BÜ BH 2020/264
BÜ BH 2020/264
2020.09.01.
I. A perújítás megengedhetősége tárgyában hozott határozat (perújítást elrendelő, perújítási indítványt elutasító végzés) nem ügydöntő határozat, ezért felülvizsgálatára nincs törvényes lehetőség [Be. 456. § (1) bek., 460. § (1) bek., 644. § (1) és (6) bek., 648. §].
[1] A törvényszék a 2019. március 13. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével a terhelt által előterjesztett perújítási indítványt elutasította.
[2] A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2019. május 7. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta.
[3] A véglegessé vált perújítást elutasító végzés ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a perújítási indítvány elutasítása miatt, értelemszerűen a perújítás elrendelése érdekében.
[4] A terhelt az indokait megjelölte. Ezt meghaladóan védő kirendelését kérte.
[5] A terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.
[6] A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. §-a értelmében – a rendkívüli jogorvoslatként szabályozott – felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye.
[7] A perújítási indítványt elutasító végzés azonban nem ügydöntő határozat.
[8] A Be. 456. § (1) bekezdés 1. mondata ugyanis kimondja, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Ez a rendelkezés lényegében megegyezik a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) szabályával, amely kimondta, hogy a bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról határoznia kell [Be. 257. § (1) bek. 2. mondat]. Az azonos szabályozásra figyelemmel nincs ok változtatni a korábbi Be. nyomán következetes ítélkezési gyakorlaton, amely szerint ügydöntőnek azok a határozatok tekintendők, amelyekben a bíróság a Be. vonatkozó szabályai szerint lefolytatott bírósági eljárást követően a vádról határoz, az ügy érdemében hoz mindenkivel szemben kötelező érvényű, a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító, vagy őt felmentő ítéletet, illetve eljárást megszüntető végzést (EBH 2004.1016.).
[9] Az ügydöntő határozat a jogerőre emelkedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal vagy különleges eljárás eredményeként változtatható meg [Be. 456. § (1) bek. 2. mondat].
[10] A Be. LXXXIX. Fejezetében szabályozott perújítás rendkívüli jogorvoslat, a Be. 643-645. §-ai szerinti eljárásban a bíróság a jogerős ügydöntő határozatot támadó perújítási indítványról, azaz a perújítás megengedhetőségének kérdésében határoz, nem a vádról, nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, nem a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról – azaz a büntetőjogi főkérdésekről – dönt.
[11] A büntetőeljárási törvény a jogerő fogalma alatt kizárólag az anyagi jogerőt érti. Anyagi jogerőre pedig csak ügydöntő határozat (ítéletet vagy ügydöntő végzés) [Be. 449. § (2) bek.] emelkedhet.
[12] Perújítási eljárásban a bíróság elsődlegesen azt dönti el, hogy a perújítás megengedhető-e. E körben a 637. § (1) bekezdés a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy az indítványozó által a perújítás alapjául felhozottak, a valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a 637. § (1) bekezdés a) pont aa) vagy ab) alpontjának megfelelő határozatot hozzon [Be. 643. § (7) bek.].
[13] Ha a bíróság a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítást nem ügydöntő végzéssel elrendeli [Be. 644. § (1) bek.], vagy ha az alaptalan, nem ügydöntő végzéssel elutasítja [Be. 644. § (6) bek. 1. mondat].
[14] A nem ügydöntő (pl. a perújítási indítványt elutasító) végzések jogerőre nem emelkednek, hanem véglegessé válnak, és azt követően – ha e törvény elérően nem rendelkezik – nem változtathatóak meg [Be. 460. § (1) bek.].
[15] A korábbi Be. hatálya alatt több döntés mondta ki, hogy a perújítási indítványt elutasító végzés nem ügydöntő határozat, s ennélfogva azzal szemben felülvizsgálatnak nincs helye, az ezt célzó felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt (BH 2012.7., 2010.5.II., 1994.475.I., 2002.429.). A fent kifejtettekre tekintettel így van ez a Be. hatálya alatt is.
[16] Mindezekre figyelemmel a perújítási indítvány tárgyában hozott véglegessé vált határozat – a perújítási indítványt elutasító végzés, miként az fellebbezéssel sem támadható [Be. 645. § (1) bek.] és a perújítást elrendelő határozat – nem jogerős ügydöntő határozat, és ezért felülvizsgálat tárgyát nem képezheti.
[17] A terhelt kérte védő kirendelését.
[18] Kétségtelen, hogy a felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező [Be. 655. § (3) bek.], azonban a Legfelsőbb Bíróság, majd a Kúria következetes gyakorlata alapján ez kizárólag az érdemi felülvizsgálati eljárásra értendő, azaz amennyiben arra nem kerül sor, a védő részvétele mégsem kötelező (BH 2008.180.): „Ha azonban a felülvizsgálati indítványt a 656. § (2) bekezdése alapján érdemi felülvizsgálat nélkül el kell utasítani, védő kirendelése általában nem szükséges, mivel az elutasító határozatot nem sérelmezheti, és ezzel kapcsolatban semmilyen eljárási joga nincs. [...] A védő eljárási szerepe – ha a felülvizsgálati indítványt nem ő nyújtotta be – ténylegesen az érdemi felülvizsgálatot előkészítő eljárási cselekményekkel kezdődik: a 657. § (4) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványra és az ügyészi nyilatkozatra észrevételeket tehet. Ezért csak az ügyészi nyilatkozat beszerzésével egyidejűleg [657. § (1) bek.] kell feltétlenül védőt kirendelni, ha a terheltnek nincs védője.” (Büntetőeljárás jog, Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. a Be. 655. §-ához.)
[19] A jogirodalmi magyarázat tehát az érdemi felülvizsgálatot előkészítő eljárási cselekményekhez köti a védő kirendelendőségét. Amennyiben a felülvizsgálati indítványt a Kúriának kötelezően el kell utasítania, s ezek közé tartozik a törvényben kizártság is, a felülvizsgálati eljárás érdemben meg sem indulhat, azaz nincs olyan felülvizsgálati indítvány, amelynek érdemi elbírálásában szerepe lehetne a védőnek.
[22] A kifejtettekre tekintettel a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva – a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a törvényben kizárt indítványként a Be. 656. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
(Kúria Bfv. I. 414/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás