BÜ BH 2020/356
BÜ BH 2020/356
2020.12.01.
I. A különleges eljárások a büntetőjogi főkérdések jogerős eldöntése, azaz az alapeljárás befejezése után válhatnak szükségessé, és egyfajta egyszerűsített eljárás keretében a főkérdésekkel szorosan összefüggő járulékos büntetőjogi kérdésekben határoznak. Ekként elvégzik a rendes vagy külön eljárásban keletkezett határozat – büntetőjogi főkérdések körét nem érintő – anyagi jogi korrekcióját, az elmulasztott döntések pótlását. Lényegében tehát esetleges, járulékos és egyszerűsített eljárások (Be. Huszonegyedik Rész).
II. Az összbüntetés tárgyában hozott véglegessé vált összbüntetésbe foglalást elutasító végzés – miként a jogerős összbüntetésbe foglaló ítélet – nem ügydöntő határozat, ezért felülvizsgálatára nincs törvényes lehetőség [Be. 456. § (1) bek., 648. §, 839. §].
[1] A járásbíróság a 2019. június 6. napján különleges eljárás keretében meghozott végzésével elutasította a terheltnek a vele szemben kiszabott 6 év 6 hónap börtönbüntetés és 3 év börtönbüntetés összbüntetésbe foglalása érdekében előterjesztett indítványát.
[2] A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2019. szeptember 4. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[3] A bíróság véglegessé vált összbüntetésbe foglalás iránti indítványt elutasító végzése ellen a terhelt terjesztett elő – a Kúriához intézett – felülvizsgálati indítványt. Indokait megjelölte.
[4] A terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.
[5] A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. §-a értelmében – a rendkívüli jogorvoslatként szabályozott – felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye.
[6] Miként az összbüntetés tárgyában hozott – a jelen esetben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) és a Be. hatálya alatt ugyancsak – jogerős összbüntetésbe foglaló ítélet, a véglegessé vált összbüntetésbe foglalást elutasító végzés sem ügydöntő határozat.
[7] A Be. 456. § (1) bekezdés 1. mondata ugyanis kimondja, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Ez a rendelkezés lényegében megegyezik a korábbi Be. szabályával, amely kimondta, hogy a bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról határoznia kell [Be. 257. § (1) bek. 2. mondat]. Az azonos szabályozásra figyelemmel nincs ok változtatni a korábbi Be. nyomán következetes ítélkezési gyakorlaton, amely szerint ügydöntőnek azok a határozatok tekintendők, amelyekben a bíróság a Be. vonatkozó szabályai szerint lefolytatott bírósági eljárást követően a vádról határoz, az ügy érdemében hoz mindenkivel szemben kötelező érvényű, a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapító, vagy őt felmentő ítéletet, illetve eljárást megszüntető végzést (EBH 2004.1016.).
[8] A Kúria az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/2019. BJE határozat indokolásának VI. pontjában kimondta: „annak ellenére, hogy a bíróság az összbüntetésbe foglalást ítélettel mondja ki, az összbüntetési határozat ügydöntő határozatnak sem tekinthető”, miután az összbüntetési ítélet a Be. 456. § (1) bekezdés 1. mondatában foglalt tartalmat nem hordoz. Ez nyilvánvalóan irányadó az összbüntetésbe foglalás iránti indítványt elutasító végzésére is.
[9] A Be. 839. §-ában szabályozott összbüntetési eljárás különleges eljárás (Be. Huszonegyedik Rész). Különleges eljárásban a bíróság nem a vádról, nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, nem a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról, azaz a büntetőjogi főkérdésekről dönt.
[10] A büntetőeljárás alapvető feladata a büntetőjogi főkérdések elbírálása a vád alapján. Ez történhet az ún. „rendes” eljárásban vagy a külön eljárások szabályai szerint (Be. Huszadik Rész). Ehhez képest a különleges eljárások azért „különlegesek”, mert a büntetőjogi főkérdések jogerős eldöntése, azaz az alapeljárás befejezése után válhatnak szükségessé, és egyfajta egyszerűsített procedúra keretében a főkérdésekkel szorosan összefüggő járulékos büntetőjogi kérdésekben határoznak. Ekként elvégzik a rendes vagy külön eljárásban keletkezett határozat – büntetőjogi főkérdések körét nem érintő – anyagi jogi korrekcióját, az elmulasztott döntések pótlását. Lényegében tehát esetleges, járulékos és egyszerűsített eljárások.
[11] Mindezekre tekintettel az összbüntetésbe foglalás tárgyában hozott határozat (összbüntetésbe foglaló ítélet, összbüntetésbe foglalást elutasító végzés) nem ügydöntő határozat, és ezért felülvizsgálat tárgyát nem képezheti.
[12] Továbbra sincs helye tehát felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható [lásd korábbi Be. 416. § (4) bek. c) pont], függetlenül attól, hogy ilyen rendelkezést a Be. már nem tartalmaz.
[13] Az összbüntetés tárgyában hozott határozat (összbüntetésbe foglaló ítélet, összbüntetésbe foglalást elutasító végzés) felülvizsgálatára tehát nincs törvényes lehetőség.
[14] A Be. 840. §-a szerinti különleges eljárás azonban biztosítja az ismételt összbüntetésbe foglalás lehetőségét, amennyiben a bíróság az összbüntetésbe foglalásról vagy annak tartamáról nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
[15] Az ismételt összbüntetési eljárás lefolytatása iránti indítvány tárgyában ugyancsak a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el [Be. 839. § (1) bek.].
[19] A kifejtettekre tekintettel a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva – a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt mint a törvényben kizárt indítványt a Be. 656. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
(Kúria Bfv. I. 546/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás