2020. évi XXX. törvény indokolás
2020. évi XXX. törvény indokolás
az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló
2020. évi XXX. törvényhez
2020. évi XXX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A függő hatályú döntés jogintézményét a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény vezette be. A bevezetésének célja az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása volt, amelynek eredményeképpen a közigazgatási hatósági eljárások intézése határozottan gyorsabbá vált. Ugyanakkor a jogintézmény jelentős bürokratikus terhet jelent a hatósági jogalkalmazók számára és számos esetben az ügyfelek részéről is nehezen értelmezhető. A bürokráciacsökkentés folytatásaként így a függő hatályú döntés jogintézménye megszüntetésre kerül azzal, hogy az abban foglalt joghatások továbbra is kötelezik az eljáró hatóságokat. Ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Mindezzel biztosítható, hogy az eljárásokat a hatóságok az elmúlt években megszokott gyorsasággal, ugyanakkor szakszerűen láthassák el.
A törvényjavaslat a közigazgatási jog részét képező függő hatályú döntés kivezetésén túlmenően tartalmaz egyéb, közigazgatást érintő módosítást is, így például módosítja az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt, speciális építésügyi szabályokat vezet be, valamint támogatásban részesíti a Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány) is.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezést.
2. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott egyes feladat- és hatáskörökben (pl. lakcím-fiktíválas) a járási hivatal és a jegyző is eljárhat, azonban 2020. március 1-jét követően a jegyző által meghozott elsőfokú határozat ellen van helye fellebbezésnek, míg a járási (kerületi) hivatal által, ugyanabban a tárgyban meghozott határozata ellen már nincs lehetőség fellebbezés benyújtására. Ezzel összefüggésben a jegyző döntésével szemben is kizárttá válik a fellebbezés lehetősége.
3. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.
4. §
Nemzeti kegyhelyeinken, így a Mátraverebély-szentkúti és a máriapócsi kegyhelyen fontos érdek a szakrális események, szertartások és egyéb szabadtéri programok zavartalanságának biztosítása. Erre tekintettel a módosítás alapján a kegyhelyen, valamint annak 5 km sugarú környezetében – a kegyhely méltóságának megőrzése érdekében – külfejtéses művelésű bányatelket csak akkor lehet megállapítani, horizontálisan bővíteni vagy a megállapított bányatelken feltárási, kitermelési tevékenységet folytatni, ha azzal a bányatelek fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi szempontból egyetért. Egyben az átmeneti rendelkezése kimondja, hogy a megállapított új rendelkezéseket a folyamatban lévő hatósági eljárások során is alkalmazni kell.
5–9. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.
10. §
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény és a végrehajtására kiadott alacsonyabb szintű jogszabályok által bevezetett hatásköri és illetékességi változások érintik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Étv.) a 400 m2-nél nagyobb kereskedelmi célú építmények építésére és a rendeltetésük megváltoztatására vonatkozó szabályokat. E szabályok tartalmilag nem változtatnak az eddigi szabályozáson, azonban az új hatósági rendszerre tekintettel elengedhetetlen a törvényi fejezet hatósági hatáskört és illetékességet érintő rendelkezéseinek módosítása.
A 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre történő változtatása során eljáró rendeltetésmódosítási hatóság az építmény fekvése szerinti járás székhelyének települési önkormányzati jegyzője, a fővárosi kerületben a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző helyett a jövőben a fővárosi és megyei kormányhivatal lesz.
Az Étv. módosítása továbbá biztosítja, hogy Magyarország hivatalos állami ünnepének, augusztus 20-nak a méltó megünneplése feltételei biztosítottak legyenek, ennek érdekében a fővárosi vagy a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterületeket az állam, illetve az állami ünnep megszervezője ingyenesen használhassa. Az állami ünnep megtartása érdekében a fővárosi vagy a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület használatának időtartamát, valamint a közterület-használattal érintett területekről az állami ünnep megszervezője az állami ünnepet megelőző hatvanadik napig értesíti a tulajdonos önkormányzatokat. Az Étv. kiegészül továbbá a hivatalos állami ünnepnek méltó módon történő megünnepléséhez kapcsolódó szabályok végrehajtásához szükséges felhatalmazó rendelkezésekkel. Egyben az állami ünnep megszervezője az állami vagyonkezelő számára – hasonlóan az önkormányzat tulajdonában álló közterületeknél megállapított szabályhoz – az állami tulajdonban lévő közterületnél is legkésőbb hatvan nappal megelőzően tájékoztatást ad a közterület-foglalási igényről. A kiemelt közterületek használatára vonatkozó szabályozás a gyülekezési jogot nem korlátozza.
Az Étv. 2019. december 31-én hatályba lépő módosítása létrehozta az építészeti szerzői jogi nyilvántartást. A nyilvántartás kizárólag elektronikus működésre tervezett, azonban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (2)–(3) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézés kötelezően csak törvényben írható elő. Emiatt szükséges a nyilvántartásra vonatkozó törvényi szabályok ez irányú bővítése.
11–13. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.
14. §
Az építészeti szerzői jogi nyilvántartás létrejöttével egyidejűleg a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény is módosult olyképpen, hogy kimondja: építészeti alkotások esetén, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a nyilvántartásban szerzőként szerepel. E rendelkezés a bírói gyakorlat szerint a nyilvántartásnak kvázi közhitelességet kölcsönözne, anélkül, hogy bizonyos garanciális elemek – például a hatóság általi nyilvántartás vezetés – irányadóak lennének vonatkozásában. Emiatt szükségessé vált a törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezése.
15. §
A nemzeti emlékhelyek védelme, a jövő nemzedékek érdekében történő megóvása és zavartalan látogatása közérdek, amelyben a vallási közösségek és az egyházi jogi személyek is jelentős szerepet töltenek be. Indokolt, hogy két nemzeti kegyhelyünket is megillesse az a védelem, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a felhatalmazása kiadott rendeletek a nemzeti emlékhelyek számára jelenleg is biztosítanak.
Nemzeti kegyhelyeink keresztény identitásunk hordozói, amelyek évente jelentős számú zarándokot fogadnak. Az egyházi ünnepeken nemcsak a két barokk kegytemplom, hanem annak környezete is megtelik, a vallási szertartásokra a környező országokból is szép számmal érkeznek zarándokok.
A több mint 800 éve zarándokokat fogadó szentkúti kegyhely fölötti hegyoldalon található Remetebarlangokban a XIII. századtól éltek remeték, emellett a pár perces sétával elérhető Szent-László forráshoz és hasadékhoz fűződő legenda miatt nemzeti emlékezetünk szempontjából is fontos zarándokhelynek számít. A kegyhely a magyar–szlovák kapcsolatok ápolásában is meghatározó szerepet tölt be.
A máriapócsi kegyhely ugyancsak történelmi örökségünk fontos része, hiszen azt a török rabságból történő szabadulás emlékére, fogadalomból készíttetett kegykép könnyezése alapozta meg a XVII. században. A kegyhely hidat képez a nyugati és a keleti kereszténység között, a hazai görög katolikus hívek legnagyobb zarándokhelyeként.
Mindezek alapján nemzeti kegyhelyeinket indokolt az állam által elismert nemzeti emlékhelyek sorába felvenni.
Amennyiben a nyilvántartott műemléki érték, műemlék jelenkori állapota szomszédos ingatlan jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint való beépítését vagy használatát akadályozza, a hatóság elrendelheti épület, építmény, építményrész – meghatározott időtartamon belül teljesítendő – felújítását, átalakítását. Ha a kötelezett a fentieknek nem tesz eleget, a hatóság a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégezteti szomszédos ingatlan tulajdonosa erre irányuló kérelme esetén akként is, hogy a munkálatok költségének előlegezésére vagy a munkálatok elvégzésére feljogosítja az érdekeltet.
16–22. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.
23. §
Nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás a kiemelten közérdekű beruházás megvalósításával összefüggésben közterületre rámpa, lépcső, vagy egyéb szintemelés építéséhez, ha az az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, közszolgálati járművel, vagy gyalogosan történő megközelíthetőségének, valamint akadálymentes módon történő megközelítésének biztosítja.
Kiemelten közérdekű beruházás esetén, ha a beépítést a szomszédos ingatlan építményének az ingatlan határvonalán átnyúló része akadályozza, a szomszédos ingatlan tulajdonosa az adott építményrész elbontását, átalakítását köteles elvégezni. A bontás költségeinek viseléséről a felek kötelesek megállapodni, ha nem jön létre megállapodás, akkor 90 napon belül bírósághoz lehet fordulni.
A kiemelten közérdekű beruházások esetén a szomszédos ingatlanról esetlegesen szabálytalan módon átnyúló épületrészek, egyéb építmények esetében egy a polgári jogi szabályoknak megfelelő, alapvetően a két ingatlantulajdonos megegyezésének lehetőséget adó, illetve végső soron bíróság által ítéletbe foglalt megállapodás keretén belül, ésszerű időn belül kerül sor a túlépítés rendezésére. Tekintettel arra, hogy a felek közötti kötelező egyeztetési eljárás lefolytatása, valamint a megállapodás elmaradása esetén az első fokú bíróság eljárása, valamint az általa létrehozott ítéletbe foglalt megállapodás elegendő teret és időt enged a két fél számára a vitás kérdések rendezésére, a módosító javaslat a Pp. 365. § (7) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve az első fokon létrejött megállapodás fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását javasolja.
24–29. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.
30. §
A törvényhozó az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításával a közös működtetésű önkormányzati fenntartású színházak felügyelőbizottságával kapcsolatos további részletszabályt állapít meg.
31–32. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.
33. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) nem magyar állampolgárok anyakönyvi eseményeiről történő adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a menekült vagy oltalmazott jogállású személyekről történő adatszolgáltatás nem indokolt.
A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény egyes, a Nyelvtudományi Intézet által ellátott feladatokat a Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz telepített. Tekintettel arra, hogy a feladat ellátásához szükséges szakértelem és humánerőforrás a Nyelvtudományi Intézetnél áll rendelkezésre, a feladat Nyelvtudományi Intézethez történő telepítése indokolt.
Az At. 89. § (4) bekezdésének módosításával az anyakönyvvezetők a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményeiről közvetlenül, és nem az anyakönyvi szerv útján értesítik az érintett állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, vagy ennek hiányában a külpolitikáért felelős minisztert. Erre figyelemmel az anyakönyvi szerv anyakönyvi kivonat kiállítására vonatkozó jogosultságát érintő kivételi szabály hatályon kívül helyezése szükséges.
A törvényjavaslat egy bizonytalan és méltatlan helyzetre kíván megoldást nyújtani. A nem fogalmát a jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák, tekintettel arra, hogy a nem meghatározása biológiai alapokon nyugszik. Azt az elsődleges nemi jelleg alapján, illetve kromoszóma alapján tudják megállapítani. Az anyakönyvbe bejegyzett nem, tulajdonképpen az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál. Az anyakönyv ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jog keletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek, ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása.
Az állam – az Alaptörvénynek megfelelően – a továbbiakban nem foglal állást állampolgárai nemi identitásának kérdésében, hanem kizárólag egyetlen, immáron egyértelmű személyes adatot kíván nyilvántartani az anyakönyvekben: a születési nemet. A születési nem a születéskori elsődleges nemi jellegen, illetőleg a kromoszómaszám alapján megállapított biológiai nem, s mint ilyen, születéskor keletkező, nem megváltoztatható személyes adat.
34–41. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.
42. §
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény (a továbbiakban: Városliget tv.) módosítása azért indokolt, mivel a Városligetben megvalósuló kulturális és városfejlesztési beruházások kiemelten közérdekű célból történnek, azonban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításukra ez idáig nem került sor. A kiemelten közérdekűség törvényi feltételei fennállnak, a megvalósuló beruházások az Ngtv. 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közfeladat ellátását, kulturális és városfejlesztési célt szolgálnak.
A törvényjavaslat a kiemelten közérdekűség területi hatályának megállapításánál arra is tekintettel van, hogy a Városliget tv. elfogadása, azaz 2013 óta az érintett helyszínen telekalakítás is történt.
A törvényjavaslat egyúttal az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 21. §-ában szabályozott tilalomra vonatkozóan kimondja, hogy azt – ha a helyi önkormányzat el is rendelte – a törvény erejénél fogva nem kell alkalmazni. A változtatási tilalom alkalmazásának kizárása azért szükséges, mert a közfeladat ellátása sürgős, és az új vagy átfogóan módosuló helyi építési szabályzat elfogadásáig nem lehet várni. A javasolt törvényi szabályozás hiányában, egyrészt egymással összekapcsolódó építési beruházások ellehetetlenülésével kellene számolni, másrészt a kapcsolódó zöldfelületek, mint értéknövelő beruházások megvalósítását is akadályozza a változtatási tilalom fenntartása. A szabályozás tehát az érintett önkormányzat számára is kedvező lehet.
43–44. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.
45. §
A közúti közlekedésről szóló törvény szerint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezésnek minősül, melynek elsődleges jellegadó tulajdonsága, hogy a közúton közlekedőket úti céljukhoz segítse, és ezzel a közlekedés szervezését és irányítását valósítsa meg. Erre tekintettel a módosító javaslat a reklám fogalma alól kiveszi azon gazdasági reklámot, amely a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközön kerül elhelyezésre.
46. §
Indokolt a függő hatályú döntés jogintézményének kivezetése, mivel az túlzott adminisztratív terheket ró a hatóságokra. A hatósági eljárás menetében továbbra is érvényesülő elv, hogy a hatóságnak az eljárást – ha nincs helye sommás eljárásnak – nyolc napon belül előre kell lendítenie (például a tényállás tisztázásához szükséges döntés meghozatalával), vagy az eljárást gátló körülményekről kell döntenie (például megszüntetés), illetve érdemben döntést kell hoznia. A felfüggesztés vagy a hiánypótlás meghozataláról természetesen nyolc napot követően is lehetséges döntenie a hatóságnak, a szabályozás lényege csupán az, hogy valamilyen érdemi intézkedést kell hoznia az ügy elintézése végett a hatóságnak.
Rögzítésre kerül az Ákr.-ben, hogy amennyiben az eljárás sommásan (azaz 8 napon belül) nem kerül elbírálásra, az ügyfél elektronikusan tájékoztatást kap a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el. Továbbá a hatóságnak a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés indokait a döntés indokolásában is meg kell határoznia.
47–49. §
A függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetéséhez kapcsolódóan szükséges az ágazati jogszabályokból hatályon kívül helyezni az ezzel összefüggő rendelkezéseket.
50–54. §
A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) 1999-ben jött létre tudományos kutatás, közművelődési, oktatási és a kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatok ellátására. Közhasznú céljaival összhangban a Közalapítvány több munkaszervezetet működtet (Terror Háza Múzeum, XX. Század Intézet, XXI. Század Intézet, Kommunizmuskutató Intézet, Habsburg Történeti Intézet).
A Közalapítvány szerteágazó tevékenysége által számos olyan témát érint, melyek sokszínű, ideológiamentes és vitaalapú feldolgozására csupán a rendszerváltoztatás utáni szabad és független Magyarországon nyílt lehetőség. Mindezen tevékenységekhez többek között a kérdéses ingatlan is helyet ad, hiszen itt található a Közalapítvány levéltára, könyvtára, valamint több munkaszervezete, a Habsburg Intézet, valamint a XX. Század Intézete.
Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos. Szükséges a nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése, a fűtési rendszer, valamint a villanyvezetékek cseréje is. Az épület nagy része irodaként is működik. Ezen felül rendszeresen szerveznek az ingatlanban rendezvényeket, ezek alkalmával a sajtóérdeklődés, valamint a programok színvonalas megvalósításához elengedhetetlen technikai megoldások újabb terheket rónak az épületre.
Mivel az épület jelenleg nem a Közalapítvány tulajdona, így a nagyobb beruházásokat, valamint a szükséges átalakításokat jelenleg nem végezheti el a bérbeadó engedélye és hozzájárulása nélkül, ezért javasolt a 1122 Budapest, Határőr út 35. szám alatti, a Bp. XII. ker. 9557/6 helyrajzi számú ingatlan Közalapítványi tulajdonba adása.
A törvényjavaslat megoldást ad a Közalapítvány MNV Zrt.-vel szemben fennálló tartozása rendezésére, továbbá rendezi a Budapest, belterület, 9646 helyrajzi számú, természetben a Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 92. szám alatt található, kivett, lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 3868 m2 nagyságú ingatlan használatának jövőbeni kérdéseit.
A Budapest, belterület, 9646 helyrajzi számú ingatlan Közalapítvány részére történő ingyenes tulajdonba adásával és az MNV Zrt. felé fennálló kötelezettség törvényi úton történő rendezésével a feleknek egymással szembeni megtérítési kötelezettsége a korábban köztük fennálló vagyonkezelési jogviszony keretében nem keletkezne. A vagyonkezelési szerződés korábban azzal a céllal jött létre a felek között, hogy az ingatlannal is biztosított legyen a Közalapítvány működésének biztosítása, a Közalapítvány Alapító Okiratában meghatározott tudományos kutatás, közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos állami feladatok. A vagyonkezelési jogviszony megszűnését követően kialakult helyzet minden érintett fél számára megnyugtató módon rendezésre kerülne.
55–56. §
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések.
57. §
Sarkalatossági záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás