BÜ BH 2020/28
BÜ BH 2020/28
2020.02.01.
Természetes egységbe az azonos törvényi tényállást kimerítő, egymással személyi és tárgyi összefüggésben levő cselekmények közül is csak azok tartoznak, amelyek között szoros térbeli és időbeli kapcsolat van [Btk. 6. §].
[1] A járásbíróság a 2019. január 8. napján meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terhelt ellen 1 rendbeli, a Btk. 178. § (6) bekezdés I. fordulatában meghatározott kábítószer birtoklásának vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítélete – fellebbezés hiányában – a II. r. terhelt tekintetében 2019. február 13. napján jogerőre emelkedett.
[2] A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálat során irányadó tényállás lényege a felülvizsgálattal érintett terhelt tekintetében a következő:
[3] az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt ismeretségi kapcsolatban állnak egymással. 2016. augusztus 30. napján 22 óra 45 perckor rendőri igazoltatás alá vonták az ott parkoló személygépkocsi utasait: a vezetőülésben a II. r. terhelt foglalt helyet, a jobb első ülésen I. r. terhelt, míg a jobb hátsó ülésen ült a III. r. terhelt. A gépkocsiban ülő személyekkel szemben az intézkedő rendőrök gépjármű- és ruházatátvizsgálást hajtottak végre, amelynek során a személygépkocsi vezetőülésének az ajtó felőli oldalán a padlón feltalálásra, majd lefoglalásra került 0,23 g nettó tömegű, alufóliába csomagolt, zöld színű növényi törmelék. A növényi törmelék vonatkozásában az I. r. terhelt úgy nyilatkozott, hogy az az ő tulajdonát képezi. Ezt követően mindhárom személyt az intézkedő rendőrök vér- és vizelet-mintavétel céljából előállították.
[4] Az igazságügyi toxikológiai szakértő a II. r. terhelt vizeletmintájában amfetamint mutatott ki 2,49 ug/ml koncentrációban. Az amfetamin a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontja alapján kábítószernek minősül. A bíróság az ítéletet a Be. 562. § (1) bekezdésének alkalmazásával rövidített indokolással foglalta írásba.
[5] A jogerős ítélet indokolása szerint a járási ügyészség a 2019. január 8. napján megtartott tárgyaláson indítványozta, hogy a járásbíróság – tekintettel arra, hogy a II. r. terhelt vonatkozásában ugyanilyen bűncselekmény miatt korábban már jogerős ítélet született – a 6/2009. BJE határozatban foglaltaknak megfelelően a II. r. terhelt ellen indított eljárás szüntesse meg, majd az iratokat a perújítás megfontolása végett küldje meg a megyei főügyészség részére.
[6] A bíróság az ügyészség álláspontját elfogadva a II. r. terhelt vonatkozásában a Be. 567. § (1) bekezdés b) pontja alapján az 1 rendbeli, a Btk. 178. § (6) bekezdés I. fordulatában meghatározott és aszerint büntetendő kábítószer birtoklásának vétsége miatt indított eljárást megszüntette.
[7] A jogerős ítélet ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a II. r. terhelt tekintetében a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja és 608. § (1) bekezdés e) pontjára, valamint az 567. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Az indítvány szerint a járásbíróság a II. r. terhelt ellen indított eljárást megszüntető végzését arra tekintettel hozta meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény már jogerősen elbírálásra került a járásbíróság korábbi ítéletével, amelyre figyelemmel perújításnak lehet helye.
[8] A II. r. terhelt ellen járművezetés bódult állapotban vétsége [Btk. 237. § (1) bek.] és kábítószer birtoklásának vétsége [Btk. 178. § (6) bek.] miatt volt eljárás folyamatban a járásbíróságon. A járásbíróság ítélete a törvényszék ítéletével 2017. szeptember 13. napján emelkedett jogerőre. Ebben az ügyben az elkövetés napja: 2016. február 7.
[9] A felülvizsgálati indítvány szerint a járásbíróság jogerős ügydöntő határozatának tényállásában megállapított – 2016. augusztus 30. napján elkövetett – cselekmény a járásbíróság korábbi jogerős ügydöntő határozatával elbírált bűncselekmények egyikével azonos törvényi tényállásba ütközik, azonban a természetes egység előfeltétele, az azonos törvényi tényállást kimerítő cselekmények között felismerhető szoros tér- és időbeli kapcsolat nem áll fenn. A II. r. terhelt által elkövetett, a Btk. 178. § (6) bekezdésében meghatározott kábítószer birtoklásának vétségét megvalósító cselekmények között ugyanis közel hét hónap telt el, ezért az utóbbi elítélést a korábbi elítélés alapján elbíráltnak, ítélt dolognak tekinteni nem lehet.
[10] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság jogerős ügydöntő határozatát a II. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül, és a járásbíróságot utasítsa új eljárásra.
[11] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt – helytálló indokaira figyelemmel – fenntartotta, és a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyező indítványt tett.
[12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.
[13] Az 1878. évi V. tc. (Csemegi Btk.) óta következetes a Kúria, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata abban, hogy az olyan bűncselekmény tekintetében, amely időben egymástól elkülönülő részcselekményekkel valósul meg, a bíróság jogerős határozatának cselekményegységet teremtő hatása van
[14] A természetes (és a törvényi) egység, mint egy rendbeli bűncselekmény különböző részcselekményeit egy eljárásban kell elbírálni. Ha erre bármely okból nem kerül sor, az utóbb ismertté vált részcselekmények önálló elbírálását a res iudicata kizárja. Ha tehát utóbb derül ki, hogy a terhelt a korábbi ítélet hozatalát megelőzően további olyan cselekményeket is megvalósított, amelyek a már elbírált bűncselekményi egységbe tartoznak, a többszöri eljárás tilalma folytán az újabb büntetőeljárás lefolytatása kizárt.
[15] A res iudicata a büntetőeljárás akadálya [Be. 4. § (3) bek.]. A res iudicata a jogerő előtt – első fokon a Be. 567. § (1) bekezdés b) pontja alapján, másodfokon pedig a Be. 607. § (1) bekezdése alapján – eljárást megszüntető ok. A res iudicata a jogerő után perújítási ok, és nem felülvizsgálati ok.
[16] Ha viszont nem az ismételt elbírálás a jogsértő, hanem az, hogy a res iudicata téves értelmezése miatt elmaradt és nem történt meg az elbírálás, akkor ez nem perújítási ok, hiszen – elbírálatlanság esetén – nincs mit, nincs miért perújítani. A felülvizsgálati indítványban vázolt helyzet tehát felülvizsgálati okot valósít meg, de nem anyagi, hanem eljárásjogi alapon.
[17] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés e) pontja szerint eljárási szabálysértés, ha a bíróság a Be. 567. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette. A Be. 567. § (1) bekezdés b) pontja szerint pedig a bíróság a tárgyaláson meghozott ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a cselekményt jogerősen elbírálták.
[18] A II. r. terheltet korábban a járásbíróság a 2017. február 7. napján meghozott és kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk. 237. § (1) bek.], és kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. § (1) bek., (6) bek. II/1. ford.]. Ezért őt mint visszaesőt – halmazati büntetésül – 9 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 2 év járművezetéstől eltiltásra és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Egyben a járásbíróság ítéletéhez kapcsolódó feltételes szabadságot megszüntette.
[19] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2017. szeptember 13. napján meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy mellőzte a terhelt feltételes szabadságra bocsáthatóságára vonatkozó rendelkezést, és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
[20] A járásbíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint a terhelt 2016. február 7. napján vezetett tehergépkocsit úgy, hogy abban mellette a III. r. terhelt ült. A terhelt által vezetett gépkocsi mögött haladt közvetlenül egy rendőrségi szolgálati gépjármű, benne M. T. és G. O. tanúkkal. Nevezettek észlelték, hogy a terhelt a saját forgalmi sávjában jobbra és balra rángatja a kormányt, bizonytalanul közlekedik az úton, ezért intézkedés alá vonták, amelynek során a terhelt zavartan viselkedett.
[21] Az alkoholszondás ellenőrzés a terhelt alkoholfogyasztására nem utalt, ezért vizeletvételre, majd vérvételre került sor. A szakértő szintetikus kannabionid jelenlétét találta a terhelt szervezetében. A bíróság megállapította, hogy a terhelt bódult állapotban közlekedett.
[22] A járásbíróság felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ügydöntő határozata nem jelöli meg a terheltnek azt a korábbi elítélését, amelyre hivatkozva a természetes egységet megállapította, és az eljárást megszüntette. Kizárólag arra utal, hogy a járási ügyészség az ügyben a 2019. január 8. napján megtartott tárgyaláson indítványozta az eljárás megszüntetését és arra, hogy a bíróság az ügyészség álláspontjának helyt adva szüntette meg az eljárást a Be. 567. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
[23] A járásbíróság jogerős ügydöntő határozatában elbírált cselekmény elkövetésére 2016. augusztus 30. napján került sor, míg a járásbíróság korábbi jogerős ítéletével elbírált cselekmény elkövetésének időpontja 2016. február 7. napja.
[24] Az ügyész a felülvizsgálati indítványában helytállóan hivatkozott arra, hogy természetes egységbe az egymással személyi és tárgyi összefüggésben álló, azonos törvényi tényállást kimerítő cselekmények közül csak azok vonhatók, amelyek között szoros tér- és időbeli kapcsolat is felismerhető (BH 2018.163.).
[25] A Kúria azt állapította meg, hogy a két ügyben elbírált cselekmény között tárgyi összefüggés nem áll fenn. A korábbi alkalommal elfogyasztott kábítószer a második esetben már nyilvánvalóan nem volt a terhelt szervezetében, a közbeeső időszak alatti fogyasztásra pedig nincs adat. Egymástól elkülönült két külön cselekményről van szó, amelyek között sem tér-, sem időbeli összefüggés nem állt fenn. Erre tekintettel törvénysértően állapította meg az eljárt járásbíróság, hogy a terhelt a vád szerint 2016. augusztus 30. napján elkövetett, a Btk. 178. § (6) bekezdés I. fordulata szerint kábítószer birtoklása vétségeként minősített cselekményét már jogerősen elbírálták, s ekként – arra alapítva – az eljárás megszüntetése is téves.
[26] Természetes egységbe az egymással személyi és tárgyi összefüggésben álló, azonos törvényi tényállást kimerítő cselekmények közül is csak az vonható, amelyek között szoros tér- és időbeli kapcsolat is felismerhető. Nincs törvényi alapja annak, hogy a több mint fél év időkülönbséggel megvalósult két ugyanolyan bűncselekményt (természetes) egységbe lehessen vonni, és ehhez képest – az utóbbit a korábbi elítélés folytán – elbíráltnak, ítélt dolognak tekinteni.
[27] A Kúria ezért a járásbíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében – a Be. 663. § (2) bekezdése alapján – hatályon kívül helyezte, és a korábban eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
(Kúria Bfv. II. 564/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás