3/2020. (II. 28.) NKFIH utasítás
3/2020. (II. 28.) NKFIH utasítás
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közbeszerzési és beszerzési szabályzatáról1
2020.03.01.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (1) bekezdésében, valamint a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 23. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel, a következő utasítást adom ki:
1. Az utasítás hatálya
1. Az utasítás személyi hatálya a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) nevében eljáró, az NKFI Hivatal által megindított közbeszerzési eljárásokba bevont személyekre terjed ki.
2. Az utasítás alkalmazási köre kiterjed valamennyi, az NKFI Hivatal által a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és végrehajtási rendeletei alapján kezdeményezett beszerzésre, az ilyen eljárások eredményeképpen megkötött szerződések módosítására és az azok teljesítésével kapcsolatos közbeszerzési kötelezettségekre.
2. A közbeszerzési eljárások tervezése
3. A főosztályi szintű szervezeti egységek vezetői – elnökhelyettes irányítása alá tartozó főosztály esetén az elnökhelyettes jóváhagyásával – minden év december 1-ig írásban (elektronikusan) tájékoztatják a kommunikációs feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjét a következő év Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2) hatálya alá tartozó kommunikációs szolgáltatásokat, valamint a rendezvényszervezéseket érintő beszerzési igényeikről. A főosztályvezetők tájékoztatása és a kommunikációs feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység saját kommunikációs szolgáltatásokra, rendezvényszervezésre és szponzorációra vonatkozó beszerzési igényei alapján a kommunikációs feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység osztályvezetője január 10-ig összeállítja az NKFI Hivatal éves összesített kommunikációs beszerzési és rendezvényszervezési tervét. A rendelkezésére álló adatok alapján elkészíti továbbá a szponzorációs költségkeret-tervet (a továbbiakban együtt: Kommunikációs Tervek).
4. A Kommunikációs Terveket a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének egyetértésével a kommunikációs feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység főosztályvezetője terjeszti fel jóváhagyásra az NKFI Hivatal elnöke részére. Jóváhagyást követően a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység haladéktalanul gondoskodik annak megküldéséről a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: NKOH) részére az erre rendszeresített portálon keresztül.
5. Az informatikával összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység osztályvezetője – minden év augusztus 15-ig – az irányító elnökhelyettes jóváhagyásával elkészíti a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3) hatálya alá tartozó, az informatikai beszerzéseket és fejlesztéseket érintő beszerzési tervet és fejlesztési tervet (a továbbiakban: Informatikai Tervek).
6. Az Informatikai Terveket a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének egyetértésével az informatikával összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység főosztályvezetője terjeszti fel jóváhagyásra az NKFI Hivatal elnöke részére legkésőbb a tárgyévet megelőző év szeptember 10-ig. Az informatikával összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység főosztályvezetője legkésőbb szeptember 30-ig gondoskodik a jóváhagyott Informatikai Tervek megküldéséről a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: DKÜ) részére az erre rendszeresített portálon keresztül, valamint gondoskodik a DKÜ véleményezési eljárása során jelzett esetleges módosítási javaslatok teljesítésének koordinálásáról.
7. A 3–6. pontok szerinti beszerzések kivételével a főosztályi szintű szervezeti egységek vezetői – elnökhelyettes irányítása alá tartozó főosztály esetén az elnökhelyettes jóváhagyásával – minden év február 15. napjáig írásban (elektronikus úton) kötelesek megküldeni az adott költségvetési évre vonatkozó beszerzési igényeiket a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére. A közbeszerzési eljárások lebonyolításához szükséges időigényről, a kapcsolódó kötelezettségekről, az eljárás lebonyolításának feltételeiről (így különösen: értékhatárok, kivételek, részekre bontás tilalma) az eljárások tervezhetősége érdekében a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység kérésre tájékoztatást ad.
8. A Kbt. 42. §-a, valamint a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 17. § (2) és (3) bekezdése szerinti éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: Közbeszerzési Terv) a 7. pontban leírt adatszolgáltatás, a Kommunikációs Tervek és az Informatikai Tervek alapján a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység készíti el legkésőbb tárgyév március 20-ig. A Közbeszerzési Tervet az NKFI Hivatal elnöke hagyja jóvá. A Közbeszerzési Tervet – a jóváhagyást követően – a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység küldi meg az NKFI Hivatal webmesterének közzétételre, valamint legkésőbb a tárgyév március 31-ig a közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium), továbbá ugyanezen határidőn belül gondoskodik a Közbeszerzési Terv Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (a továbbiakban: EKR) történő feltöltéséről, valamint legkésőbb a tárgyév május 15. napjáig a központosított közbeszerzési portálra történő feltöltéséről is.
9. A Közbeszerzési Terv, a Kommunikációs Tervek és az Informatikai Tervek módosításakor azok elfogadására vonatkozó eljárásrend az irányadó.
3. Közzétételi kötelezettségek
10. A Kbt.-ben és végrehajtási rendeleteiben előírt közzétételi kötelezettségek – így különösen az EKR-en keresztül történő közzétételi kötelezettségek – teljesítését a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység végzi.
4. A közbeszerzési eljárások kezdeményezése és előkészítése
11. Közbeszerzési eljárás kezdeményezésére az NKFI Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában megállapított valamennyi főosztályi szintű szervezeti egység vezetője jogosult (a továbbiakban: kezdeményező), megadva a beszerzés indokoltságát, tárgyát, mennyiségét, becsült értékét, központosított közbeszerzés esetén a keretmegállapodás számát, a beszerzendő termék kódját. Ha a megindítani kívánt eljárás nem vagy eltérő adatokkal szerepel a Közbeszerzési Tervben, úgy a kezdeményező a feljegyzésben egyúttal a Közbeszerzési Terv megfelelő módosítását kezdeményezi.
12. A közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység minden esetben vizsgálja azt, hogy a beszerzés tárgya nem tartozik-e az R1. hatálya alá, amennyiben igen, van-e arra vonatkozóan hatályos keretmegállapodás, valamint, hogy fennáll-e a Kbt. alapján a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége.
13. A közbeszerzési adatokat tartalmazó feljegyzést a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység ellenjegyzésével és az erre jogosult általi előzetes fedezetigazolással a kezdeményező terjeszti az elnöknek.
14. Amennyiben a beszerzés tárgya nem tartozik az R1. hatálya alá, vagy a hatálya alá tartozik, de nincs arra vonatkozóan hatályos keretmegállapodás, és fennáll a Kbt. alapján a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége, a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység közbeszerzési eljárás elnök általi jóváhagyását követően
a) felhívja a kezdeményezőt, hogy állítsa össze
aa) a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes feladatspecifikációt (műszaki leírást),
ab) a műszaki-szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges szempontokat,
ac) a bírálati szempontra, részszempontokra, súlyszámokra vonatkozó javaslatokat,
ad) a becsült érték meghatározásának módszertanát és iratait,
ae) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és a nem hirdetmény közzétételével induló eljárás esetében az ajánlattételre felhívni javasoltak listáját legalább név, székhely, e-mail-cím, levelezési cím megjelölésével,
b) megvizsgálja a kezdeményező által benyújtott adatokat közbeszerzési szempontból, elvégzi a szükséges belső egyeztetéseket,
c) véleményezi a kezdeményező által előkészített szerződéstervezetet,
d) összeállítja az eljárást megindító, ajánlati, részvételi vagy ajánlattételi felhívást, összefoglaló tájékoztatást és a dokumentációt, a minisztériumi előterjesztést, egyezteti az így összeállított iratokat a kezdeményezővel,
e) szükség esetén összeállítja a Kbt. 103. § (1) bekezdésében előírt iratokat,
f) tájékoztatja a kezdeményezőt az eljárás időigényéről és lefolytatásáról,
g) a bírálóbizottság tagjai részére előkészíti a megbízóleveleket,
h) elkészíti és a bírálóbizottság tagjaitól beszerzi az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatokat, a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység egyidejű tájékoztatása mellett felhívja az erre kötelezetteket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükre,
i) elkészíti a fedezetigazolást, és gondoskodik a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult általi aláíratásáról.
15. A 14. pont a) alpontjában foglaltak összeállításához közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység kérésre a kezdeményező számára közbeszerzési szakmai segítséget nyújt. A 14. pontban meghatározott iratokkal együtt a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője az elnök részére jóváhagyásra felterjeszti az alábbiakat:
a) előterjesztés a minisztérium részére, kivéve a 20. pont szerinti esetben,
b) amennyiben fennáll a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásának jogalapja, és az NKFI Hivatal ezen eljárásforma alkalmazását választja, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításához (Kbt. 98–103. §-a) szükséges dokumentumok,
c) javaslat a bírálóbizottság elnökének és tagjainak személyére,
d) nem hirdetmény közzétételével induló eljárás esetén az ajánlattételre felhívni javasolt gazdasági szereplők listája.
16. A 15. pont szerinti elnöki jóváhagyást követően a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 5–9/A. §-a szerinti hozzájárulás céljából a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az előírt iratokat megküldi a minisztériumnak.
17. Informatikai eszközök és szolgáltatások beszerzése esetén a 16. pont szerinti hozzájárulás irataihoz csatolni kell az R4. 4. § (3) és (3a) bekezdései szerinti jóváhagyást is, amelynek beszerzéséről a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője gondoskodik.
18. Amennyiben a 16. pont szerinti hozzájárulás, illetve a 17. pont szerinti jóváhagyás megadásához adatok, dokumentumok és hiányosságok pótlása, hiba javítása vagy válaszok megadása szükséges, ezek teljesítéséről, illetve a hiányosságok pótlásáról, hibák javításáról a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység – szükség szerint a kezdeményező adatszolgáltatása alapján – gondoskodik.
19. Amennyiben a minisztérium az eljárás megindításához hozzájárul, a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység intézkedik az eljárás megindítása iránt. Amennyiben a minisztérium vagy az e-közigazgatásért felelős miniszter az eljárás megindítását feltételhez vagy módosításhoz köti, a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a jelzett igénynek megfelelően az eljárást megindító, ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívást, összefoglaló tájékoztatást vagy dokumentációt módosítja, és jóváhagyásra felterjeszti az elnöknek, és azt követően intézkedik az eljárás megindítása iránt.
20. A 16–19. pontokban előírtaktól eltérően nem szükséges előterjesztés készítése és benyújtása az R4. 1. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben azzal, hogy európai uniós alapokból származó támogatás felhasználásával történő beszerzés esetén a 6. alcím rendelkezéseit alkalmazni kell.
5. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása
21. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása során a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység
a) összehívja a bírálóbizottságot,
b) elkészíti a bírálóbizottság üléséről a jegyzőkönyvet,
c) összegyűjti és nyilvántartja a bírálóbizottsági tagok összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatait, bírálati lapjait,
d) a költségvetésért felelős szervezeti egység közreműködésével elvégzi az ajánlati biztosíték kezelésével, nyilvántartásával, visszafizetésével kapcsolatos feladatokat.
22. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység különösen az alábbi cselekményeket végzi:
a) szükség esetén elkészíti és megküldi az ajánlattevők részére a kiegészítő tájékoztatást,
b) véglegesíti az EKR által előkészített bontási jegyzőkönyvet,
c) elkészíti és kiküldi az ajánlattevőknek/részvételre jelentkezőknek a hiánypótlási felhívásokat,
d) tájékoztatja az ajánlattevőket az ajánlatban található, az értékelés eredményére kiható számítási hiba javításáról,
e) szükség esetén felvilágosítást kér az ajánlattevőktől/részvételre jelentkezőktől,
f) aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalás esetén adatokat, valamint indokolást kér az ajánlattevőktől,
g) kezeli a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kéréseket, hiánypótlásokat, felvilágosításokat, adatokat, indokolásokat,
h) elkészíti és megküldi a minisztérium, illetve az operatív programok egységes eljárásrendek mentén történő, koordinált végrehajtását biztosító szervezeti egységek és az ajánlattevők részére az írásbeli összegezést, szükség szerint gondoskodik annak javításáról, módosításáról.
23. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a bírálóbizottsági tag köteles
a) a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által megadott határidőket betartani,
b) az eljárási cselekményeken részt venni,
c) álláspontját kialakítani, az alapján a bírálati lap kiállítása esetén a bírálati lapot kitölteni és aláírni,
d) a részére átadott ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket bizalmasan kezelni, a titoktartási kötelezettségének eleget tenni.
24. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a bírálóbizottság vizsgálja
a) a benyújtott hiánypótlások és felvilágosítások elfogadhatóságát,
b) aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalás esetén a benyújtott adatok, valamint indokolás elfogadhatóságát,
c) az ajánlatok érvényességét.
25. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője javaslatot tesz az elnök részére
a) az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás, összefoglaló tájékoztatás visszavonására, valamint a közbeszerzési dokumentumok módosítására, a Kbt. 55. § (6) bekezdése figyelembevételével,
b) az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbítására.
26. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a bírálóbizottság tesz javaslatot az elnök részére
a) az ajánlatok érvényessé vagy érvénytelenné nyilvánítására,
b) az ajánlattevő kizárására, alkalmatlanságának megállapítására,
c) az eljárás eredménytelenné nyilvánítására,
d) az eljárás eredményére, ennek keretében a nyertes ajánlattevő személyére és adott esetben a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő személyére.
27. A bírálóbizottság elnöke megnyitja, vezeti és lezárja a bírálóbizottsági üléseket. A bírálóbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van, és a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, valamint a közbeszerzési, a jogi és a pénzügyi szakértelem biztosított. Az ülések, tárgyalások vezetésére a bírálóbizottság elnökének távolléte vagy akadályoztatása esetén – amennyiben a bírálóbizottság egyébként határozatképes – a bírálóbizottság tagjai közül levezető elnököt választ. A bírálóbizottság ülésének jegyzőkönyvét a bírálóbizottság közbeszerzési szakértelmet biztosító tagja, vagy amennyiben az eljárás során felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kerül bevonásra, a szaktanácsadó készíti el.
28. Az R4. hatálya alá tartozó beszerzések esetében a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység kezdeményezi a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi szakasz eredményének megállapítását megelőzően, az ajánlati szakaszában az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezés ajánlattevők részére történő megküldését megelőzően a részvételi szakasz vagy az eljárás eredményére vonatkozó záró tanúsítvány kiállítását az R4. 12. §-a szerint, és megküldi az előírt iratokat a minisztériumnak.
29. A bírálóbizottság javaslata alapján az elnök dönt a 26. pontban felsoroltakról, az R4. 13. §-a szerinti záró tanúsítvány birtokában vagy az R4. 13. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállta esetén záró tanúsítvány bevárása nélkül hozza meg döntését, egyetértése esetén a döntési javaslat aláírásával. Amennyiben az elnök a döntési javaslattal nem ért egyet, a javaslattól eltérő döntését is írásban rögzíti.
30. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik
a) a hirdetmények közzétételre történő feladásáról,
b) az előzetes vitarendezési kérelmekkel kapcsolatos intézkedések megtételéről,
c) az iratbetekintés biztosításáról.
31. Az R4. 23. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget az ott megjelölt határidőben és a miniszter által előírt tartalommal a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység teljesíti.
6. Európai uniós alapokból származó támogatás igénybevételével megvalósuló közbeszerzések
32. Amennyiben a közbeszerzés valamely európai uniós alapból származó támogatás igénybevételével kerül megvalósításra, a közbeszerzési eljárás lefolytatása során a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet folyamatba épített ellenőrzésre vagy utóellenőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával kell eljárni.
33. Az uniós értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás esetében a közbeszerzési eljárás előírt iratanyagát a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység adatközlése alapján a projektvezető küldi meg a döntés meghozatalát követő munkanapon, de legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésének napján az irányító hatóság részére a monitoring és információs rendszeren keresztül.
34. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében a közbeszerzési eljárás kizárólag abban az esetben indítható meg, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte, és erről támogató tartalmú vagy feltétellel támogató tartalmú eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt állított ki. Az eljárás során az előírt adatközléseket a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység adatközlése alapján a projektvezető küldi meg az előírt határidőben az irányító hatóság, valamint a közbeszerzésekért felelős miniszter részére a monitoring és információs rendszeren keresztül.
7. A közbeszerzési szerződések teljesítése, módosítása, jogorvoslat
35. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződés teljesítésének elismeréséről és a teljesítésigazolás kiadásáról vagy az elismerés megtagadásáról a Kbt. 135. § (1) és (2) bekezdésében foglalt határidőkben köteles a teljesítés igazolására jogosult nyilatkozni. A Kbt. 135. § (3)–(12) bekezdésében rögzített fizetési feltételekkel kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek megtartásáért a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a felelős.
36. A szerződés teljesítésével kapcsolatban a Kbt. 142. §-ában előírt kötelezettségek teljesítéséért a kezdeményező és a szerződésben teljesítésigazolóként feltüntetett személy a felelős. A teljesítéssel kapcsolatos iratok egy eredeti példányát át kell adni a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére, amely az eljárás irataihoz csatolja azokat. A szerződés teljesítésével kapcsolatos, a Kbt. 142. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység teljesíti.
37. Közbeszerzési szerződés módosítását a Kbt. 141. §-a alapján, a szerződésmódosítás indokait részletesen körülíró feljegyzésben a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnél kell kezdeményezni. Amennyiben a szerződés a Kbt. előírásai alapján módosítható, a kezdeményező és a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység kidolgozza a szerződés módosítását. A szerződésmódosítást a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység – szükség esetén pénzügyi ellenjegyzés után – terjeszti fel az elnöknek, aki – az R4. 15. §-ában foglalt esetben a minisztérium jóváhagyásától függően – dönt a szerződésmódosítás engedélyezéséről. A kezdeményező a döntést követően gondoskodik a szerződés módosításáról, a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység elkészíti a szerződésmódosításról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt, továbbá gondoskodik a hirdetmény feladásáról és a módosítás, valamint a hirdetmény közzétételéről.
38. Amennyiben a közbeszerzési jogszabályok megsértése miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás indul az NKFI Hivatallal szemben, az ezzel kapcsolatos közzétételi kötelezettségek teljesítéséről és az NKFI Hivatal képviseletéről a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vagy az e célból megbízott felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó gondoskodik.
8. Az NKFI Hivatal nevében eljáró és a közbeszerzési eljárásba bevont személyekkel kapcsolatos szabályok
39. Az NKFI Hivatalnál a közbeszerzési feladatokat a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője és a közbeszerzési feladatkörben foglalkoztatott kormánytisztviselők általános jelleggel, az elnök által megbízott más személyek eseti jelleggel látják el.
40. Közbeszerzési eljárásban az NKFI Hivatal munkatársai közül kizárólag az járhat el, az eljárásba kizárólag az vonható be, az eljárást csak olyan személy ellenőrizheti, aki az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak szerint – több eljárásban való részvétel esetén legalább évente, június 30-ig – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység felé – eleget tett, valamint akivel szemben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi helyzet nem áll fenn, és erről, továbbá titoktartási kötelezettségéről nyilatkozik.
41. A közbeszerzési szakértő a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséért és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok betartásáért, az eljárásba bevont jogi szakértő a szerződéstervezet és a szerződési feltételek jogszerűségéért, a pénzügyi szakértő a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáért, a fizetési feltételek teljesíthetőségéért és a gazdálkodási, államháztartási, adózási szabályoknak való megfelelésért felelős. A közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező szervezeti egység felel a műszaki leírásért és az ajánlatok szakmai értékeléséért.
42. A közbeszerzési eljárások tekintetében az elnök eseti vagy általános jelleggel dönthet külső, közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezet vagy személy (a továbbiakban: külső közbeszerzési szakértő) igénybevételéről. Ezen esetekben az NKFI Hivatal megbízási szerződést köt a külső közbeszerzési szakértővel. A megbízási szerződésben az eljárásra vonatkozó döntési jogosultság nem telepíthető a külső közbeszerzési szakértőre. A külső közbeszerzési szakértő az NKFI Hivatal nevében lebonyolítja a közbeszerzési eljárást és – a kapcsolódó szerződésben meghatározottak szerint – ellátja mindazon feladatokat, amelyekért jelen utasítás alapján a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység felelős.
43. A bírálóbizottság közbeszerzés tárgya szerinti, a pénzügyi, a jogi és a közbeszerzési szakértelmet biztosító tagjainak és esetleges póttagjainak személyére a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője tesz az érintett szakterületi vezetőkkel egyeztetett és általuk jóváhagyott javaslatot. A bírálóbizottság a döntésre vonatkozó javaslatait szótöbbséggel terjeszti elő. Amennyiben a bírálóbizottság bármely tagja a javaslattal nem ért egyet, az erre vonatkozó – indokolással ellátott – véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Egységes javaslat hiányában a személyekről a felek véleményének ismeretében az elnök dönt. Amennyiben a közbeszerzési eljárás lefolytatásába felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kerül bevonásra, a szaktanácsadó mindig tagja a bírálóbizottságnak.
44. A bírálóbizottság összetételét az elnök hagyja jóvá, aki jogosult a bírálóbizottság bármely tagja személyében bekövetkező változás engedélyezésére is.
45. A kezdeményező szervezeti egységnek lehetősége van külső szakmai szakértő bevonására is javaslatot tenni. A külső szakmai szakértővel az NKFI Hivatal megbízási szerződést köt.
46. A kezdeményező, illetve a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező szakmai főosztály felel azért, hogy a beszerzés tárgyaként és mennyiségeként közölt adatok, a műszaki leírásban meghatározottak szakmai szempontból helytállóak és a valóságnak megfelelnek.
47. A pénzügyi, a jogi és a közbeszerzési szakértelmet biztosító bírálóbizottsági tagoknak a kezdeményező és a közbeszerzés tárgya szerinti szakértő által meghatározott műszaki tartalom, bírálati szempontrendszer, általános joggyakorlat során alkalmazott szerződéses feltételek vonatkozásában a Kbt. és a közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabályok betartása érdekében szakterületükön figyelmeztetési kötelezettségük van a bírálóbizottság irányába, amennyiben ezen feltételek jogellenessége nyilvánvalóan megállapítható, és arról tudomást szereznek.
48. A bírálóbizottsági tag a 23. pontban foglaltakon túl köteles
a) biztosítani az általa képviselt szakértelmet az eljárás során,
b) tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvét,
c) az eljárás lefolytatása során az eljárásban részt vevőkkel folyamatosan együttműködni.
9. Központosított közbeszerzés
49. A 2–8. alcím szerinti rendelkezéseket a központosított közbeszerzési eljárások tekintetében – a kommunikációs és informatikai beszerzések kivételével – a jelen alcím szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
50. A központosított közbeszerzéseket is a Közbeszerzési Tervben kell rögzíteni. Az ide tartozó beszerzésekre vonatkozó igényeket (ideértve az utazásszervezéssel kapcsolatos beszerzéseket is) a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység jelenti be a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) portáljára.
51. A közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység központosított közbeszerzéssel történő beszerzésekkel kapcsolatos feladatai különösen az alábbiak:
a) intézkedés a központi közbeszerzési rendszerbe történő igénybejelentésről,
b) szükség szerint a központi közbeszerzési rendszerben kezelt, NKFI Hivatalra vonatkozó adatok aktualizálása,
c) adminisztratív és adatszolgáltatási – így különösen az R1. 28. § (4) bekezdése szerinti – teendők ellátása a KEF felé,
d) a központosított közbeszerzési igények összesítése és folyamatos frissítése, azoknak a Közbeszerzési Terv módosításának kezdeményezésével történő rögzítése.
52. A saját hatáskörben történő beszerzés esetén az adott termékkör beszerzésére a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység KEF-hez bejelentett munkatársa vagy a megbízási szerződéssel rendelkező felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó köteles az NKFI Hivatal beszerzési igényét előzetesen a központosított közbeszerzési portálon elektronikus úton bejelenteni, valamint a saját hatáskörben megvalósított beszerzés eredményeként megkötött szerződésnek az R1. 7. § (4) bekezdése szerinti alapadatait, továbbá a szerződés teljesítésének dokumentumait a központosított közbeszerzési portálon elektronikus úton feltölteni.
53. Amennyiben a beszerzés tárgya az R1. hatálya alá tartozik, és van arra vonatkozóan hatályos keretmegállapodás, de a keretmegállapodás verseny-újranyitási vagy konzultációs kötelezettséget ír elő, a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a beszerzési igény elnök általi jóváhagyását követően
a) felhívja a kezdeményezőt, hogy adja meg a beszerezni kívánt kiemelt termék KEF szerinti cikkszámát és a beszerzési mennyiséget,
b) megvizsgálja a kezdeményező által benyújtott adatokat közbeszerzési szempontból, elvégzi a szükséges belső egyeztetéseket,
c) összeállítja a szerződési feltételeket, előkészíti a dokumentáció részét képező szerződéstervezetet,
d) összeállítja az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt, a minisztériumi előterjesztést, egyezteti az így összeállított iratokat a kezdeményezővel,
e) tájékoztatja a kezdeményezőt az eljárás időigényéről és menetéről,
f) a bírálóbizottság tagjai részére előkészíti a megbízó leveleket,
g) elkészíti és a bírálóbizottság tagjaitól beszerzi az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatokat, a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység egyidejű tájékoztatása mellett felhívja az erre kötelezetteket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükre,
h) elkészíti a fedezetigazolást, és gondoskodik a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult általi aláírásáról.
54. Az 53. pontban foglaltakat követően a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője az elnök részére jóváhagyásra felterjeszti
a) az előterjesztést a minisztérium részére, kivéve az 58. pont szerinti esetekben,
b) az ajánlattételi felhívást és szükség esetén a dokumentációt,
c) az érintett szervezeti egységek vezetőjével egyeztetett javaslattételt a bírálóbizottság elnökének és tagjainak személyére.
55. Az 54. pont szerinti elnöki jóváhagyást követően az R4. 5–9. §-a szerinti hozzájárulás, továbbá informatikai eszközök és szolgáltatások beszerzése esetén az R4. 4. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti jóváhagyás megkérése céljából a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az előírt iratokat megküldi a minisztériumnak.
56. Amennyiben az R4. 7. § (2) bekezdése alapján a minisztériumi hozzájárulás megadásához adatok, dokumentumok és hiányosságok pótlása, hiba javítása vagy válaszok megadása szükséges, ezek megadásáról, illetve a hiányosságok pótlásáról, hibák javításáról a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik.
57. Amennyiben a minisztérium az eljárás megindításához hozzájárul, a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység intézkedik az eljárás megindítása iránt. Amennyiben a minisztérium az eljárás megindítását feltételhez vagy módosításhoz köti, a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a jelzett igénynek megfelelően az ajánlattételi felhívást vagy dokumentációt módosítja és jóváhagyásra felterjeszti az elnöknek, és azt követően intézkedik az eljárás megindítása iránt.
58. Az 55–57. pontokban előírtaktól eltérően nem szükséges minisztériumi előterjesztés készítése és benyújtása az R4. 1. § (2) bekezdésében és az R4. 6. § (5) bekezdésében felsorolt esetekben azzal, hogy az R4. 6. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység teljesíti. Európai uniós alapokból származó támogatás felhasználásával történő beszerzés esetén a 6. alcím rendelkezéseit alkalmazni kell.
10. Kommunikációs beszerzések
59. A 2–8. alcím szerinti rendelkezéseket a kommunikációs beszerzések tekintetében a jelen alcím szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
60. A kommunikációs beszerzések esetén kezdeményezőként mindig a kommunikációs feladat ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője jár el.
61. Az egybeszámítási kötelezettség teljesítését a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység ellenőrzi a megküldött adatok alapján.
62. A 61. pont szerinti vizsgálatnak az R2 hatályára, illetve az R2 alapján megkötött keretmegállapodások vagy keretszerződések vizsgálatára is ki kell terjednie.
63. Az R2-ben meghatározott iratoknak és adatoknak az NKOH központosított közbeszerzési portálján történő feltöltéséről a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység soron kívül gondoskodik. A feltöltésre kerülő dokumentumokat a kommunikációs feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a beszerzés aktuálissá válását legalább 15 munkanappal megelőzően megküldi a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére.
64. A kommunikációs beszerzések esetén – ideértve a szponzorációra irányuló igényeket is – a beszerzési igényt minden esetben úgy kell összeállítani, hogy az a megvalósítás megkezdését megelőzően legalább 10 munkanappal megküldhető legyen az R2 12–13/A. §-a szerint az NKOH-nak. Rendkívüli sürgősséget igénylő esetben a beszerzési igényt haladéktalanul továbbítani kell az NKOH-nak.
65. A beszerzés csak az NKOH R2 szerinti hozzájárulása esetén, a hozzájárulás megadásától számított hat hónapon belül kezdhető meg.
66. Az R2 hatálya alá tartozó beszerzésekhez kapcsolódó szerződések, valamint azok módosításával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység teljesíti, szükség szerint a kommunikációs feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység közreműködésével.
11. Informatikai beszerzések
67. A 2–8. alcím szerinti rendelkezéseket az informatikai beszerzések tekintetében a jelen alcím szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
68. Az informatikai beszerzések esetén kezdeményezőként mindig az informatikával összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység jár el.
69. Az egybeszámítási kötelezettség teljesítését a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység ellenőrzi a megküldött adatok alapján.
70. A 69. pont szerinti vizsgálatnak az R3 hatályára, illetve az R3 alapján megkötött keretmegállapodások vagy keretszerződések vizsgálatára is ki kell terjednie.
71. Az R3-ban meghatározott iratoknak és adatoknak a DKÜ központosított közbeszerzési portálján történő feltöltéséről – a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységgel történt egyeztetést követően – az informatikával összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az R3-ban meghatározott határidőkre tekintettel gondoskodik. A feltöltésre kerülő dokumentumokat az informatikával összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység – a feltöltés előtti egyeztetés érdekében – a beszerzés aktuálissá válását az R3-ban meghatározott határidő figyelembevételével, de legalább 15 munkanappal megelőzően megküldi a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére. A DKÜ portáljára jelen pont alapján történő feltöltést az informatikával összefüggő feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének akadályoztatása esetén a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység végzi el.
12. Közbeszerzésen kívüli beszerzések
72. Amennyiben nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, akkor a beszerzések során ezen alcím előírásait kell alkalmazni, figyelemmel az NKFI Hivatal gazdálkodási szabályzatáról, valamint a szerződéskötési és szerződés-nyilvántartási rendjéről szóló elnöki utasításban foglaltakra.
73. A közbeszerzésen kívüli beszerzések vonatkozásában is be kell tartani a hatékony és felelős gazdálkodás követelményét. A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések során a Kbt.-ben rögzített összeférhetetlenségi szabályokat irányadónak kell tekinteni.
74. Amennyiben a beszerzés értéke nem éri el a nettó 250 000 forintot, akkor a beszerzéshez nem kötelező három ajánlatot kérni, hanem a kezdeményező által szakmailag és gazdaságilag legmegfelelőbbnek ítélt partnertől lehet a szolgáltatást igénybe venni vagy a terméket megvásárolni az NKFI Hivatal gazdálkodási szabályzatáról, valamint a szerződéskötési és szerződés-nyilvántartási rendjéről szóló elnöki utasításban foglaltak betartásával.
75. Amennyiben a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a nettó 250 000 forintot, akkor a beszerzéshez három ajánlatot kell beszerezni. A szakmailag és gazdaságilag legmegfelelőbb partner kiválasztása a beszerzést kezdeményező szervezeti egység feladata. Az ajánlatok kiértékelésének szempontjait a kezdeményező határozza meg, amely szempont lehet különösen a termék vagy szolgáltatás ára, minősége, referenciák, fizetési feltételek, rendelkezésre állás, korábbi tapasztalatok.
76. Amennyiben valamely okból nem lehetséges három ajánlat bekérése, ennek okait a kezdeményezőnek írásban dokumentálnia kell.
77. A nettó 250 000 forintot meghaladó, de a nettó 1 000 000 forintot el nem érő beszerzések esetén sem szükséges három ajánlat bekérése, ha a szerződés
a) teljesítésére kizárólagosan egy szervezet vagy személy képes,
b) tárgya ügyvédi megbízás, jogi szakértelmet igénylő feladat, egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, utasbiztosítási szolgáltatás megrendelése,
c) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti szakértők és testületi tagok felkérésére (megbízására) irányul,
d) speciális szakértelemmel rendelkező személy közreműködésével nyújtott egyedi szellemi tevékenységgel teljesíthető,
e) megkötésére költségvetési szervvel kerül sor,
f) korábban kötött szerződés módosítására irányul.
78. A nettó 1 000 000 forintot elérő, de a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű beszerzések esetén a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5) szerint három ajánlat bekérése szükséges, kivéve az R5 3. § (1) bekezdésében felsorolt beszerzéseket.
79. A 78. pont szerinti beszerzések esetén az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők kiválasztása során az R5 2. §-a szerint kell eljárni, az ettől való eltérést a kezdeményező szervezeti egységnek indokolnia kell.
80. A kezdeményező a jelen alcím szerinti beszerzési eljárás lefolytatását a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység útján feljegyzéssel kezdeményezi az NKFI Hivatal elnökénél. A közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység ellenőrzi azt, hogy a beszerzési eljárás fajtája megfelelően került kiválasztásra. A beszerzési eljárás lefolytatásának jóváhagyását követően a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység – a kezdeményezővel egyeztetve – elkészíti az ajánlattételi felhívást. Az ajánlatkérés kialakítása kapcsán a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység hatásköre a kezdeményező által irányított szakterület felelősségi körébe tartozó, a beszerzéssel összefüggő szakmai kérdésekre nem terjed ki. Amennyiben az ajánlatkérés tartalmi elemei tekintetében a kezdeményező és a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység nem ért egyet, az ügyet teljes iratanyagával együtt döntésre felterjeszti az elnöknek.
81. A beszerzési eljárást a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység folytatja le.
82. A 74. pont szerinti beszerzési eljárás kivételével az eljárás megkezdésének további feltétele a rendelkezésre álló fedezet igazolása. A fedezet rendelkezésre állásának igazolása – a 78. pont szerinti beszerzésiek kivételével – történhet elektronikus úton is.
83. Az ajánlatkérő dokumentumának tartalmaznia kell legalább az alábbi adatokat:
a) az NKFI Hivatal mint ajánlatkérő adatai (megnevezés, székhely, képviselő neve és beosztás, kapcsolattartó neve, beosztása és elérhetősége);
b) az ajánlatkérés tárgya;
c) az ajánlattal szemben meghatározott követelményeket;
d) az ajánlat benyújtásának módját;
e) az elbírálás szempontjait;
f) hiánypótlás lehetőségéről vagy kizárásáról való tájékoztatást;
g) a szerződéskötés/megrendelő kiállításának várható időpontját;
h) szerződéskötés esetén a szerződés időtartamát;
i) a beszerzést biztosító esetleges mellékkötelezettségek (kötbér) meghatározását;
j) a fizetési feltételeket;
k) az ajánlat benyújtásának határidejét;
l) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az NKFI Hivatal mint ajánlatkérő csak olyan gazdasági társasággal lép kötelmi jogviszonyba, amely
la) szerepel a köztartozás-mentes adózói listán, illetve amely köztartozás-mentességét igazolja,
lb) átlátható szervezetnek minősül;
m) azt, hogy az NKFI Hivatal részéről az ajánlatkérés nem tekinthető jövőbeni kötelezettségvállalásnak.
84. A közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység erre irányuló kérése esetén az ajánlatkéréshez mellékleteként csatolni kell a nyertes ajánlattevővel megkötendő szerződés tervezetét.
85. Az NKFI Hivatal elnöke – a 83. pont e) alpontja alapján – dönt a nyertes ajánlattevő kiválasztásáról. Az ajánlattevők eljárás eredményéről való tájékoztatásáról a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység legkésőbb az eljárás eredményeképp kötendő szerződés vagy kiállítandó megrendelő kötelezettségvállalói aláírását követően gondoskodik.
86. Amennyiben a beszerzés az egyes európai uniós alapokból származó támogatásból valósul meg, és az uniós vagy a projektelőírások az ezen alcímben szereplőeknél szigorúbb előírásokat tartalmaznak, akkor azon előírásokat kell megfelelően alkalmazni.
87. A 78. pont szerinti beszerzéssel kapcsolatos, az R5 4. § (1) bekezdése szerinti adatokról a kezdeményező a kötelezettségvállalást követően e-mail útján tájékoztatja a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet, amely szervezeti egység vezeti az ezen beszerzésekre vonatkozó R5 szerinti nyilvántartást.
88. Az R5 4. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység teljesíti az ott meghatározott határidőre.
13. Dokumentumok kezelése és a beszerzésiek ellenőrzése
89. A jelen szabályzat hatálya alá tartozó eljárások dokumentálására az NKFI Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltak az irányadók. A közbeszerzési eljárásnak a Kbt. 46. §-ában foglaltak szerinti, az eljárás kezdeményezésétől a szerződés teljesítéséig dokumentált, az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó valamennyi iratát a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység köteles összegyűjteni és megőrizni, a dokumentumokat a belső ellenőr vagy más ellenőrzésre jogosult kérésére átadás-átvételi jegyzőkönyvvel ellenőrzésre átadni vagy lehetővé tenni az elektronikus úton történő hozzáférést.
90. A dokumentumok ellenőrzése az NKFI Hivatal belső ellenőrzési kézikönyve szerint, a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályokkal összhangban történik.
91. A Kbt. 36. § (2) bekezdése és 62. § (7) bekezdése szerinti bejelentést – a közbeszerzési és egyéb beszerzési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – az NKFI Hivatal képviseletében kizárólag az elnök tehet. Az NKFI Hivatal nevében eljáró, a közbeszerzési, beszerzési eljárásba bevont kormánytisztviselő a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértésének észlelése vagy annak alapos okkal történő feltételezése esetén az elnököt köteles értesíteni.
14. EKR jogosultság gyakorlásával kapcsolatos előírások
92. Az elnök az NKFI Hivatal EKR Superuser jogosultság gyakorlóját írásban jelöli ki. Az EKR Superuser felhasználó valamennyi, az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságot gyakorolhatja. Az EKR Superuser felhasználó kioszthat egyes jogköröket az adott eljárás vonatkozásában a bírálóbizottság tagja vagy az esetlegesen bevont felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó részére.
93. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a részére kiosztott jogosultságokat köteles gyakorolni.
15. Záró rendelkezések
94. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
95. Jelen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.
96.2
1
Az utasítást a 17/2020. (XII. 30.) NKFIH utasítás 72. pontja hatályon kívül helyezte 2021. január 1. napjával.
2
A 96. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás