PK ÍH 2020/27.
PK ÍH 2020/27.
2020.03.01.
A házastársi közös vagyon megosztásának feltétele – a házastársi vagyonközösségből eredő igények egységes rendezésének elvéből is következően – a vagyonmérleg felállítása, amely a keresetlevél nélkülözhetetlen kelléke. Az a körülmény azonban, hogy a vagyonmérleget a keresetlevél nem a bíróság által megkívánt módon, szerkezeti formában tartalmazza, az egyébként szükséges tartalmi elemek megléte esetén nem vezethet a keresetlevél visszautasításához.
Alkalmazott jogszabályok: 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:59. § (1) bekezdés, 4:58. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bekezdés j) pont, 170. § (1)–(2) bekezdés.
Az elsőfokú bíróság a házastársi közös vagyon megosztása iránt előterjesztett keresetlevelet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján – utalással a Pp. 170. § (2) bekezdés a), c) és e) pontjára – visszautasította. Határozatának indokolása szerint a hiánypótlást követően kiegészített keresetlevél nem tartalmaz tételes, az ingóságokat és pénzintézeti követeléseket is feltüntető vagyonmérleget, tényállási részében nem jelöli meg, hogy az életközösség kezdetekor a feleknek milyen vagyona volt, az együttélés során milyen közös vagyont szereztek, annak az életközösség megszakadásakor mennyi volt a forgalmi értéke, illetve jelenleg milyen forgalmi értéket képvisel. Az esetleges terhek tekintetében a felperes azok alvagyoni jellegéről nem nyilatkozott, amelynek hiányában a vagyonmérleg nem lehet teljes. A keresetlevélből nem állapítható meg, hogy a K. Kft.. és a L. Kft. üzletrésze miként került a felperes és az I. rendű alperes közös tulajdonába, az üzletrészeken fennálló közös tulajdon a felperes által igényelt módon nem osztható meg, a társasági részesedések esetében a tulajdoni igények és értéknövekedés elkülönítésének nincs helye. A más tulajdonába, illetve haszonélvezetébe került ingatlanok vonatkozásában az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kereseti kérelem önellentmondásos, miután a megállapítani kért hatálytalanságnak nem jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása, a haszonélvezettel terhelt ingatlanok vonatkozásában pedig nem tűrési, hanem hatálytalanság megállapítására vagy a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet kellett volna előterjeszteni. A csatolt bizonyítékok, így a tulajdoni lap másolatok mellett nem lett volna mellőzhető a gazdasági társaságokra vonatkozó valamennyi bizonyíték, így cégkivonat, alapító okirat és olyan könyvelés benyújtása, amely alkalmas az üzletrészek életközösség megszűnésekori forgalmi értékének megállapítására. Nyilatkoznia kellett volna a felperesnek, hogy könyv szerinti vagy forgalmi értéken kéri-e az egyes cégekhez tartozó vagyontárgyak értékének megállapítását, ennek bizonyítására könyvszakértői véleményt csatol-e, vagy a bíróságtól kéri könyvszakértő kirendelését és milyen tények bizonyítása érdekében, illetve a cégek vonatkozásában már a keresetlevélhez csatolni kellett volna könyvszakértői véleményt.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a keresetlevél visszautasításának mellőzését kérte arra hivatkozással, hogy a keresetlevél perfelvételre alkalmas. A fellebbezésben foglaltak szerint a felek különvagyona nem része a házastársi közös vagyonnak, így annak a házastársi vagyonmérlegben történő feltüntetése nem szükséges. Minden vagyontárgy esetében az értéket a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai alapján az életközösség megszűnésének időpontjára vonatkozóan kérte elszámolni, ezért a jelenlegi érték érdektelen. Az ingóságokat az I. rendű alperessel egymás között természetben megosztották, így az ingók tételes felsorolása nem szükséges. A keresetlevél tartalmazza a vagyonmérleget, a házastársi közös vagyon tárgyainak körét, azt, hogy jelenleg kinek a birtokában vannak, a közös vagyon megosztása során azokat kinek a tulajdonába kéri adni, és hogy mindezeket követően a feleknek egymással szemben milyen megtérítési igénye keletkezik. Az I. rendű alperessel közös tulajdonában álló üzletrészeket érintően a keresetlevél tartalmazza, hogy cégnyilvántartáson kívüli tulajdonos, egyrészt a házassági élet- és vagyonközösség fennállása alatt a cégekben közösen végrehajtott törzstőke emelés jogcímén, másrészt az I. rendű alperes különvagyoni részilletőségének a visszaforgatott osztalék alapján történő értéknövekedésére tekintettel. A cégek értéke vonatkozásában utalt arra, hogy azok életközösség megszűnésekori értékét az I. rendű alperes közokiratban határozta meg, mely értéket elfogadott. Harmadik személlyel szemben fennálló közös kötelezettségeik nincsenek, az I. rendű alperes a vagyonközösség megszűnését követően terhelte meg az ingatlanokat, mely kötelezettségek nem képezik a vagyonközösség részét, azokat a vagyonmérlegben feltüntetni nem kell. A haszonélvezők jogai nem csorbulnak a kereseti kérelem teljesítése kapcsán, miután olyan tartalmú kérelmet terjesztett elő, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlanok tulajdonjoga az I. rendű alperest illesse meg. A cégek tekintetében az elsőfokú bíróság által hiányolt iratokat a keresetlevél mellékleteként benyújtotta.
A fellebbezés nem alapos.
A Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a keresetlevél visszautasításának akkor van helye, ha a keresetlevél nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket, vagy a felperes nem csatolta a Pp. 171. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket.
A Pp. 170. § (2) bekezdése értelmében a keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet, az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján, az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.
A Ptk. 4:57. § (1) bekezdése értelmében a vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. A Ptk. 4:59. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a külön vagyonra, a külön vagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs külön vagyonából a másik házastárs külön vagyonára történő ráfordítások, és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. 4:58. §-a szerint a házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni.
A házastársi közös vagyon megosztásáról a bíróság vagyonmérleg alapján dönt. A vagyonmérleg tartalmazza – azonosításra alkalmas módon – a közös vagyon – és erre vonatkozó igény esetén a különvagyon – aktív és passzív tárgyait (ingók, ingatlanok, vagyoni értékű jogok és követelések, vagyoni tárgyú kötelezettségek), azok értékét, a megtérítési igényeket, a közös vagyon tiszta értékét, a közös vagyoni jutó összegének meghatározását, továbbá azt is, hogy az egyes vagyontárgyak az életközösség megszűnésekor melyik fél birtokába kerültek. A házastársi közös vagyon megosztásának feltétele – a házastársi vagyonközösségből eredő igények egységes rendezésének elvéből is következően – a vagyonmérleg felállítása, amely a keresetlevél nélkülözhetetlen kelléke. Az a körülmény azonban, hogy a vagyonmérleget a keresetlevél nem a bíróság által megkívánt módon, szerkezeti formában tartalmazza, az egyébként szükséges tartalmi elemek megléte esetén nem vezethet a keresetlevél visszautasításához.
Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a következtetésével, hogy a felperes által felállított vagyonmérleg a 10. és 11. tételszám alatt felvett vagyontárgyakat érintően a fenti tartalmi követelményeknek nem felel meg. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény alkalmazása során kialakult, és a Ptk. hatálybalépését követően is alkalmazandó bírói gyakorlat a teljes körű vagyoni rendezés elvének szem előtt tartása mellett is lehetőséget lát arra, hogy az ingóságokat a felek a vagyonmérlegből kirekesszék, amennyiben azok megosztása tárgyában megállapodtak, és megállapodásuk foganatba is ment. A vagyonmérleg 10. tételszáma alatt felvett, összesen 10 000 000 forint értékű berendezési és felszerelési tárgyak tekintetében azonban a felperes keresetlevele 10. oldalán természetbeni megosztást kért, így nem mellőzhető azok pontos, külön tételszám alatti felsorolása. A 11. tételszám alatti pénzintézeti követelések esetében is elengedhetetlen a pénzintézet, illetőleg a bankszámlaszám feltüntetése. Ezek hiányában a házastársi közös vagyon megosztására irányuló kereset a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjában megkívánt követelményeknek sem felel meg, amelynek következménye a keresetlevél Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján történő visszautasítása. A felperes fellebbezésében ugyan hivatkozott a vagyontárgyak megosztása tárgyában létrejött megállapodásra, és annak tényleges teljesülésére, ezt azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú határozat felülbírálata során már nem tudta figyelembe venni.
Az elsőfokú bíróság által vizsgált további visszautasítási okokkal azonban a másodfokú bíróság nem értett egyet.
A házastársi közös vagyon megosztása kizárólag az életközösség megszűnésekor meglévő, valamint az életközösség ideje alatt keletkezett jogcímen az életközösség megszűnése után megszerzett – megtérítési igényeket is magában foglaló – közös vagyonra terjed ki, ezért a vagyonmérlegben elegendő az ebbe a körbe tartozó vagyontárgyak feltüntetése, és szükségtelen annak feltárása, hogy a felek az életközösség teljes időtartama alatt milyen vagyont szereztek.
A Ptk. 4:60. § (1) bekezdésének első fordulata szerint a közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani. Ugyanezen bekezdés második fordulata előírja a vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozás figyelembevételét, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye. A Ptk. e rendelkezéséből nem vezethető le az az elsőfokú bíróság által megfogalmazott követelmény, hogy a keresetlevélben a vagyonközösséghez tartozó és megosztani kért vagyontárgyak értékét a felperesnek mind az életközösség megszűnésekori, mind pedig a keresetlevél benyújtásakori időpontra és állapotra vonatkoztatva is meg kellene határoznia.
A felperes keresetlevelének 11. oldalán kifejezetten utalt arra, hogy közös vagyonukat terhelő kötelezettség az életközösség megszűnésekor nem volt, amely magyarázza feltüntetésének elmaradását. Általánosságban rögzíthető, hogy valamely vagyonelem, követelés, tartozás vagyonmérlegbe való beállításának elmulasztása, illetve a különvagyoni tételek feltüntetésének elmaradása – ha csak a keresetlevél más részeiben ezzel ellentétes adat nem merül fel – nem a vagyonmérleg hiányosságát jelenti, hanem azt, hogy a felperes szerint a házassági életközösség megszűnésekor az adott jellegű vagyontárggyal nem rendelkeztek, követelésük, tartozásuk nem volt, illetve a másik fél különvagyonával kapcsolatosan a felperes igényt nem támaszt.
Az elsőfokú végzés indokolásában foglaltakkal szemben a felperes keresetlevelének nyolcadik oldalán mind a L. Kft., mind pedig K. Kft.. tekintetében előadta, hogy a házassági életközösség ideje alatt történt törzstőke emelésre alapítja tulajdoni igényét, és mint nem tag házastárs a tulajdoni hányadának a tag házastárs, vagyis az I. rendű alperes általi magához váltásával kéri a közös tulajdon megszüntetését, másrészt az I. rendű alperes különvagyoni üzletrészének a házassági életközösség ideje alatt bekövetkezett értéknövekedését, mint a külön vagyon hasznát kéri közös vagyonként figyelembe venni, és azt az I. rendű alperesnél elszámolni. A keresetlevélből az kétségtelenül nem állapítható meg, hogy a törzstőke felemelése miként vezetett a felperes által sem vitatottan I. rendű alperesi különvagyont képező üzletrész tekintetében vegyes tulajdonú üzletrész kialakulásához, milyen számítás alapján történt a tulajdoni hányadok megállapítása, illetve mely mérleg adatok és milyen módon szolgáltak alapul az értéknövekedés meghatározásához. Ez a hiányosság azonban nem vezethet a keresetlevél visszautasításához, hanem a Pp. anyagi pervezetésre vonatkozó szabályainak alkalmazását veti fel (CKOT 2017. 07.07.-08.-10. számú állásfoglalás). A Pp. 237. § (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a fél perfelvételi nyilatkozata – e § alkalmazásában ideértve a keresetlevélben feltüntetett nyilatkozatokat is – hiányos, nem kellően részletezett vagy ellentmondó, a bíróság közrehat abban, hogy a fél a perfelvételi nyilatkozatát teljeskörűen előadja, illetve annak hibáit kijavítsa.
Ugyancsak az anyagi pervezetésre, végső soron az érdemi döntésre tartozó kérdés, hogy az elsőfokú bíróság a közös vagyon megosztásának a felperes által igényelt módját mennyiben tartja megfelelőnek, az I. és II. rendű, valamint az I. és IV. rendű alperesek által megkötött szerződések hatálytalanságának megállapítására, illetve a II. és III. rendű alperesek tűrésre kötelezésére irányuló keresetet pedig mennyiben találja teljesíthetőnek.
A Pp. már idézett 170. § (2) bekezdés e) pontja alapján a keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon. A Pp. 171. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a keresetlevélhez a keresetlevél érdemi részében feltüntetett bizonyítékot csatolni kell, ennek hiányában a keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján vissza kell utasítani.
A felperes keresetlevelének 13. oldalán bizonyítékként hivatkozott a L. Kft. és a K. Kft.. társasági szerződéseire, a cégmásolatokra, a perbe vitt ingatlanok tulajdoni lapjára, illetve a L. Kft. cégértéke tekintetében a Járásbíróság P. /2018/17. számú jegyzőkönyvére. A keresetlevél érdemi részében feltüntetett bizonyítékokat csatolta, így ezek hiányára hivatkozással a keresetlevél visszautasításának nem volt helye. A Pp. 170. § (2) bekezdésének e) pontjából pedig nem következik, hogy csak az a keresetlevél alkalmas perfelvételre, amely minden tényre vonatkozóan tartalmaz bizonyíték megjelölést (BDT2019. 3971.). Az anyagi pervezetésre vonatkozó Pp. 237. § (2) bekezdése értelmében, ha a perfelvételi nyilatkozat nem terjed ki valamely lényeges tény vonatkozásában a bizonyításra vagy a felek között vita van abban, hogy valamely tény bizonyítása mely felet terheli, a bíróság tájékoztatja a feleket a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása elmulasztásának, valamint a bizonyítás esetleges sikertelenségének következményéről is. Amennyiben tehát a felperes nem jelöl meg minden, a keresetlevélben szereplő tényre bizonyítékot, az – az alperes védekezésének függvényében – a bíróság anyagi pervezetését teszi szükségessé. A felperes keresetlevelében egyébként utalt is arra, hogy igazságügyi vagyonértékelő szakértő kirendelésére tesz indítványt, a keresetlevél benyújtását megelőzően készíttetett könyvszakértői vélemény csatolásának elmulasztása pedig nem lehet a keresetlevél visszautasításának oka. A Pp. 302. § (1) bekezdése értelmében a fél csak a szakvélemény benyújtását indítványozhatja, amennyiben a keresetlevélhez csatolja a magánszakértői véleményt, az a Pp. 316. § (3) bekezdése alapján bizonyítékként még nem vehető figyelembe (CKOT 2017.07.07.-8. számú állásfoglalás). A vagyonközösséghez tartozó üzletrész házasfelek közötti elszámolásának alapjául szolgáló érték meghatározásának módja pedig (névérték, könyv szerinti érték vagy forgalmi érték) alapvetően a szakvéleményre tartozó kérdésnek tekinthető.
A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését – a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján – az indokolás részbeni módosításával helybenhagyta.
(Pécsi Ítélőtábla Pkf.VI.25.160/2019/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás