BÜ BH 2020/350
BÜ BH 2020/350
2020.12.01.
A kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése és az ezekhez kapcsolódó többletmagatartás nem kereskedés kísérlete, hanem befejezett, önálló cselekményt valósít meg [Btk. 176. § (1) bek. IV. ford., (3) bek.].
[1] A törvényszék a 2018. november 16-án kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bek. és (3) bek.]. Ezért a terheltet 5 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év közügyek gyakorlásától eltiltásra és 1 276 540 forint vagyonelkobzásra ítélte. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. április 5-én jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a terhelt terhére rótt bűncselekmény minősítését pontosította, a Btk. 176. § (1) bekezdése mellett annak IV. fordulatát is feltüntette. A szabadságvesztés-büntetés mértékét 6 év 8 hónapra, a közügyektől eltiltást 7 évre súlyosította, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás lényege a következő:
a terhelt 2016. október 20. napján történt elfogását megelőzően több hónappal továbbértékesítés céljából többféle kábítószert szerzett meg, és a kábítószert, valamint annak kisebb adagokra történő kiméréséhez, adagolásához és csomagolásához szükséges eszközöket az édesanyja lakásában, a konyhában lévő szekrény alsó részében tárolta.
A terheltet a nyomozó hatóság lakossági bejelentés alapján 2016. október 20-án az édesanyja lakásán intézkedés alá vonta, melynek során a rendőrök a terhelt ruházatából előkerült összesen 10 db simítózáras tasakban lévő nettó 6,23 gramm kokaint, valamint 1 276 540 forint készpénzt megtaláltak, és azokat lefoglalták.
Az ezt követően a lakásban tartott házkutatás során a konyhában lévő szekrény alsó részéből egy zöld színű Tescós táskából 270 doboz Rivotril, egy sárga nejonszatyorból egy nejlonzacskóba csomagolva krémszínű kristályos anyag, egy fekete szatyorból 1 db Momert típusú, kokainnal és amfetaminnal szennyezett elektromos konyhamérleg, nejlonzacskóban kristályos anyag, 1 db zöld befőttesgumival átkötött papírzacskó, benne fehér porral, 1 db kis méretű kokainnal, MDMA-val és amfetaminnal szennyezett digitális mérleg, 1 db simítózáras nejlon-zacskó, benne kristályos anyaggal, 1 db simítózáras nejlontasak, benne fehér porral, 1 db papírzacskó, benne fehér porral, egy pár gumikesztyű, 1 db páramentesítő kis tasak, 1 db kiskanál, rajta anyagmaradvánnyal, 5 db simítózáras nejlontasak, benne fehér anyagmaradvánnyal, 1 db simítózáras nejlontasak, benne 3 db egész és 2 db fél rózsaszín tablettával került lefoglalásra. A lefoglalt zacskók, tasakok összesen nettó 1167,71 gramm pentedront és nettó 3 gramm kokaint tartalmaztak.
A terhelt által megszerzett és tárolt pentedron mért és becsült pentedronbázis-tartalma a különösen jelentős mennyiség alsó határának 2504%-a.
A terhelttől lefoglalt kokain becsült és mért kokainbázis-tartalma a csekély mennyiség felső határának legalább a kétszerese, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát, annak legfeljebb 10,18%-a. A terhelttől lefoglalt kábítószerek összesített tiszta hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 2514%-át tették ki.
A terhelt vizeletéből kimutatott kokain, benzoil-ekgogin, ekgonin-metilészter kokain fogyasztását igazolja, míg az izopentedron nem minősül sem kábítószernek, sem pszichoaktív anyagnak, sem prekur-zornak.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjait megjelölve – a megtámadott határozat megváltoztatása és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. Indokai szerint az eljárt bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette a terhelt cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntettének. A védő kifejtette, hogy az ítéletben megállapított tényállás alapján nem a Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulatába ütköző kábítószer-kereskedelem bűntette, hanem a Btk. 178. § (1) bekezdés IV. fordulatába ütköző és a Btk. 178. § (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő tartással, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklásának bűntette állapítható meg. Amennyiben az ítéleti tényállás alapján a bűncselekmény a Btk. 176. § (1) bekezdés szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének minősül, a terhelt által elkövetett cselekmény nem befejezett, hanem kísérleti szakban rekedt.
Hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet tényállásában ugyan rögzítésre került a kereskedés törvényi tényállási elemeinek körülírása („kábítószer továbbértékesítés céljából történő megszerzése”), ezen állítás mellett azonban vizsgálandó, hogy a rendelkezésre álló és mérlegelt bizonyítékok alapján eltérő minősítés megállapítható-e. Álláspontja szerint az az állítás, miszerint a terhelt a kábítószert továbbértékesítési céllal szerezte meg, téves, pusztán jogi következtetés, nem a megalapozott tényállás része, és nem is tényből tényre való következtetés, annak ellenére sem, hogy formailag az ítéletnek a tényállásában került rögzítésre; így téves a terhelt terhére rótt cselekmény minősítése. Kifogásolta, hogy tényállási elem nem utal az elkövetési módra, és a terhelt által tartott kábítószer átadásáról sincs tényállásban rögzített elem. Így az eljárt bíróság által megállapított tényállásban a kereskedés egyik elkövetési alakzatát sem támasztja alá konkrét bizonyíték, és nem is utal a tényállás ezen elkövetési magatartásokra. Nem kerültek feltárásra a terhelt kapcsolatai, semmi nem utal a kábítószer esetleges további útjára. Sérelmezte, hogy az ítéleti tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt kereskedelmi célból szerezte meg a különböző kábítószereket, korábban történt értékesítést igazoló tényállási elemek nem kerültek rögzítésre. Nem tartalmazza a tényállás azt sem, hogy terhelt egyszeri vagy folyamatos értékesítéssel kívánt volna haszonhoz jutni a cselekmény révén. Ezen részcselekmények megállapítása hiányában nem vonható le következtetés a kereskedéssel megvalósított elkövetési módra. A védő kitért arra, hogy a terhelt vizeletében kábítószer volt kimutatható, azaz az elkövetés idején kábítószer-fogyasztó volt, ez a tény pedig azt a terhelti védekezést támasztja alá, miszerint a nála feltalált anyagokat saját fogyasztás érdekében birtokolta.
Az indítványban foglaltak szerint amennyiben a terhelt cselekménye mégis kábítószer-kereskedelem bűntettének minősülne, abban az esetben e bűncselekmény kísérleti stádiuma állapítható meg. Álláspontja szerint – a BH 2019.38. számú döntést megjelölve – a kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete megállapítására önmagában alkalmas az olyan szervezési tevékenység, aminek következtében a továbbiakban a kábítószer mások számára valóságos és közvetlen elérhetőségbe kerül. Ebből az következik, hogy jelen ügyben sem valósult meg befejezett cselekmény, mert egyetlen ember számára sem került közvetlen elérhetőségbe a fellelt kábítószer.
Mindezek alapján az eljárt bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése folytán szabott ki törvénysértő büntetést, ezért a megtámadott határozat megváltoztatását, és a kiszabott büntetés enyhítését kérte.
[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint az indítvány részben a tényállás megalapozottságát vitatatja, amikor az eljárt bíróság bizonyítékok körében levont következtetésének helyességét vonja kétségbe. Az ügyész szerint az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza azokat a tényeket, amelyek a terhelt terhére megállapított bűncselekményben a bűnösségének megállapítását, a cselekmény jogerős ítélet szerinti minősítését megalapozzák. Kifejtette, hogy a büntetési tétel keretein belül kiszabott, a büntetési tétel alsó határához közelítő szabadságvesztés nem törvénysértő, még abban az esetben sem, ha a bűncselekmény a Btk. 178. § (1) bekezdés IV. fordulatába ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősülne. Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.
[6] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[7] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[8] Kétségtelen, hogy a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor; a 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja pedig lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.
[9] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bek. IV. ford., (3) bek.] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is.
[10] A Btk. 176. § (1) bekezdése szerint, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el; a (3) bekezdés szerint pedig a cselekmény súlyosabban minősül, ha jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
[11] A Btk. 178. § (1) bekezdése szerint, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt büntetendő.
[12] A törvény a forgalmazói jellegű elkövetési magatartásoktól elkülönülten, önálló bűncselekményként szabályozza az ún. fogyasztói típusú elkövetési magatartásokat.
A forgalmazói típusú magatartások közé tartozik a kábítószer forgalomba hozatala, vagy azzal való kereskedés.
[13] Amint arra a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) 1/2007. BJE határozata rámutatott, a forgalomba hozatallal – miként a kereskedéssel is – szükségszerűen együtt járó átadás ezt megelőzően több résztevékenységből tevődhet össze. A kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések haszonszerzésre irányulnak, és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladókhoz vagy a fogyasztókhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett, önálló cselekmény. A kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá (BH 2017.144.).
[14] A forgalomba hozatal (kereskedés) megkezdéseként értékelendő a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása. Ha a rendelkezésre álló adatok, így pl. a lefoglalt kábítószer mennyisége alapján nem vonható le következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú elkövetési magatartással megvalósuló kábítószerrel visszaélés befejezett bűncselekménye állapítható meg a konkrét lefoglalt mennyiségek szerinti minősítéssel.
[15] Ha azonban adat van az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bűncselekmény megállapítására (1/2007. BJE III/3/a. pont). A kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is – mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői – tettesként vonhatók felelősségre.
[16] Jelen ügyben – az indítványban foglaltakkal ellentétben – a lefoglalt kábítószer mennyiségén túl olyan további többlettények, adatok is megállapíthatóak voltak, amelyek a terhelt kábítószer-kereskedői tevékenységére nyújtanak következtetési alapot.
[17] Az irányadó tényállás – és az ítélet indokolási részében ahhoz tartozó ténymegállapítás – ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy
a terheltnél elvégzett motozás eredményeként ruházatából előkerült:
– egy nagyobb műanyag tasakban több kisebb, összesen 10 db simítózáras tasak,
– a kisebb tasakokban nettó 6,23 gramm kokain,
– 1,2 millió forintot meghaladó készpénz,
– a kokaint tartalmazó tasakok közül egy a pénz között volt elhelyezve;
a lakásban tartott házkutatás során előkerült:
– 1 db Momert típusú, kokainnal és amfetaminnal szennyezett elektromos konyhamérleg,
– 1 db kis méretű kokainnal, MDMA-val és amfetaminnal szennyezett digitális mérleg,
– 1 pár gumikesztyű,
– 1 db páramentesítő kis tasak,
– 1 db kiskanál, rajta anyagmaradvánnyal,
– 5 db simítózáras nejlontasak, benne fehér anyagmaradvánnyal,
– 1 db simítózáras nejlontasak, benne 3 db egész és 2 db fél rózsaszín tablettával.
A lefoglalásra került zacskók, kábítószerek, tasakok összesen nettó 1167,71 gramm pentedront és nettó 3 gramm kokaint tartalmaztak.
[18] Következésképpen kétségtelen, hogy a terhelt kereskedelmi mennyiségű kábítószert szerzett be, adagokra bontotta, azok egy részét külön csomagolva magánál hordta.
Ezzel egyidejűleg nála volt több mint 1,2 millió forint készpénz, a pénz között elhelyezve – közé keverve – egy adag, kiporciózott kokain.
[19] A házkutatás során fellelt különösen jelentős mennyiségű kábítószer mellett lefoglalásra került a gumikesztyű és a kiskanál mellett két mérleg, amelyek közül az egyik legalább kétféle, a másik négy különböző típusú kábítószerrel volt szennyezett.
[20] Mindezen tényekből nyilvánvaló, hogy a terhelt a kábítószert nem csupán megszerezte, birtokolta, hanem azok kiadagolását követően a kisebb adagok egy részét nagyobb összegű készpénzzel együtt magánál tartotta. E magatartás egyértelműen a kábítószer további személyekhez való eljuttatását, piacra kerülését célozta, mégpedig anyagi ellenszolgáltatás fejében.
[21] A hivatkozott tényekből megalapozott következtetés vonható le arra nézve, hogy a terhelt szándéka nem csupán jelentős mennyiségű kábítószer birtoklására, hanem azzal való kereskedésre, mindezek révén haszonszerzésre irányult.
[22] Jelen ügyben a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése és az ezekhez kapcsolódó többletmagatartás nem kereskedés kísérlete, hanem befejezett, önálló cselekményt valósít meg.
[23] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelt cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. § (1) bek. IV. ford. és (3) bek.] minősítette.
[24] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a a Btk. más szabályainak megszegése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.
[25] A büntetés (illetve intézkedés) törvényessége érdekében a felülvizsgálat oka a Btk. – adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjaira, valamint a nemére, mértékére vonatkozó – mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése.
[26] Konkrét ügyben a büntetés (intézkedés) anyagi jogi alapja
– részint a helyes minősítést meghatározó,
– részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés.
[27] A minősítés azonban nem önmagában oka a felülvizsgálatnak. Kizárólag minősítésre vonatkozó kifogás esetében felülvizsgálatnak nincs helye. Felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a minősítés mellett egyben a kiszabott büntetés is sérelmezett. Ha pedig törvénysértő a minősítés, akkor vizsgálandó, hogy helyes minősítés esetében mennyiben helytálló a kiszabott büntetés.
[28] A Btk. 176. § (3) bekezdése alapján a kábítószer-kereskedelem bűntette 5 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, ezért a terhelttel szemben kiszabott 6 év 8 hónap szabadságvesztés-büntetés nem tekinthető törvénysértőnek.
[29] A Kúria a Be. 649. § (2) bekezdése szerint olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt.
[30] Ekként a Kúria a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 1.332/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás