2020. évi XXXIII. törvény indokolás
2020. évi XXXIII. törvény indokolás
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvényhez
2020.07.31.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az új felsőoktatási agrárstratégia kapcsán szükséges megteremteni a jogszabályi alapjait annak, hogy az agrár felsőoktatási intézményeket működtető közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, a Nemzeti Földalapba tartozó földek vagyonkezelői jogát.
A törvényjavaslat alapvetően egy új finanszírozási keretet határoz meg a felsőoktatási intézmények támogatására, illetve szakmai módosításokat tartalmaz.
A szakmai módosító javaslatokat három csoportba sorolhatjuk: azok egyrészről a felsőoktatás nemzetköziesítését segítik elő, másrészről a pedagógusképzésre vonatkozó szabályokat módosítják, végezetül a változások egy része a deregulációt célozza meg.
A törvénymódosítás a felsőoktatás nemzetköziesítése érdekében a képzési és kimeneti követelmények meghatározását az Erasmus+ és utódprogramjai keretében megvalósuló közös képzés esetében, hasonlóan a szakirányú továbbképzéshez, intézményi hatáskörbe helyezi, az intézményben egyetemi tanári munkakört betöltő oktató hazai egyetemi tanári kinevezése az európai minősítés alapján egyszerűsített eljárásban, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményének kikérése nélkül történhetne, tekintve, hogy azonos személy esetén, azonos tárgyban, azonos hatályú minősítésre jogosult szervezet által a kérdéses minősítés külföldön már megtörtént, egyszerűsödne a magyar-külföldi közös képzések akkreditációja.
A pedagógusképzés kapcsán a 2013-ban indult osztatlan tanárképzésben azokon a tanárszakokon, amelyeknek két változata (középiskolai és általános iskolai tanár) van – más tanárszakokhoz hasonlóan – egységes szerkezetű tanárképzést szükséges biztosítani, amely tanárszakok a köznevelési intézmények tekintetében az általános iskolai és a középiskolai tanári feladatokra is felkészítenek. A Nemzeti alaptantervhez igazodóan a tanárképzés minőségi fejlesztését szolgálja a szakmódszertanok oktatásának megerősítése, a gyakorlatok pályaszocializációt segítő komplex (a képzés kezdetétől iskolai környezetben folyó) rendszerének kialakítása, a pályaalkalmasság képzési folyamatba történő beágyazása, a tanári életpálya-szakaszok (képzés és továbbképzés) érdemi összekapcsolása, a tanári kompetenciák megerősítése, kiegészítése a képzésben.
Az elsősorban nyugdíjazási korfából várható pedagógushiány pótlásában segíthet a tanárképzés formáinak bővítése.
A normatív tartalommal nem rendelkező jelenlegi jogszabályok helyébe az oktatásért felelős miniszter által történő közzétételre ad felhatalmazást a törvény.
Kiemelendő még, hogy a doktori (PhD) képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvos szakon a hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre, vagyis az orvosok számára lehetővé válik az egyedülállóan hosszú graduális képzési időt követő négyéves doktori képzés félidejénél bekapcsolódni a tudományos képzésbe.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
Az új felsőoktatási agrárstratégia kapcsán szükséges megteremteni a jogszabályi alapjait annak, hogy az agrár felsőoktatási intézményeket működtető közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, a Nemzeti Földalapba tartozó földek vagyonkezelői jogát. Ezáltal biztosítható, hogy az agrár felsőoktatás számára nélkülözhetetlen tangazdaságok megfelelő üzemmérettel kialakíthatóak legyenek és azok kapcsán a vagyonkezelő alapítvány – az állami tulajdon fenntartása mellett – kvázi tulajdonosi jogosítványokat gyakorolhasson. A vagyonkezelői jog előnye a birtokmaximum (1200/1800 hektár) alóli kivétel lehetőségének biztosítása, emellett a vagyonkezelői jog legfeljebb 20 évre, határozott időtartamra biztosítható, továbbá az állam tulajdonosi joggyakorlása is fennmaradhat.
2. §-hoz
A felsőoktatási intézmény jogi személy. A módosítás alapján lehet további jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége.
3. §-hoz
A bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről szóló 1113/2019.
(III. 13.) Korm. határozat alapján, ha a jogszabály olyan rendelkezést tartalmaz, amely a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges, normatív tartalommal nem rendelkezik vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható, úgy nem indokolt az ilyen tartalmú rendelkezések jogszabályban történő közzététele.
(III. 13.) Korm. határozat alapján, ha a jogszabály olyan rendelkezést tartalmaz, amely a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges, normatív tartalommal nem rendelkezik vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható, úgy nem indokolt az ilyen tartalmú rendelkezések jogszabályban történő közzététele.
A fenti elv megvalósítására tekintettel a normatív tartalommal nem rendelkező jelenlegi jogszabályok helyébe az oktatásért felelős miniszter által történő közzétételre ad felhatalmazást a törvény.
4. §-hoz
A módosítást az indokolja, hogy a 2020. január 1-jén hatályba lépett szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény értelmében a szakképző intézmények leváltak a köznevelés intézményrendszeréről, ezért a köznevelési intézmények mellett a felsőoktatási intézmények által fenntartott szakképző intézményekről is rendelkezni kell.
5. §-hoz
A javasolt módosítás a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti közérdekű vagyonkezelő alapítvány által e közérdekű tevékenysége keretében fenntartott diákotthon képzési tevékenységében részt vevő személyek számára teremti meg a felsőoktatási oktatói munkatapasztalat (szakmai gyakorlat, tapasztalat) felsőoktatási oktatói munkakör betöltéséhez szükséges munkatapasztalatként való elismerésének a lehetőségét abban az esetben, ha a diákotthon által a hallgatók számára biztosított képzés megfelel a felsőoktatási intézményi keretek között nyújtott képzés általános minőségi feltételeinek. A minőség, így az oktatói szakmai tapasztalat, gyakorlat minőségének a garanciája önmagában a munkatapasztalat elismerésére feljogosító oktatói teljesítményben rejlik, tekintve, hogy az vagy kreditértéket eredményező hallgatói tanulmányi munkateljesítményhez társul, vagy a felsőoktatási intézménnyel az adott oktatási tevékenységre a felsőfokú képzés részeként kötött megállapodás alapján folyik, vagy hallgatói tehetséggondozás okán, idegen nyelven, a tantervi követelményeket meghaladóan történik.
6. §-hoz
Az elsősorban nyugdíjazási korfából várható pedagógushiány pótlásában segíthet a tanárképzés formáinak bővítése. Az adott tanárszak szakterülete szerinti (például bölcsészettudományi, természettudományi, agrár, műszaki vagy művészeti) mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamos képzésben – a központi felvételi eljáráson kívül is – létesíthető hallgatói jogviszony a tanárszakra.
A rendelkezés célja a központi felvételi eljáráson kívüli hallgatói jogviszony létesítése, amellyel összhangban a tanárszakot vállalók magyar állami ösztöndíjjal támogatott ideje legfeljebb 2 félévvel hosszabb lehet.
7. §-hoz
A módosítás révén a hallgatói foglalkoztatás rugalmasabb lehetősége válik ismét lehetségessé azáltal, hogy a hallgatót hallgatói munkaszerződés keretében a képzéshez szorosan nem kapcsolódóan, például a tanulmányi hivatalban foglalkoztathatja felsőoktatási intézménye.
8. §-hoz
A hatályos jogszabályi rendelkezések előírják, hogy a képzés kreditértékének legalább egyharmadát az oklevelet kiállító felsőoktatási intézményben kell teljesíteni. Általában véve az előírás továbbra is hatályban marad, de célszerű az európai felsőoktatási térségben a közös képzések esetében kivételt tenni, hiszen egy kétszemeszteres képzés esetében a szabály oktatásszervezési nehézségekbe ütközik. Szintén nem alkalmazandó az egyharmados szabály a megszűnő felsőoktatási intézményből átvett hallgatók esetében.
9. §-hoz
A bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről szóló 1113/2019.
(III. 13.) Korm. határozat alapján, ha a jogszabály olyan rendelkezést tartalmaz, amely a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges, normatív tartalommal nem rendelkezik vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható, úgy nem indokolt az ilyen tartalmú rendelkezések jogszabályban történő közzététele.
(III. 13.) Korm. határozat alapján, ha a jogszabály olyan rendelkezést tartalmaz, amely a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges, normatív tartalommal nem rendelkezik vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható, úgy nem indokolt az ilyen tartalmú rendelkezések jogszabályban történő közzététele.
A fenti elv megvalósítására tekintettel a normatív tartalommal nem rendelkező jelenlegi jogszabályok helyébe az oktatásért felelős miniszter által történő közzétételre ad felhatalmazást a törvény.
10. §-hoz
A javasolt módosítás eredményeként a doktori képzésbe való, az Nftv. szerinti feltétel (mesterfokozat megszerzése) mellett, a kreditrendszerű oktatás elvei alapján lehetőséget kapnak az általános orvos osztatlan képzésben részt vevő hallgatók, hogy a képzésük utolsó két évében díj fizetése nélkül felvegyék a doktori (PhD) képzés tárgyait, kutassanak, krediteket szerezzenek, majd – a hatályos rendelkezések szerint – a diplomájuk megszerzése után, a komplex vizsgával lépjenek be a doktori képzésbe.
11. §-hoz
Az Nftv. 29. §-a szerint az egy évnél hosszabb egyetemi tanári munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni. A pályázatot a rektor írja ki, a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak figyelembevételével.
A javasolt módosítás célja, hogy az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség tagja által már akkreditált intézményben egyetemi tanári munkakört betöltő oktató hazai egyetemi tanári kinevezése az európai minősítés alapján egyszerűsített eljárásban, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményének kérése nélkül történhessen, tekintve, hogy azonos személy esetén, azonos tárgyban, azonos hatályú minősítésre jogosult szervezet által a kérdéses minősítés külföldön már megtörtént.
12. §-hoz
A magyar-külföldi közös képzések akkreditációjának egyszerűsítéséhez a Bolognai Folyamat Jereváni Kommüniké által kijelölt irányt alapul véve, ha bármely magyar-külföldi közös mesterképzésben részt vevő egyetem akkreditáltatta bármely European Quality Assurance Register for Higher Education (EQAR-listán) szereplő akkreditációs ügynökségnél a programot, akkor a törvény azt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogató javaslatával helyezi azonos jogi megítélés alá.
13. §-hoz
A módosítás a felsőoktatási intézmények támogatási rendszerének kiegészítésére tesz javaslatot, amellyel egyrészt a felsőoktatási intézmények olyan nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatokat, funkciókat láthatnak el, amelyek az adott régió számára kiemelten fontosak és ehhez állami támogatás nyújtása szükséges, másrészt egyes speciális feladatok ellátáshoz nyújtható támogatás az állami felsőoktatási intézmény oktatási tevékenységéhez kapcsolódó feladatokhoz, úgy mint köznevelés, szakképzés. Az egyházi felsőoktatási intézmények és a magán felsőoktatási intézmények részére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az oktatásért felelős miniszterrel, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kötött finanszírozási megállapodással biztosítható állami támogatás.
14. §-hoz
Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdése módosításával pontosításra kerülnek a felsőoktatási intézmények támogatásának köre. A megállapodások által a felsőoktatási intézmények finanszírozása hosszú távon kiszámíthatóvá válik, továbbá stabil finanszírozási kereteket tud biztosítani. A megállapodással figyelembe vehetők a felsőoktatási tevékenység eltérő dimenziói és ezek sajátos finanszírozási követelményei.
15. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kizárólag hitéleti tevékenységet folytató felsőoktatási intézmények akkreditációja során csak azt kell vizsgálni, hogy biztosítottak-e a képzés tárgyi feltételei.
16. §-hoz
A módosítás annak lehetőségét kívánja megteremteni, hogy a földrajzilag elkülönült, de egy jogi személy felsőoktatási intézményhez tartozó campusként működő szervezeti egységek a jogképességük szempontjából önálló jogi személyként tudjanak az alapító okirat értelmében megjelenni, és ezáltal a helyi sajátosságok és célok mentén döntéshozatalukban és gazdálkodásukban megfelelő önállóságot tudjanak élvezni a működési hatékonyságuk növelése érdekében. A felsőoktatási intézmény alapító okirata jogi személlyé nyilváníthatja a magán felsőoktatási intézmény szervezeti egységét, amely szervezeti egység az Oktatási Hivatal általi bejegyzésével szerzi meg azt.
17. §-hoz
A korábban a legmagasabb szintű táncművészeti képzésben részt vettek képesítését az akkor hatályban volt jogszabályok nem minősítették felsőoktatási fokozatot biztosító oklevélnek. Az ilyen képesítés birtokosai számára indokolt lehetővé tenni a mesterképzésre történő jelentkezést.
18. §-hoz
A 2013-ban indult osztatlan tanárképzésben azokon a tanárszakokon, amelyeknek két változata (középiskolai és általános iskolai tanár) van – más tanárszakokhoz hasonlóan – egységes szerkezetű tanárképzést szükséges biztosítani, amely tanárszakok a köznevelési intézmények tekintetében az általános iskolai és a középiskolai tanári feladatokra is felkészítenek. A Nemzeti alaptantervhez igazodóan a tanárképzés minőségi fejlesztését szolgálja a szakmódszertanok oktatásának megerősítése, a gyakorlatok pályaszocializációt segítő komplex (a képzés kezdetétől iskolai környezetben folyó) rendszerének kialakítása, a pályaalkalmasság képzési folyamatba történő beágyazása, a tanári életpálya-szakaszok (képzés és továbbképzés) érdemi összekapcsolása, a tanári kompetenciák megerősítése, kiegészítése a képzésben.
19. §-hoz
A felsőoktatási intézmények tanárképző intézetének főigazgatója vonatkozásában többletjogosítványt tartalmaz az emberi erőforrások minisztere számára.
20. §-hoz
Átmeneti rendelkezések meghatározására kerül sor.
21. §-hoz
Egyes felsőoktatási intézmények átalakulására tekintettel a jogutódlás kimondása szükséges.
22. §-hoz
A módosítást az indokolja, hogy a 2020. január 1-jén hatályba lépett szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény értelmében a szakképző intézmények leváltak a köznevelés intézményrendszeréről, ezért a köznevelési intézmények mellett a felsőoktatási intézmények által fenntartott szakképző intézményekről is rendelkezni kell. Külön törvény alapján a köznevelési és szakképző intézmény a fenntartóváltást követően is a felsőoktatási intézmény jogi személyiségű szervezeti egysége.
23. §-hoz
Az Nftv. kiegészítése az állami felsőoktatási intézmény fenntartóváltása esetére határoz meg rendelkezést, annak érdekében, hogy az európai uniós támogatással érintett projektek tekintetében a felsőoktatási intézmény támogatásra való jogosultsága megmaradjon.
24. §-hoz
Az Nftv. 1. mellékletének 2020. augusztus 1-jétől történő módosítását az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Soproni Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Széchenyi István Egyetem fenntartóváltása, a Golgota Teológiai Főiskola megszűnése, a Gál Ferenc Főiskola alkalmazott tudományok egyetemévé válása, valamint a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadása és a Szent István Egyetem létrejötte indokolja.
25. §-hoz
Az 1. pont szerinti módosítás célja, hogy a felsőoktatási intézmény alapítására jogosultak köre kiegészüljön a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény alapján létrejött vagyonkezelő alapítvánnyal.
A 2. pont szerinti módosítás alapján a tanulmányi, vizsga- és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatói önkormányzat által delegált hallgatói tagok és a felsőoktatási intézmény által delegált nem hallgatói tagok arányát határozza meg az új rendelkezés.
A 3. pont szerinti módosítás a képzési és kimeneti követelmények meghatározását az Erasmus+ és utódprogramjai keretében megvalósuló közös képzés keretében létrehozott közös képzés esetében, hasonlóan a szakirányú továbbképzéshez, intézményi hatáskörbe helyezi.
A 4. pont szerinti módosítás lehetővé teszi a felsőoktatási intézmény számára, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásban a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevéllel jelentkező részére is lehetővé tegye a felvételt és az okleveléből állapítsa meg felvételi pontszámát.
A bürokráciacsökkentés és a tartalmi dereguláció jogalkotásban történő érvényesítéséről szóló 1113/2019. (III. 13.) Korm. határozat alapján, ha a jogszabály olyan rendelkezést tartalmaz, amely a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges, normatív tartalommal nem rendelkezik vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható, úgy nem indokolt az ilyen tartalmú rendelkezések jogszabályban történő közzététele.
A fenti elv megvalósítására tekintettel a normatív tartalommal nem rendelkező jelenlegi jogszabályok helyébe az oktatásért felelős miniszter által történő közzétételre ad felhatalmazást a törvény.
Az 5. pont szerinti módosítás lehetővé teszi, hogy a gyermekek otthongondozási díjában, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjában részesülő részére a felsőoktatási felvételi eljárás során a Kormány preferenciális szabályokat állapítson meg.
A 6. pont szerinti módosítás előírja, hogy a felsőoktatási intézménybe való átvételre akkor kerülhet sor, ha a hallgató tényleges tanulmányokat folytatott a korábbi felsőoktatási intézményében.
A 7. pont szerinti módosítás alapján a nem tanári mesterképzési szakkal vagy osztatlan szakkal párhuzamosan felvett tanárképzésben a támogatott idő legfeljebb további 2 félév lehet.
A 8. pont szerinti módosítás mentességet biztosít a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben oklevelet szerzett három gyermekes édesanyák számára a még nem teljesített hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség alól.
A 9. pont szerinti módosítás alapján az Nftv.-ben meghatározott szakképzettségekkel összetéveszthető szakképzettség használatának tilalma az alapképzésben vagy mesterképzésben megszerezhető szakképzettségre szűkül le, nem tartozik a rendelkezés hatálya alá a szakirányú továbbképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben megszerezhető szakképzettség.
A 10. pont szerinti módosítás lehetővé teszi a European Quality Assurance Register for Higher Education (EQAR-tag) és European Association for Quality Assurance in Higher Education (ENQA-tag) akkreditációs ügynökség számára a hazai szakindítási eljárásokban való részvételt.
A 11. pont szerinti módosítást az indokolja, hogy a 2020. január 1-jén hatályba lépett szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény értelmében a szakképző intézmények leváltak a köznevelés intézményrendszeréről, ezért a köznevelési intézmények mellett a felsőoktatási intézmények által fenntartott szakképző intézményekről is rendelkezni kell.
A 12. pont szerinti módosítás indoka: az állami felsőoktatási intézmény mint egyben központi költségvetési szerv vagyonkezelő a működéséhez már nem szükséges – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (6) bekezdése szerinti – immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket egyrészt a rendelkezésére bocsátott állami vagyonnal való felelős gazdálkodás jegyében, másrészt a rendelkezésére álló szűkös raktározási kapacitás és annak jelentős költségei hatékonyabbá tétele érdekében értékesíti. A felsőoktatási intézmény ilyen esetben az Nftv. 89. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni, azaz az értékesítéshez előzetes miniszteri jóváhagyás (és a fenntartó előzetes értesítése) szükséges, amelynek a törvényben előírt, adott esetben 60 napos határideje az ilyen, jellemzően 0 értékre leírt, gazdaságosan nem javítható vagy többségében elavult eszközök nagy számára tekintettel jelentősen megnehezítheti vagy ellehetetleníti azt. Ez egyben jelentős és felesleges költséget okoz a szükségszerű szállítással, tárolással, kezeléssel, selejtezéssel és megsemmisítéssel.
Ezen eszközök hatékony értékesítésének és felesleges tárolásának elkerülése érdekében – az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás szempontjait sem elhanyagolva – az Nftv. módosítása révén, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágok, tárgyi eszközök, készletek – amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg – kikerülnek az előzetes engedélyezési kötelezettség alól.
A 13. pont szerinti módosítás szövegpontosítás az egyértelmű jogalkalmazás céljából.
A 14. pont szerinti módosítást a jogalkalmazói gyakorlat indokolja.
A 15. pont szerinti módosítás alapján a cirkuszművészeti képzésben is lehetővé válik a felsőfokú tanulmányok megkezdése az érettségit megelőzően, a középiskolában folytatott tanulmányok alatt.
A 16. pont szerinti módosítás alapján a felhatalmazó rendelkezések körének bővítésére kerül sor a finanszírozási rendelkezések módosításához kapcsolódóan.
A 17. pont szerinti módosítás szövegpontosítás az egyértelmű jogalkalmazás céljából.
26. §-hoz
Hatályukat vesztő rendelkezések.
A 2. pontban foglalt módosítás lehetővé teszi, hogy eltérő fenntartójú felsőoktatási intézmények székhelyén vagy telephelyén felsőoktatási intézmény képzést indíthasson.
A 7–10. pontokban szereplő módosítások arra irányulnak, hogy osztatlan tanárképzésben azokon a tanárszakokon, amelyeknek két változata (középiskolai és általános iskolai tanár) van – más tanárszakokhoz hasonlóan – egységes szerkezetű tanárképzés indul. A Nemzeti alaptantervhez igazodóan a tanárképzés minőségi fejlesztését szolgálja a szakmódszertanok oktatásának megerősítése, a gyakorlatok pályaszocializációt segítő komplex (a képzés kezdetétől iskolai környezetben folyó) rendszerének kialakítása, a pályaalkalmasság képzési folyamatba történő beágyazása, a tanári életpálya-szakaszok (képzés és továbbképzés) érdemi összekapcsolása, a tanári kompetenciák megerősítése, kiegészítése a képzésben.
Az elsősorban nyugdíjazási korfából várható pedagógushiány pótlásában segíthet a tanárképzés formáinak bővítése.
27. §-hoz
Kodifikációs pontosítás.
28–29. §-hoz
Az állami felsőoktatási intézmények modellváltására tekintettel továbbra is biztosításra kerül a felsőoktatási intézmény szakképző intézmény fenntartására való joga.
30. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
31. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás