• Tartalom

324/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet indokolás

324/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet indokolás

a magyar nemzeti értékek és hungarikumok értéktárba való felvételéről és az értéktár bizottságok munkájának szabályozásáról szóló 324/2020. (VII. 1.) Korm. rendelethez

2020.07.09.
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel az előterjesztés indokolását közzé kell tenni az Indokolások Tárában.
A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet] megalkotását követően a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt (a továbbiakban: Htv.) az Országgyűlés 2018-ban módosította. Ezen törvénymódosítás, valamint a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatok indokolttá tették a nemzeti értékek, értéktárak gondozására, működésére vonatkozó kormányrendeleti szintű előírások felülvizsgálatát. A módosítandó rendelkezések terjedelme miatt új kormányrendelet megalkotása vált indokolttá.
Az egységes jogalkalmazás érdekében szabályozni szükséges, hogy ki és milyen módon kezdeményezheti egy érték egy adott nemzeti értéktárba történő felvételét. A Hungarikum Bizottság hivatalos honlapján közzétett nyomtatványok egyrészről segítik a javaslattevőket a javaslat kidolgozásában, dokumentálásában, másrészt települési, tájegységi, megyei értéktár bizottságok, a döntés-előkészítő ágazati szakbizottságok és a Hungarikum Bizottság egy olyan kidolgozott javaslatot kaphatnak kézhez, amely segíti őket a döntéshozatalban az értéktárba történő felvétel során. Ahhoz, hogy az egyes értéktár bizottságok, illetve a Hungarikum Bizottság megalapozottan dönteni tudjon egy érték értéktárba vagy Hungarikumok Gyűjteményébe történő kerüléséről, alapvető a benyújtandó javaslat tartalmi és formai követelményének meghatározása. A rendeletben meghatározásra kerülnek a javaslat benyújtásához szükséges adatok, információk, nyilatkozatok, a gyakorlati tapasztalatok alapján tett kiegészítésekkel.
Az értékpiramis minden szintjén indokolt a nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái fejezetének kiegészítése a nemzetiséghez kapcsolódó érték fogalmának meghatározásával, tekintettel arra, hogy a Htv. preambuluma alapján a nemzeti értékek tárházát gazdagítják a magyarországi együtt élő népek, az államalkotó nemzetiségek. Az egyes értéktárakban fellelhető értékek nemzetiségi vonatkozásokra is specifikusan kereshetőeknek, kutathatóaknak kell lenniük. Ennek feltétele, hogy az adott értéktárba történő felvételt kezdeményező javaslat tartalmazza a nemzeti érték nemzetiséghez való kötődésének bemutatását. A gyakorlati megvalósításhoz, illetve a végrehajtási rendeletben foglaltak értelmezéséhez a nemzetiséghez kapcsolódó érték fogalmát is meg kell határozni.
Az értéktárak naprakész nyilvántartása indokolja, hogy a települési, tájegységi, és megyei értéktárak létrehozását, illetve az egyes adataikban bekövetkezett változást a települési önkormányzatok, a tájegységi értéktár székhely szerinti önkormányzatok az illetékes Megyei Értéktár Bizottságnak, a megyei önkormányzatok a Hungarikum Bizottságnak 30 napon belül bejelentsék.
A Htv. a minisztériumok számára az ágazati értéktárak működtetését írja elő annak érdekében, hogy olyan nemzeti értékeket, amelyek nem köthetőek településhez, megyéhez, de országos jelentőségűek, ágazati értéktárba felterjeszthessenek a javaslattevők. A végrehajtási rendelet alapján minden minisztérium köteles a végrehajtási rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül az adott ágazatra vonatkozó értéktárat működtetni.
A jogalkotó célja, hogy az értékgyűjtésbe minél több társadalmi szereplő bekapcsolódjon. A végrehajtási rendelet szabályozza azt az esetet, amikor a települési önkormányzat nem hoz létre települési értéktárat, vagy nem vesz részt tájegységi értéktár létrehozásában, ugyanakkor a településen kezdeményezni szeretnék valamely érték értéktárba kerülését. Ebben az esetben a széles körű értékgyűjtés érdekében az értékpiramis következő lépcsőfokát jelentő Megyei Értéktár Bizottság tarthatja nyilván a nemzeti értéket települési értékként. A magyarországi megyei önkormányzatok mindegyike létrehozta a Megyei Értéktár Bizottságot, Budapest főváros azonban nem. Annak érdekében, hogy budapesti kerületi értékek is bekerülhessenek az értékpiramis megyei szintjét jelentő Fővárosi Értéktárba, a végrehajtási rendelet új szabályozása alapján a Hungarikum Bizottság dönt ebben az esetben a javaslatról és kezeli a Budapest Fővárosi Értéktárat.
További cél, hogy az értékgyűjtésbe minél több települési önkormányzat és a főváros is bekapcsolódjon, ezért nem célszerű, hogy az önkormányzatoknak a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül döntést kelljen hozniuk arról, hogy kívánnak-e élni az értéktár, illetve értéktár bizottság létrehozásának lehetőségével. A gyakorlat is ezt mutatja, mivel folyamatosan hoznak létre települési önkormányzatok települési értéktárat, így mostanra már több mint 1100 Települési Értéktár Bizottság alakult meg.
Társadalmi igényként jelentkezik, hogy a Hungarikum Bizottság a kiemelkedő nemzeti értékké minősített értékről a nemzeti érték gondozója, vagy az ilyen terméket előállító magánszemély vagy vállalkozás kérelmére igazolást bocsásson ki a Magyar Értéktárba történő felvételről, amit rendez a szabályozás.
A külhoni értékgyűjtés szabályozása a Htv. 2015. évi módosításával jelentős változáson esett át. A Htv. 2012-ben megalkotott eredeti változatában a Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) külhoni magyarság értéktárat, illetve Külhoni Bizottságot hozhatott létre, amely a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint szervezte a határon túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, illetve létrehozta a határon túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt.
A Htv. 2015. évi módosítását követően a MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet vagy szervezetek a saját országuk vonatkozásában külhoni nemzetrész értéktárat hozhatnak létre. Egy nemzetrész esetén a HB kizárólag egy külhoni nemzetrész értéktár működését veheti figyelembe. A MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet vagy szervezetek a saját országuk vonatkozásában Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot hozhatnak létre, amely szervezheti az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, dönthet a külhoni nemzetrész értéktárba bekerülő nemzeti értékről, létrehozhatja a külhoni nemzetrész értéktárat, és megküldheti azt a Hungarikum Bizottságnak. A Hungarikum Bizottság egy település esetén kizárólag egy külhoni települési értéktár, egy tájegység esetén kizárólag egy külhoni tájegységi értéktár működését veheti figyelembe.
A törvénymódosítás eredményeként elindult a határon túli értékgyűjtő mozgalom aktív szerveződése, melynek során külhoni szervezetek Külhoni Települési Értéktár Bizottságokat, illetve Külhoni Tájegységi Értéktár Bizottságokat hoztak létre, valamint létrejött a Horvátországi Magyar Nemzetrész Értéktár és Bizottság, a Felvidéki, az Erdélyi, a Vajdasági, a Muravidéki, valamint a Kárpátaljai Magyar Értéktár és Bizottság. Ebben a rendszerben külön státuszt képvisel a legnagyobb külhoni magyar tömböt képviselő tájegységi értéktár a Székelyföldi Értéktár és Értéktár Bizottság. A Htv. rendelkezéseinek a magyarság külhoni értékeinek gyűjtésére vonatkozó jelentős módosítására tekintettel szükséges a végrehajtási rendelet ehhez igazodó módosítása is.
A Htv. 2015. évi módosításával a külhoni nemzetrész értéktárakat, valamint a külhoni települési, illetve külhoni tájegységi értéktárakat és bizottságokat nem magyarországi, hanem külföldi szervezetek hozhatják létre, ezért a hazai értéktárakra vonatkozó szabályok elválasztásra kerültek a külhoni értéktárakra és értéktár bizottságokra vonatkozó szabályoktól. Ez utóbbiak vonatkozásában kizárólag megengedő rendelkezéseket tartalmaz a végrehajtási rendelet.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére