40/2020. (VIII. 7.) AM rendelet

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A florisztikai, társulástani és természetvédelmi szempontból országos szinten jelentős értéket képviselő kékperjés-cseres-tölgyes állomány jellegének, természetességi állapotának hosszú távú fenntartása és fejlesztése.

1.2. A területen előforduló védett fajok populációjának – kiemelten a réti kardvirág (Gladiolus imbricatus) országos jelentőségű állományának – megőrzése, gyarapodásuk elősegítése.

1.3. A tájképi és kultúrtörténeti értéket képviselő legelőerdőkép megőrzése.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A tölgyes állományokban az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérését elősegítő fafajösszetétel, faállományszerkezet és koreloszlás fenntartását, javítását elősegítő erdőgazdálkodási tevékenység.

2.2. A tölgyes állományokban a folyamatos erdőborítás biztosítása.

2.3. Az unikális lágyszárú szint számára szükséges fényviszonyok és vízháztartás biztosítása a tölgyes állományokban.

2.4. A talajfelszín és a természeti értékek kíméletével folytatott erdő- és vadgazdálkodás.

2.5. A terület jellemző élőhelyei özöngyomok okozta állapotromlásának mérséklése, megakadályozása.

2.6. A jellegtelen faállományok területén természetközeli állapotú erdei életközösség kialakulásának elősegítése, ezáltal a kékperjés-cseres-tölgyes állományok stabilitásának növelése.

2.7. Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő, hatékony természetvédelmi kezelést, a degradálódott élőhelyek rehabilitációját támogató kutatások, valamint a beavatkozások hatásainak rendszeres nyomon követése és dokumentálása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.1.1. A terület vízháztartásának, természetes lefolyásviszonyainak megváltoztatása, a meglévő vízelvezető árkok felújítása, kotrása tilos. Szükség szerint azok elgátolásáról – a gazdálkodóval egyeztetett módon – a terület természetvédelmi kezeléséért felelős Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) gondoskodik.

3.1.2. Fajok védelme

3.1.2.1. Amennyiben a 3.1.5. alpontnak megfelelően elvégzett felmérések eredménye alapján a konkurenciaviszonyok a lágyszárú szintet és az ott előforduló védett természeti értékek állományait jelentős mértékben veszélyeztetik, azt aktív beavatkozás útján szabályozni kell arra figyelemmel, hogy az alkalmazott kezelési mód az újulatot és a faállományt jelentős mértékben nem károsíthatja. E munkálatokat az igazgatóság végzi a gazdálkodóval egyeztetett módon, az újulat és a faállomány kiemelt védelmére figyelemmel.

3.1.3. Látogatás

3.1.3.1. A területen gépjárművel csak

3.1.3.1.1. természetvédelmi kezelés,

3.1.3.1.2. jogszerűen folytatott erdő- és vadgazdálkodási tevékenység,

3.1.3.1.3. a területen elvégzendő hatósági feladatok ellátása,

3.1.3.1.4. veszély- vagy kárelhárítás,

3.1.3.1.5. hulladékgyűjtés és -szállítás

megvalósítása érdekében szabad közlekedni.

3.1.4. Természetvédelmi infrastruktúra

3.1.4.1. Tájékoztató táblák és egyéb, a természetvédelmi bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló létesítmények, sétautak kialakítása, fenntartása nem okozhatja a terület természeti értékeinek állapotromlását, és megfelelő méretezéssel, elhelyezéssel, anyag- és színhasználattal kell tájba illeszteni azokat.

3.1.4.2. A terület hatósági tájékoztató táblával történő megjelölését a tábláknak a terület határa és a területre bevezető utak találkozásánál történő kihelyezésével végzi el az igazgatóság.

3.1.5. Kutatás, vizsgálatok

3.1.5.1. Az igazgatóság az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérése érdekében gondoskodik a természetvédelmi kezelés szempontjából kulcsfontosságú fajok állományának évenkénti felméréséről.

3.1.5.2. A lágyszárú szint számára kedvező konkurenciaviszonyok értékelését az igazgatóság legalább 5 évente elvégzi.

3.1.6. Terület- és földhasználat

3.1.6.1. A területen épület nem létesíthető.

3.1.6.2. A vadászható vadfajok által a terület természeti értékeiben okozott károkozást elsősorban vadászattal kell megelőzni vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni.

3.1.6.3. A területen folyó vadgazdálkodás során a nagyvadállomány-szabályozás alapvető szempontjaként kell érvényesíteni, hogy a faállomány a társulásra jellemző elegyarányban legyen képes megújulni, és a védett növényfajok állományai ne károsodjanak jelentős mértékben. Amennyiben ez a cél állományszabályozás útján nem érhető el, úgy a nagyvad kártételét a vadgazdálkodó egyéb (pl. a 3.1.6.5. alpont szerinti) vadkárelhárító intézkedések alkalmazásával köteles megelőzni.

3.1.6.4. A területen vadászati és vadgazdálkodási létesítmények csak a védett fajok élőhelyeit figyelembe véve, azok kíméletével, az igazgatósággal előzetesen egyeztetett helyszínen alakíthatók ki.

3.1.6.5. Amennyiben az újulat megóvása és a védett fajok vad általi károsításának megelőzése – a feltétlenül indokolt mértékben létesített – kerítéssel történik, a veszélyeztető tényező relevanciájának megszűntét követően a kerítést az azt létesítő gazdálkodónak fel kell számolnia. A kerítés létesítését, felszámolását (beleértve a megközelítés, szállítás céljából történő közlekedést) a védett növényfajok állományaira figyelemmel, azok károsítása nélkül kell végezni.

3.1.6.6. A területen burkolt utak nem létesíthetők.

3.1.6.7. Technikai sportok nem végezhetők a területen.

3.1.6.8. A terület feletti légtérben tilos a légi úton történő vegyszerkijuttatás.

3.1.6.9. Infrastruktúra-hálózatok, közművek (elektromos távvezetékek és állomások, kőolaj-, földgáz- és kőolajtermék-távvezetékek) létesítése tilos.

3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Erdők kezelése

3.2.1.1. Az 1. és 2. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel és stratégiákkal összhangban az „A” kezelési egységbe sorolt, kedvező természetességi állapotú tölgyes állományokban kizárólag az e rendelet hatálybalépésekor meglévő erdőborításból és erdőszerkezetből fakadó ökológiai előnyök és tájképi adottságok hosszú távú érvényesülését biztosító erdőgazdálkodás folytatható. A faállományban változatos korszerkezetet kell kialakítani, fenntartani. A főfafaj, a kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett egyéb fafajok fajonkénti elegyaránya nem haladhatja meg az 50%-ot.

3.2.1.2. Az „A” kezelési egységben

3.2.1.2.1. a fahasználatok során legfeljebb 6 darab/hektár sűrűségben kijelölt álló holt faegyedet meg kell hagyni,

3.2.1.2.2. fekvő holtfa eltávolítása csak a védett természeti értékek károsodásának megelőzése céljából vagy havária esetén, az erdő felújulásához feltétlenül szükséges mértékben végezhető.

3.2.1.3. A „B” kezelési egységbe sorolt állományokban a felújítást követően, a nevelővágásoktól kezdve kell az „A” kezelési egységbe sorolt állományokra vonatkozó kezelési előírásokat alkalmazni.

3.2.1.4. A fakitermeléseket a védett növényfajok állományaira figyelemmel, az igényeiknek megfelelő fényviszonyokat biztosítva kell végezni.

3.2.1.5. A fahasználatok során a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), bibircses nyír (Betula pendula), vadkörte (Pyrus pyraster), mezei szil (Ulmus minor) egyedei legalább a fajonként 5% elegyarány eléréséig kímélendők. Alászorult egyedeik – amennyiben ez nem ellentétes védett növényfajok megőrzésével – fejlődésükben megsegítendők.

3.2.1.6. A cserjeszint fahasználattal összefüggő gyérítése csak a lehetséges fakitermelési technológia alkalmazásához feltétlenül szükséges mértékben, a védett növények előfordulását és élőhelyi igényeit figyelembe véve történhet.

3.2.1.7. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a teljes talaj-előkészítés tilos.

3.2.1.8. A területen bárminemű égetés tilos.

3.2.1.9. A fakitermeléseket követően visszamaradó gallyakat és ágfát oly módon kell elhelyezni, hogy azok ne károsítsák a védett növényfajok állományait.

3.2.1.10. Fakitermelés augusztus 15. és március 15. között végezhető.

3.2.1.11. Feltáró utak, rakodók, közelítő nyomok csak a védett fajok állományait figyelembe véve, azok károsítása nélkül alakíthatók ki.

3.2.1.12. Fakitermelés, közelítés csak száraz vagy fagyott talajon, a védett növények állományaira figyelemmel, azok károsítása nélkül végezhető.

3.2.1.13. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható.

3.2.1.14. Az idegenhonos, intenzíven terjedő fafajok terjedését meg kell akadályozni.

3.2.1.15. Vegyszeres kezelés csak intenzíven terjedő fafajok esetében alkalmazható a következők szerint:

3.2.1.15.1. vegyszer kijuttatása kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, permetezéssel (utóbbi esetben a 3.1.6.8. alpontra figyelemmel) történhet,

3.2.1.15.2. 8 cm-es törzsátmérőt meghaladó faegyedek esetében injektálás vagy a vágásfelület azonnali kenése,

3.2.1.15.3. a fiatal egyedek vagy korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében kéregsebzéses kenés vagy a levélfelület meleg, napos, szélcsendes időben történő permetezése,

3.2.1.15.4. a fiatal egyedeket és sarjakat még a 150 cm-es magasság elérése előtt kezelni kell,

3.2.1.15.5. az injektálás, a kéregsebzés vagy a vágáslap kenése útján végzett kezelést augusztus−október folyamán kell végezni,

3.2.1.15.6. az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe – az injektálással történő kezelés kivételével – színezőanyagot kell keverni,

3.2.1.15.7. permetezéssel történő kezelés esetén gyorsan felszívódó hatóanyagú, szelektív kezelésre alkalmas vegyszerek alkalmazhatók.

3.2.1.16. A 3.2.1.2., 3.2.1.4., 3.2.1.6., 3.2.1.9., 3.2.1.11. és 3.2.1.12. alpont szerinti tevékenységeket azok tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal be kell jelenteni az igazgatóságnak. Az igazgatóság a tevékenység tervezett időpontja előtt a bejelentő rendelkezésére bocsátja azokat az aktuális információkat – beleértve a 3.2.1.2.1. alpontnak megfelelően kijelölt álló holtfaegyedek elhelyezkedését −, amelyek az adott tevékenységnek a megfelelő alpontban meghatározott feltételek szerinti jogszerű elvégzéséhez szükségesek.