362/2020. (VII. 23.) Korm. rendelet indokolás
362/2020. (VII. 23.) Korm. rendelet indokolás
a 2021. évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról, valamint az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 362/2020. (VII. 23.) Korm. rendelethez
2020.07.31.
A jelen előterjesztésben foglalt jogszabálytervezethez kapcsolódó indokolás közzététele a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján szükséges.
1. A társadalmi folyamatok változása szükségessé teszi, hogy a döntéshozók számára döntéseik előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű és területileg részletes adatok álljanak rendelkezésre. A tízévenként végrehajtott népszámlálás ehhez egyedülálló adatforrást biztosít, mert részletes képet ad a népesség nagyságáról, demográfiai viszonyairól, nemzetiségi, vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, háztartási, családi viszonyairól és életkörülményeiről. A népszámlálás nemcsak minden egyes Magyarországon életvitelszerűen élő személyre terjed ki, hanem az ország lakásállományának teljes körű összeírására is, így a lakások jellemzőiről is részletes tájékoztatást ad.
Ennek megfelelően a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontja a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) kötelező feladatai között felsorolja a népszámlálás végrehajtását. A népszámlálás végrehajtása a hazai mellett európai uniós kötelezettség is, az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló, 2008. július 9-i 763/2008/EK rendelete és a kapcsolódó, a 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nép- és lakásszámlálásokra vonatkozóan a referenciaév, valamint a statisztikai adatok és metaadatok programjának megállapításáról szóló (EU) 2017/712 (2017. április 20.) rendelet részletesen meghatározzák a tagállamok számára a következő, 2021-re előírt népszámlálás során gyűjtendő adatok körét és az eredmények EU hatóságok (Eurostat) részére történő átadásának módját.
A 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény (a továbbiakban: Tv.) meghatározza a 2021. évi népszámlálás adatszolgáltatóinak körét, a főbb adatköröket, az adatgyűjtés eszmei időpontját és végrehajtásának, valamint feldolgozásának határidejét, az előkészítésben és a végrehajtásban részt vevő szervezeteket, illetve a személyes adatok kezelésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat.
A népszámlálás végrehajtásával összefüggő részletes feladatokat, az egyes szereplők felelősségi körét a Tv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) szabályozza.
A KSH feladatai:
A népszámlálás teljes szakmai előkészítése, a végrehajtásra vonatkozó szabályozók, útmutatók, utasítások kidolgozása, érintettek feladatai részletes megismerését biztosító segédanyagok elkészítése és azok megismerésének számonkérése, valamint az esetleges konzultációk megtartása a KSH feladata.
Ugyanígy a KSH feladata az adatgyűjtés informatikai oldalának biztosítása, ideértve a körzetesítő, adatgyűjtő és az ahhoz kapcsolódó menedzser alkalmazás kifejlesztését, üzemeltetését, az adatfelvételhez szükséges elektronikai eszközök beszerzését és a helyi népszámlálási felelősökhöz való eljuttatását.
A KSH a felelős a népszámlálással kapcsolatos kommunikációért, az adatszolgáltatók mindenre kiterjedő, részletes tájékoztatásáért. A helyi tájékoztatás kapcsán ugyanakkor a KSH együttműködik a jegyzőkkel mint helyi népszámlálási felelősökkel a lakosság helyben szokásos módon történő elérése érdekében.
A KSH népszámlálásra kialakított végrehajtási szervezetének a csúcsán a megyei (fővárosi) felelős áll, aki felel az adott megye (Budapest) területén valamennyi előkészítéssel és végrehajtással kapcsolatos, KSH-t érintő feladat koordinációjáért, a megfelelő adminisztráció ellátásáért. Az adatfelvétel alatt folyamatosan nyomon követi annak a megvalósulását, irányítja a területfelelősök munkáját, és szükség esetén beavatkozik a folyamatba.
A területfelelősök a rájuk bízott, kisebb terület vonatkozásában felelősek az adatfelvétel végrehajtásának nyomon követéséért, az ütemes előrehaladás teljesüléséért. A számlálóbiztosok részére biztosítják a szakmai konzultációs lehetőséget, továbbá szintén szakmai tanácsokkal, iránymutatással segítik a felülvizsgálók feladatellátását.
A KSH a 2021. évi népszámlálás során annak érdekében, hogy az elvárt, szigorú minőségi kritériumok teljesüljenek, külön, a népszámlálás végrehajtásának szervezetétől független minőségbiztosító szerepkört is definiált. A minőségbiztosító a KSH munkatársa, ugyanakkor a függetlensége biztosítása érdekében a népszámlálás gyakorlati végrehajtásában nem vesz részt.
Feladata, hogy folyamatosan tájékozódjon a végrehajtás állapotáról, és vizsgálja, hogy az mennyiben felel meg a minőségi elvárásoknak. Ennek érdekében a végrehajtás valamennyi szereplőjétől kérhet, a népszámlálás előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos bármilyen információt, betekinthet ezzel kapcsolatos dokumentumokba. Hatásköre ugyanakkor nem terjed ki az adatszolgáltatók által az adatgyűjtés körében megadott adatokba való betekintésre, azokat nem kezeli. Amennyiben bármilyen olyan körülményt észlel, ami negatívan befolyásolja a népszámlálás megfelelő minőségben történő végrehajtását, ezt jelzi a KSH felelős vezetői felé, kérve beavatkozásukat.
A jegyzők feladatai:
A népszámlálás területi végrehajtásának legfontosabb szereplői a jegyzők. A jegyző a hozzá tartozó településen, közös önkormányzat esetén valamennyi közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen felel a népszámlálás ütemes, határidőre történő végrehajtásáért.
Annak érdekében, hogy ennek a feladatának eleget tudjon tenni, a települések lakosságszámához mérten egy fő népszámlálási koordinátor, illetve több népszámlálási referens segítségét veheti igénybe. Szintén a jegyző mint helyi népszámlálási felelős irányítása alá tartoznak a felülvizsgálók, akik végzik a számlálóbiztosok munkájának koordinációját.
A népszámlálással összefüggő feladatok végrehajtása érdekében a KSH együttműködési megállapodást köt a polgármesteri hivatalokkal, közös önkormányzati hivatalokkal, illetve külön megbízási szerződést a jegyzőkkel mint helyi népszámlálási felelősökkel.
A felülvizsgálókkal és számlálóbiztosokkal történő szerződéskötés, a számlálóbiztosi hálózat folyamatos működtetése, a kieső számlálóbiztosok és felülvizsgálók pótlása és az adatfelvétel ütemes előrehaladásának biztosítása, a számlálóbiztosok – KSH által kiszállított – elektronikai eszközökkel való ellátása a jegyzők hatáskörébe tartozik.
A helyi népszámlálási felelős nyomon követi az esetleges meghiúsulásokat, a válaszadást megtagadókkal szemben kezdeményezi a közigazgatási hatósági eljárás megindítását.
A helyi népszámlálási felelős köteles megszervezni a közterületen élő hajléktalanok összeírását is, valamint közreműködik a pótösszeírás lebonyolításában.
Helyi népszámlálási felelősként fontos, hogy a jegyző tájékoztassa a helyi nemzetiségi önkormányzatot a népszámlálásról. A számlálóbiztosok kiválasztása során egyeztet a település, közös önkormányzat esetén valamennyi településen a települések nemzetiségi önkormányzataival, mert így biztosítható a legszélesebb körben a 3. §-ban foglalt adatkörökre vonatkozó kérdésekre történő figyelemfelhívás.
A népszámlálás végrehajtásához a KSH által átadott pénzeszközök felhasználásáról, valamint a népszámlálással összefüggésben ellátott feladatokról pénzügyi elszámolást és szakmai összefoglaló jelentést készít.
A felülvizsgálók feladatai:
A felülvizsgálók azok a végrehajtási szereplők, akik közvetlen kapcsolatot tartanak a számlálóbiztosokkal, koordinálják azok tevékenységét. Ennek keretében folyamatosan figyelemmel kísérik az adatgyűjtés megvalósulását, a minőségi elvárások teljesülését.
A számlálóbiztosok feladatai:
A számlálóbiztosok felelősek az adatok felvételéért a részükre átadott elektronikai eszköz segítségével. Kötelesek a részükre kiadott segédanyagot elsajátítani, a KSH által kidolgozott útmutatókban, egyéb szakmai anyagokban foglaltakat megtartani. Feladatuk a kapcsolatfelvétel az adatszolgáltatókkal és azok megfelelő tájékoztatása. Az interjúk során egyéb tevékenységet, adatgyűjtést nem végezhetnek. Az összeírás befejeztével a részükre átadott elektronikai eszközzel és egyéb nyomtatványokkal, segédanyagokkal elszámolnak.
A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek vezetőinek feladatai:
A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek vezetőinek feladatait a KSH által kiadott útmutató határozza meg, folyamatosan együttműködnek a KSH területfelelősével.
Az adatfelvétel technikai szabályai:
A Vhr. meghatározza az internetes adatszolgáltatással kapcsolatos határidőket és rendelkezéseket. Az internetes önkitöltő alkalmazásba történő belépést első alkalommal a KSH által generált egyedi azonosító biztosítja, az első belépést követően lehetőség lesz regisztráció nélküli, azonnali kitöltésre, vagy e-mail-címes regisztrációt követő kitöltésre.
Amennyiben nem történik regisztráció, nincs lehetőség a félbehagyott kérdőív kitöltésének folytatására.
Az internetes kitöltésről az adatgyűjtő rendszer visszaigazolást állít ki. Aki ezen a módon határidőig nem tett eleget a kötelezettségének, az számlálóbiztos segítségével szolgáltathat adatot az összeírás második szakaszában. Az, aki ebben a szakaszban sem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, a pótösszeírás során, a helyi népszámlálási felelősnél jelentkezve tudja azt megtenni.
A népszámlálási adatkörök adattartalma:
A 2021. évi népszámlálási adatkörök pontos adattartalma a 2018. évi CI. törvény 2. §-a alapján került kialakításra, figyelembe véve az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendeletében részletesen felsorolt kötelezően előállítandó adatokat, továbbá lehetővé téve az alapvető hazai igények bármely területi szintre történő kielégítését is. A 2011. évi népszámlálás eredményeinek felhasználásából kiindulva a gyűjtött adatoknak biztosítaniuk kell a korábbi népszámlálások adataival való összehasonlítást, továbbá összevethetőknek kell lenniük a népszámlálás során felhasználni kívánt adminisztratív adatokkal. Az adminisztratív adatforrások hozzájárulnak a teljes lefedettség biztosításához, a hiányzó adatok pótlásához, az adatok minőségének javításához, ugyanakkor az ilyen jellegű felhasználásuk a közvetlen adatfelvételek regiszter alapú kiváltását készíti elő. Ezt az is szükségessé teszi, hogy 2024-től a kötelezően előállítandó népszámlálási jellegű adatokat már nem tízévenként, hanem évente kell szolgáltatni a népszámlálások jövőjére vonatkozó európai uniós jogszabálytervezet szerint. A népszámlálás adatköreinek részletes tartalmát a Vhr. 2. melléklete határozza meg.
A válaszadói terhek csökkentése érdekében a népszámlálás kérdésanyagát úgy kell összeállítani a kérdőíven, hogy az jól érthető és könnyen megválaszolható legyen. A kérdőív kialakítása során kiemelt szempont – kihasználva az elektronikus kérdőívben rejlő lehetőségeket –, hogy minden válaszadónak csak a rá vonatkozó kérdéseket tegyük fel, a lehető legrövidebbre csökkentve ezzel a kitöltéshez szükséges időt.
a) Családi és utónév
A név megkérdezése a felelős és számon kérhető kitöltést biztosítja, továbbá a születési dátummal (amely szintén minden népszámlálás kötelező eleme a korstruktúra megállapítása érdekében) együtt egyértelmű azonosítást tesz lehetővé, ami az adminisztratív adatokkal való megbízható – kizárólag statisztikai célú, megfelelő törvényi garanciák mellett és ellenőrzött módon történő – összekapcsolás alapja.
b) Állampolgárság
Az állampolgárság az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete szerint, mint a nemzetközi vándorlás mérésének, valamint a külföldiek egy adott országon belüli jelenlétének alapvető jellemzője, kötelező adatkör. Az egyes térségek nemzetközi kapcsolatrendszerének feltárását teszi lehetővé a Magyarországon élő, de nem magyar állampolgárok számbavétele.
c) Lakóhelyek, lakcímadatok
A tényleges lakóhely szükséges az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendeletében megfogalmazott népességfogalom biztosításához, továbbá a pontos és valós vándorlási és ingázási statisztikák elkészítéséhez is. A jelenleg érvényes magyarországi bejelentési rendszer szerinti lakcímek nem minden esetben fedik azt a lakást, ahol az adatszolgáltató ténylegesen, életvitelszerűen él. A népszámláláskor tehát szükséges megkérdezni azt a lakcímet is, amelyet a személy tényleges lakóhelyének tekint, függetlenül attól, hogy oda bejelentkezett-e vagy sem.
Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete előírja a születéskori lakóhely és/vagy a születési hely, továbbá az egy évvel korábbi lakóhely kérdezését is. E lakóhelyek és a jelenlegi tényleges lakóhely összevetése a vándorlások mértékének és irányának vizsgálatára általánosan alkalmazott módszer.
A népszámlálás adatot gyűjt az összeírás helyén kívüli lakcímekről is, magyarországi címek esetén házszám-, külföldi lakcím esetén településszinten. Erre egyrészt azért van szükség, hogy adott személy csak egyszer, a tényleges lakóhelyén kerüljön beszámításra a lakónépességbe, másrészt azért, hogy a más adminisztratív adatforrásban kezelt címadatokkal összevetve javítható legyen a gyűjtött adatok minősége.
A térben és időben különböző lakóhelyadatok gyűjtése hosszú távú vándorlási folyamatok, a térségi kapcsolatrendszerek feltárását teszi lehetővé, továbbá a külterületi népesség alakulásáról tájékoztat, lehetővé téve a tanyás térségek lehatárolását.
d) Lakáshasználati jogcím
Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete kötelező jellemzőként sorolja fel a háztartások lakáshasználati jogcímét, ami a háztartásban élő személyek lakáshasználati jogcíméből állítható elő.
e) Nemzetiséghez tartozás
A népesség nemzetiségi összetételének, a nemzetiségi kötödés formáinak részletes területi vizsgálata csak népszámlálásból származó adatok alapján lehetséges, ezek az adatok ilyen részletességben más forrásból nem állíthatók elő. A nemzetiség, az anyanyelv és a családi, baráti közösségben beszélt nyelv megkérdezése a 2011. évi népszámlálás gyakorlatával azonos módon történik. A kérdésekre a válaszadás önkéntes. A nemzetiségre vonatkozó adatok a feldolgozást követően teljes anonimizálásra kerülnek.
f) Nyelvismeret
A nyelvtudás a társadalom szellemi tőkéjének fontos része. A nyelvtudásra vonatkozó kérdés hagyományosan részét képezi a népszámlálások programjának. Jelenleg nem áll rendelkezésre más adatforrás, amely a nyelvtudásról teljes körű adatokat biztosítana.
g) Vallás
A népszámlálás az egyetlen olyan adatforrás, amelyből lehetőség nyílik megismerni a hazai vallási viszonyokat, és összehasonlítható módon követni az egyes felekezetekhez kötődők számának, társadalmi, területi jellemzőinek változásait. A népszámlálás adatai más adatforrásokból nem pótolhatók vagy helyettesíthetők. A vallásra vonatkozó kérdésre a válaszadás önkéntes. A vallásra vonatkozó adatok a feldolgozást követően teljes anonimizálásra kerülnek.
h) Háztartások, családok
A háztartások és a családok vizsgálatának jelentőségét alapvetően meghatározza, hogy a háztartások a társadalom legkisebb gazdasági, a családok pedig a legkisebb vérségi, rokoni egységei. A családpolitikai célok meghatározásához, a családok helyzetének pontos megismeréséhez nélkülözhetetlenek a népszámlálásból származó adatokra épülő vizsgálatok, elemzések. A családok életkörülményeinek feltérképezéséhez a népszámlálás jelenleg egyedülálló adatforrást biztosít. Ennek érdekében kerülnek felvételre a családi állapotra, családi állásra, élve született gyermekek számára, születési idejére, továbbá a párkapcsolatokra vonatkozó adatok.
Az élve született gyermekekre vonatkozó népszámlálási adatok a demográfiai változások, a termékenység hosszú távú vizsgálatának egyedülálló adatforrását jelentik.
i) Iskolázottság, digitális jártasság
Az egyes iskolai végzettségi szintekhez tartozók száma és aránya az egyik legfontosabb jellemzője egy ország lakossága tudásvagyonának, szellemi potenciáljának. A hivatalos nyilvántartások pedig jelenleg nem tartalmazzák teljes körűen a személyek iskolai végzettségét. A szakképzettség teljes körű számbavételét és feldolgozását nehezítő tényező ugyanakkor a szakképzési rendszer folyamatos változása és a lakosság képesítéseinek sokfélesége, így módszertani szempontból ez az egyik legnehezebben megoldható területe a népszámlálásnak.
Az iskolai és szakmai végzettség adatkör adattartalma lényegesen egyszerűsödik 2021-ben, ezáltal a kérdésblokk könnyebben és rövidebb idő alatt megválaszolható lesz.
Az iskolázottsággal kapcsolatos kérdések az új népszámlálási programban kiegészülnek a digitális jártasságra vonatkozó kérdéssel információt gyűjtve a lakosság digitális „írni-olvasni” tudásáról.
j) Gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató, munkahely
A munkaerőpiaci helyzet alapvetően meghatározza a háztartások jövedelmi viszonyait. A gazdasági aktivitás adatköre teszi lehetővé a népesség foglalkoztatott, munkanélküli, ellátásban részesülő inaktív és eltartott csoportjainak lehatárolását. Részletes adatokat szolgáltat a lakosság foglalkozási szerkezetéről, továbbá a munkahely és a tényleges lakóhely településének összevetésével az ingázás településenkénti mérését is lehetővé teszi. A 2021. évi kérdések révén az adatszolgáltatók bizonyos csoportjainak kevesebb adatot kell szolgáltatniuk foglalkozásukkal összefüggésben.
k) Egészségi állapot, fogyatékosság
A fogyatékossággal élők helyzetének javítását, esélyegyenlőségének biztosítását célzó programok szempontjából az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó adatok különleges értéket képviselnek, és az érdekvédelmi szervezetek számára is nélkülözhetetlenek. A fogyatékossággal élő emberek életkörülményeiről más adatforrásból ilyen részletezettségű adatok nem állnak rendelkezésre, a beavatkozások területi szempontú orientálásához pedig elengedhetetlen az ilyen tartalmú adatok gyűjtése.
Az egészségi állapot adattartalma kiegészül az ENSZ Washington Group on Disability Statistics szakértői csoportja által javasolt népszámlálási kérdéssel, ami az 5 évesnél idősebb népesség egészségi állapotát méri azzal, hogy rákérdez néhány alapvető funkcionális tevékenységre, hogy azok elvégzésében az egészségi állapot okoz-e nehézséget.
Az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében a 2011. évi kérdőívvel összehasonlításban az adattartalomnak nem része a fogyatékosság keletkezésének idejére vonatkozó kérdés.
Az egészségi állapottal, fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre a válaszadás önkéntes.
l) Lakásadatok
A lakásadatok az életkörülményeket meghatározó és leíró alapvető jellemzők. A települési, településen belüli infrastrukturális fejlesztések tervezése, végrehajtása és a lakosság életkörülményeinek értékelése szempontjából nélkülözhetetlen információt nyújtanak. Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendeletének melléklete a lakásokra vonatkozóan is felsorolja a kötelezően gyűjtendő adatokat, amelyeket – adatkörökbe rendezve – a törvény is tartalmaz. A népszámlálás során gyűjtött adatok átfogó képet adnak a magyarországi lakásállomány számáról, nagyság szerinti összetételéről, egyes felszereltségi és közmű-ellátottsági jellemzőiről, továbbá a tulajdonviszonyokról. A lakásokra vonatkozó adatkörök tartalma a 2011. évi népszámláláshoz képest csak kis mértékben változott. Az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében az épületek típusára és a villannyal való ellátottságra vonatkozó kérdések elhagyásra kerültek. A felszereltség adatkör kiegészítésre került az internetelérésre vonatkozó tartalommal.
m) Intézetek
A népszámlálási program tartalmazza a közösségi elhelyezést nyújtó intézetek összeírását is, hiszen a lakosság egy jelentős része (pl. szociális otthonok lakói, kollégisták) ilyen intézményekben él. Az intézetek adatai közül – az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében – a legfontosabb információk – a cím, megnevezése, rendeltetése és a férőhelyek száma – felvételére kerül sor.
Pénzügyi rendelkezések:
A Vhr. rendelkezik a feladatok végrehajtásával összefüggésben a települési polgármesteri hivataloknak, közös önkormányzati hivataloknak átadásra kerülő pénzösszegekről, azok díjtételeiről, normatíváiról. A forrás fedezetet nyújt valamennyi, a népszámlálás területi végrehajtásával összefüggésben felmerült személyi és dologi kiadásra.
2. Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OSAP Korm. rendelet) módosítása
A fentieken túlmenően a kormányrendelet tartalmazza az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OSAP Korm. rendelet) módosítását.
A KSH 2020-ban hajtja végre az Agrárcenzus, 2020 adatfelvételt. Az OSAP Korm. rendelet 1. melléklete 2374 számon tartalmazza ezt az adatfelvételt.
A koronavírus-járvány által jelentett veszélyhelyzetre tekintettel az Agrárcenzus adatfelvételnek az elektronikus adatszolgáltatási szakaszát lehetett csak elindítani 2020. június 5-én. A terepen történő összeírásra előreláthatóan szeptember 19. és december 15. között kerül sor. A pontos dátumok a járványügyi helyzet függvényében változhatnak.
Az OSAP Korm. rendelet az adatszolgáltatás elektronikus csatornájaként egyrészt a KSH-Elektra rendszert, másrészt az E-Mező rendszert határozza meg. Tekintettel arra, hogy a KSH elkészült, saját fejlesztésű adatgyűjtő rendszere alkalmas az adatfelvétel korszerű és biztonságos lebonyolítására, így az adatszolgáltatás az adatszolgáltatók erre kijelölt része esetében ezen az új rendszeren keresztül fog történni (MAJA rendszer). Ugyanez a rendszer lesz a csatornája a 2219 OSAP számú, „Egyéni gazdaságok decemberi összeírása” című adatgyűjtésnek is. Mindezek alapján szükséges az OSAP Korm. rendelet 1. mellékletének ennek megfelelő módosítása.
A legfontosabb gazdasági mutatók közé tartozó, az inflációt mérő fogyasztóiár-index adatgyűjtés jelenleg döntő többségében közvetlen helyszíni összeírásra támaszkodik. Ezt az adatgyűjtési módszert azonban a koronavírus miatti rendkívüli helyzet jelentősen korlátozta, helyszíni összeírásra ebben az időszakban nem volt lehetőség. Mivel hasonló eset a jövőben sem zárható ki, valamint a minél teljesebb körű adatfelvétel érdekében, szükség van a helyszíni összeírást megfelelő mértékben kiegészítő, illetve részben helyettesítő adatforrásokra. A fogyasztóiár-indexhez szükséges adatok egy része kiskereskedelmi szolgáltatók (webshopok), hirdetők és ár-összehasonlító oldalak weblapjain nyilvánosan elérhetők, ugyanakkor az adatok mennyisége miatt manuálisan nem begyűjthetők. Ezen adatok automatizált módszerekkel történő gyűjtése, illetve átvétele biztosíthatja a fogyasztóiár-index minőségének folytonosságát azokban az esetekben is, amikor a helyszíni összeírás lehetősége részben vagy egészben nem megvalósítható. Tekintettel arra, hogy az internetes oldalak üzemeltetői sok esetben technikai megoldásokkal korlátozzák az automaizált lekérdezéseket, így szükséges ennek az adatgyűjtési módnak a kötelező előírása az arra kijelölt adatszolgáltatók körében az 1006. nyilvántartási számú, „Fogyasztói árösszeírás” adatgyűjtés vonatkozásában.
Azon kiskereskedelmi egységek esetében, amelyeknek nincs rendelkezésre álló honlapjuk az adatok automatikus gyűjtéséhez, a helyszíni adatgyűjtés nagyobb volumenben a kiskereskedelmi egységek és cégek e-mailes felkeresésével és azon keresztüli adatszolgáltatással biztosítható a fogyasztóiár-index minőségének folytonossága érdekében, amikor helyszíni összeírás nem lehetséges.
A fentieken túlmenően az Igazságügyi Minisztérium javaslatára módosításra kerül a 2030. nyilvántartási számú, „Jelentés az igazságügyi pártfogó felügyelői tevékenységről” című adatgyűjtés gyakorisága és beérkezési határideje.
A 2030. számú adatgyűjtés ennek megfelelően évenként kerülne végrehajtásra, a tárgyévet követő január 20-ig történő beérkezési határidővel.
A módosítás oka, hogy az adatgyűjtés és adatszolgáltatás alapja az igazságügyi pártfogó felügyelői területen kialakításra kerülő új iktató- és nyilvántartórendszer lenne. A koronavírussal kapcsolatos járványügyi helyzet kihatással van az új szakrendszer bevezetésének időpontjára is. Az új rendszer bevezetésére 2020 májusában került volna sor, a bevezetést az adatok migrálása előzi meg a jelenlegi rendszerből. Tekintettel arra, hogy a bevezetés és ennek kapcsán az adatok migrálása – a járványügyi helyzetre tekintettel – későbbi, előre még nem látható időpontban valósul meg, a korábbi, tárgyfélévi adatszolgáltatást a kormányhivatalok, az adatgyűjtést és ebből a közzétételi feladatot az Igazságügyi Minisztérium várhatóan nem tudná ellátni, ezért kerülne sor az éves gyakoriságra történő módosításra, valamint a beérkezési határidő januárra történő kitolására.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás