389/2020. (VIII. 8.) Korm. rendelet indokolás
389/2020. (VIII. 8.) Korm. rendelet indokolás
a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet és a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról szóló 389/2020. (VIII. 8.) Korm. rendelethez
2021.05.31.
A jogszabály – a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet módosításával – lehetőséget biztosít a szakképző intézményekben tanulók részére, hogy képzési hitelt vegyenek fel tanulói jogviszonyuk, illetve felnőttképzési jogviszonyuk fennállása alatt a jelenleg hallgatói hiteleket folyósító Diákhitel szervezettől. A jogszabály szerint képzési hitelt vehetnek igénybe továbbá a felnőttképzésben részt vevők a szakképzések megszerzéséhez vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésekhez.
A kormányrendelet a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény felhatalmazása alapján megállapítja a képzési hitel igénybevételének feltételeit, ennek keretében a hallgatói hitelhez hasonlóan meghatározza a képzési hitel fogalmát, a képzési hitelre jogosultak körét és az igénybevétel részletes feltételeit.
A képzési hitelen belül a jogszabály rendelkezik a szabadon felhasználható képzési hitel maximális összegéről, ami megegyezik a szabadon felhasználható hallgatói hitel maximális összegével. Korlátot szab továbbá a felnőttképző által szervezett képzés képzési díjának megfizetésére felvehető kötött felhasználású képzési hitel legmagasabb összegére. Magasabb képzési díj esetén a képzésben résztvevőnek a hitelt saját forrásból kell kiegészítenie. Az átjárhatóság biztosítása érdekében a kormányrendelet szerint a törlesztési kötelezettség szünetel abban az esetben, ha a hitelfelvevő szakképzést követően felsőoktatási intézménybe jelentkezik, illetve fordítva. A túlzott eladósodás korlátozása érdekében rögzítésre kerül az egy ügyfélnek nyújtható szabad felhasználású hallgatói és képzési hitelek együttes összegének legmagasabb mértéke, ugyanakkor a limitre vonatkozó szabály alkalmazása során a jogszabály hatálybalépését megelőzően megkötött szabad felhasználású hallgatói hitelszerződéseket nem kell figyelembe venni.
Annak érdekében, hogy a képzési hitelek kamata kedvező legyen a hitelfelvevők számára, a képzési hitelek kamatához az állam kamattámogatást biztosít abban az esetben, ha a kamatláb a szabad felhasználású képzési hitel esetén a szabad felhasználású hallgatói hitel, a kötött felhasználású képzési hitel esetén a kötött felhasználású hallgatói hitel ügyfél által fizetendő kamatlábát meghaladná.
A hallgatói hitelektől eltérően a képzési hitelek törlesztése nem jövedelemarányos. Annak érdekében, hogy a hitel rögzített futamidő alatt visszafizetésre kerüljön, a törlesztést egyenlő részletekben kell teljesíteni a hitelfelvevő választásától függően a jogszabályban meghatározott minimális és maximális idő alatt.
A képzési hitelre egyéb feltételek tekintetében a hallgatói hitelre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A jogszabály továbbá hatályon kívül helyezi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésekre igényelhető képzési hitelre vonatkozó rendelkezést a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletből tekintettel arra, hogy a képzési hitelekre vonatkozó szabályokat együtt, a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet fogja meghatározni.
A jogszabályhoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre az Indokolások Tárában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás