374/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet indokolás
374/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet indokolás
az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 374/2020. (VII. 30.) Korm. rendelethez
2020.07.31.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdése alapján az indokolás Indokolások Tárában történő közzététele a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján indokolt.
Az 1. §-hoz
Az energetikai létesítmények tekintetében szükséges annak kormányrendeleti szintű pontosítása, hogy az azonosítási eljárást kinek kell lefolytatnia. A vonatkozó szabályok korábban a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvénynek (a továbbiakban: Lrtv.) az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel történt módosítása hatálybalépését megelőzően hatályos 10. § (2) bekezdésében, valamint 11. §-ában szerepeltek.
A 2. §-hoz
Az Lrtv.-nek az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel történt módosítását követően a törvényből kikerülő 10. § (2) bekezdésében, valamint 11. §-ában szereplő rendelkezések kerülnek szabályozásra kormányrendeleti szinten.
A 3. §-hoz
A létfontosságú rendszerelemek meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként jelenleg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a villamosenergia-rendszer tekintetében jár el. A távhő új alágazatként kerül be az energia ágazatra vonatkozó szabályozásba. A Hivatal ismeretére, jelentős tapasztalatára és gyakorlatára tekintettel indokolt a Hivatalt kijelölő hatóságként meghatározni a távhőágazat tekintetében.
A földgáz esetében osztott hatáskör létesítése javasolt. Indokolt a bányafelügyelet kijelölő hatáskörének a megtartása a földgázkitermelés tekintetében, a tevékenység lokális jellege folytán.
A létfontosságú rendszerelemek kijelölése túlmutat a műszaki-biztonsági kérdéseken, rendszerszintű megközelítést kíván, továbbá az európai létfontosságú rendszerelemek meghatározása terén is átfogó szemlélet szükséges.
A Hivatal rendszerszintű szemlélettel és uniós rendszerbiztonsági beágyazottsággal rendelkezik nemcsak a villamosenergia-, hanem a földgázszabályozás területén is. Ennek révén tudja biztosítani a különböző közműrendszerek közötti függőségi helyzetek megfelelő értékelését és az energetikai ágazatokban a kockázatok rendszerszintű kezelését.
Mindemellett a normaszöveg is elsősorban ellátásbiztonsági szempontok alapján határozza meg a nemzeti létfontosságú rendszerelemek ágazati kritériumait (pl. kiesés időtartama, érintett fogyasztók száma, az átlagos fogyasztási viszonyoknak megfelelő mértékű kapacitás, a kieső kapacitás helyettesíthetősége), amelynek megőrzése – mind a hazai, mind az uniós szabályozás alapján – többek között a Hivatal feladatkörébe tartozik.
A 4. §-hoz
Az európai létfontosságú rendszerelemek ágazati kritériumairól rendelkezik.
Az 5–8. §-hoz
A villamos energia tekintetében az átvitel, az átviteli rendszerirányítás, az elosztás és a termelés mellett a Black Start szolgáltatás kormányrendeletben történő szabályozása arra figyelemmel szükséges, hogy egy esetleges rendszerösszeomlás (blackout) esetén a villamosenergia-rendszer újraindítására kizárólag a Black Start szolgáltatás igénybevételével van lehetőség.
A kőolaj alágazat tekintetében nem változtak a 2013-ban meghatározásra került ágazati kritériumok.
A földgáz alágazat tekintetében indokolt a rendszerirányítás leválasztása és külön szerepeltetése a szállítástól. Utóbbinál továbbra is megfelelő a jelenleg hatályos 85%-os szabály, kiegészítve a fennmaradó rendszerelemmel is. A rendszerirányítás esetén javasoljuk a 8 órán túli kiesést, abban az esetben, ha az ellátásbiztonsági kockázatot jelent. A földgázelosztás és -tárolás esetében továbbra is megfelelőek a jelenleg hatályos rendelkezések.
A távhőszolgáltatás lokális jellegű, tehát településekhez köthető szolgáltatás, továbbá a távhőszolgáltatók és távhőtermelők a településeknek adott részeit látják el fűtéssel és meleg vízzel. A távhőszolgáltatás kiesése más vezetékes közműellátás igénybevételét nem korlátozza. Így szükség esetén az arra rászorulók részére a fűtés és meleg víz részleges pótlása átmenetileg ezek segítségével is megoldható (például a meleg víz tűzhelyen történő előállítása, fűtéshősugárzó). Ezen átmeneti megoldások lehetőségéből és a fűtés esetén az épületek hőtartásából adódóan a távhőszolgáltatás átmeneti kiesése a felhasználók (díjfizetők) számára nem jelent olyan áthidalhatatlan problémát, amely miatt a felhasználók napon belüli külső vagy központi segítségre szorulnának.
A 9–12. §-hoz
A jelentős zavar mértékének az energia ágazatban történő meghatározása a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvből fakadó tagállami kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.
A 13–16. §-hoz
Az alapvető szolgáltatásokhoz tartozó küszöbértékeknek az energia ágazatban történő meghatározása a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvből fakadó tagállami kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.
A 17. §-hoz
A biztonsági összekötő személy képesítési követelményeinek meghatározása az energetikai ágazatban.
A 18. §-hoz
A rendkívüli eseményekre vonatkozó ágazati szabályok meghatározása az egyes energetikai alágazatokban, összhangban az Lrtv. követelményeivel.
A 19–22. §-hoz
Hatályba léptető, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezések, valamint jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás