27/2020. (VII. 17.) BM rendelet

az iskolaőrökről

2023.01.01.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/B. § a), c) és d) pontjában,

a 42–44. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés e) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) az iskolaőri munkakörbe jelentkező személyre (a továbbiakban: jelentkező),

b) az iskolaőrökre, valamint

c)¹ a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban: munkáltató).

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alapellátás: az iskolaőri feladatok ellátásához szükséges, az alapellátási norma által az iskolaőrök számára előírt ruházati cikkek és felszerelési eszközök egyszeri ellátás keretében történő biztosítása,

2. ruházati utánpótlási ellátás: az elhasználódott ruházati cikkek és felszerelési eszközök pótlására szolgáló, valamint az újonnan rendszeresített ruházati cikkek és felszerelési eszközök biztosítása.

2. Az egészségügyi, pszichológiai alkalmasság, valamint a fizikai állóképesség követelményeinek közös szabályai

3. § (1) A munkaköri követelmények érvényre juttatása, a jelentkező iskolaőri tevékenység ellátására való alkalmasságának megállapítása érdekében az egészségügyi, pszichológiai alkalmasságot, valamint a fizikai állóképesség követelményeinek való megfelelést a munkaviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt és az e rendeletben foglaltak szerint időszakosan visszatérően vizsgálni és minősíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a jelentkező

a) az egészségi, pszichés, illetve fizikai állapota alapján képes-e az iskolaőri feladatok ellátásával jellemzően együtt járó, a tevékenységgel érintett korcsoport és helyszín sajátosságaiból fakadó konfliktushelyzetek megfelelő kezelésére,

b) egészségének vagy testi épségének előrelátható károsodása nélkül alkalmas-e az iskolaőri tevékenység végzésére,

c) szenved-e olyan betegségben, amelynek következtében az iskolaőri feladatok ellátására bármikor alkalmatlanná válhat a munkavégzésre,

d) fizikailag alkalmas-e, illetve személyisége és egészségi állapota alapján képes-e teljesíteni az iskolaőri munkakörrel járó feladatokat.

(3) Az egyes vizsgálatokat az e rendeletben foglalt gyakorisággal – időszakos és soron kívüli jelleggel – meg kell ismételni.

(4) Iskolaőri tevékenységet csak az a személy láthat el, aki az egészségügyi és pszichológiai alkalmassági, valamint a fizikai állóképességi vizsgálat során alkalmas minősítést kap.

4. § (1) Az iskolaőrnek soron kívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, ha

a) egészségi, fizikai vagy pszichés állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására, vagy

b) a munkavégzése három hónapot meghaladóan szünetel.

(2) Soron kívüli alkalmassági vizsgálat esetén az egészségügyi, fizikai, pszichológiai alkalmassági vizsgálat közül az adott helyzetben indokolt vizsgálatot kell elvégezni.

(3) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot az iskolaőr és a munkáltató kezdeményezheti, a munkáltató az (1) bekezdés b) pontja esetén kezdeményezi.

(4) A munkáltató az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kezdeményezheti a soron kívüli alkalmassági vizsgálat elvégzését. Az alkalmas minősítés megszerzéséig az iskolaőr iskolaőri tevékenységet nem végezhet.

3. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat

5. § Az egészségügyi állapotfelmérést a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben foglaltak alapján kell elvégezni.

4. A fizikai állóképesség vizsgálata

6. §² A fizikai állóképesség felmérését a jelentkező által megpályázott iskolaőri álláshely szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, illetve iskolaőr esetén a munkáltató személyi állományának

a) testnevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel vagy

b) legalább kétéves, a fizikai alkalmasság felmérésében szerzett gyakorlattal

rendelkező tagja végzi.

7. § (1) A fizikai állóképesség vizsgálata céljából

a) a jelentkezőnek a munkaviszony létesítése előtt, illetve

b) az iskolaőrnek a jogviszony fennállása alatt kétévente

a munkáltató által szervezett fizikai állóképességi vizsgálaton részt kell vennie.

(2) A fizikai állóképességi vizsgálaton való részvétel feltétele, hogy

a) a jelentkező a háziorvos,

b) az iskolaőr a munkáltató személyi állományának egészségügyi alapellátását végző orvos

által az 1. melléklet szerinti adattartalommal három hónapon belül kiállított igazolással rendelkezik.

8. § A munkáltató a fizikai állóképességi vizsgálaton részt vevőket – a fizikai alkalmassági követelmények meghatározása érdekében – a tárgyévben betöltött életkor alapján az alábbi két korcsoportba sorolja:

a) I. korcsoport: ötvenöt éves korig,

b) II. korcsoport: ötvenöt év felettiek.

9. § (1) A fizikai állóképesség vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők:

a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás és karnyújtás,

b) hanyatt fekvésből felülés, valamint

c) 1500 méteres síkfutás.

(2) Az egyes mozgásformák végrehajtásának leírását a 2. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A fizikai állóképességi vizsgálat keretében a 9. § (1) bekezdésében meghatározott mozgásformákat kell végrehajtani azzal, hogy az egyes gyakorlatok teljesítéséért legfeljebb huszonöt pont, a három gyakorlat végrehajtása esetén összesen hetvenöt pont adható.

(2) Az egyes gyakorlatokra többletpont nem adható, a fizikai állóképességi követelmények eredményének pontérték táblázatát a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A 9. § (1) bekezdése szerinti gyakorlatok végrehajtását a korcsoportok figyelembevételével kell értékelni az alábbiak szerint:

a) I. korcsoport:

aa) 0–40 pont esetén „Nem megfelelő”,

ab) 41–75 pont esetén „Megfelelő”,

b) II. korcsoport:

ba) 0–35 pont esetén „Nem megfelelő”,

bb) 36–75 pont esetén „Megfelelő”.

(4) Az adott mozgásforma végrehajtása a fizikai állóképességi vizsgálat során egy alkalommal megismételhető, ha azt a vizsgálaton részt vevő személy az elért részeredményre tekintettel – javítás céljából – kéri.

(5) A végrehajtott mozgásforma akkor teljesített, ha a vizsgált személy legalább egy pontot elért.

11. § (1) A fizikai állóképességi vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Fizikailag alkalmas”,

b) „Fizikailag alkalmatlan”.

(2) A fizikai állóképességi vizsgálat során „Fizikailag alkalmas” minősítés akkor állapítható meg, ha a vizsgálaton részt vett személy a 9. § (1) bekezdése szerinti mozgásformákat teljesítette, és azokra „Megfelelő” értékelést kapott.

(3) „Fizikailag alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgálaton részt vett személy „Nem megfelelő” értékelést kap.

(4) A minősítést a 4. melléklet szerinti adattartalommal kell kiállítani.

12. § (1) „Fizikailag alkalmatlan” minősítés esetén a fizikai állóképességi vizsgálatot – az előző vizsgálattól számított legalább tíz, de legfeljebb harminc napon belül – legfeljebb egy alkalommal meg kell ismételni.

(2) Ismételten „Fizikailag alkalmatlan” minősítés esetén

a) a jelentkezővel iskolaőri munkaviszony nem létesíthető,

b) a közvetlen vezető az iskolaőr munkaviszonyának megszüntetését kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(3) Ha fizikai állóképességi vizsgálaton a jelentkező, illetve az időszakos fizikai alkalmassági vizsgálaton az iskolaőr önhibájából nem jelenik meg, vagy a vizsgálat alapján alkalmatlannak minősítik, iskolaőri munkakörben tovább nem foglalkoztatható.

13. § Az időszakos fizikai állóképességi vizsgálatról távol maradni a munkáltató személyi állományának egészségügyi alapellátását végző orvos által – az 5. melléklet szerinti adattartalommal – kiállított igazolással lehet.

5. A pszichológiai alkalmasság vizsgálata

14. §³ A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a jelentkező által megpályázott iskolaőri álláshely szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, iskolaőr esetén a munkáltató személyi állományának pszichológiai alapellátását végző pszichológus (a továbbiakban: pszichológus) végzi.

15. § (1) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat során vizsgálni kell, hogy a jelentkezőt a pszichés állapota alkalmassá teszi-e az iskolaőri feladatok ellátásával jellemzően együtt járó, a tevékenységével érintett korcsoport és helyszín sajátosságaiból fakadó konfliktushelyzetek megfelelő kezelésére.

(2) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat kiterjed a személyiség egészének, az intellektuális képességeknek, a kommunikációs készségeknek és a társadalmi normáknak való megfelelési képességeknek a vizsgálatára.

(3) A pszichológus a pszichológiai alkalmasságot személyiségtesztek, intelligenciatesztek és az exploráció komplex eredményei alapján minősíti.

(4) Ha a pszichológiai alkalmassági vizsgálat során a pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely a (3) bekezdés szerinti vizsgálatokkal nem tisztázható, célzott vizsgálatot végez.

16. § Az iskolaőrként való alkalmazás általános pszichológiai minimumfeltételei (a továbbiakban: általános minimumfeltételek) a következők:

a) kiegyensúlyozott pszichés állapot,

b) átlagos érzelmi-indulati kontroll,

c) átlagos pszichés terhelhetőség, stressztűrő képesség,

d) átlagos intellektuális képességek,

e) átlagos kommunikációs képesség,

f) átlagos felelősségtudat,

g) szabálykövető magatartás.

17. § (1) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredménye alapján a jelentkező minősítése

a) alkalmas vagy

b) alkalmatlan

lehet.

(2) A minősítést a pszichológus a 6. melléklet szerinti tartalommal készíti el.

(3) Alkalmatlan minősítés esetén a jelentkezőt, illetve az iskolaőrt dokumentált módon tájékoztatni kell a minősítés okáról, és azt a minősítésben fel kell tüntetni.

(4) Az a jelentkező, aki a felvétel előtti pszichológiai alkalmassági vizsgálaton önhibájából nem jelenik meg, vagy a vizsgálat alapján alkalmatlannak minősül, iskolaőrként nem foglalkoztatható.

(5) Az alkalmas minősítés annak kiadásától számított két évig jogosít iskolaőri munkakörben való munkavégzésre.

18. § (1) A pszichés alkalmasság elbírálása céljából az iskolaőr kétévente köteles pszichológiai alkalmassági vizsgálaton részt venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton az általános minimumfeltételeknek való megfelelést ellenőrizni kell.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton az iskolaőr önhibájából nem jelenik meg, vagy a vizsgálat alapján alkalmatlannak minősítik, iskolaőri munkakörben tovább nem foglalkoztatható.

19. § (1) A pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott személy – az indokok megjelölésével – a minősítés felülvizsgálatát kérheti a döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül az eljárt szervnél benyújtott kérelmével.

(2) Az eljárt szerv a felülvizsgálat érdekében haladéktalanul megküldi a felülvizsgálatot végző szervnek az (1) bekezdés szerinti kérelmet a keletkezett dokumentációval együtt.

(3) A felülvizsgálatot az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) központi szervének (a továbbiakban: ORFK) egészségügyi szolgálatánál foglalkoztatott alapellátó pszichológus végzi.

6. Az iskolaőrök ruházati ellátása

20. § (1) Az iskolaőr részére rendszeresített formaruházathoz tartozó ruházati cikkeket és felszerelési eszközöket a 7. melléklet tartalmazza.

(2) Az ORFK meghatározza

a) a felszerelési eszközök beszerzésének, rendelkezésre állásának, folyamatos utánpótlásának módját,

b) az öltözködési előírások betartásának ellenőrzését,

c) a formaruha-ellátással kapcsolatos általános követelményeket és a felelősség szabályait,

d) az alapellátáshoz szükséges ruházati cikkek és felszerelési eszközök leadásának vagy megváltásának rendjét,

e) az iskolaőr foglalkoztatásának megszűnését követően a munkáltató által bevont, de még utánpótlásra alkalmas ruházati és felszerelési eszköz felhasználásának rendjét.

21. § Az iskolaőr formaruházatán karjelvényként a rendőrséghez tartozást kifejező olyan, a formaruha felső ruházati viseletelemeinek bal ujján felvarrással vagy tépőzárral rögzített jelzés szerepel, amely egyúttal tartalmazza a foglalkoztató rendőri szerv megnevezését is.

22. § (1) Az iskolaőrt formaruhával a munkáltató látja el azzal, hogy a formaruha a munkáltató tulajdona, azt az iskolaőr a munkaviszonya fennállása alatt jogosult használni.

(2) A formaruha – a használatból kivonása esetén – más célra csak a jelzések eltávolítását követően használható fel.

(3) A munkáltató gondoskodik arról, hogy az iskolaőr az alapellátás és ruházati utánpótlási ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje.

23. § (1) Az alapellátásra való jogosultság kezdő időpontja az iskolaőri tevékenység megkezdéséhez szükséges vizsgák sikeres elvégzésének időpontja. Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja a jogosultság kezdő hónapjának első napja.

(2) Az alapellátás kiadásakor az iskolaőrrel közölni kell

a) a ruházati cikkek tervezett viselési idejét,

b) az utánpótlás időpontját és módját, továbbá

c) azt, hogy a ruházat tisztíttatása, karbantartása az iskolaőr kötelessége.

24. § (1) A harminc napot meghaladó illetmény nélküli szabadságon lévő iskolaőr ruházati utánpótlási ellátásra időarányosan jogosult.

(2) Ha az iskolaőr munkaviszonya megszűnik, a kiadott ruházati cikkeket és felszerelési eszközöket – a munkáltató által meghatározottak kivételével – haladéktalanul be kell vonni, és azt további ruházati utánpótlási készletként kell hasznosítani.

7. A szolgálati igazolvánnyal való ellátás rendszere

25. § Az iskolaőrt az e rendeletben meghatározottak szerint kell szolgálati igazolvánnyal ellátni, amely a rendőrség személyi állományához tartozását, valamint azt igazolja, hogy az iskolaőr a nevelési, oktatási intézményben intézkedés foganatosítására és kényszerítő eszköz alkalmazására jogosult.

26. § (1) A munkáltató igénybejelentése alapján az ORFK gondoskodik az adatokkal nem rendelkező szolgálati igazolványok rendelkezésre állásáról.

(2) A munkáltató gondoskodik a szolgálati igazolványok

a) megszemélyesítésének megrendeléséről,

b) kiadásáról, nyilvántartásáról, valamint

c) cseréjéről, ha az azon szereplő adatokban változás következett be, megrongálódott vagy az érvényességi ideje lejárt.

(3) Az iskolaőr köteles haladéktalanul írásban jelenteni a munkáltatójának, ha a szolgálati igazolványon szereplő adataiban változás következett be, vagy a szolgálati igazolvány megrongálódott.

27. § Az adatok szolgálati igazolványon való elhelyezésének módját a 8. melléklet tartalmazza.

28. § A szolgálati igazolvány a rajta feltüntetett időpontig – vagy ha a visszavonására kerül sor, akkor a visszavonásáig – érvényes.

29. § (1) A szolgálati igazolvány elkészítéséhez szükséges adatok felvételéről a munkáltató gondoskodik.

(2) Az iskolaőr arcképét és a saját kezű aláírásmintáját az iskolaőr személyi anyagában kell elhelyezni a szolgálati igazolvány első alkalommal történő kiadásával egyidejűleg, valamint az arckép, illetve név megváltozása esetén.

30. § (1) A munkáltató a szolgálati igazolvány megszemélyesítéséhez szükséges adatokat a megszemélyesítést végző szerv részére küldi meg.

(2) A szolgálati igazolvány előállítási és megszemélyesítési költségének a fedezetét a szolgálati igazolványt megrendelő munkáltató biztosítja.

31. § (1) Az elkészült szolgálati igazolványt a megszemélyesítést végző szerv továbbítja a munkáltató részére, a munkáltató nyilvántartja és ellenőrzi a központi személyügyi nyilvántartó rendszer adatai alapján.

(2) Az iskolaőr a részére kiállított szolgálati igazolványt köteles megőrizni és jogszerűen használni, ezért anyagi felelősséggel tartozik.

(3) Az iskolaőr a szolgálati igazolvány elvesztését, eltulajdonítását, megrongálódását, megsemmisülését a tudomásszerzést követően írásban haladéktalanul jelenti a munkáltatójának.

32. § (1) A szolgálati igazolvány elvesztését, eltulajdonítását az iskolaőr – körözés elrendelése érdekében – a szolgálati igazolvány eltűnésének észlelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni az eltűnés feltételezett helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál.

(2) A munkáltató azonnal intézkedik az eltűnés tényének központi személyügyi nyilvántartásba történő bejegyzése, valamint a szolgálati igazolványhoz kapcsolódó jogosultságok letiltása iránt, egyúttal kezdeményezi a szolgálati igazolvány visszavonását és pótlását.

33. § A munkáltató

a) az iskolaőr munkaviszonyának megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavégzés utolsó napján a szolgálati igazolványt,

b) az elveszett vagy eltulajdonított, majd megkerült szolgálati igazolványt a megkerülést követően haladéktalanul,

c) a megrongálódás, valamint adatváltozás miatt cserére szoruló szolgálati igazolványt a csere napján

visszavonja.

34. § (1) A munkáltató a visszavont szolgálati igazolványokat – a központi személyügyi nyilvántartásnak történő adatszolgáltatást követően – évente selejtezi.

(2) A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek adatait a központi személyügyi nyilvántartásban kell rögzíteni. A selejtezési jegyzőkönyv egy példányát a selejtezéstől számított tíz évig meg kell őrizni. A központi személyügyi nyilvántartásban rögzíteni kell

a) a szolgálati igazolvány visszavonásának okát,

b) a selejtezés tényét,

c) a selejtezési jegyzőkönyv nyilvántartási számát, valamint

d) a szolgálati igazolvány adataihoz tartozó tételszámot.

(3) A selejtezett szolgálati igazolványok megsemmisítéséről az ORFK gondoskodik a veszélyes hulladékok kezelésére, valamint a szigorú számadási kötelezettség alá tartozó okiratok selejtezésére vonatkozó szabályok szerint.

8. A szolgálati jelvénnyel való ellátás rendszere

35. § (1) Az iskolaőrt a munkaviszony létesítésekor az e rendeletben meghatározottak szerint szolgálati jelvénnyel kell ellátni.

(2) A szolgálati jelvény tulajdonosa a rendőrség, birtokosa az iskolaőr, aki a szolgálati jelvényt dokumentáltan, aláírásával igazoltan átveszi, és visszavonásig használja.

(3) A szolgálati jelvény leírását a 9. melléklet tartalmazza.

36. § (1) A munkáltató igénybejelentése alapján az ORFK gondoskodik a szolgálati jelvény megrendeléséről, kiadásáról, pótlásáról, nyilvántartásáról, visszavonásáról és selejtezéséről, a kapcsolódó költségek fedezetét a munkáltató biztosítja.

(2) Az ORFK továbbítja a szolgálati jelvényt a munkáltató részére, amely nyilvántartja és ellenőrzi a szolgálati jelvényeket a központi személyügyi nyilvántartó rendszer adatai alapján.

37. § (1) Az iskolaőr a részére kiadott szolgálati jelvényt köteles megőrizni, jog- és szakszerűen használni.

(2) A szolgálati jelvény elvesztését, eltulajdonítását, megrongálódását, megsemmisülését az iskolaőr a tudomásszerzést követően haladéktalanul jelenti a munkáltatójának.

(3) A szolgálati jelvény elvesztését, eltulajdonítását az iskolaőr – a körözés elrendelése érdekében – a szolgálati jelvény eltűnésének észlelését követően haladéktalanul bejelenti az eltűnés feltételezett helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál.

(4) A szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén a munkáltató kezdeményezi a szolgálati jelvény visszavonását és pótlását.

38. § A megrongálódott szolgálati jelvényt meg kell semmisíteni és a számával azonos számú új szolgálati jelvénnyel kell pótolni. Az új szolgálati jelvény elkészítéséig az iskolaőrt ideiglenesen más számú szolgálati jelvénnyel kell ellátni.

39. § (1) A szolgálati jelvény visszavonásig érvényes.

(2) A szolgálati jelvényt vissza kell vonni

a) a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor, valamint

b) a szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén.

(3) Ha a szolgálati jelvény visszavonásának van helye, a szolgálati jelvényt – elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés esetének kivételével – az iskolaőrnek le kell adnia a munkáltató részére, amelyet a munkáltató az ORFK részére továbbít.

40. § (1) Az ORFK a visszavont szolgálati jelvényeket – a központi személyügyi nyilvántartó rendszernek történő adatszolgáltatást követően – évente selejtezi, a selejtezésről jegyzőkönyvet vesz fel.

(2) A selejtezési jegyzőkönyv egy példányát a selejtezéstől számított tíz évig meg kell őrizni.

(3) A selejtezéssel összefüggésben a központi személyügyi nyilvántartó rendszerben rögzíteni kell

a) a szolgálati jelvény visszavonásának okát,

b) a selejtezés tényét, valamint

c) a selejtezési jegyzőkönyv nyilvántartási számát.

9. Záró rendelkezések

41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

42. § A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) az 1. alcímet megelőzően a következő 1/B. §-sal egészül ki:

„1/B. § Az iskolaőrök tevékenységére a VIII/A. Fejezetben foglalt részletszabályok az irányadóak.”

43. § A Szolgálati Szabályzat a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:

„VIII/A. FEJEZET

AZ ISKOLAŐRÖKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

75. Általános szabályok

102/A. § Az iskolaőr szolgálati elöljárója alatt a munkáltatót kell érteni.

76. Az iskolaőri tevékenység megkezdésének követelményei

102/B. § (1) Az iskolaőr az iskolaőri tevékenységet kipihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt formaruházatban köteles megkezdeni.

(2) Ha az iskolaőrt alkoholfogyasztás vagy más szer hatása az iskolaőri feladatok ellátásában korlátozza, vagy arra képtelenné teszi, iskolaőri tevékenységet nem láthat el.

102/C. § (1) Az iskolaőri tevékenység ellátása során az iskolaőr csak olyan hajat, arcszőrzetet, körmöt, illetve műkörmöt viselhet, amely nem akadályozza vagy veszélyezteti az iskolaőri feladatok biztonságos ellátását, illetve nem alkalmas sérülés okozására.

(2) Az iskolaőri tevékenység ellátása során az iskolaőr látható testfelületén – a rendeltetésszerűen viselt karóra, gyűrű, nők esetében egy pár fülbevaló kivételével – ékszert, testékszert, divatékszert nem viselhet.

77. Az iskolaőr nyilvános szereplése

102/D. § (1) Az iskolaőr a média részére sem saját kezdeményezésre, sem megkeresés alapján nem nyilatkozhat, a rendőrség képviselőjeként, szakértőjeként a sajtóban, a rádió és a televízió műsoraiban, filmekben nyilvános szereplésre nem jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik az iskolaőri mivoltra történő utalás nélkül tartott tudományos, kulturális előadások megtartására, ilyen irányú egyéb közszereplésre, beleértve a rádióban és televízióban történő szereplést is.

78. A formaruha viselése

102/E. § (1) Az iskolaőr az iskolaőri tevékenységének ellátása során a rendészetért felelős miniszter által az oktatásért felelős miniszter egyetértésével összeállított műszaki dokumentáció alapján kialakított formaruhát köteles viselni.

(2) A szolgálati elöljáró az iskolaőri tevékenység ellátása során bármikor ellenőrizheti, hogy a viselt formaruházat állapota megfelelő-e, tiszta-e.

(3) Az iskolaőr formaruházatát csak az iskolaőri tevékenységének ellátása során, a nevelési, oktatási intézmény területén viselheti.

102/F. § (1) Az iskolaőr a szolgálati jelvényt a formaruházat felső ruházati viseletelemeinek mellzsebén baloldalt, a zsebfedő alatt, a rögzítőgombjára gombolva, vagy annak megfelelő helyre tűzve viseli. A szolgálati jelvényt a zsebtakaró alsó széle alá úgy kell feltűzni, hogy az a zseb függőleges középvonalával egybeessen.

(2) Az iskolaőr az azonosítására alkalmas névkitűzőt a formaruházat felső ruházati viseletelemeinek jobb oldali mellrészén lévő zsebfedő felső szélének tűzésén, középen vagy az ennek megfelelő helyen viseli.

102/G. § (1) Az iskolaőr köteles a formaruha megőrzésére, rendeltetésszerű használatára, állagmegóvására.

(2) Az iskolaőr a formaruhát nem változtathatja meg és – a testhez igazítást kivéve – nem alakíthatja át, továbbá az iskolaőri tevékenységének ellátása során a formaruha jellegén változtató más ruhaneműt nem viselhet.

(3) Az ORFK meghatározza a formaruházat viselésére vonatkozó előírások betartása ellenőrzésének rendjét.

79. Felvilágosítás adása

102/H. § (1) Az iskolaőr az iskolaőri feladatai ellátása során hozzáfordulónak felvilágosítást ad, továbbá tőle elvárható segítséget nyújt.

(2) Az iskolaőr a felvilágosítást szakszerűen, közérthetően, a hozzáforduló életkorára figyelemmel köteles megadni.

80. Az iskolaőri intézkedésekre vonatkozó közös szabályok

102/I. § (1) Ha az iskolaőr a nevelési, oktatási intézményben olyan jogsértő magatartást észlel, illetve olyan magatartást hoznak a tudomására, amely rendőri intézkedést tesz szükségessé, köteles arról a legközelebbi rendőrt vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv Rtv. 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott szervét értesíteni a rendőri intézkedés kezdeményezése érdekében.

(2) Több, egy időben szükséges iskolaőri intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

(3) Az iskolaőr intézkedése során úgy jár el, hogy megelőzze megtámadását, továbbá megakadályozza, hogy a figyelmét az iskolaőri tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét más jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel, valamint hogy elérje azt, hogy a nevelési, oktatási intézmény, illetve a tanulók vagy az intézmény dolgozóinak biztonságát sértő vagy veszélyeztető személy tevékenységével felhagyjon.

102/J. § (1) Az intézkedést az iskolaőr – a neve, azonosító száma, az intézkedés ténye és célja közlését megelőzően – a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással kezdi meg.

(2) Az iskolaőri intézkedés eredményességének veszélyeztetésére figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározottak intézkedés megkezdését megelőző közlése akkor mellőzhető, ha az ott meghatározottak előzetes közlése az iskolaőri intézkedés foganatosítását lehetetlenné teszi, vagy annak eredményességét aránytalan mértékben veszélyezteti.

102/K. § (1) Az iskolaőr köteles a nevelési, oktatási intézmény, illetve a tanulók vagy az intézmény dolgozóinak biztonságát sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani.

(2) Ha az intézkedés alá vont személy az iskolaőr felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő iskolaőr figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel.

81. Eljárás a helyszín biztosítása esetén

102/L. § A helyszínt biztosító iskolaőr

a) elsősegélyben részesíti vagy részesítteti azokat, akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek, valamint más ok miatt segítségre szorulnak,

b) a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a rendőr megérkezéséig visszatartja, az eseményben érintetteket, az eseményt észlelőket feltartóztatja,

c) az illetéktelen személyeket a helyszínről eltávolítja,

d) a helyszínt körülhatárolja, eredeti állapotában megőrzi,

e) megállapítja és megfigyeli, hogy megváltoztatták-e a helyszínt, miben változtatták meg, ha igen, ki és miért,

f) az eseményt a szolgálati elöljárójának azonnal jelenti,

g) feljegyezi, hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival, hova szállították el.

82. Igazoltatás

102/M. § (1) Az igazoltatás során az iskolaőr elkéri a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igazoltatott személy) személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosságot hitelt érdemlően igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága vagy az igazoltatott személy személyazonossága kétséges, az iskolaőr ellenőrző kérdéseket tehet fel, felszólíthatja az igazoltatott személyt az adatainak bemondására, a bemondott adatokat az okmánnyal összehasonlítja.

(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani az igazoltatott személy személyazonosságát, és – ha a további rendőri intézkedéshez, eljáráshoz szükséges – rögzíteni kell az igazoltatott személynek az Rtv. 29. § (8) bekezdése szerinti személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, valamint az igazoltatás helyét, idejét és célját.

83. Feltartóztatás

102/N. § (1) Ha az iskolaőr feltartóztatja azt a személyt, akitől felvilágosítást kér, ennek során az intézkedés helyszínének elhagyásában korlátozhatja, vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában megakadályozhatja.

(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés a célját elérte.

84. A kényszerítő eszköz alkalmazásának általános szabályai

102/O. § (1) Az iskolaőr kényszerítő eszközt – a törvényes feltételek fennállása esetén – kizárólag a nevelési, oktatási intézmény területén alkalmazhat.

(2) A testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, rendőrbotot alkalmazó iskolaőr – a kényszerítő eszköz alkalmazására okot adó körülmény megszűnését követően – szóban haladéktalanul jelentést tesz a közvetlen szolgálati elöljárójának, valamint értesíti az ügyeletet vagy a tevékenységirányítási központot.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról az iskolaőr által készített írásbeli jelentés tartalmazza:

a) az alkalmazás alapjául szolgáló magatartás eseményhű bemutatása mellett annak leírását, hogy hol, mikor, kivel szemben, mennyi ideig, milyen kényszerítő eszközt alkalmazott, és mi volt a kényszerítő eszköz alkalmazásának a célja,

b) azt, hogy a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka,

c) azt, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka,

d) azt, hogy keletkezett-e sérülés, és milyen fokú, valamint keletkezett-e anyagi kár,

e) azt, hogy mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka,

f) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt alkalmazott kényszerítő eszközt az iskolaőr, valamint

g) a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogalapját biztosító jogszabályhely megjelölését.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazását követően az iskolaőr szolgálati elöljárója haladéktalanul kivizsgálja az alkalmazással összefüggő követelmények teljesülését.

(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgálat során a szolgálati elöljáró

a) kényszerítő eszköz alkalmazásával okozott sérülés esetén – a meghallgatandó személy, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú személy törvényes képviselője vagy meghatalmazottja hozzájárulásával – meghallgatja azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint azt, aki jelen volt, és meghallgatása a tényállás tisztázását elősegítheti, feltéve, hogy a meghallgatásához hozzájárult,

b) tisztázza, ha az iskolaőr jelentésében ellentmondásokat észlelt.

(6) A szolgálati elöljáró a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a szakszerűség, szükségesség, jogszerűség, arányosság követelményének megtartásáról. Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszköz alkalmazására jogszabálysértő módon került sor, akkor – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – az intézkedő iskolaőr ellen kártérítési eljárást, illetve büntetőeljárást kezdeményez.

102/P. § (1) Az iskolaőr kényszerítő eszközt csak akkor alkalmazhat, ha az intézkedés alá vont személy biztonságot sértő vagy veszélyeztető magatartása, ellenszegülésének mértéke a kényszerítő eszköz Rtv. szerinti alkalmazását indokolja.

(2) Súlyosabb korlátozással, illetve sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz akkor alkalmazható, ha a kisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.

(3) Az intézkedés alá vont személy magatartása szempontjából az iskolaőr az alábbiak szerint tesz különbséget:

a) passzív ellenszegülést tanúsító személy az, aki az iskolaőri intézkedés során a számára jogszerűen adott iskolaőri utasításokat nem hajtja végre, de tevőleges ellenszegülést nem mutat,

b) aktív ellenszegülést tanúsító személy az, aki nem veti magát alá a jogszerű iskolaőri intézkedésnek, fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni,

c) támadó magatartást tanúsító személy az, aki az intézkedő iskolaőrre vagy a támogatására, védelmére kelt személyre rátámad.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie:

a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, a „törvény nevében” szavak előrebocsátásával, valamint

b) a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.

85. Testi kényszer

102/Q. § (1) A megfogás, a leszorítás, az elvezetés vagy más, az iskolaőr által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés (a továbbiakban: testi kényszer) akkor alkalmazható, ha az iskolaőri erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az iskolaőri intézkedés eredményessége így biztosítható.

(2) A testi kényszer alkalmazása során az iskolaőr – a kényszerítő eszköz alkalmazásával érintett személy életkorára, testi fejlettségére figyelemmel arányos – önvédelmi fogásokat is használhat. Az iskolaőr ütést vagy rúgást nem alkalmazhat.

(3) Nem minősül testi kényszernek, amikor az iskolaőr – jogszerű intézkedése során, a biztonságos intézkedés végrehajtása érdekében – a felé kartávolságon belülre lépő, valamint a mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel magától távol tartja.

86. Bilincs alkalmazása

102/R. § (1) Bilincs alkalmazására kizárólag az Rtv. 10/C. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, a kényszerítő eszköz alkalmazásának az Rtv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményei teljesülése esetén, az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, valamint személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért olyan személlyel szemben kerülhet sor,

a) aki testi kényszerrel nem késztethető az önkárosítás abbahagyására, illetve nem akadályozható meg testi kényszerrel, hogy a visszatartás alól kivonja magát,

b) aki az intézkedő iskolaőrt, annak segítőjét vagy az intézkedésben közreműködőt megtámadja,

c) akinek visszatartására hivatalból üldözendő, személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt került sor, és bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg, hogy a visszatartás alól kivonja magát,

d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg.

(2) A bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában vagy meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, illetve a jellegénél fogva sérülést okozó eszközt alkalmazni.

(3) Az iskolaőr a bilincselést – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a kezek előrebilincselésével hajthatja végre.

(4) Az iskolaőr a tettleges ellenszegülés megtörése, valamint a személye, illetve segítője elleni támadás elhárítása érdekében a támadó magatartást vagy aktív ellenszegülést tanúsító személy kezeit hátra is bilincselheti.

(5) Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz, vagy jellegénél fogva megalázó.

(6) Az iskolaőr a bilincset szolgálaton kívül nem tarthatja magánál.

87. Vegyi eszköz, rendőrbot alkalmazása

102/S. § (1) Az iskolaőr vegyi eszközt vagy rendőrbotot saját elhatározásából vagy szolgálati elöljárója parancsára használhat.

(2) A rendőrbottal egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása – a rendőrbot hiánya esetén – a rendszeresített rendőrbotéval azonos.

(3) Az iskolaőr az (1) bekezdésben meghatározott rendszeresített eszközt szolgálaton kívül nem tarthatja magánál.

(4) Az iskolaőr az intézkedés megkezdésekor a vegyi eszközt készenlétbe helyezi, a rendőrbotot kézbe fogja, és felkészül a támadás elhárítására, az ellenszegülés megtörésére.

(5) A rendőrbot vagy a vele egy tekintet alá eső más eszköz alkalmazásakor az ütés kizárólag a támadó végtagot érheti, de ebben az esetben is kerülni kell, hogy az ütés súlyos sérülést okozzon.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközök nem alkalmazhatóak a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után.

88. Az iskolaőr jelentési kötelezettsége

102/T. § Az iskolaőr a szolgálati elöljárójának írásban jelenti, hogy

a) milyen magatartás alapján, milyen intézkedéseket tett,

b) az iskolaőri intézkedést megalapozó magatartást maga észlelte, vagy azt a tudomására hozták, az utóbbi esetben a magatartást észlelő személy lehetőség szerinti megjelölésével, valamint

c) változásokat eszközöltek-e a helyszínen, ha igen, kik és miért.

102/U. § (1) Az iskolaőr szolgálati elöljárójának írásban jelenti, ha bűncselekmény, szabálysértés vagy a helyszínen közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegés miatt vele szemben intézkedés történt.

(2) Ha más jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő, a jelentést írásban kell megtenni.

(3) Az iskolaőri intézkedéssel összefüggő rendkívüli eseményről írásban kell jelentést tenni, amelyet a szolgálati elöljáró köteles kivizsgálni.”

44. § A Szolgálati Szabályzat a következő 103/A. §-sal egészül ki:

„103/A. § A rendészetért felelős miniszter a műszaki dokumentáció összeállításáról az iskolaőrökről szóló 27/2020. (VII. 17.) BM rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül gondoskodik.”

1. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

Igazolás adattartalma fizikai állóképességi vizsgálaton való részvételhez

1. A jelentkező/iskolaőr

a) neve,

b) születési helye és ideje,

c) anyja neve,

d) lakcíme, valamint

2. az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző orvos nyilatkozata, hogy a rendelkezésére álló egészségi adatok ismeretében

a) a jelentkező/iskolaőr – az iskolaőrökről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mozgásformákból álló – fizikai állóképességi vizsgálaton részt vehet,

b) a jelentkező/iskolaőr fizikai terhelése orvosi szempontból nem javasolt,

3. az igazolás kiállításának helye és ideje,

4. az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző orvos aláírása, orvosi bélyegző lenyomata, az egészségügyi szolgáltató neve.

2. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

Az egyes mozgásformák végrehajtásának leírása

1.	A	B	C	D
1.	A	1. gyakorlat Mellső fekvőtámaszban karhajlítás, karnyújtás	2. gyakorlat Hanyatt fekvésből felülés	3. gyakorlat 1500 méteres síkfutás
2.	Pálya	tornaterem vagy sportpálya	tornaterem vagy sportpálya	sportpálya vagy sík területen, kimért, ellenőrizhetően belátható pálya
3.	Kiinduló helyzet	mellső fekvőtámasz a talajon (karok vállszélességben, nyújtottan, előre néző ujjakkal a talajon, törzs egyenes, térd nyújtott, lábak összezárva, fej mérsékelten emelt, előre néző tekintettel)	hanyatt fekvés hajlított lábbal (kb. derékszögben), lábfej rögzítve (segédeszközzel, társ segítségével), tarkóra tartás vagy mell előtt keresztben felkarra fogás	a rajtvonal mögött álló rajthelyzet
4.	1. ütem	mindkét kar hajlítása úgy, hogy a mellkasa a talajt érje (a könyököket kissé vigye kifelé, ne szorítsa a törzshöz, a láb és a törzs egy vonalban legyen, csípőjét ne engedje le, de ne is emelje fel, fejjel előre nézzen)	felülés, egy könyök érinti a térdet	–
5.	2. ütem	mindkét kar nyújtása (mint a kiinduló helyzetnél)	ereszkedés kiinduló helyzetbe	–
6.	Feladat	30 másodpercen keresztül folyamatos végrehajtás	1 percen keresztül folyamatos végrehajtás	1500 méter távolság megtétele időre
7.	Értékelés	csak az előírt testhelyzetekben végrehajtott gyakorlatok darabszáma érvényes	csak az előírt testhelyzetekben végrehajtott gyakorlatok darabszáma érvényes	a célvonalon való áthaladás zárja az időmérést (perc-, másodpercméréssel)
8.	Eszközfelhasználás	stopperóra	bordásfal szőnyeggel vagy ülőpad, stopperóra	futópálya vagy kijelölt sík terep, minimum 60 memóriás stopperóra, rajtszámok, síp

3. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

A fizikai állóképességi követelmények eredményének pontérték táblázata

I. korcsoport

	A	B	C	D	E	F	G
1.	Pont	Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás 30 mp alatt		Hanyatt fekvésből felülés 60 mp alatt		1500 m-es futás (perc)
2.		Férfi	Nő	Férfi	Nő	Férfi	Nő
3.	25	20	13	35	25	7:00	8:00
4.	24	19		34	24	7:12	8:20
5.	23			33	23	7:25	8:40
6.	22	18	12	32	22	7:38	8:60
7.	21	17	11	31	21	7:51	8:70
8.	20	16		30	20	8:04	8:90
9.	19	15	10	29	19	8:17	9:10
10.	18			28	18	8:30	9:30
11.	17	14	9	27	17	8:43	9:50
12.	16	13		26	16	8:56	9:70
13.	15	12	8	25	15	9:09	9:90
14.	14			24	14	9:22	10:10
15.	13	11	7	23	13	9:35	10:30
16.	12		6	22	12	9:48	10:50
17.	11	10	5	21	11	10:01	10:70
18.	10			20	10	10:14	10:90
19.	9	9	4	19	9	10:27	11:10
20.	8	8	3	18	8	10:40	11:30
21.	7	7		17	7	10:53	11:50
22.	6	6	2	16	6	11:06	11:70
23.	5	5		15	5	11:19	11:90
24.	4	4	1	14	4	11:32	12:10
25.	3	3		13	3	11:45	12:30
26.	2	2		12	2	11:58	12:50
27.	1	1		11	1	12:11	13:10

II. korcsoport

	A	B	C	D	E	F	G
1.	Pont	Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás 30 mp alatt		Hanyatt fekvésből felülés 60 mp alatt		1500 m-es futás (perc)
2.		Férfi	Nő	Férfi	Nő	Férfi	Nő
3.	25	19	12	33	23	7:30	9:00
4.	24	18		32	22	7:42	9:12
5.	23	17		31	21	7:55	9:25
6.	22		11	30	20	8:08	9:38
7.	21	16	10	29	19	8:21	9:51
8.	20			28	18	8:34	10:04
9.	19	15	9	27	17	8:47	10:17
10.	18			26	16	9:00	10:30
11.	17	14	8	25	15	9:13	10:43
12.	16			24	14	9:26	10:56
13.	15	13	7	23	13	9:39	11:09
14.	14			22	12	9:52	11:22
15.	13	12	6	21	11	10:05	11:35
16.	12		5	20	10	10:18	11:48
17.	11	11	4	19	9	10:31	12:01
18.	10			18	8	10:44	12:14
19.	9	10	3	17	7	10:57	12:27
20.	8	9		16	6	11:10	12:40
21.	7	8	2	15	5	11:23	12:53
22.	6	7		14	4	11:36	13:06
23.	5	6	1	13	3	11:49	13:19
24.	4	5		12	2	12:02	13:32
25.	3	4		11	1	12:15	13:45
26.	2	3		10		12:28	13:58
27.	1	2		9		12:41	14:11

4. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

Az iskolaőr fizikai alkalmassága minősítésének adattartalma

1. A vizsgálatra küldő szerv megnevezése,

2. a fizikai állóképességi vizsgálattal érintett személy

a) viselt neve és születési neve,

b) születési helye és ideje,

c) anyja születési neve,

d) lakcíme,

e) társadalombiztosítási azonosító jele,

3. a fizikai állóképességi vizsgálat minősítése,

4. a fizikai állóképességi vizsgálat helye és ideje,

5. a fizikai állóképességi vizsgálatot végző aláírása,

6. a fizikai állóképességi vizsgálaton részt vett személy aláírása.

5. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

A fizikai állóképességi vizsgálatról való távolmaradáshoz szükséges orvosi igazolás adattartalma

1. Az egészségügyi alapellátó szervezeti egység megnevezése,

2. a fizikai állóképességi vizsgálattal érintett személy

a) viselt neve és születési neve,

b) születési helye és ideje,

c) anyja születési neve,

d) lakcíme,

e) társadalombiztosítási azonosító jele,

3. a munkáltató megnevezése,

4. az elhalasztott fizikai állóképességi vizsgálat orvosi szempontból indokolt lehetséges időpontja,

5. az orvosi igazolás kiállításának helye és ideje,

6. a munkáltató személyi állományának pszichológiai alapellátását végző orvos aláírása, körbélyegzőjének lenyomata.

6. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

Az iskolaőr pszichológiai alkalmassága minősítésének adattartalma

1. A pszichológiai alkalmassági vizsgálattal érintett személy

a) viselt neve és születési neve,

b) születési helye és ideje,

c) anyja születési neve,

d) társadalombiztosítási azonosító jele,

e) lakcíme,

f) munkaköre,

2. a pszichológiai alkalmassági vizsgálat minősítése,

3. a pszichológiai alkalmassági vizsgálat helye és ideje,

4. a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végző aláírása,

5. a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton részt vett személy aláírása.

7. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

1. Az iskolaőr formaruházata

	A	B	C
1.	Ruházati cikk megnevezés	Mennyiség/Mennyiségi egység	Tervezett viselési idő (hónap)
2.	Iskolaőr sapka	1 db	24
3.	Téli sapka	1 db	36
4.	Iskolaőr téli felső („ISKOLAŐR” felirattal)	1 db	36
5.	Iskolaőr nadrág	2 db	24
6.	Iskolaőr nyári felső („ISKOLAŐR” felirattal)	1 db	24
7.	Meleg aláöltözet (felső és alsó)	1 db	24
8.	Iskolaőr póló, kék („ISKOLAŐR” felirattal)	2 db	12
9 .	Iskolaőr póló, fehér („ISKOLAŐR” felirattal)	2 db	12
10.	Iskolaőr bakancs	1 pár	24
11.	Kötött kesztyű	1 pár	24
12.	Iskolaőr derékszíj	1 db	36
13.	Esővédő	1 db	48
14.	Névkitűző	1 db	60
15.	Hímzett karjelvény, tépőzáras kivitel	2 db	36

2. Az iskolaőr egyéb felszerelése

	A	B	C
1.	Felszerelési eszközök megnevezés	Mennyiség/Mennyiségi egység	Tervezett viselési idő (hónap)
2.	Szolgálati jelvény (számozott)	1 db	elhasználódásig
3.	Szolgálati igazolvány (számozott)	1 db	60
4.	Gázspray tok	1 db	elhasználódásig
5.	Gázspray	1 db	36
6.	Rendőrbot	1 db	elhasználódásig
7.	Rendőrbottartó karika	1 db	elhasználódásig
8.	Bilincs	1 db	elhasználódásig
9.	Bilincstok	1 db	elhasználódásig

8. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

Az iskolaőr szolgálati igazolványának leírása

1. Az iskolaőr szolgálati igazolványának (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: igazolvány) felépítése és megjelenése:

Az igazolvány az ISO 7810 (1995) szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, kék színű címsorban sötétkék felirattal ellátott, holografikus biztonsági elemet tartalmazó műanyag kártyaigazolvány.

2. Az igazolvány első oldalának leírása:

a) „ISKOLAŐRSÉG” felirat,

b) iskolaőrség logója (a bal felső sarokban),

c) fénykép,

d) név,

e) „... Rendőr-főkapitányság iskolaőre” felirat,

f) „Szolgálatban intézkedésre jogosult” felirat.

3. Az igazolvány hátoldalának leírása:

a) „ÉRVÉNYES:” felirat,

b) sorszám,

c) érvényesség dátuma,

d) kiállítás helye, időpontja,

e) kiállító rendőri szerv és a munkáltató rendőri szerv érvényesítő aláírása,

f) bélyegzőlenyomat,

g) igazolvány alsó harmadán elhelyezkedő gépi kód.

9. melléklet a 27/2020. (VII. 17.) BM rendelethez

Az iskolaőr szolgálati jelvényének leírása

A szolgálati jelvény pajzs alakú, 60 mm magas, legszélesebb pontján 45 mm.

A pajzs alakban felül arany alapú, 9 mm széles szalagmintán 5 mm magas, fekete színű betűkkel, melyek a pajzs alak csúcsa irányába legyezőszerű elhelyezésűek, egy sorban „ISKOLAŐRSÉG” felirat.

Alatta: (király)kék mezőben aranyszínű nyitott könyv és aranyszínű betűkkel „ISKOLAŐR” felirat.

A pajzs alján aranyszínű téglalap, mely szalagmintában folytatódik. A 22×10 mm-es téglalap alapon ötjegyű, 5 mm magas, 3 mm széles, fekete színű számokból álló azonosító szám.

A szolgálati jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

Az 1. § c) pontja a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 90. §-a szerint módosított szöveg.

A 6. § nyitó szövegrésze a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 90. §-a szerint módosított szöveg.

A 14. § a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 90. §-a szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek