozásokat támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer és környezetének megerősítését és a képzést folytató oktatók, kutatók, tanárok, valamint a képzésben részt vevők támogatását. E feladatok hatékony ellátásának és a megfogalmazott célok eredményes megvalósításának előmozdítása érdekében, e törvény célja továbbá, hogy további támogatást nyújtson a MUC Alapítvány mint az Egyetem fenntartója számára, s ennek érdekében a stabil és hatékony működés zálogaként, az alapítvány bizalmi vagyonkezelésében lévő értékpapírok ingyenesen történő alapítványi tulajdonba adásáról rendelkezik.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerint állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott feltételekkel és esetekben, főszabály szerint csak törvény rendelkezése alapján lehet.
Az Nvtv. és Vtv. rendelkezéseire figyelemmel a vagyonjuttatásra e törvényjavaslat rendelkezéseivel kerül sor.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1–2. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1a) bekezdése szerint a Kormány külön törvény rendelkezése alapján alapítványt hozhat létre, ugyanakkor azt nem teszi lehetővé, hogy a Kormány már működő alapítványhoz csatlakozzon. A törvényjavaslat 3. § (9) bekezdése ebből kifolyólag kimondja, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány, az állam nevében, a törvény rendelkezése alapján csatlakozhat a Tihanyi Alapítványhoz.
Az 1. § alapján az Országgyűlés felhatalmazást ad a Kormány számára a törvény preambulumában és 2. §-ában meghatározott tevékenység, közfeladat ellátása céljából a Tihanyi Alapítványhoz (a továbbiakban: Alapítvány) való csatlakozásra.
Garanciális rendelkezésként rögzíti a törvényjavaslat, hogy a Kormánynak az állam nevében az Alapítványhoz való, vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozására akkor kerülhet sor, ha a csatlakozás folyamata során megvalósul az Alapítvány alapító okiratának az Alapítvány vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vételéhez, az Alapítvány kuratóriuma új tagjainak a kijelöléséhez, valamint az Alapítvány kuratóriumának az alapítói jogok teljes körének gyakorlására történő kijelöléséhez szükséges módosítása, ezáltal biztosítva azon feltételek bekövetkeztét, amelyek mellett a jelentős vagyonjuttatás mellett végbemenő csatlakozás megtörténik, s amelyek elengedhetetlenek az elérendő cél érdekében.
Az Alapítvány által, feladatként végzett tevékenység – amelyet a törvényjavaslat közfeladatnak minősít – elsősorban a kiemelten tehetséges fiatalok támogatásának központjaként működő Mathias Corvinus Collegium fenntartása, működési feltételeinek és intézményfejlesztési céljainak biztosítása révén a törvényjavaslat preambulumában meghatározottakkal, azaz a kimagaslóan tehetséges fiatalok támogatására, valamint a bennük rejlő tehetség kibontakoztatására épülő, a társadalmi mobilitást és a társadalomért való felelősségérzet és cselekvésre való készség kialakulását támogató, az összmagyarság minél több korosztálya számára elérhető, a tehetséggondozást a fókuszba emelő, a hagyományos oktatást kiegészítő oktatási-nevelési rendszer kiépítésével mint közérdekű céllal összhangban az Alapítvány céljainak megvalósítása.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy e célok megvalósítása érdekében az Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vétele szükséges. Ehhez és az elérendő célok hatékony megvalósításához, az Alapítvány részére történő, a törvényben meghatározott és a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 3. § (1) bekezdésében előírt tőkeminimumra vonatkozó rendelkezésnek megfelelő vagyonrendelésre van szükség.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi továbbá, hogy az Alapítvány mint közérdekű vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt vagyon kezelésén túlmenően, céljainak megvalósítását szolgáló egyéb gazdasági tevékenységet is végezhet.
3–4. §
Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) ingyenes vagyonátruházásra vonatkozó szabályai alapján rendelkezik arról, hogy az Alapítványhoz való csatlakozáshoz, az Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítványként való nyilvántartásba vételéhez, valamint az Alapítvány céljai és feladatai megvalósításához szükséges vagyonelemeket az Alapítvány tulajdonába kell adni.
Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek – a MOL Magyar Olaj – és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 10%-os, illetve a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 10%-os részesedését megtestesítő értékpapírok – ingyenesen történő alapítványi tulajdonba adásával megvalósuló vagyonjuttatásról a Miniszterelnökséget vezető miniszter gondoskodik.
Az ingyenesen az Alapítvány tulajdonába adandó, 1. mellékletben meghatározott részvénycsomag, és a Mathias Corvinus Collegiumnak otthon adó ingatlannak az Alapítvány részére ingyenesen, csatlakozói vagyoni juttatásként történő tulajdonba adása tekintetében – akárcsak az ingyenesen a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (a továbbiakban: MUC Alapítvány) tulajdonába adandó értékpapírok esetében – a törvényjavaslat kizárja az Nvtv. ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó szabályainak alkalmazását.
A törvényjavaslat ugyanakkor jelentős garanciákat intézményesít e vagyonelemek vonatkozásában. Az Alapítvány tulajdonába adandó részvénycsomag kapcsán rögzíti, hogy annak elidegenítésére vonatkozó szándék esetében az államot vételi jog, valamint e vételi jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg és ilyen módon harmadik személy részére kizárólag akkor kerülhet sor az elidegenítésre, ha az állam a törvényjavaslatban rögzített eljárás alapján nem kívánja megkötni a vonatkozó jogügyletet. Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az 1. melléklet szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza, az ingyenesen tulajdonba adandó ingatlan tekintetében pedig a törvényjavaslat előírja, hogy bár az hasznosítható – így különösen bérbeadás útján –, értékesítése esetén a tulajdonjog átruházásából származó bevétel – az 1. mellékletben meghatározott részvénycsomagra irányadó szabályokhoz hasonlóan – a törvényjavaslat 2. §-ában meghatározott célok megvalósítására fordítandó.
Hasonlóképpen, a törvényben meghatározott közfeladat megvalósításának biztosítására szolgálnak az Alapítvány tulajdonába adandó 1. melléklet szerinti értékpapírok tekintetében a törvényjavaslat 3. § (6) bekezdésének és az alapítványi tulajdonba adandó ingatlan tekintetében a törvényjavaslat 4. § (6) bekezdésének rendelkezései, amelyek egyrészről lehetővé teszik az Alapítvány számára – az állam részére megfelelő garanciákat biztosító módon – a részvénypakett elidegenítését és az ingatlan hasznosítását, valamint értékesítését, ezáltal segítve elő a törvényben meghatározott célok elérésének hatékony megvalósíthatóságát, másrészről azonban rögzítik, hogy a vagyonelemek értékesítése esetén a tranzakcióból származó, az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó bevétel kizárólag a törvényben meghatározott célok megvalósítására fordítható.
Az ingatlan vagyonelemet az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.
A törvényjavaslat rendezi a juttatások adójogi helyzetét, ennek megfelelően az általa meghatározott vélelem (praesumptio iuris et de iure) alapján a vagyoni juttatás nem alapoz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott adófizetési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó, törvényben meghatározott joghatás.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében a Kormány alapítványt nem alapíthat és alapítványhoz nem csatlakozhat. A törvény 1. § (1a) bekezdése külön törvény rendelkezése alapján kizárólag alapítvány létrehozását teszi lehetővé a Kormány számára, alapítványhoz való csatlakozást nem. Az e törvény preambulumában és 2. §-ában meghatározott közérdek elérhető leghatékonyabb és így a nemzeti vagyonnal való, a közérdek szolgálatában történő felelős gazdálkodás Alaptörvényben rögzített követelményének megfelelő módon való megvalósítása érdekében szükséges lehetővé tenni a Kormány számára, hogy az Országgyűlés által a törvényjavaslatban meghatározottak szerint, az állam nevében csatlakozhasson az Alapítványhoz mint a kiemelten tehetséges fiatalok támogatása központjának szerepe ellátására legmegfelelőbb szervezetet fenntartó entitáshoz.
Abból kifolyólag, hogy a törvényjavaslatban meghatározott cél, azaz az oktatási rendszer meglévő elemeit kiegészítő, a kiemelten tehetséges fiatalok támogatását szolgáló rendszernek a kiépítése és működtetése a közérdek szolgálatában végzett tevékenység, s e tevékenység ellátására az Alapítvány a legalkalmasabb személy, így a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás alaptörvényi követelményének az felel meg, ha az Alapítvány részére e célok megvalósítása érdekében juttatott vagyon felhasználására az Alapítvány által kerül sor. Ennek biztosítása érdekében, s így a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményét szem előtt tartva, indokolt, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:403. § (2) bekezdésével összhangban kimondásra kerüljön, hogy az Alapítvány nem szüntethető meg, sem az alapító, a csatlakozó, sem pedig az alapítói jogokat gyakorló bármely egyéb személy vagy szerv – ideértve az alapítói jogok gyakorlására a törvény alapján kijelölt kuratóriumot is – által.
5. §
A törvényjavaslat, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősíti a Mathias Corvinus Collegiumnak mint a kiemelten tehetséges fiatalok támogatása központjának otthont adó Budapest belterület 5177/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49–53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10–16. szám alatti ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) területén megvalósuló tehetséggondozási központ kivitelezési munkálataival kapcsolatos beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek felsorolását a Kormány külön rendelete adja.
6. §
A törvényjavaslat a Beruházást az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházássá minősíti annak érdekében, hogy az Ngtv.-ben az ilyen beruházásokra megállapított szabályok a Beruházás tekintetében is alkalmazandóak legyenek.
A törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 21. §-ában szabályozott változtatási tilalomra vonatkozóan kimondja, hogy azt – függetlenül attól, hogy adott esetben önkormányzati rendelet azt előírta – a törvény erejénél fogva nem kell alkalmazni az Ingatlan tekintetében.
A törvényjavaslat – a 9. §-ban foglaltakkal összhangban – a Beruházással összefüggésben felhatalmazást ad a Kormány részére a részletszabályok, egyedi településképi követelmények meghatározására, amelynek során a Kormány rendeletben jogosult az önkormányzat településképi rendeletében foglaltaktól eltérni azzal, hogy a törvény hatálybalépése napján fennálló védelmi szint nem csökkenthető.
7. §
A törvényjavaslat a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény (a továbbiakban: MUC tv.) által intézményesített azon struktúra módosításaként, amely a MUC tv. 1. mellékletében meghatározott értékpapíroknak a MUC Alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adásáról rendelkezett, az Alapítvány esetében is irányadó szabályokhoz hasonló módon, e vagyonelemeknek – a fennálló bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnésével – a MUC Alapítvány tulajdonába adását írja elő.
A törvényjavaslat a MUC Alapítvány tulajdonába adandó részvénycsomag vonatkozásában is érvényesíti mindazon garanciális rendelkezéseket, amelyek az Alapítvány esetében fennállnak. Ebből kifolyólag a MUC tv. 1. mellékletében meghatározott, a MUC Alapítvány tulajdonába adandó részvénypakett elidegenítésére vonatkozó szándék esetében is megilleti az államot vételi jog, valamint e vételi jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom, amelynek alapján, ilyen módon harmadik személy részére kizárólag akkor kerülhet sor az elidegenítésre, ha az állam a törvényjavaslatban rögzített eljárás alapján nem kívánja megkötni a vonatkozó jogügyletet. A garanciális elemek között említendő továbbá, hogy a MUC Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén e vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza és azok esetleges elidegenítése esetében a tranzakcióból származó, az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó bevétel kizárólag a MUC tv.-ben meghatározott célok megvalósítására fordítható.
8. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása, amely a politikai felsővezetők összeférhetetlensége vonatkozásában állapít meg kivételt a közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának tagjai tekintetében.
9. §
A törvény az Ngtv.-re, valamint a 6. § (4) bekezdésében foglaltakra visszautalva felhatalmazást ad a Kormány számára, meghatározott tárgykörökben történő rendeletalkotásra.
10. §
Hatályba léptető rendelkezés.
11. §
Átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében a törvény meghatározott rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
12. §
Sarkalatossági záradék. Az Nvtv. sarkalatos rendelkezéseitől eltérő, valamint a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit meghatározó rendelkezések az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése szerint sarkalatosnak minősülnek.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás