BÜ BH 2020/33
BÜ BH 2020/33
2020.02.01.
I. Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében hozott végzés nem ügydöntő határozat, így nem jogerős, hanem véglegessé vált, ezért felülvizsgálatára nincs törvényes lehetőség [Be.456. § (1) bek., 460. § (1) bek., 671. §, 650. § (1) c) pont].
II. Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében hozott véglegessé vált végzés ellen kizárólag újabb egyszerűsített felülvizsgálatnak van helye [Be. XCIV. Fe-jezet].
[1] A járásbíróság a 2019. július 18. napján – egyszerűsített felülvizsgálat keretében – meghozott és 2019. augusztus 21. napján véglegessé vált végzésével a K.-i Járásbíróság és a K.-i Városi Bíróság határozataival kiszabott két szabadságvesztés kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette [Btk. 40. § (1) bek.; Be. 671. § 5. pont].
[2] A terhelt „Beadvány! Fellebbezés!” és „felülvizsgálati kérelem” megnevezésű indítványt terjesztett elő, melyben a „feltételes idejét és a visszaadhatóság felülvizsgálatát” kérte.
[3] A terhelt indítványa nem felülvizsgálati indítvány.
[4] A Be. 648. §-a értelmében – a rendkívüli jogorvoslatként szabályozott – felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye.
[5] Az egyszerűsített felülvizsgálat keretében a feltételes szabadság megszüntetése tárgyában hozott határozat (végzés) egyfelől nem jogerős, hanem véglegessé vált, másfelől nem ügydöntő határozat.
[6] A Be. 456. § (1) bekezdés 1. mondata ugyanis kimondja, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Ez a rendelkezés lényegében megegyezik a korábbi Be. szabályával, amely kimondta, hogy a bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról határoznia kell [Be. 257. § (1) bek. 2. mondat]. Az azonos szabályozásra figyelemmel nincs ok változtatni a korábbi Be. nyomán következetes ítélkezési gyakorlaton, amely szerint ügydöntőnek azok a határozatok tekintendők, amelyekben a bíróság a Be. vonatkozó szabályai szerint lefolytatott bírósági eljárást követően a vádról határoz, az ügy érdemében hoz mindenkivel szemben kötelező érvényű, a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító, vagy őt felmentő ítéletet, illetve eljárást megszüntető végzést (EBH 2004.1016.).
[7] Az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) keretében a bíróság nem a vádról, nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, nem a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról – azaz a büntetőjogi főkérdésekről – dönt.
[8] A büntetőeljárás alapvető feladata a büntetőjogi főkérdések elbírálása a vád alapján. Ez történhet az ún. „rendes” eljárásban vagy a külön eljárások szabályai szerint (Be. Huszadik Rész). Ehhez képest egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának akkor van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a Be. 671. § 1-17. pontban írtakról. Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása a büntetőjogi főkérdések jogerős eldöntése, azaz az alapeljárás befejezése után válhat szükségessé, melynek során az alapügyben eljárt bíróság egyfajta egyszerűsített procedúra keretében a rendes vagy külön eljárásban keletkezett határozatok – büntetőjogi főkérdések körét nem érintő – korrekcióját végzi el. Lényegében tehát esetleges, járulékos eljárás.
[9] Mindezekre tekintettel az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban meghozott határozatok – így a feltételes szabadságnak a Btk. 40. § (1) bekezdése alapján történő utólagos megszüntetésére vonatkozó végzés – nem jogerős és ügydöntő határozatok, s ezért felülvizsgálat tárgyát nem képezhetik.
[10] Nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható [Be. 650. § (1) bek. c) pont]. A Be. nem zárja ki – ugyanazon a jogalapon – az újabb (ismételt) egyszerűsített felülvizsgálatra irányuló indítvány előterjesztését. Ebből következően az esetleges törvénysértés kizárólag újabb egyszerűsített felülvizsgálat keretében orvosolható.
[11] A terhelt az indítványát részben felülvizsgálati kérelemnek nevezte meg, ugyanakkor a döntést nem a Kúriától, hanem a járásbíróságtól igényelte.
[12] Így a terhelt indítványa nem felülvizsgálati indítvány, hanem újabb egyszerűsített felülvizsgálatra irányuló beadvány.
[13] A Kúria ilyen tartalmú indítvány tárgyában kizárólag abban az esetben jár el, ha az indítványozó kifejezetten a Kúriától igényli a döntést. Ennek hiányában – függetlenül attól, hogy az indítványozó azt miként nevezi meg – a beadványt tartalma szerint újabb egyszerűsített felülvizsgálat iránti indítványnak kell tekinteni és elbírálni.
[14] A kifejtettek értelmében a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva – a terhelt indítványának elbírálását mellőzte.
(Kúria Bfv. I. 1.152/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás