317/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet indokolás
317/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet indokolás
a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges kormányrendelet-módosításokról szóló 317/2020. (VII. 1.) Korm. rendelethez
2020.07.01.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A kormányrendelet az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvényhez szükséges végrehajtási rendeleti szintű módosításokat tartalmazza.
A kormányrendelet főbb elemei a következők:
1.) 2020. július 1. napjától a személyiadat- és lakcímnyilvántartás – a polgár írásbeli hozzájárulása esetén – tartalmazza az ujjnyomatát az állandó személyazonosító igazolvány pótlása céljából.
A kormányrendelet tartalmazza az ennek megvalósításával párhuzamosan szükséges részletszabályok módosítását: a polgár hozzájárulásának írásbeli visszavonása esetén az ujjnyomatot a nyilvántartást kezelő szerv fogja haladéktalanul törölni, valamint a jegyzőnek, a járási hivatalnak, a kijelölt kormányhivatalnak, a konzuli tisztviselőnek, valamint a büntetés-végrehajtási intézetnek a polgár ujjnyomata törlésére irányuló kérelmét haladéktalanul meg kell küldenie a nyilvántartást kezelő szerv részére.
2.) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 2020. szeptember 1. napjától lehetővé teszi, hogy a polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében tegye meg lakcímbejelentését.
Az elektronikus lakcímbejelentésre a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén lesz lehetőség. Elektronikus úton lakcímet akkor lehet bejelenteni, ha szállásadói hozzájárulásra nincs szükség, az előzetes szállásadói hozzájárulás rendelkezésre áll, a bejelentő kizárólagos tulajdonos vagy haszonélvező, vagy közös tulajdon esetén az eljáró szállásadó nyilatkozik, illetve a másik szállásadó előzetesen megadta a hozzájárulását.
Meghatározza továbbá a rendelet az elektronikus lakcímbejelentés adattartamát, mely az elektronikus jellegre tekintettel eltér a személyes megjelenés keretében használt bejelentőlaptól.
A polgár lakcímbejelentése vagy a magyar állampolgár magyarországi letelepedés szándékával külföldről történő hazatérése elektronikus úton történő bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel a hatósági igazolványa érvénytelen lesz, melyet le kell adnia a meghatározott módokon. Személyes eljárás esetén lehetővé válik, hogy a hatósági igazolvány bármely járási hivatalnál leadásra kerüljön, a minél gyorsabb bevonása érdekében.
Meghatározásra kerültek mindazon esetek, amelyek esetén a kérelmet el kell utasítani, melyek a személyes megjelenés keretében történő bejelentéshez hasonlóan kerültek megállapításra így például, ha a lakcím nem valós. A lakcím érvénytelenségének vagy fiktív jelzéssel szerepeltetése esetén az eltérő szabályokra tekintettel a járási hivatal eljárásáról is rendelkezni kellett.
3.) Az Nytv. 2020. szeptember 1. napjától lehetővé teszi továbbá, hogy a magyar állampolgár magyarországi letelepedés szándékával külföldről történő hazatérését elektronikus azonosítást követő elektronikus kapcsolattartás útján bejelentse. A polgár a bejelentés során személyi és lakcímadatait is bejelenti, ezért szükséges minden olyan cselekmény megtétele, amely az elektronikus lakcímbejelentéshez és személyes adatai bejelentéséhez szükséges, ezért az elektronikus lakcímbejelentés adattartamához köti a bejelentést.
4.) A kormányrendelet tartalmazza a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Útv.) módosításából eredő – technikai – pontosításokat. Az Útv. módosításának egyik célja volt a következetes és egyértelmű fogalomhasználat megteremtése: az útlevél típusai (magán és hivatalos) mellett azok fajtáit meghatározza a törvény, mert a magánútlevél egyrészt gyűjtőfogalomként (magánútlevél, második magánútlevél, ideiglenes magánútlevél), másrészt önálló okmánytípusként is értelmezhető. Egyértelművé teszi a módosítás továbbá, hogy a hivatalos útlevél gyűjtőfogalmon a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevelet kell érteni. A fogalmi elhatárolás következetes érvényesítése szükséges a végrehajtási rendelet egészében is, továbbá a törvényhez igazodóan egyéb módosítások is szükségesek, így
a) mind a járási hivatal, mind a konzuli tisztviselő közreműködőként vesz részt az útlevélhatósági eljárásban, tételes jogszabályi rendelkezés tartalmazta az e szerepkörben elvégzendő feladatokat. Ezen közreműködői minőségében új feladatként jelenik meg mindkettő esetében a hiánypótlásra való felhívás lehetősége, illetve az érvénytelenített okmányok visszaadásának lehetősége;
b) az Útv. módosítása alapján az ideiglenes magánútlevél adattartalma módosul, ennek megfelelően az adatforrási oldalon, azaz a kérelmen is meg kell jelennie az új adatoknak;
c) az ideiglenes magánútlevél tekintetében az útlevélhatóság a konzuli tisztviselő, akinek az eljárására külföldön kerül sor, így ennek megfelelően nem illeték- vagy igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettség áll fenn, hanem konzuli díj fizetési kötelezettség alá esik az eljárás;
d) a jelenlegi szabályozás az elektronikus szülői hozzájáruló nyilatkozatok esetében nevesíti annak felhasználhatósági idejét. Indokolt ezen rendelkezés kiterjesztése valamennyi – nem csak az elektronikusan tett – szülői hozzájáruló nyilatkozatra;
e) a személyazonosító igazolványok esetében a hatályos jogi szabályozás rögzíti az ujjnyomat vételezés esetén követendő sorrendiségi szabályokat. Ennek „átvétele” történik meg az útlevéleljárásban is, amelynek kiemelt szerepe van az ujjnyomat összevetéssel történő azonosítás miatt. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az ujjnyomat adására való végleges képtelenség csak orvosi igazolással vehető figyelembe. Kivételt ez alól csak az olyan esetek jelentik (pl. csonkolt végtag), ahol az ujjnyomat adási képtelenség „szakértelem” nélkül is egyértelműen megállapítható;
f) az okmány kérelmezésekor, de legkésőbb az elkészült új okmány átadásakor rendezni kell az előző, még érvényes úti okmány nyilvántartásbeli helyzetét. Ennek elmaradása esetére szól úgy a szabályozás, hogy amennyiben a régi okmány leadásra nem került, úgy azt elveszettként kell a nyilvántartásban megjeleníteni.
5.) A törvény értelmében – 2023-tól – a belföldön nyilvántartásba vett jármű vezetőjének a forgalmi engedélyt belföldön nem kell magánál tartania, mivel az a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrizhető. A vezetői engedélyre ugyanez fog vonatkozni, azt belföldön már nem lesz kötelező a polgárnak magánál tartania, a vezetési jogosultsága az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultság alapján ellenőrizhető lesz.
Abban az esetben, ha a forgalmi engedélyt vagy a vezetői engedélyt a járművezető nem tartja magánál, nincs mód azok helyszíni elvételére, ezért helyette a forgalomban való részvételi jogosultságot, illetve a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztésének van helye.
A kormányrendelet az e rendelkezésekkel kapcsolatos kormányrendeleti módosításokat tartalmazza, így
– a közlekedési igazgatási hatóságot a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztéséről is értesíteni kell, hiszen ez alapján fog hivatalból eljárást indítani a vezetési jogosultság szünetelésének és a vezetői engedély visszavonásának elrendelése iránt;
– abban az esetben, ha a forgalmi engedélyt a járművezető kötelezettség hiányában, jogszerűen nem tartja magánál, nincs mód a forgalmi engedély helyszíni elvételére, ezért ahelyett, vagy azzal együtt szükséges a nyilvántartásba bejegyezni a forgalomban való részvétel jogosultságának azonnali felfüggesztését;
– a forgalmi engedély helyszíni elvétele esetén a járművel a lakcímig vagy telephelyig lehet közlekedni. A forgalmi engedély fizikai elvételét és e jogosultságot az átvételi elismervény tartalmazza, ezért a forgalomban való részvétel jogosultságának azonnali felfüggesztése járműnyilvántartásba történt bejegyzésének tényét és időpontját is szükséges tartalmaznia, ha az a nyilvántartásba bejegyzésre került. A közlekedési igazgatási hatóságot ez utóbbiról is értesíteni kell, hiszen ez alapján fog hivatalból eljárást indítani a forgalomból kivonás és forgalmi engedély bevonás elrendelése iránt;
– szükséges rendelkezni arról, hogy a magyar hatóság által kiállított forgalmi engedélyt a járművezetőnek nem kötelező a közúti ellenőrzés során átadnia, ha azt kötelezettség hiányában, jogszerűen nem tartja magánál.
– a vezetői engedély helyszíni elvételének napja egyben a vezetési jogosultság szünetelésének kezdő napja is. Abban az esetben, ha a járművezető a vezetői engedélyét nem tartja magánál, úgy a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztése lép a helyszíni elvétel helyébe, és így ez lesz a vezetési jogosultság szünetelésének kezdő napja. A vezetési jogosultság azonnali felfüggesztése magyar vezetői engedély esetében a helyszínen azonnal akkor is bejegyzésre kerül a nyilvántartásba, ha a járművezető a vezetői engedélyét magánál tartotta, és annak helyszíni elvétele is végrehajtható;
– a külföldi vezetői engedélyek helyszíni elvétele esetében azonban a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztésének nyilvántartásba történő azonnali, helyszíni bejegyzésére az esetek többségében nem lesz lehetőség, mivel a külföldi vezetői engedély által biztosított vezetési jogosultság nem szerepel az engedély-nyilvántartásban. Ezért szükséges meghagyni ebben a rendelkezésben a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztésének engedély-nyilvántartásba tett bejegyzése mellett a helyszíni elvétel napját is.
6.) A kormányrendeletben szerepel továbbá a szociális temetés jogintézménye rendeleti szabályainak hatálybalépésének elhalasztását tartalmazó rendelkezés, összhangban a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépésével (2022. január 1.).
7.) Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosítása a nukleáris energiatermelés bővítésével egyben kötelezettséget telepít az az üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű engedélyese részére, hogy az állami üzemeltetésű lakossági riasztó- és tájékoztató rendszer folyamatos működéséhez és fejlesztéséhez pénzügyi eszközökkel is hozzájáruljon.
8.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás egyes eljárási cselekményei vonatkozásában határidőt határoz meg, azonban ezek a határidők a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő beruházások gyorsított, rövidebb ügyintézési határidejét nem követték le, ezért szükséges ezek módosítása.
9.) A járművek ideiglenes forgalomból kivonása, ismételt forgalomba helyezése és a forgalomból kivonás meghosszabbítása jelenleg elektronikusan általános célú kéreleműrlap (e-Papír) szolgáltatás útján intézhető el.
Az ügyintézési folyamat gyorsítása érdekében ezekben az ügyekben ügyspecifikus elektronikus – de nem automatikus döntéshozatalt eredményező – űrlap bevezetése várható. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a Központi Okmányiroda kizárólag az elektronikus úton indított, az ügyfél személyes megjelenése nélkül automatikusan intézhető közlekedési igazgatási ügyek tekintetében jár el. A jelenlegi szabályozás kivételként csupán az e-Papír útján benyújtott kérelmeket nevesíti. Ebből következően az ügyspecifikus űrlapon előterjesztett kérelmek elbírálása is a Központi Okmányiroda feladatkörébe tartozna, így az illetékességi szabály módosítása indokolt az ebből adódó munkateher egyenletes eloszlásának biztosítása.
10.) Annak érdekében, hogy a gyakorlatban a cégek széles körben igénybe tudják venni az automatikus döntéshozatali eljárásban az azonnali elektronikus ügyintézést, biztosítani szükséges, hogy a jármű ideiglenes forgalomból kivonását, annak meghosszabbítását, és forgalomba történő visszahelyezését kizárólag a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzemben tartó kérelmezhesse, hiszen ő üzemelteti a járművet, az ő döntése, hogy részt vesz-e vele a közúti forgalomban, vagy kivonatja azt a forgalomból, és hogy visszahelyezteti-e, ha kivonatta.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás