2020. évi XLI. törvény indokolás
2020. évi XLI. törvény indokolás
az egyes törvényeknek a piacfelügyelettel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XLI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/1020 rendelet] megalkotására azért került sor, mert a belső piacon értékesített termékek számának növekedése piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi problémákat okozott. Az elmúlt években európai uniós szinten a veszélyes termékekre vonatkozó európai gyors riasztási rendszerbe (RAPEX új nevén: Safety Gate) a tagállamok több mint 2000 bejelentést küldtek veszélyes, a fogyasztókra nézve súlyos kockázatot jelentő termékekből. Különösen problémás a fogyasztók által a harmadik országokból közvetlenül online megrendelt termékek piacfelügyelete. Az előterjesztés minden hazai piacfelügyeleti hatóságra vonatkozik.
Az (EU) 2019/1020 rendelet számos újítása mellett kiemelendő a gyakorlatban eddig is létező logisztikai szolgáltató – fulfilment house – részére piacfelügyeleti kötelezettségek megállapítása. Az (EU) 2019/1020 rendelet kiegészíti a gazdasági szereplő fogalmát. Ha nincs az Unió területén letelepedett gyártó, importőr vagy meghatalmazott képviselő, akkor gazdasági szereplőnek kell tekinteni a logisztikai szolgáltatót is. Az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikk 11. pont alapján a logisztikai szolgáltató az a természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál az alábbiak közül: raktározás, csomagolás, címzés és feladás az érintett termékek tulajdonlása nélkül, kivéve a postai és csomagkézbesítési szolgáltatásokat, valamint bármely más postai szolgáltatást vagy árufuvarozási szolgáltatást. Eddig a logisztikai szolgáltatók lényegében raktárként funkcionáltak, velük szemben piacfelügyeleti hatósági eljárás lefolytatására hatáskör hiányában nem volt lehetőség. Az Unióban letelepedett gyártó, importőr és meghatalmazott képviselő hiányában az (EU) 2019/1020 rendelet alapján szükség szerint a logisztikai szolgáltató esetén is hatáskört kapnak a piacfelügyeleti hatóságok, így lehetőség lesz velük szemben is piacfelügyeleti hatósági eljárás lefolytatására. Ezzel a korábbi előírások szerint „megszakadt” értékesítési lánc az új szabályok alapján folyamatos lesz, tehát lesz olyan szereplő, akivel szemben a piacfelügyeleti hatóság el tud járni. A piacfelügyeleti hatóságok gyakorlata alapján ennek leginkább az online kereskedelem és az online piacfelügyelet terén van jelentősége.
A piacfelügyeleti hatóságok súlyos kockázat esetén, amennyiben más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre, hatáskört kapnak:
online interfészről (honlap és applikáció) tartalom eltávolítására,
online interfészre való belépéskor kifejezett figyelmeztetés megjelenítésére, valamint az online interfészre való belépés korlátozására.
Az online interfészen ez esetben a honlapot, applikációt kell érteni. A cél, hogy a veszélyes pl.: a forgalomból kivont termékek a webáruházakban ne legyenek elérhetők a fogyasztók részére.
A „honlapblokkolás” gyakorlati megvalósítását azonban nem a piacfelügyeleti hatóságok, hanem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, a piacfelügyeleti hatóságok kizárólag a „blokkolás” alapjául szolgáló határozatot hozzák meg. Ez a hatáskör lényegében megegyezik a fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködése kapcsán az ún. CPC-keretében a fogyasztóvédelmi hatóság ún. „honlapblokkolással” összefüggő hatásköreivel.
Az (EU) 2019/1020 rendelet növelni kívánja a gazdasági szereplők önkéntes intézkedéseinek az arányát (pl.: önkéntes termékvisszahívás). Ha erre nem kerül sor a szükséges intézkedéseket a piacfelügyeleti hatóságok hozzák meg (pl.: forgalomból való kivonás).
Kiemelendő még a közös uniós vizsgálati létesítmények bevezetése is, amelyek segítséget jelenthetnek arra az esetre, ha a tagállam nem rendelkezik a laborvizsgálatok elvégzéséhez szükséges kapacitással, vagy az adott termék veszélyességének megállapításához szükséges akkreditációval, így másik országban lévő uniós vizsgálóhely közreműködésével kerül sor a vizsgálat lefolytatására.
Az (EU) 2019/1020 rendelet a piacfelügyeletet érintő ügyekben a piacfelügyeleti hatóságok egymás közötti és az Európai Bizottsággal való kommunikációs csatornaként az elektronikus, archiválást és információcserét biztosító rendszer (Information and Communication System for Market Surveillance, ICSMS) alkalmazását megerősíti és bővíti a piacfelügyeleti hatóságok részére. Az ICSMS-ben az OGYÉI kivételével a piacfelügyeleti hatóságok rögzítik a mintavételezett és ellenőrzött termékek, valamint a hozzájuk tartozó ügyek adatait, feltöltik a kapcsolódó fotókat, dokumentumokat, azaz laborvizsgálati jegyzőkönyveket, kockázatértékeléseket, szakvéleményeket, megfelelőség igazolásokat stb. Veszélyes termékek esetében az ICSMS megkönnyíti a RAPEX riasztás technikai feltöltését. A rendszer használata során lehetőség van áttételek küldésére illetve fogadására más piacfelügyeleti hatóságokat érintő termékek vonatkozásában, valamint kommunikálni is tudnak egymással az érintett hatóságok az egyes ügyek kapcsán pl.: meg tudják nézni az érintett termékeket, azokhoz megjegyzéseket fűzhetnek. A jelenlegi uniós piacfelügyeleti szabályozással szemben az (EU) 2019/1020 rendeletben az ICSMS az Európai Unió piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszereként külön nevesítésre került. Az (EU) 2019/1020 rendelet tartalmazza az ICSMS-szel kapcsolatos elveket, követelményeket és részletszabályokat, amellyel megerősíti a rendszer alkalmazásának kötelezettségét a tagállamok részére.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a fogyasztóvédelmi hatóság egyik legfontosabb szakterülete a piacfelügyelet. A hatósági és laboratóriumi ellenőrzések célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes termékeket. A termékbiztonság évek óta a magyar fogyasztóvédelem középpontjában áll, ezért az ITM akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumai rendszeresen vizsgálják a kereskedelmi forgalomban elérhető árukínálatot. Ha egy termék veszélyesnek bizonyul, a fogyasztóvédelmi hatóság nemcsak arról intézkedik, hogy az lekerüljön az üzletek polcairól, hanem indokolt esetben a vásárlóktól való visszahívására is kötelezi a forgalmazót, kereskedőt. A laboratóriumi vizsgálatok azért fontosak, mert számos veszélyforrás minden igyekezet és körültekintés ellenére sem állapítható meg pusztán ránézéssel a vásárlás során.
Az ITM és jogelődjei által működtetett akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium 2010-től 4876 mintán 27 161, az akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratórium 3158 mintán 38 129 vizsgálatot végzett 2010–2020 között.
A piacfelügyeleti vizsgálatok a fogyasztók mellett a tisztességes, jogkövető vállalkozások érdekeit is védik.
Magyarország az élmezőnyben van a nem biztonságos termékek kiszűrésében, 2018-ban Németországot és Franciaországot követően a harmadik legtöbb, 172 riasztást küldte az Európai Unió gyorsriasztási rendszerébe, a RAPEX-be. 2019-ben 171 feltöltött veszélyes termékkel ismét az Unió legaktívabb piacfelügyelettel rendelkező országai közé tartozunk. A magyar kezdeményezésű, súlyos kockázatú termékeket tartalmazó riasztások csaknem 42%-át játékok, 32%-át villamossági termékek (díszvilágítási füzérek, világítóberendezések, elektromos termékek), 12%-át pedig gyerekeknek szánt ruházati termékek (beleértve a lábbeliket is) tették ki.
Az elmúlt tíz évben Magyarország az öt legtöbb veszélyes terméket lejelentő tagállam között volt a RAPEX-ben. Mindez azért fontos, mert a magyar fogyasztóvédelem így nemcsak a hazai, hanem az uniós fogyasztok biztonságához is hozzájárul azzal, hogy az aktív hatósági jelenléttel kiszűri a nem biztonságos termékeket a magyar piacról és ezeket a többi országnak is jelzi.
A családok védelme és biztonsága érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelt területként kezeli a gyermekek, családok kikapcsolódását szolgáló és gyakran látogatott kalandparkokat, aquaparkokat, nyári táborokat, vidámparkokat, valamint a játszótereket. 2010-től 10 123 helyszínen, 63 071 eszköz üzemeltetési körülményeit ellenőrizte a hatóság, melyek átlagosan 50%-a volt kifogásolható. Itt fontos megjegyezni, hogy az ellenőrzés a biztonságos működést igazoló dokumentációk, tanúsítványok meglétére terjedt ki. Az adatok azt mutatják, hogy a rendszeres ellenőrzéseknek és az aktív fogyasztóvédelmi jelenlétnek köszönhetően az ilyen létesítményekben feltárt hiányosságok száma, különösen a játszótéri eszközök körében, 2019-re jelentősen csökkent, az üzemeltetők jogkövető magatartása egyre erősödik.
Az ITM, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatal együttműködésében 2019-ben végrehajtott fogyasztóvédelmi ellenőrzési akció eredményeként az Európai Unión kívülről beáramló termékek körében több mint 340 ezer veszélyes termék forgalomba hozatalát tiltottuk meg, melyből 166 ezer termék megsemmisítésre került, mivel ezek a fogyasztók testi épségét, életét veszélyeztették. A fennmaradó termékek pedig EU-s piacra nem szállíthatók szabvány, illetve egyéb dokumentáció hiányosság miatt. Ezzel megakadályoztuk, hogy ezek a termékek Magyarország, illetve az unió más tagállamainak fogyasztóihoz kerüljenek, tehát nemcsak a hazai, hanem az EU fogyasztóit is megvédjük az ITM által kezdeményezett és összefogott fogyasztóvédelmi akcióval. A vizsgálat alapvetően 3 termékkört érintett: játékok (műanyag babák, plüss játékok, lövedékes játékok), csecsemő és gyermek ruházati termékek, villamossági termékek (fényfüzérek, hajszárítók, lámpatestek), de lézer pointerek mintavételezésére is sor került.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi. LXXVI. törvény szövegcserés módosítása.
2. §-hoz
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény szövegcserés módosítása.
3. §-hoz
A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) értelmező rendelkezései az (EU) 2019/1020 Rendelet (a továbbiakban: a Rendelet) 3. cikke alapján módosulnak. Új fogalmakként jelennek meg: az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató”, a „logisztikai szolgáltató” illetve az „online interfész”. A bevezetett új fogalmak a termékek online piacfelügyeletét hivatottak megalapozni, illetve az EU-n belül működő piacfelügyeleti hatóságok közötti hatékonyabb információcserét biztosítják. A bevezetni kívánt módosítások a Rendelet 3. cikkének való megfelelést szolgálják. Az új fogalmak közül kiemelendő a logisztikai szolgáltató fogalma a Rendelet 3. cikk 11. pontja alapján: „az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál az alábbiak közül: raktározás, csomagolás, címzés és feladás, az érintett termékek tulajdonlása nélkül, kivéve a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott postai szolgáltatásokat, az (EU) 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott csomagkézbesítési szolgáltatásokat, valamint bármely más postai szolgáltatást vagy árufuvarozási szolgáltatást.
4–6. §-hoz
Jelen módosítás célja, hogy a gyártó köteles legyen minden termékhez magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket biztosítani. A használati és kezelési útmutató akár online módon is biztosítható, ezáltal nagyban javítva a termékek biztonságos használatát és a fogyasztói érdekek védelmét.
7. §-hoz
A Pftv. rendelkezése merev hivatkozást tartalmaz a Rendelet 4. cikk (3) bekezdésére, amely a gazdasági szereplő feladatait tartalmazza. A gazdasági szereplő fogalma gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a logisztikai szolgáltató is. A forgalmazó azért kerül kivételre, mert a Rendelet 4. cikk (3) bekezdésében lévő kötelezettségek csak a (2) bekezdésben felsorolt, az Unióban letelepedett gyártót; az importőrt, amennyiben a gyártó nincs az Unióban letelepedve; a meghatalmazott képviselőt; és a fenti szereplők hiányában a logisztikai szolgáltatót terhelik. A Pftv. e tekintetben utal a Rendeletre, annak külön megismétlése nélkül, eleget téve ezzel a normavilágosság követelményének. A konkrét feladatokat szintén a Rendelet tartalmazza.
8. §-hoz
A Pftv. rendelkezései a Rendelet 16. cikke miatt egészülnek ki. A Rendelet 16. cikke megállapítja azokat az eljárásokat, amelyeket a piacfelügyeleti hatóságoknak ki kell alakítaniuk ahhoz, hogy nyomon kövessék a kockázatokkal kapcsolatos kérdéseket vagy panaszokat, figyelemmel kísérjék a baleseteket és a végfelhasználók egészségét érő károsodásokat, ellenőrizzék a gazdasági szereplő által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, és figyelemmel kísérjék a biztonsági kérdéseket érintő tudományos és technikai ismereteket. A bevezetni kívánt módosítások a Rendelet 16. cikkének való megfelelést szolgálják. A Rendelet lényegében egy kétlépcsős eljárást vezet be, ennek első lépcsője a gazdasági szereplő által szükség szerint megteendő intézkedések, amelyeket ha elmulaszt megtenni, akkor arra a piacfelügyeleti hatóság jogosult. A második lépcső a piacfelügyeleti hatóság ellenőrzése során feltárt jogsértések megszüntetése, a hatályos Pftv.-ben szereplő előírások alkalmazásával. Ezek kiegészülnek azzal, hogy a piacfelügyeleti hatóság súlyos kockázat esetén hatáskört kap online interfészről tartalom eltávolítására, online interfészre való belépéskor kifejezett figyelmeztetés megjelenítésére, valamint az online interfészre való belépés korlátozására, hasonlóan a CPC-keretében a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköreire. A piacfelügyeleti hatóság ilyen tárgyú határozatának kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
9. §-hoz
A Pftv. rendelkezései a Rendelet 10. cikke miatt egészülnek ki. A Rendelet 10. cikke meghatározza, hogy a tagállamoknak hogyan kell kijelölniük a piacfelügyeleti hatóságokat és az összekötő hivatalokat. Magyarországon a piacfelügyeleti hatóságok összekötő hivatalának feladatait a fogyasztóvédelemért felelős miniszter látja el. A Rendelet 13. cikke kötelezi a tagállamokat arra is, hogy rendszeresen készítsenek nemzeti piacfelügyeleti stratégiát, és felsorolja, hogy annak mit kell tartalmaznia. A bevezetni kívánt módosítások a Rendelet 10. és 13. cikkének való megfelelést szolgálják.
10. §-hoz
A harmadik országból érkező termékek vámeljáráshoz kapcsolódó Rendelet VII. fejezete szerinti ellenőrzésre vonatkozó előírásokat tartalmazza.
11. §-hoz
Szabad forgalomba bocsátáshoz a vámhatóság eljárására vonatkozó szabályokat pontosítja.
12. §-hoz
A Pftv. rendelkezései a Rendelet 34. cikke miatt módosulnak. A Rendelet 34. cikke meghatározza az ICSMS által ellátandó feladatokat. Magyarországon az ICSMS nemzeti kapcsolattartó pontja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter. A bevezetni kívánt módosítások a Rendelet 34. cikkének való megfelelést szolgálják.
13. §-hoz
A Pftv. jogharmonizációs záradék módosítása.
14. §-hoz
A Pftv. szövegcserés módosításai.
15. §-hoz
A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény szövegcserés módosítása.
16. §-hoz
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szövegcserés módosítása.
17. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
18. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás