2020. évi XXVIII. törvény indokolás
2020. évi XXVIII. törvény indokolás
az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló
2020. évi XXVIII. törvényhez
2020. évi XXVIII. törvényhez
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány hosszú távú stratégiai célja, hogy az állami fenntartásban működő szociális és gyermekvédelmi intézményhálózat nyújtotta ellátásban az egyházak szerepvállalását megerősítse, elismeréssel adózva az egyházi szociális feladatok magas szintű ellátása előtt, továbbá erősítve ezzel az egyházak kiemelt társadalmi jelentőségét.
Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák tekintetében az egyházi szerepvállalás megerősítése nem az Alaptörvényben is deklarált állami kötelezettség átruházását, hanem a szociális gondoskodás intézményi működtetésének átengedését jelenti, a jelenleginél magasabb színvonalú és hatékonyabb, valamint politikai változásoktól mentes, hosszú távú feladatellátás biztosítása érdekében. A tervezet biztosítja a feladatok hosszú távon történő ellátásának garanciáit mind az egyház, mind az állam számára.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A szakasz az értelmező rendelkezéseket tartalmazza.
2. §
A rendelkezés előírja, hogy állami fenntartású szociális vagy gyermekvédelmi intézmény fenntartásának egyházak részére történő átadása az emberi erőforrások miniszterének jóváhagyásával valósulhat meg, aki a döntés meghozatala előtt kikéri az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter és a pénzügyminiszter véleményét.
3. §
Az állami fenntartásból eddigiekben az egyházi fenntartók által átvett szociális intézmények esetében ingyenes használati megállapodással került átadásra a feladatellátást szolgáló ingó és ingatlanvagyon. Tulajdonost megillető jogosítványok hiányában, a jelenlegi ingyenes használati megállapodással átadott vagyon tekintetében azonban nincs az egyházaknak mozgástere. A rendelkezés a jövőbeni átadásokat új alapokra helyezi annak kimondásával, hogy az érintett vagyonelemek ingyenesen az egyházi fenntartó tulajdonába adhatók, amelyről a Kormány nyilvános határozattal dönt.
A műemlék, védett kulturális javak, a védetté nyilvánított régészeti lelőhely, valamint védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának átruházásához a védettség jellege szerint felelős miniszter előzetes egyetértése indokolt. A természet védelméről szóló törvényben meghatározott védett természeti terület ingyenes tulajdonba adása esetén a tulajdonba adásra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az egyházi fenntartó vállalja a törvényben előírt feltételeknek való megfelelést.
4. §
A tervezet a feladatok ellátásáról és a tulajdonba adásról szóló megállapodások megkötését, valamint a fenntartói jogok átszállásának módját szabályozza.
5. §
Garanciális szabály, hogy a vagyonelemek átadására – eltekintve néhány nevesített jogtól – per-, teher- és igénymentesen kerül sor. Az ingóságok átadásakor jegyzőkönyvet kell készítni, amelybe az egyes ingóságok az állami fenntartó könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel kerülnek be.
A jelenleg állami fenntartásban lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények egy része európai uniós támogatással érintett. A szabályozás biztosítja ezek esetében az átvevő egyházi fenntartó bevonását.
6. §
A tervezet az állam számára biztosít garanciákat arra, hogy a feladatellátásra hosszú távon is az állam által elvártak szerint kerüljön sor. Így az emberi erőforrások miniszterének előzetes hozzájárulása szükséges az átvett intézmény másik egyházi fenntartó fenntartásába történő átadásához, az elköltöztetéshez, a szolgáltatói nyilvántartásból történő törléséhez, a szolgáltató tevékenység megváltoztatásához, a férőhelyszám csökkentéséhez, illetve egyéb, az ellátási szerződésben megjelölt változtatásokhoz. Szintén az emberi erőforrások miniszterének és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek az előzetes hozzájárulása szükséges az átadott ingatlan elidegenítéséhez és megterheléséhez.
7. §
A szakasz rendelkezik az egyházi fenntartó és az állami fenntartó által megkötött ellátási szerződés megszűnésének eseteiről. A megszűnési esetek között szereplő felmondás jogát az egyházi fél a működési körében felmerült bármely okból gyakorolhatja, az államot csak akkor illeti meg, ha az egyházi fél a tervezetben felsorolt esetekben az emberi erőforrások miniszterének előzetes hozzájárulása nélkül jár el. A felmondási idő mindkét esetben négy hónap.
8–9. §
A tervezet rendezi az ingatlanok és ingóságok tulajdonjogának sorsát az ellátási szerződés megszűnésének eseteire. Ha az egyházi fenntartó jogutód nélkül szűnik meg, az érintett ingóságok és ingatlanok tulajdonjogát az állam a törvény erejénél fogva szerzi meg. Minden más megszűnési esetben az átvevő egyházi fenntartó vagy a későbbiekben a helyébe lépett másik egyházi fenntartó köteles a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan vagyont, valamint vagyoni értékű jogot ingyenesen, valamint per-, teher és igénymentesen az állam tulajdonába adni. A szabály rendezi továbbá az államra visszaszállt vagyonnal kapcsolatos, európai uniós finanszírozású pályázatokból eredő kötelezettségeket is.
10. §
Az állami fenntartásból egyházi fenntartóknak – ideértve a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is – átadott szociális intézményi telephelyekkel 41 önálló ingatlan és a feladatellátást biztosító eszközállomány került ingyenesen használatba adásra. A tervezet e szakasza alapján ezeknek a használatba adott ingatlanoknak és ingóságoknak a tulajdonjoga a törvény erejénél fogva, ingyenesen az egyházi fenntartókra száll. A tervezet tulajdonba adásra, működtetésre és az átadott feladatok visszaszállására vonatkozó szabályait a továbbiakban ezeknél az intézményeknél is alkalmazni kell.
11. §
A szakasz a hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.
12. §
Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvény hivatkozott cikke alapozza meg a tervezet egyes szakaszai és melléklete sarkalatosnak minősülését.
13–14. §
A szakaszok más törvények szükséges módosításait tartalmazzák.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás