PÜ BH 2020/328
PÜ BH 2020/328
2020.11.01.
A felülvizsgálati kérelem nem kellően határozott, ha a fél abban csak „a Pp. vonatkozó rendelkezése szerinti döntés” meghozatalát kéri. A Kúria az ilyen felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 272. § (2) bek., 273. § (1) bek., 275. § (4) bek.].
[1] A felperes a keresetében elsődlegesen kérte, hogy a bíróság a perbeli – közös tulajdonban lévő – ingatlan használatát úgy szabályozza, hogy őt jogosítsa fel az általa a keresetében pontosan megjelölt területek kizárólagos használatára. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest 2017. december 27. napjától kezdődően havi 18 000 forint használati díj megfizetésére.
[2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes elsődleges keresetének részben helyt adott; a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését részítéletnek tekintette és részítéletével a perbeli ingatlan használatának szabályozása iránt előterjesztett keresetet teljes egészében elutasította.
[3] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy „a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a Kúria döntsön az ügyben, mivel a szükséges tények a per anyagából megállíthatóak [...].” A felülvizsgálati kérelem körében az idézett kérelmen túl úgy nyilatkozott: „a határozatot abból az okból kérem megváltoztatni, hogy tulajdonrésznek megfelelő ingatlanrészt használják [...].” Mindezeket meghaladóan más kérelmet nem terjesztett elő.
[4] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.
[5] A Kúria elöljáróban rámutat: a felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat lényege, hogy jogszabálysértés megállapítása esetén a Kúria a támadott határozat jogerejét feloldja és orvosolja a sérelmes jogi helyzetet. Ehhez képest a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 272. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni – egyebek mellett – azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. Ennek módja a Kúria döntésére irányuló határozott felülvizsgálati kérelem előterjesztése (BH 2017.232.).
[6] A régi Pp. hivatkozott rendelkezésének célja és funkciója abban jelölhető meg, hogy körülhatárolja a perorvoslati bíróság mozgásterének és cselekvési lehetőségeinek ténybeli és jogi kereteit. A felülvizsgálati kérelem tartalmára vonatkozó szabályok tehát azt határozzák meg, hogy a perorvoslati bíróság mit tehet a sérelmezett határozattal kapcsolatban: az eredményes felülvizsgálat jogkövetkezménye lehet különösen a jogerős határozat hatályon kívül helyezése és új határozat meghozatala, az első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és az alsóbb fokú bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása.
[7] Mindebből következően a Kúria következetes gyakorlata szerint a perorvoslati kérelmet benyújtó fél kérelme kizárólag akkor határozott, ha abban a Kúria által gyakorolni kért – fentebb említett – jogkövetkezményeket, ezzel pedig a felülbírálat terjedelmét kifejezetten megjelöli (Pfv.I.21.149/2019/5. szám).
[8] A régi Pp. hivatkozott szabályát értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításáról szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 5. pontja szerint a felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasításának van helye, ha a fél nem jelöli meg, hogy milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja.
[9] A hivatkozott PK vélemény 3. pontja szerint a határozott kérelmen túl „[a] felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [...] Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi.”
[10] A fentiekből okszerűen az következik, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme – amelyben azt kéri, hogy a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján döntsön az ügyben – a tartalom szerinti elbírálás elvére figyelemmel sem tekinthető határozott felülvizsgálati kérelemnek, mert a kérelem körében a kifejtettek értelmében nem elégséges a Pp. vonatkozó szabályára történő utalás, tekintve, hogy a hivatkozott szabály többféle döntési jogkört is lehetővé tesz a Kúria részére. A „határozat megváltoztatása” mint kérelem sem értelmezhető, tekintve, hogy a jogerős ítélet megváltoztatása nem kérhető, annak legfeljebb a hatályon kívül helyezésére van lehetőség. A felperes nyilatkozata a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet megváltoztatása iránt előterjesztett kérelemként sem értékelhető, egyfelől azért, mert a felülvizsgálati kérelem egyéb részei alapján ez a következtetés nem vonható le, másfelől azért, mert az elsőfokú ítélet éppen hogy kedvező volt a felperes számára.
[11] A felülvizsgálati kérelem határozatlansága minden esetben a felülvizsgálati kérelem elutasítását eredményezi (BH 2014.119.), ezért a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a régi Pp. 273. § (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította.
(Kúria Pfv. I. 20.532/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás