• Tartalom

270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet indokolás

270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet indokolás

az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelethez

2020.06.13.
A kormányrendelet tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A fogyasztóvédelmi hatósághoz és a békéltető testületekhez érkező fogyasztói bejelentések, valamint tájékoztatást kérő levelek jelentős része a szavatosság, illetve a jótállás témakörét érinti, ezért indokolt volt a kötelező jótállásra vonatkozó kormányrendeleti szintű szabályozás megvizsgálása.
Az elmúlt három évben a fogyasztóvédelmi hatósághoz érkezett megkeresések átlagosan közel 40%-a a jótállás-szavatossági körbe esett. Figyelemmel arra, hogy éves szinten 30–33 ezer panasz érkezik a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a jótállással-szavatossággal érintett ügyek évente körülbelül 10–15 ezer megkeresést tesznek ki.
A fogyasztóvédelmi hatóság ezen felül az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghatározott éves vizsgálati tervben évről évre célzottan ellenőrzi a szavatosság és jótállás szabályainak betartását az üzletekben. Az utóbbi három évben átlagosan az üzletek 40%-a volt jogsértő a jótállás-szavatosság szabályainak szempontjából.
Átlagosan 1200 kereskedelmi üzletet, valamint a kereskedők által működtetett ügyfélszolgálatot vizsgál évente a fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlásokkal, hogy feltárja a kereskedelemben a jótállási ügyek kezelésének gyakorlatát, és jogkövető magatartásra ösztönözze a vállalkozásokat. A rendszeres hatósági jelenlét nemcsak a fogyasztókat védi, hanem a tisztességes vállalkozásokat is.
A szavatosság, jótállás témakörén belül az ügyek 20%-a a 15 napos kijavítási/kicserélési kötelezettséggel volt kapcsolatos. 2019-ben 1043 üzletből 394 üzlet, a vizsgált üzletek 38%-a minősült jogsértőnek, amikor a kereskedő egyáltalán nem, vagy csak késve tett eleget a jogszabályi kötelezettségének. Előfordult olyan – a fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata tekintetében szélsőségesnek mondható – eset, hogy a javításra átadott meghibásodott terméket 75 napig kellett nélkülöznie a fogyasztónak.
A békéltető testületek 2019. évi statisztikai adatai alapján a 10 495 ügyből 3950 ügy, tehát az esetek 38%-a kapcsolódott a kötelező jótállás tárgyköréhez, és a korábbi évek adatai sem mutatnak nagy eltérést e tekintetben.
Egy 1000 fős reprezentatív mintán készített fogyasztóvédelmi felmérés alapján a szavatosság, jótállás tekintetében a fogyasztók tájékozottságának objektív mérésénél megállapítást nyert, hogy a válaszadók mindössze 29%-a volt tisztában a két fogalom jelentésével.
A megkérdezettek közül a legtöbben a szavatossági és jótállási ügyintézést jelölték meg a lehetséges válaszok közül, mint fejlesztésre szoruló fogyasztóvédelmi területet. A megkérdezettek több mint fele (53%-a) gondolta úgy, hogy ennek fejlesztése hatékonyabban védené a fogyasztók jogait.
Csomagolásra vonatkozó előírás azért került rögzítésre, mert a gyakorlatban számos vállalkozás jogsértő módon lényegében többletfeltételként megköveteli a fogyasztóktól a jótállási igény érvényesítéséhez a termék eredeti csomagolásának megőrzését. Egy-egy fogyasztási cikk csomagolása polgári jogi értelemben nem minősülhet sem a dolog alkotórészének, sem a tartozékának. A szabályok egyértelművé tétele érdekében kimondásra kerül a normaszövegben is, hogy ez a gyakorlat nem megengedett. Egyes termékkörök esetében pl. hűtőszekrény, mosógép fóliás csomagolása miatt a gyakorlatban nincs is lehetősége a fogyasztóknak a csomagolás megőrzésére, azonban kisebb termékek (pl. porszívó, kenyérpirító stb.) értékesítése során többször találkozott a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során a hatóság a többletfeltételről való tájékoztatással. A módosítás egyértelműen kimondja, hogy a jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése.
A fenti előzményekre figyelemmel indokolt a kötelező jótállásra vonatkozó előírások felülvizsgálata. A módosítás célja erre a fontos jogintézményre vonatkozó előírások egyértelművé tétele a fogyasztók és a tisztességes, jogkövető vállalkozások érdekében.
A jogszabály-módosítással elérni kívánt cél a fogyasztói jogok megerősítése, a mindennapi életben a fogyasztók helyzetének a javítása, kiszolgáltatottságának mérséklése, valamint a kötelező jótállás terén kialakult gyakorlatok egységesítése.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére