BÜ BH 2020/353
BÜ BH 2020/353
2020.12.01.
A hátrányosabb büntetés tilalmának megsértését jelenti, ha az elsőfokú bíróság előkészítő ülésen meghozott, az ügyészség indítványában foglaltakhoz képest rövidebb tartamú szabadságvesztést megállapító ítélete ellen a vádlott terhére bejelentett fellebbezést elbírálva a másodfokú bíróság a szabadságvesztés tartamát hosszabb tartamban állapítja meg, mint ahogy azt az eredeti ügyészi indítvány tartalmazza [Be. 10. § (3) bek., 502. § (1) bek., 565. § (2) bek., 595. § (1) bek., 667. § (1) bek., 669. § (2) bek.].
[1] A járásbíróság a 2019. szeptember 11. napján, előkészítő ülésen meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli ittas járművezetés vétségében [Btk. 236. § (1) bek.]. Ezért őt mint többszörös visszaesőt három hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, egy év közügyektől eltiltásra és kettő év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés háromnegyed részének, de legalább három hónap kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az ítélet ellen az ügyész által a terhelt terhére, a szabadságvesztés súlyosítása iránt, valamint a terhelt által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezéseket elbírálva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. február 12. napján tartott tanácsülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát tíz hónapra felemelte. Ezt meghaladóan érdemben helybenhagyta a járásbíróság határozatát, amely ekként 2020. február 12. napján jogerőre emelkedett.
[3] A törvényszék ítélete ellen a legfőbb ügyész nyújtott be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 667. § (1) bekezdése alapján arra hivatkozással, hogy a 2019. szeptember 11. napján tartott előkészítő ülésen az alügyész a Be. 502. § (1) bekezdése alapján indítványt tett a büntetés nemére és tartamára arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmények elkövetését beismerné.
[4] Az ügyészi indítvány a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 34. §-a és 35. § (1) bekezdése, valamint a Btk. 37. § (2) bekezdés a) pontja alapján hat hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés, egy év közügyektől eltiltás és két év járművezetéstől eltiltás kiszabására irányult.
[5] A Be. 565. § (2) bekezdése alapján, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. § (1) bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. Ekként törvényt sértett a törvényszék, amikor az előkészítő ülésen tett ügyészi indítványban foglaltnál hosszabb tartamban állapította meg a szabadságvesztés-büntetés tartamát. A törvénysértő jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. Az ügyészség által az előkészítő ülésen indítványozottnál hátrányosabb büntetés kiszabása nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, így nem minősül a Be. 649. § (2) bekezdésében szereplő eljárási szabálysértésnek, ezért felülvizsgálati eljárás alapja sem lehet.
[6] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria – a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Kormányrendelet 83. § (3) bekezdése szerinti tanácsülésen – a Be. 669. § (1) bekezdése alapján a törvénysértést állapítsa meg és a törvényszék ítéletét a Be. 669. § (2) bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés tartamát hat hónapra mérsékelje.
[7] A Be. 668. § (1) bekezdése szerint a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot – ha elutasításának nincs helye – nyilvános ülésen bírálja el.
[8] A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő, többször módosított, az egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 83. § (3) bekezdése értelmében a Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja nyilvános ülésen, egyébként tanácsülésen bírálja el. Ha a jogorvoslatot tanácsülésen bírálja el, biztosítani kell, hogy az érintettek indítványa, észrevétele megismerhető legyen, azzal összefüggésben az érintettek észrevételt terjeszthessenek elő [74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 83. § (4) bek.].
[9] A bejelentett rendkívüli jogorvoslat alapján a Kúria indokoltnak tartotta ezen eljárási forma alkalmazását. A terhelt és védője a jogorvoslati indítványra észrevételt nem tettek.
[10] A legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati indítványa alapos.
[11] A Kúria a Be. 666. §-ára figyelemmel a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból vizsgálja a Be. 649. § (2) bekezdésében írt eljárási szabályok megtartását.
[12] A járásbíróság ítéletét a 2019. szeptember 11. napján tartott előkészítő ülésen hozta meg. Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész ismertette a vád lényegét, megjelölte a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tett a büntetés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. A vádlott a bűnösségét beismerte és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, majd a vallomástételt megtagadta, azzal, hogy kérdésekre hajlandó válaszolni, ezután a személyi és családi körülményeire vonatkozóan válaszolt a bíróság és az ügyész által feltett kérdésekre. Ezt követően a bíróság a Be. 504. § (1) bekezdése szerint elfogadta a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát.
[13] Eljárási szempontból aggályos, hogy ha a bíróság – a törvényi előírás szerint, egyebek mellett – a vádlott kihallgatása alapján is köteles vizsgálni a bűnösséget beismerő nyilatkozat feltételeit [Be. 504. § (1) bek.], a vallomástétel megtagadása esetén önmagában az ügy iratai, illetve a nyilatkozat biztosítja-e az elfogadás lehetőségét. Ez azonban legfeljebb relatív eljárási szabálysértést jelent, amely nem szerepel a Be. 608. § (1) bekezdésében felsorolt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között és a törvényességi jogorvoslat érdemi elbírálásának nem akadálya; és egyébként sem volt az indítvány tárgya.
[14] Ha a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerését végzéssel elfogadja és nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd az ügyész és a védő felszólalását követően az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja [Be. 504. § (4)–(6) bek.].
[15] A Be. 565. § (2) bekezdése értelmében, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. § (1) bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz.
[16] Eljárási szabálysértés miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye [Be. 648. § b) pont]. A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben akkor terjeszthető elő felülvizsgálati indítvány, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[17] A Be. 608. § (1) bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket tartalmazza, azonban ezek között nem szerepel az előkészítő ülésen elfogadott, beismerő vallomás alapján meghozott ítéletben a vádiratban, illetve az 502. § (1) bekezdése alapján előterjesztett indítványban megjelölt szankciónál hátrányosabb büntetés, illetve hátrányosabb intézkedés alkalmazása.
[18] A Be. 649. § (2) bekezdés c) pontja a súlyosítási tilalom megsértése esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A súlyosítási tilalom azonban nem azonosítható a hátrányosabb jogkövetkezmény alkalmazásának tilalmával. A Be. 10. § (3) bekezdése alapján hátrányosabb döntésnek, büntetésnek, intézkedésnek vagy erre irányuló indítványnak kell tekinteni azt a döntést, büntetést, intézkedést vagy indítványt, amely további kötelezettséget állapít meg, jogot korlátoz, illetve ezekre irányul. A súlyosítási tilalom az eljárási törvény garanciális rendelkezése és a jogorvoslat során kivételt határoz meg a felülbírálat terjedelmének általános szabályai alól. Alapvető tartalma, hogy a terhelt és a védő részére lehetővé teszi a fellebbezési jog kockázat nélküli gyakorlását és kizárja azt, hogy a fellebbezés folytán, alapvető érdemi kérdésekben a terheltre hátrányosabb másodfokú bírósági határozat szülessen, ha az elsőfokú bíróság ítéletét csak a terhelt javára szóló fellebbezés támadta (Be. 595. §).
[19] Mindezek tükrében a hátrányosabb büntetés, intézkedés, indítvány hatóköre más, mint a súlyosítási tilalom. Nemcsak a súlyosítási tilalomba ütköző esetekre vonatkozik, hanem annál lényegesen tágabb körben érvényesül. Az eljárás különböző szakaszaiban egyaránt megjelenő, valójában a tisztességes eljárás és a jogbiztonság egyik elemét alkotó szabálynak tekintendő (BH 2020.64.).
[20] A Be. a súlyosítási tilalom megsértésének esetére lehetővé teszi a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálati indítvánnyal történő támadását. A felülvizsgálat a hátrányosabb jogkövetkezményt tartalmazó törvénysértő határozat orvoslására nem vehető igénybe.
[21] A fentiek tükrében a legfőbb ügyész által nevesített eljárási szabálysértés kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján van törvényes lehetőség.
[22] A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a járási ügyészség két vádiratot nyújtott be a terhelt ellen ittas járművezetés vétsége miatt: a 2019. május 16. napján kelt vádiratában elzárás büntetés és járművezetéstől eltiltás kiszabását; majd a 2019. június 5. napján kelt vádiratában börtön fokozatú szabadságvesztés, valamint közügyektől eltiltás és járművezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta. A járásbíróság a 2019. június 26. napján meghozott végzésével a két ügyet egyesítette és a 2019. szeptember 11. napján tartott előkészítő ülésen eljáró alügyész a terhelt beismerése esetén alkalmazandó szankció mértékére a többszörös visszaeső terhelttel szemben halmazati büntetésül hat hónap börtön fokozatú szabadságvesztés, egy év közügyektől eltiltás és két év közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt.
[23] A járásbíróság ítéletét a 2019. szeptember 11. napján tartott előkészítő ülésen hozta meg.
[24] A Be. 502. § (1) bekezdése szerint az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész ismerteti a vád lényegét, megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri.
[25] Ha a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerését végzéssel elfogadja és nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd az ügyész és a védő felszólalását követően az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja [Be. 504. § (4)–(6) bek.]. A Be. 565. § (2) bekezdése értelmében, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. § (1) bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz.
[26] A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a járásbíróságon folyamatban volt büntetőügyben a 2019. szeptember 11. napján megtartott előkészítő ülésen az ügyészség jelen lévő képviselője azt indítványozta, hogy amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, úgy a terhelttel szemben a bíróság hat hónap börtönbüntetést, egy év közügyektől eltiltást és két év közúti járművezetéstől eltiltást szabjon ki.
[27] A járásbíróság végzésével a terhelt bűnösségét beismerő nyilatkozatát a Be. 504. § (1)–(3) bekezdése alapján elfogadta, majd ítéletet hozott, melyben a terheltet – a halmazati büntetésre utalás nélkül – mint többszörös visszaesőt három hónap börtönbüntetésre, valamint egy év közügyektől eltiltásra és két év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
[28] Az ügyész által a vádlott terhére bejelentett fellebbezés folytán a másodfokú bíróságnak volt lehetősége az első fokon kiszabott büntetés súlyosítására, így a szabadságvesztés tartamának felemelésére.
[29] A törvényszék mint másodfokú bíróság azonban a kétirányú fellebbezések elbírálása során az ítéletében az előkészítő ülésen tett ügyészi indítványban írt hat hónaphoz képest tíz hónapra emelte fel a szabadságvesztés mértékét. Ezzel túllépte a joghátrány mértékére tett konkrét ügyészi indítványt és megsértette a hátrányos büntetés kiszabásának tilalmát rögzítő, a Be. 565. § (2) bekezdésében írt azon szabályt, hogy a terhelttel szemben az ügyészi indítványban megjelölt szankciónál hátrányosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható. Ez kizárólag a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat keretében orvosolható.
[30] Az ügyészi indítvány 2. oldalának második bekezdéséhez képest nem csak arról van szó, hogy nincs tiltó rendelkezés, ami a joghátrányra vonatkozó konkrét ügyészi indítványban foglalt joghátrány másodfokú bíróság általi súlyosítását kizárná, hanem arról, hogy a Be. 565. § (2) bekezdésében foglalt tilalom alól nincs kivétel a vádlott terhére bejelentett fellebbezés esetén. Vagyis nem a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, illetve az Általános Részben meghatározott a büntetés mértékére vonatkozó rendelkezésekből kiszabható felső határ az irányadó a vádlott terhére bejelentett fellebbezés által megnyitott súlyosítás esetén, hanem az előkészítő ülésen tett beismerésére figyelemmel előterjesztett konkrét ügyészi indítvány.
[31] A Kúria ezért ítéletében a törvénysértést megállapította és azt a Be. 669. § (2) bekezdése szerint kikü-szöbölte, melynek során a megtámadott másodfokú ítéletet megváltoztatta és a terhelttel szemben – a Btk. 81. § (1) bekezdés szerinti halmazati büntetésre utalással – a börtönbüntetés tartamát hat hónapra mérsékelte. Egyben a bűncselekmények megnevezését (a 61. BK vélemény 1. pontja szerint) helyesbítette és a büntetés halmazati jellegére (a Btk. 81. §-ára) utalást pótolta.
(Kúria Bt. I. 515/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás